Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

1994. február 21., hétfő GAZDASAG »ÚJSÁG 5 Maszek pékség Kurdon A mesterséget szeretni kell A tavaszi vetőmagvak egy részét külföldön vásároljuk meg Bojtöró János a Békés megyei Gyuláról került Kúrára. Mester­sége: pék. Kurdon a maga építette pékségben süti a kenyeret. — Gyulán, a kenyérgyár­ban tíz évet töltöttem el. A gyári kenyérsütés teljesen más, mint a magánpékség - mondja Bojtöró János. — Én szerettem a szakmámat, a vál­tozatosságot, és amikor 1982-ben a szakcsi sütőüzem­hez hívtak, elvállaltam. Úgy gondoltam, hogy ha idejövök, más lesz minden, meg pénz­ben is jobb lesz. Ahogy teltek az évek, ahogy a pénz hígult, a megélhetés is nehezedett, lát­tam, előbb-utóbb más utat kell választani. Fiatal koromban olyan terveim voltak, hogy egyszer maszek sütödét csiná­lok. Akkoriban erre nem volt lehetőség, támogatás sem volt az effajta kezdeményezésekre. Pár évvel ezelőtt, amikor vé­gül is belefogtam, úgy láttam, hogy ez a vállalkozás teret fog hódítani. — Hogyan találtak ide Kurdra? — Bejártuk a Dombóvár környéki településeket, így ál­lapodtunk meg Kurdon. Ami­kor megvettük a házat, mellet­tünk istálló, meg garázs volt. Igaz, nagyon a falu szélén van, de más lehetőség nem volt. Meg úgy voltam vele, hogy az emberek idejönnek majd vá­sárolni. 1988-ban a melléképü­leteket lebontottuk, a helyükre megépítettük a pékséget. Az építkezésnél szakember nem volt, ketten csináltunk min­dent a feleségemmel. Kevés pénzzel indultunk, ezért is ké­szült el három év alatt a pék­ség, de 1991-ben megnyitot­tuk. — Úgy tudom, hogy a kemen­cét is maga építette. — Ehhez tudni kell, hogy a szakmát 16 évesen kezdtem,,s már ennek előtte is besegítet­tem a péknek. Szinte belene­velődtem a szakmába. Akko­riban ilyen magyar kemencék voltak, mint nálam ami van. Ez falazott samottból készült, az alja az úgynevezett tufalap. A hagyományos házi jellegű kenyérnek ez a legjobb ke­mence. Tehát ha be van fűtve, tárolja a hőt, s ahogy sül a ke­nyér, kiadja azt. Azért is épí­tettem ezt a kemencét, mert hagyományos házi jellegű ke­nyeret akartam sütni. Ennek egészen más íze van, mint an­nak, amelyet mostanában „gyártanak". És ami fontos, a költségek jóval alacsonyab­bak, mint a manapság divatos kemencéknél. — Honnan szerezte a kemen­ceépítéshez az ismereteket? — Az ötvenes években, amikor kezdtem, a kemencé­ket is sajátkezűleg építették. Mint gyereket nem érdekelt ugyan, de azért félszemmel mindig odafigyeltem a mun­kára. Megmaradt bennem, hogy hogyan is csinálták. Elő­ször nagyon féltem az építésé­től, de olyan jól sikerült ke­mence lett, hogy álmomban sem gondoltam voltam. Ezt mindennel lehet fűteni, fával, gázzal, szénnel. — Hogyan indult a vállalko­zás? — Kezdetben nem is volt probléma, hosszú sorokban várták az emberek a reggeli nyitást. A kuglóftól kezdve mindenféle péksüteményt sü­töttünk. Aztán egyre keveseb­ben jöttek. Az induláskor szól­tak a boltosok is, hogy miért nem viszünk nekik. Amit ket­ten a feleségemmel bírtunk sütni, azt elvitték a háztól. Úgy fél év után észrevettük, hogy csökkent a forgalom, ajánlottam a boltoknak a ke­nyeret, de akkor már nem kel­lett. A vásárlónak még a lehe­tőséget sem adják meg, hogy ő válasszon a többféle kenyér­ből. így aztán átvisszük a szomszédos falvakba. Min­denhol dicsérik a kenyerün­ket, de a közvetlen környeze­tünkben nem kell. Minden bi­zonnyal az a baj, hogy mi jött-mentek vagyunk. Ezt a fa­lusiak nehezen fogadják el. — Megél-e most a pék a ke­nyérsütésből? — El kell mondani, hogy régen a három forintos ke­nyérből jobban megélt a pék, mint most az ötven forintos­ból. Most vállalkozhatunk arra, hogy kifizetjük lisztet, a magas energiát, az tb-t, az adót, no meg a gázolajat, fej­lesztésre már nem is marad. Szóba került az is, hogy nagy­ban csináljam. Én a koromnál fogva már nem vagyok többre képes, nekem ennyi elég. Még annyit: a mesterséget szeretni kell, áldozatos munkával jár. A szakmát a könnyűiparba sorolják ugyan, de rendkívül nehéz, fizikai munkát igényel. Most sütünk egy kemence ke­nyeret, száz-száztíz darabot, aminek vevője is van. Ennyi elég. - p. téri ­A földben pihennek az idei kalászosok. A start jól indult, kifagyásra sehol nem panasz­kodnak a gazdák, a sok csa­padék és az eddig leesett hó jót tett a vetésnek. De hogy va­lójában milyen termés vár­ható, az az időjáráson túl nagymértékben függ attól is, hogy milyen minőségű vető­mag került a földbe. — Aggodalomra nem látok okot - mondja dr. Neszmélyi Károly, az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet fő­igazgatója. - A kalászosok ve­téséhez volt elegendő fémzá­rolt vetőmag, a készletek fe­dezték a hazai igényeket. Igaz, hogy a korábbi évek átlagához képest jelentősen visszaesett a vetőmagtermelés. Tavaly megfordult a folyamat, mint­egy 20 százalékkal nagyobb területen foglalkoztak a ne­mesített szaporítóanyagok előállításával. Javult a vető­magok minősége is: amíg 1992-ben még csak a teljes ve­tőmagtermés 60-65 százalékát lehetett fémzárolni, addig ta­valy már 80-85 százaléka megfelelt a követelmények­nek. Ez a mennyiség egy mil­lió hektár kalászos gabona ve­téséhez elegendő. — A tavaszi vetésű növé­nyekhez is van elegendő minőségi vetőmag? — A tavaszi árpa vetésterü­lete várhatóan 250 ezer hektár lesz, mintegy 50 ezer tonna magra volna szükség, de a raktárakban jelenleg mind­össze 12 ezer tonnányi áll ren­delkezésre. A hiányt import­ból kell fedezni. Hasonló a helyzet a tavaszi vetésű zab­bal is. Várhatóan 50 ezer hek­tárt vetnek az idén a gazdasá­gok, a tavaly fémzárolt 541 tonna vetőmag nem fogja fe­dezni a szükségletet, szükség lesz vetőmagimportra. A ku­korica igényeket a fémzárolt készletek fedezik. A takar­mány, illetve pázsitfüvek mi­nősített vetőmagigényét ugyancsak importból kell pó­tolni. — A gazdaságok egy része drágának találja a minősített ve­tőmagot, saját terméséből igyek­szik kigazdálkodni. Mit gondol erről a szakember? — Sok termelő döntött már tavaly is így, és várhatóan ez a tendencia az idén is folytató­dik. Hogy megéri-e nekik az olcsó vetőmaggal bajlódni? ők tudják. Szerintem a drá­gább, de minőségileg jobb fajta megszolgálja az árát. A kormányzat hektáronként 2500 forintos vissza nem térítendő támogatást nyújt a vetéshez, a termelők több­sége - felméréseink szerint - ezt a pénzt a minőségi, fémzá­rolt vetőmag vásárlására for­dítja. — Lassan már törzsvendég lesz nálunk nyaranta az aszály. Milyen az intézet vetőmagaján­lata szárazságtűrőbb fajtákból ? — Míg az elmúlt évtize­dekben a nemesítésnél első­sorban a mennyiségi szem­pontok érvényesültek, ma a beltartalmi értékek és a szárazságtűrő képesség él­vez elsőbbséget. A szárazsá­got jobban tűrő vetőmagvakból van már vá­laszték. Igaz, több kellene, de a kínálat bővítésének némi­képp gátat szab, hogy az ilyen vetőmagvak nemesítése az át­lagosnál hosszabb időt vesz igénybe. — Megfelelnek-e a magyar nemesített vetőmagvak a nyu- ga t-eu rópa i követel ményeknek ? — Mind a fajtaválaszték­ban, mind a minőség tekinte­tében lépést tudunk tartani az Európai Unió legszigorúbb követelményeivel. Veszélyben a piacok Hovatovább politikai kérdéssé válik a pia­cok problémája. A Vállalkozók Pártja csak a „fehérgalléros" vállalkozókat tömöríti, a való­ban kis vállalkozók, a piacokon árusító keres­kedők padlón vannak, s ennek ellenére még mindig kapják az ütéseket - mindez a Novák és Novák Kereskedőház minapi sajtótájékozta­tóján hangzott el. Elmondták, hogy a piacok várható megszüntetése mintegy 200 ezer em­bert érint, úgy vélik, hogy a kormány a külföldi befektetők nyomására hozza a'szigorító intéz­kedéseket. A Novák Kereskedőház egyébként 60 napos határidővel vállalja a piacok felépíté­sét, és úgy tapasztalják, hogy az érdeklődés változatlanul nem lanyhult, mert a vállalkozók rákényszerülnek, hogy ilyen módon is megél­hetési lehetőséget teremtsenek maguknak. A tájékoztatón Zacsek Gyula, országgyűlési kép­viselő elmondta, hogy tudomása szerint az el­(ujvári) Ferenczy Europress múlt öt év alatt a 9 budapesti piacon hetente 150-180 ezer vevő fordul meg. A Monpoly csoport képviselői úgy vélik, tette hozzá, hogy a külföldieknek eladott üzletláncok, a kialakult magas árak kiszolgáltatottá teszik nemcsak a kiskereskedőket, hanem a vásárlókat is. A pi­acpárti képviselők nehezményezik a legutóbbi ipari és kereskedelmi miniszteri rendeletnek azt a passzusát is, amely szerint ha 100 méteren belül hasonló cikkeket árusító üzlet működik, ott a vállalkozónak nem adható utcai árusítási engedély. Úgy vélekednek: ez nem egyeztet­hető össze a versenyélénkítő törekvésekkel. Zacsek Gyula leszögezte: az olcsó beszerzési lehetőségek megszüntetése semmiképpen sem indokolt, Tokiótól-Münchenig a világon min­denütt léteznek bizonyos keretek és szabályok között hasonló piacok. Az sem bizonyított, hogy a piacok a bűnözés melegágyai annak el­lenére, hogy egy korábbi megállapodással el­lentétben a hatósági felügyelet politikai nyo­másra kivonult a piacok rendfenntartásából. Osztrák hulladékexport, magyar vélemény Az osztrák környezetvé­delmi tárca, a hulladékexport- ellenőrzést megszüntető hatá­rozat-tervezetéről nem kapott hivatalos értesítést a magyar fél - mondotta Tarján Lász- lóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium politikai államtitkára az MTI érdeklődésére. Tarján Lászlóné nem tartja valószínűnek egy ilyen, az osztrák sajtóban nyilvános­ságra hozott szándék megva­lósítását. Ez a napi gyakorlat­tal is ellentétes lenne. Ameny- nyiben az osztrákok mégis megszüntetik a több keleti or­szágba, így Magyarországra irányuló hulladékexport elle­nőrzését, akkor a hazai ható­ságoknak lényegesen több fel­adatuk lesz a szállítmányok vizsgálata során. A hulladékbehozatal tilal­mára vonatkozó egykori mi­nisztertanácsi rendelet jelen­leg is érvényben van. A hulla­dékok csak újrahasznosításra, feldolgozásra szállíthatók Magyarországra, szigorú en­gedélyeztetés alapján. A hulladékok illegális ke­reskedelmét a baseli egyez­mény is akadályozza. Ez az egyezmény 1992-ben lépett hatályba 20 ország ratifikálá­sával. Az egyezmény aláírói között szerepelt Magyaror­szág is, s később hazánk tör­vényhozása is jóváhagyta a megállapodást. Ausztria szin­tén aláírta, illetve ratifikálta az egyezményt. Oriflame Hungary Egymilliárdos bevétel ezer fő-, illetve mellékál- I lású munkatársat számlál, és miután a vállalkozáshoz tőke nem szükséges, úgy gondolják, hogy munka- i társaik tábora tovább gya­rapszik. A cég 2300 forint ellenében 4000 forintos mintacsomagot bocsát az ügynökök rendelkezésére a legkülönfélébb kozmeti­kumokból, továbbá 40 ezer :j forint értékben bizo- j mányba adja a termékeket. | Az Oriflame Hungary, a tőke nélküli vállalkozást biztosító kereskedőhálózat az elmúlt évben egymilli- árd forintos bevételre tett szert, s ez a megelőző év forgalmának kétszerese - jelentették be a cég sajtótá­jékoztatóján. Az Oriflame Hungary svéd alapítású cég vásárló­inak száma Magyarorszá­gon mintegy 300-400 ezer. A kereskedelmi hálózat 35 Túljegyzések kárpótlási jeggyel Túljegyezték a kárpótlási- jegy-tulajdonosok a Mőbi- usz és a Csemege Julius Me­inl február elején felajánlott részvénycsomagját - közölte az MTI-vei az Argenta Top Bróker munkatársa. A Mőbiusz-részvényeket február 2. és 11. között lehe­tett jegyezni, négy részvé­nyért három ugyanakkora névértékű kárpótlási jegyet kellett adni. Az összesen 88 millió forintoc csomagra az összesítések szerint mintegy 100 millió forint értékű jegy­zés érkezett. A túljegyzés miatt a részvényekből csak a Mőbiusz szállítói kapnak, akik a kiosztásnál - rendha­gyó módon - előnyt élvez­nek az alanyi jogú kárpótol­takkal szemben. A Csemege-Julius Meinl részvények igénylői közül viszont az eredeti kárpótol­tak valamennyien megkap­ják a kért mennyiséget, bár a 246 millió forint névértékű részvénypakettet itt is jelen­tősen túljegyezték. Összesen 300,42 millió forint névér­tékű részvényre akadt vevő február 7. és 11. között. Ez azt jelenti, hogy a befektetők több mint 400 millió forint névértékű kárpótlási jegyet ajánlottak fel. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt.-től kapott tá­jékoztatás szerint a Biogal Rt. 439 millió forint névértékű kárpótlási jegyért felajánlott részvényeire 156 millió forint értékben érkezett jegyzés. A cserearány itt 1:1, a befekte­tők január 24-től március 25- ig juthatnak a papírokhoz a Polgári Bank fiókjaiban, va­lamint brókercégek és a Co- optourist irodáiban. Aláírás márciusban? Mintegy 80 raktározási és 80 ipari vámszabadterület van Magyarországon, ennyi sehol nem található Európában. Szükséges tehát szigorítani a szabályozásukat, a raktározás javára. Erről is szólt Nagy Sándor, az NGKM főosztály­vezető-helyettese Nagykani­zsán, a regionális vámügyi és külkereskedelmi konferen­cián. A mezőgazdasági jellegű problémák tisztázása után, ta- llán egy hónapon belül sikerül aláírni egy dokumentumot Szlovéniával. Uránium helyett tórium Magyarországon a Nobel-díjas Carlo Rubbia Az MTA és a Magyar CERN Bizottság meghívására Buda­pestre érkezett Carlo Rubbia, Nobel-díjas fizikus, a CERN Európai Részecskefizikai Szervezet és Laboratórium volt főigazgatója. Carlo Rub­bia részecskefizikai tapaszta­lataira támaszkodva, az em­beriség egyik alapproblémá­jával, az energiakrízis megol­dásával foglalkozik. A Nobel- díjas professzor tudományos munkájában a hosszú élettar­tamú, melléktermék nélküli és biztonságos nukleáris ener­giaellátás kérdéskörét kívánja megoldani. Rájött, hogy egy új típusú atomreaktort lehet lét­rehozni, amelyben a magha­sadáshoz uránium helyett tó­rium alkalmazható. A tórium reaktor előnyei: a láncreakció csak külső neut­ronforrás, a részecskegyorsító segítségével válik önfenntar­tóvá, illetve energiatermelővé, így nem lehetséges a reaktor „megszaladása" azaz nem lesz többé a Csernobilhoz ha­sonló katasztrófa. Nem kelet­keznek olyan hasadóanyagok, amelyek alkalmasak lennének bomba gyártására; nincs hosz- szú távú reaktorhulladék táro­lási probléma, nem keletkez­nek hosszú élettartalmú, mér­gező izotópok; nincs fűtő­anyag probléma, mert a tó­rium évmilliókig biztosítja a megfelelő ellátást. A professzor kutatási eredményei kecsegtetőek, de tényleges valóra váltásukhoz még további kutatómunkára van szükség. Megrendelőlap Eddig még nem tudtam előfizetni a Tolnai Népújságra, ezért kérem, hogy a kézbesítő keressen fel a következő címen, Név: ................................................................................. C ím: .................................................................................. h ogy előfizethessem a Tolnai Népújságot □ egy hónapra 375,- forintért negyedévre 1125,-forintért félévre 2250,- forintért D egy évre 4140,-forintért (Kérjük a megfelelő négyzetet megjelölni.) Kérjük, hogy az itt közölt megrendelőlapot borítékban küldjék vissza postafordultával a Tolnai Népújság Kiadója címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.

Next

/
Thumbnails
Contents