Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19 / 42. szám
10 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. február 19., szombat Tallózás a megyei költségvetésben Kolta László, az őszinte szakfelügyelő Harc az intézmények működőképességéért Növekvő kiadás, csökkenő bevétel Az idei költségvetés, az ön- kormányzatok többségénél csak a talponmaradást célozza. Már nincs arról szó, hogy az előző évi szinten lennének képesek finanszírozni intézményeik működését. Mindez következik a központi támogatások értékének csökkenéséből, s némely területen a bevételek bizonytalan voltából. Az utóbbiak közé tartoznak például az illetékek. Ezek arányát a parlament ugyan átlagban duplájára emelte, ugyanakkor a bevételek felét el is vonja a központi költség- vetés. A csökkenés abból adódik, hogy az első félévben még a tavalyi határozatok alapján az alacsonyabb illeték folyik be, de ennek a felét is elvonják. A megyei önkormányzat legutóbbi ülésén fogadta el idei költségvetését, amely lényegében intézményeinek működtetéséből áll. Ezen belül is az intézményvezetőknek mindent el kell követniük azért, hogy a rájuk bízott oktatási, művelődési és szociális létesítmények megőrizzék működőképességüket. Sajnos olyan helyzetben vannak, hogy még az időjárás is számít. Sokat meg tudnának takarítani, ha eljönne már a tavasz. Hogy valódi problémáról, nem pedig költői túlzásról van szó, abból is következik, hogy egy csomó intézmény régi kastélyban, korszerűtlen körülmények között működik, ahol a fűtés-világítás sokkal többe kerül, mint egy nagyvárosban, a célnak megfelelően épült intézményben. A pénzügyi helyzet nehézségeihez hozzájárul az a körülmény is, hogy a közalkalmazottak bértáblázata életbelépésének költségeit részben az önkormányzatoknak kell fizetniük. Minden erőfeszítés ellenére is elképzelhető, hogy romlik az ellátás színvonala. A közgyűlés a főösszegeket az alábbiakban állapította meg. A bevétel 3 milliárd 142 millió 498 ezer forintra tervezhető. Ezzel szemben a kiadási oldalon 3 milliárd 216 millió 963 ezerre van szükség. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy fel kell venni több, mint 82 és félmillió forint hitelt. A kamattörlesztési kötelezettség pedig több mint nyolcmillió forint lesz 1994-ben. Nemcsak a költségvetés elfogadásának időpontjában, de ma sem ismeretes a megyei önkormányzat kórházának részletes költségvetése, mivel az Egészségbiztosítási Alap még nem kötötte meg idei szerződéseit. Sőt, jelenleg is vita van például a nővérek bérezéséről, de elképzelhető, hogy a műszakpótlék, az ügyelet, a készenlét túlóra, túlmunka idei többletét, a teljesítmény szerinti finanszírozás összegéből kell kigazdálkodniuk. A felhalmozási kategória az az összeg, amelyből beruházásokat lehet megvalósítani, mindössze 199,9 millió forint, ami a teljes költségvetés 6,2 százaléka. Ebből következik, hogy a 11 szociális otthon felújítására mindösszesen hárommillió forintot lehet szánni. Hogy ezt a pénzt ténylegesen mire költik, azt a körültekintő műszaki felmérés alapján később döntik el. A kórház egyébként halaszthatatlan felújítását sem lehet megkezdeni. Nem dőlt még el az az évtizedes „vita" sem, hogy lesz-e kórházi műtőblokk, hiszen az Országgyűlés az ágazatok igényei, javaslatai alapján a címzett támogatások odaítéléséről az év első félévben dönt. Befejeződhet azért néhány céltámogatással megvalósuló beruházás, ezek közé tartozik a Rózsa Ferenc, az iregszem- csei és lengyeli kollégium felújítása, a gyönki gimnázium tornatermének építése. Negyvenmillió forintot tartalmaz a költségvetés a már szintén régóta aktuális beruházásra a kórház konyhájának felújítására, amelynek a munkái már megkezdődtek. A tervek szerint, folytatódik a kórházban a gépek és műszerek beszerzése, szintén cél- támogatás igénybevételével. A Német Színház többféle forrásból megvalósuló beruházásáról már többször szóltunk.-iFelújítják Szekszárdon a megyei kórház konyháját POLITIKAI HIRDETÉS 1.® im 3.m 4.® 5.® 6.® 7.® 8.® 9.® 10.® 11.® 11® Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „Nem elég a munkanélküliségről beszélni, tenni is kell ellene. Az új kormánynak ösztönöznie kell új munkahelyek teremtését. Az SZDSZ a munkanélküliség kezelését nem egy minisztérium belügyének tekinti, hanem az egész kormányzati tevékenységet átható cselekvési programnak. A legfontosabb feladat: olcsóbbá tenni a foglalkoztatás költségeit. A béreket terhelő járulékok csökkentésével növelni lehet a munkahelyek számát. A súlyos helyzetben lévő vidékeken, ahol az átlagnál sokkal nagyobb a munkanélküliek aránya, célprogramok révén kell javítani a munkalehetőségeket.” SZDSZ \ Nem mentem nyugalomba Bonyhádi minitalálkozó a díjátadáson Műcselekedetekbe fullad bele a magyar pedagógus A Magyar Kultúra Napján[ a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök dr. Kolta Lászlónak, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium nyugalmazott szak- felügyelőjének - olvashattuk a hírt az újságokban. Aki ismeri - márpedig a megyében sokan is- , merik a kitüntetettet - az tudhatja, hogy dr. Kolta címzetes főiskolai docens, a Bonyhádi Honismereti Kör vezetője, számos helytörténeti munka szerzője. Hetvenkét éves, de - ahogy nyugdíjba vonulásakor mondotta, esze ágában sincs nyugalomba vonulni. — Ez az esztendő számomra többszörös évforduló - kezdte dr. Kolta László az emlékezést, amikor a kitüntetés kapcsán felkerestük. — 1944. áprilisában szereztem tanári diplomát a szegedi egyetem bölcsész karán. Valószínű, hogy a legfiatalabb bölcsészdoktor lehettem, mert még ugyanezen év júliusában - tehát huszonkét éves koromban - doktoráltam. A dolgozatom témája Perczel Mór volt. A harmadik évforduló: szeptemberben kezdtem el tanítani a bonyhádi gimnáziumban óraadó tanárként. Még ebben az évben, 1944. október 20-án elvittek katonának, ahonnan hadifogságba kerültem. — Régi ismerősökkel is találkozott a díjátadáson, sőt volt bonyhádi diákokkal is. — Igen, mondtam is, hogy egy szűkkörű bonyhádi öregdiák találkozót tartottunk ... (A Bonyhádi Öregdiák Szövetség évente rendez találkozót a bonyhádi gimnáziumban végzettek számára. A Szerk.) A kitüntetettek között ott volt Mőcsényi Mihály egyetemi tanár, kertészmérnök, aki a többi között a szekszárdi Prométheusz parkot is tervezte. Egyébként pedig a Kertészeti Parkrendező Világszövetség alelnöke. Dr. Bárdi László, a Pécsi Tankerületi Oktatásügyi Központ igazgatója, Péri József, Munkácsy-dí- jas ötvösművész, mecseknáBenne kell lenni a szakmai vérkeringésben dasdi származású és Wenk Anna, aki 1957-ben érettségizett Bonyhádon. Közülük három a tanítványom is volt, sőt, Bárdi Lászlónak osztályfőnöke is voltam. Volt még egy kellemes meglepetés: a polgármester úr, Oroszki István eljött velem Budapestre a díj átadására. — Ötven év rendkívül hosszú idő... — 1962-ig a gimnáziumban dolgoztam, ahol közben 1953-tól 58-ig igazgató voltam. — Nem a legkönnyebb időszakban. — Nem bizony, később a helyettesem lett az igazgató, akinek bíráltam a munkáját. Aztán olyan címen, hogy le- züllesztem az intézményt, eltávolítottak az iskolából. „Népgazdasági érdekből" vidékre akartak küldeni, akkor mentem át a „keribe" a Perczel Mór Közgazdasági szakközépiskolába. 1982-ben mentem nyugdíjba, de azóta sem vonultam nyugalomba. Még az elmúlt tanévben is viszsza-vissza- jártam tanítani. Legutóbb például az evangélikus gimnáziumban adtam órát történelemből. — Helytörténész, tanár, főiskolai docens, a honismereti klub vezetője. Talán azt tudják Önről legkevésbé, hogy szakfelügyelőként is dolgozott. — Pedig azt szerettem a legszívesebben csinálni. — Miért? — Mert olyan beosztás volt, amelyben kizárt, hogy az ember elszürküljön, átmenjen „favágóba", szóval, hogy robot legyen a munka. Tanfolyamokra, előadásokra, országos rendezvényekre jártam, jónevű előadókat hallgattam. Bent voltam a szakmai vérkeringésben és ezt nagyon élveztem. Huszonkét évig végeztem ezt a munkát. — Milyen szakfelügyelő volt? Szigorú, vagy inkább bíztató? — őszinte voltam, mert meggyőződésem, hogy csak úgy lehet segíteni a kollégáknak, ha megmondjuk, mit csinálnak jól és mit rosszul. — Mára megváltozott a szak- felügyeleti rendszer, immár szakértőknek nevezik őket és az iskola dönti el, hogy kit hív meg. — Én úgy fogalmaztam, annak idején, hogy megtisztelem a kollégát azzal, hogy kíváncsi vagyok a munkájára. Nagyon kár, hogy e változással az igazgatók is kevesebbet tudnak a beosztottjuk munkájáról. Ma a pedagógus azt csinál, amit akar. — Vannak, akik azt mondják, hogy szerencsére, itt a pedagógiai szabadság. — Mindent szabad, ami a gyereknek nem árt. Sok gyerek ugyanis egy védekező mechanizmust alakított ki az iskolával szemben. Sokszor „műcselekedetekbe" fullad bele a magyar pedagógus. Őrületes munkával fénymásol és mindenféle teszteket állít össze. Egyszer kipróbáltuk, hogy a szakfelügyelők hányast kapnának az ilyen tesztek kitöltésére: közepes, maximum jó rendűén szerepeltünk. Másrészt olyan tesztet is megoldok mondjuk oroszból egy elégséges szintre, amiből egy betűt nem tanultam ... Szóval, a hókusz-pókusz helyett a tudásra kellene figyelni, és meg kellene tanítani beszélni a fiatalokat. Ezt éppen a tesztek gátolják. Többet kellene a diákoknak szóban felelniük. — Azt mondta, nem vonult nyugalomba. Mivel foglalkozik most? — Amióta nyugdíjban vagyok, több időm van a hely- történetre. Szívesen dolgozom a honismereti körben. 1989-ben kutathatóvá vált sok érdekes téma, így a hűségmozgalom is. Solymár Imrével közösen egy dokumentumkötetet készülünk megjelentetni a mozgalomról. Most javítjuk a kefelevona- tot, szeretnénk, ha március 15-én megjelenhetne a könyv. Hangyái Fotó: Ótós Réka Csak úgy lehet segíteni, ha megmondjuk, mi a jó és mi a rossz
