Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. február 21., hétfő Van szekszárdi költségvetés Két hónapos egyeztetés után váratlanul megszületett a szekszárdi költségvetés.- Végül is milyen lett? - kér­deztük Haász László alpol­gármestertől, a PEB elnökétől.- Amit elfogadtunk, azt lehet kritizálni, de még az is jobb, mintha nem lenne. Ahogy a vasutasok mondják, a vonatnak menni kell. Költ­ségvetésnek lenni kell. Olyan költségvetés még a világtörté­nelemben nem volt, ami de­cember 31-ig forintra, fillérre teljesült. Változhatnak év közben a feladatok, az árak, a körülmények, természetes követelmény, hogy év közben módosítani kell. A miénk sem rosszabb, mint az ország bármely más önkormányzatának költségve­tése. Kielégítetlen, jogos igé­nyek természetesen maradtak, de ez várható volt, s eldőlt legkésőbb akkor, mikor kide­rült, hogy a személyi jövede­lemadóból csak harminc szá­zalékot kapunk. Arra számí­tani sem lehetett, hogy a köz- alkalmazottak bértáblázatá­nak bevezetése ekkora terhet jelent majd az önkormányza­tok számára.- Ez mennyi pénzt jelent pontosan?- Közel huszonhárom mil­lió forint kormánygaranciával biztosított hitelt.- Mennyi az összes pénz?- Egymilliárd nyolcszázki- lenvehétmillió forint. Ebből az önkormányzat intézményei egymilliárd forinttal része­sednek, amiből 822 millió fo­rint az önkormányzati támo­gatás. A város összesen hat­százhetven millió forint nor­matív állami támogatást kap, de ebben benne van a telepü­lésfejlesztés, a lakásgazdálko­dás, a sport és a szociálpoli­tika 104 millió forintos köz­ponti összege is. Ha úgy fog­juk fel, hogy az összes pénzt átadom az intézményeknek, akkor a többit saját bevételből kell fedezni, illetve visszapó­tolni. Mindezen hatások együttesen vezettek oda, hogy fejlesztésre nem is maradt. Itt kezdődött el valójában a vita arról, hogy mit szeretnénk. Gazdasági döntésről tehát szó sem lehetett, maradt az a poli­tikai kompromisszum, ami lehetővé teszi a város műkö­dését.- Az egyik legnagyobb vita a városüzemelésen volt. Az SZDSZ egyebek mellett ennek az összegnek az emeléshez is ragasz­kodott.- Lehetséges, hogy ha 131 millió maradna, akkor no­vemberben nem égnének a villanyok, de ettől nem félek, mert a rendelet szöveges ré­szében szerepel, hogy az év közben keletkező többletbevé­telek 155 millió forintig erre fordítandók.- Mekkora a hitel?- A tavaly felvett százmil­liós rövidlejáratú hitelt meg­hosszabbítottuk, de erre le­hetne más technika is, például kötvénykibocsátás. Fel kell mérni, hogy mi a kedvezőbb. Az új hitel hatvannégymillió, ebből fejlesztési célú ötvenmil­lió forint, a többi az forráski­egészítő működési célú pénz.- Mit lehet ebből fejleszteni? Nem sokat. Sőt még az in­gatlaneladásból származó pénzzel kiegészített 295 milli­óból sem, amiből 145 millió megy le a hitel és kamattör­lesztésre. A megkezdett beru­házásokat folytatjuk, új beru­házás 74 millió, pinceprogram 10 millió, a többi kisebb tétel. Világosan látszik, hogy olyan problémák megoldásá­ról, mint a várost elkerülő út, az új szeméttelep és vízbázis álmodni sem lehet.- Vita volt a sport, és a Szek­szárdi Vasárnap támogatásáról is.- Tízmillió forint maradt a sportra és egymillió az új­ságra. Hozzátenném, hogy a lap megszüntetése senkinek nem volt célja. A legnagyobb gondot a kulturális, ifjúsági célú alapok feltöltése jelenti. A PEB miért nem mondott részletes véleményt a költségve­tésről.- Azért, mert az intézmé­nyi költségvetések tartalmát nem ismerjük eléggé, javasol­juk is részletes áttekintését. Véleményem szerint az in­tézményhálózat, főként ami az iskolákat illeti, mintha egy kicsit megelőzte volna a korát. Ezzel nem mondom, hogy vissza kellene lépnünk, csak azt, egy-egy jó szándékú fej­lesztés - a pénzt vitathatatla­nul jó helyre fektették be - üzemeltetési gondokat okoz most. Ihárosi Ibolya Hajdan 145 éve, 1849. február vé­gére az egész megyét elfog­lalja a császári haderő, Dőry Gábor császári biztos Augusz Antal alispánt arra ösztönzi február 27-én, hogy tegyen közzé rendeletet, amelyben a Sárközben levő fegyverrejte- getők feljelentőinek jutalmat ígér. 110 éve, 1884. február 24-én adja hírül a Tolname­gyei Közlöny, hogy „Hollós László, városunk szülötte" si­kerrel tette le középiskolai ta­nári vizsgáit vegytanból és természettanból. 105 éve, 1889. február 27-én az alispán kör­levélben szorgalmazta az ipar­testületek megszervezését. 100 éve, 1894. február 25-én tudatta a Tolnavármegye, hogy a magyar állam kegyúri jogával élő Csáky Albin kul­tuszminiszter megküldte a pécsi püspöknek Wosinsky Mór szekszárdi plébánossá való kinevezéséről az iratot; a lap így köszönti őt: „A jó ja- vadalmazású plébánián üd­vözöljük a tudós és hazafias papot, kinek installációja (be­iktatása) csak akkor leend, ha külföldi útjáról, melyre az egyházpolitikai izgalmak késztették, visszatér. Ad mul- tos annos! (Sokáig éljen!)" Lemondott Bati János, aki 17 évig volt Szekszárdon óvóbá­csi, helyére Mattioni Jánosnét, a festőművésznő édesanyját nevezték ki. 95 éve, 1899. feb­ruár 26-án jelent meg Szek­szárdon Liszbauer Antal Hangulatok című verseskö­tete, amely Lengyel Pál nyomdájában készült. 90 éve, 1904. február 21-én a Tolna- vármegye Hollós LÁszló gombászati könyvének sike­réről és Csók István két fest­ményének múzeumunkba való megérkezéséről számol be. A közbiztonság erősítése miatt sürgeti a lap a rendezett tanácsú várossá alakulást. 80 éve, 1914. február 23-án a helyi sajtó indítványozza, hogy a fo­lyamhajózás támogatása fejé­ben kérjék a keselyűsi kikötő újra nyitását. 65 éve, 1929. feb­ruár 24-én alakult meg Decsen a Sárközi Háziipari Szövetke­zet. 55 éve, 1939. február 22-én A földreform címmel vezér­cikket írt a Tolnamegyei Hír­lap számára Bajcsy-Zsilinszky Endre. Krónikás Őcsény: közmeghallgatás egy hét múlva Megállapították a vízdíjat Csütörtökön este Őcsény képviselő-testülete döntött a '94. évi költségvetésről. Eszerint az önkormányzat ebben az esztendőben 61 millió forinttal gazdálkod­hat. Ez az összeg kisebb fej­lesztéseket is „engedélyez": a megkezdett útépítések befejezését, buszváró-épí- tését, a posta épületének felújítását, a napközis konyha kialakításához bon­tást, területvásárlást. Persze, ez korántsem je­lenti azt, hogy minden terv megvalósulhat, hiszen pél­dául a nagy álomra, egy konyhának a teljes megépí­tésére ezúttal sem kerülhet sor. A testület megállapí­totta község vízdíját - 66 fo­rint lesz áfával együtt -, és döntött a sárközi lakoda­lomhoz való hozzájárulás­ról, illetve annak módjáról is. Az önkormányzat - mint vállalkozási lehetőség - 500 ezer forintot fektet be, az idegenforgalmi hivatallal közösen, külföldi vendégek fogadására. További 350 ezer forintot ad a közös költségekre, s ezen kívül a népi együttest is támogatja. Döntöttek a képviselők a közmeghallgatás időpont­járól is: február 28-án 18 órától várják a polgárokat a volt művelődési házba. Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének állásajánlatát. Szakma/állás Fő Hol? Telefon Varrónő 2 nő Decs 3 Titkárnő 1 nő Szekszárd 311-222/116 Szállodai portás 1 ffi Szekszárd 311-722 Könyvelő 1 f/n Szekszárd 311-722 Labor mosogató 1 f/n Szekszárd 316-622 Ápolónő 2 nő Szekszárd 312-211 Pénzügyi csoportvezető Automata 1 nő Szekszárd 312-211 forgácsoló technológus lffi Szekszárd 311-411/136 Varrónő 2 nő Szekszárd 311-355 Varrónő 2 nő Szekszárd 315-522 Szállítási ügyintéző 1 nő Szekszárd 311-233 Üzletkötő 1 f/n Szekszárd 319-222 Cukrász 1 f/n Szekszárd 316-255 Yarrónő 3 nő Várdomb 28 Ügynök 4 f/n Szekszárd 319-222 Gazdasági vezető 1 ffi Szekszárd 312-714 Szakács 2 ffi Szekszárd 312-552 Felszolgáló 4 nő Szekszárd 312-552 Egyéb fizikai foglalkozások 4 f/n Szekszárd 312-552 Ügynök 10 f/n Szekszárd 314-245 Titkárnő 1 nő Szekszárd 319-790 Gépjárműlakatos 1 ffi Szekszárd 316-775 Az álláshelyek betöltéséhez a közvetítést a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltsége (Szekszárd, Ta­lálka tér 4.) külön is biztosít. Kérik a munkáltatókat, hogy mun­kaerő-szükségletüket továbbra is jelezzék a kirendeltségnél. A munkaerő-lehetőségek közül a „hirdethetőket" tették közzé. Vandálok a hegyen „Vandalizmus annyi, mint vad rombolás, céltalan pusztí­tás, amit a vandálok különösen Róma városának műkincsein elkövettek, akiknek nevét ily- formán a szóhagyomány örökre megbélyegezte ..." Az idézet a Révai nagy lexikoné­ból való, és a római utalást ki­véve tökéletesen ráillik azokra, akik a Szekszárd mel­letti Palánki-hegyen lévő egyik telken egy reggelre ki­vágtak három szilvafát. Lehetne még füstölögni egy kicsit a dolgon, de nem érdemes. A normális embe­reknek ennyi is elég, mások meg úgy sem törődnek vele. Legföljebb fölmegy bennük a pumpa, és kivágnak újabb há­rom fát a más telkén. Hogy miért? Csak. Mert tehetik. Nem volt sok az elmúlt héten sem az ismertté vált bűncse­lekmény a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányság működési területén. Harmincnégy eset­ben kellett elrendelni nyomo­zást. Károsult kerestetik A zord időjárás dacára cél­szerű a decsi hegyen lévő ta­nyák tulajdonosainak kimenni a hegyre. A tettes megvan, a bűnjeleket is lefoglalták, de hogy ki a károsult, nem tud­ják. Valamelyik - vagy több - a decsi hegyen lévő tanyából zsákmányolt a betörő gázpa­lackot és étkészletek tartozé­kait. Mire kell? A Skála parkolójából ellop­tak egy hirdetőtáblát, ami nemcsak azért érdemel emlí­tést, mert el nem lehet kép­zelni, hogy mire használják, hanem azért is, mert értéke negyvenezer forint. Kabátlopás Valaki kabátlopási ügybe keveredett, csak még nem tud­ják, hogy ki. Ezúttal valóban ő a tettes, az 505-ös szakmun­kásképző intézetből ugyanis több télikabát is eltűnt. Besurranó tolvaj járt őcsényben is, szerencsére nem sok pénzt talált. Gyerekjáték? Ismét ékszert loptak, s ezút­tal is a tulajdonos gyerekeinek a barátai voltak a tettesek. Szerencsére az értékek meg­kerültek. Tankerületi vizsgálat Szálkán A szakértő válaszol Szálka községben, az ön- kormányzat felkérésére, a ta­valyi év végén vizsgálatot végzett a pécsi Tankerületi Oktatási Központ. A vizsgá­latban részt vett Huber Márta általános iskolai felügyelő is. Ő válaszol kérdéseinkre. — Mit vizsgáltak a szálkai is­kolában? — A vizsgálat kiterjedt az iskola működéséhez szüksé­ges szervezeti, jogi, pénzügyi feltételekre, a pedagógus munkaerő reális voltára, al­kalmazási feltételeire, a fej­lesztés lehetőségeire. Az is­kola közös igazgatási szerve­zetben működik az óvodával, önálló bérgazdálkodási jog­gal. — Milyennek találták a tárgyi feltételeket? — Az iskola épülete koráb­ban lakóház volt. Jelenleg négy osztályterem, tanári, igazgatói iroda, tornaszoba, kisméretű könyvtár, udvari sportpálya, étterem és konyha, vizesblokkal áll az oktatás-nevelés szolgálatában. Szertár nincs, és műhelyterem sincs, így praktikusan az osz­tályteremben helyezték el a szemléltető eszközöket. A technika tárgy tanítását az osztályteremben, vagy az étte­remben végzik. Sajnos a termek nem össz­komfortosak, így a kémia taní­tás feltételei csak részben megoldottak. Nagy szükség lenne az iskola belső terének, két tanteremnek és tornaszo­bának a felújítására. Az óvoda épülete is magánlakás volt ko­rábban, gyönyörű népi ihle­tésű faoszlopos tornáccal. Az épületben két csoportszoba, gyermeköltöző, gyermek- mosdó található. Az épület ál­laga megfelelő. A csoportszo­bák tágasak, fehérre meszel­tek, a természetes megvilágí­tásuk közepesnek mondható. Az ajtók, ablakok mázolásra szorulnak. A csoportszobák padozatát társadalmi munká­val újították fel. Elegendő mennyiségű asztal, szék, fek­tető van, de a szőnyegeket, a bútorzatot fel kellene újítani, mert felületük kopott, így esz­tétikailag és egészségügyi szempontból kevésbé megfe­lelő. A gyerekek étkeztetésé­hez elegendő mennyiségű az edényzet, de pótlásról gon­doskodni kell. Az épületen be­lül bordásfal, testnevelési esz­közök vannak. A gyerekek fej­lődését, tanulását biztosító já­tékok közül a konstruáló, építő, szabályjáték céljait szolgálókat, a gyakorló funk­ciókhoz szükségeseket bőví­teni lehetne. Az óvónők na­gyon sok bábot, kiegészítő eszközt készítenek a hiányzók pótlására a tartalmas játék te­vékenység biztosítására. A tárgyi feltételeknél említhet­jük, hogy az anyanyelvi, vizu­ális neveléshez is szükséges eszközöket tekintve az úgy­nevezett célzott fejlesztés ki­váló darabjai megtalálhatóak. Hiányosságnak éreztük a kör­nyezetismereti rendszerezés csoportosítás eszközeit. — Az. eszközök mellett mi­lyennek látták a személyi feltéte­leket? — Az iskola nevelőtestü­lete öt tanítóból és két szakta­nárból áll. A német nyelvet speciális kollégiumot végzett tanító oktatja minden évfo­lyamon. A magyar-történelem tantárgyat tanító végzettségű nevelő tanítja. Hiányzik a ké­mia, ének-zene, testnevelés, technika, szaktárgyak oktatá­sára képesített tanár. Célsze­rűnek látszik két tanító szako­sodása. Ennél több tárgyból az átképzést nem teszi lehetővé az alacsony nevelői létszám. Az óvodában a gyermekek nevelését két felsőfokú vég­zettségű óvodapedagógus látja el. A gyermekek gondo­zására, a takarításhoz egy daj­kát alkalmaznak. — Milyennek látják a nemze­tiségi oktatás helyzetét Szálkán? — Az 560 lelkes kisközség lakói igénylik a nemzetiségi nyelv oktatását. Jelenleg 49 tanulóból 47 tanulja a német nemzetiségi nyelvet. Ez a szám nemcsak azoknak a gyermekeknek a nemzetiségi nyelvoktatásban való részvé­telét jelenti, akik valóban nemzetiségi származásúak, hanem az igények és lehető­ségek egyeztetése után a ma­gyar nyelvűek is tanulnak németül. A nemzetiségi nyelv oktatását nemzetiségi tanterv alapján, a nemzetiségnek írt tankönyvek felhasználásával végzik. Az első osztályba ér­kező gyerekek a német nyelv­vel már az óvodában ismer­kednek. Az óvónő a német nyelvet most tanulja. Az is­kola sok német nyelvű szak­könyvvel, ismeretterjesztő könyvvel rendelkezik, mely­nek egy részét a Lénau háztól, másik részét egy faluból el­származott, Németországban élő magánszemélytől kapták. A tanórán kívül egyes ren­dezvényeken, ünnepi alkal­makkor német népdalokkal, mondókákkal, táncokkal sze­repelnek a gyerekek. Összeg­zésképpen elmondhatjuk, az óvoda és az iskola nevelőtes­tülete jó színvonalon végzi munkáját. Önmagáért beszél az a tény, hogy 1988 és 1993 között 38 tanuló végzett az is­kolában. Ebből 37-en tovább­tanultak, 13-an gimnázium­ban és szakközépiskolában, 24-en szakmunkásképzőben. Közülük csak 4-en szakították meg tanulmányaikat, családi és magatartási ok miatt. Az is­kola fejlődése nagyban függ az önkormányzat fenntartó anyagi helyzetétől és függ at­tól is, hogy a gyermekek lét­számának a növelése meny­nyire lehetséges ebben a szép környezetben levő kis falu­ban. Decsi Kiss János

Next

/
Thumbnails
Contents