Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

1994. február 17., csütörtök GAZDASÁG - HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Termesztett növényeink fontosabb károsítói Csonthéjasok moníliája 13. Kórokozó: Monília laxa (Sclerotinia laxa) gomba. Tünetei: a betegség virág- és hajtásszáradást, valamint gyümölcsrothadást idéz elő. Jellegzetességei: 1. az elszá­radt virágok nem esnek le a fáról, hanem hosszú ideig fönn maradnak; 2. az elhalt hajtásvégek éles határvonallal - gyakran mézgafolyás kísére­tében - különülnek el az egészséges ágrészektől; 3. a rothadó termésen szabályta­lanul, elszórtan moníliapár- nák (a gomba spóráinak tö­mege) jelennek meg, később az egész gyümölcs múmiasze­rűre aszalódik és a fán marad. Életmódja: a gomba a fertő­zött hajtásvégekben és a gyü­mölcsmúmiákban telel át, ahol fagymentes téli napokon képződnek a hideget tűrő, a körfolyamatot tavaszai bein­dító spórák. A kórokozó a vi­rágokat bibéjükbe hatolva, a terméseket sebzéseken (rovar­rágás, jégverés és egyéb me­chanikai sérülések) keresztül fertőzi. Nagy csomókban, az érő gyümölcsök egymással érintkezve közvetlenül is fer­tőződhetnek. Környezeti feltételek: jár­ványos gyümölcsrohadásra az érési időszakban, csapadékos idő esetén számíthatunk, kü­lönösen akkor, ha a termése­ken sok a sérülés. Erős virág­száradással akkor kell szá­molnunk, ha szirombimbós ál­lapottól a virágzás végéig döntően nyirkos, ködös az idő vagy nagyon gyakran esik az eső. Gazdasági jelentősége: a virágmonília elsősorban a meggyet veszélyezteti (ked­vezőtlen tavaszokon - lásd Moníliás virág és hajtás­elhalás meggyfán 1991-ben - akár az összes vi­rágot leszáríthatja), kajsziban már ritkább, cseresznyén, őszibarackon és szilván pedig csak elvétve fordul elő. A haj­tás- és gyümölcsfertőzés va­lamennyi csonthéjas fajon gyakori. Védekezés: a gyümölcs­múmiákat és a száraz hajtás­végeket lehetőleg még ősszel, de mindenképpen rügyfaka- dás előtt távolítsuk el, és 20-30 cm mélyen ássuk a talajba. Persze bármilyen gondosan járunk is el, a fán még bősége­sen marad fertőzőanyag (és a spórák máshonnan is, korán besodródhatnak). A további gyérítés rügypattanáskor, le­mosó permetezés (Bordóilé FW, Champion, Rézoxiklorid, Tiosol, Báriumpoliszulfid, Neopol) formájában történhet. Meggyben (és esetenként kajsziban) létfontosságú a közvetlenül virágzás előtti (szirombimbós állapotú) keze­lés, lehetőleg valamelyik szisztemikus vagy mélyha­tású szerrel (Rubigan EC, Systhane E, Sápról, Sporgon, Ronilan, Rovral, Sumilex, Topsin-M, Ch. Fundazol). Az Moníliás gyümölcsrothadás szilván ismétlést - ugyanezekkel a szerekkel - fővirágzáskor vé­gezzük. A gyümölcsrothadás meg­előzéséről akkor gondoskod­junk, ha a cseresznye, a meggy, a kajszi, az őszibarack, a szilva vagy a ringló érésének idejére tartósan csapadékos idő ígérkezik. A készítmények (Ronilan, Rovral, Sumilex, Topsin-M, Ch. Fundazol, Ort- hocid, Buvicid K, Merpan) ki­juttatására - az élelmezése­gészségügyi várakozási idő­ket figyelembe véve - lega­lább 2 héttel a várható szüret előtt kerüljön sor. Túlzott ter­méskötődés esetén a kár ész­szerű gyümölcsritkítással is mérsékelhető. Jégverés után fontos a gyors (lehetőleg azonnali) beavatkozás az utóbb felsorolt szerek valame­lyikével. Legalább ennyire lé­nyeges a kórokozóknak - rá­gásukkal - utat nyitó rovarok (cseresznyelégy, szilvamoly, barackmoly, keleti gyü­mölcsmoly és már kártevők) felszámolása is. Fűzi István Tnt-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Megkezdték a tavaszi munkákat a zöldségtermelők A januári szokatlanul enyhe időjárást kihasználva a zöld­ségtermelők hozzáláttak a ta­vaszi vetésű növények talajá­nak előkészítéséhez. Vetik a hajtatásos termelésre szánt növények magját, és meg­kezdték a palántáik nevelését. Több megyében a feldolgozó kis- és nagyüzemek elkezdték a termelési szerződések köté­sét. A Földművelésügyi Minisz­térium legfrissebb jelentéséből mindezek mellett az is kide­rül, hogy a piacokon, bár még csak elvétve és kis mennyi­ségben, de már megjelent a hazai termesztésű korai pap­rika és kígyóuborka. A forga­lomba hozott primőr zöldsé­gek nagy többsége viszont még mindig külföldről szár­mazik. A piacok kínálata - a minisztérium értékelése sze­rint - jónak mondható. A bur­gonyáért januárban 20-30, a vöröshagymáért 30-50, a sár­garépáért 20-40, a gyökérért 40-70 , a fejeskáposztáért 10- 30, a kelkáposztáért 20-40, a karfiolért 80-160, a karalábé­ért 40-45, a paradicsomért 160-210, az uborkáért 160- 280, a spenótért 120-220, a fokhagymáért 130-220, a gombáért 160-200, míg a má­kért 250-350 forintot kértek ki­logrammonként. A paprika darabjáért 10 és 50 forintot, egy-egy fej salátáért 25-50 fo­rintot, a hónapos retek csomó­jáért pedig 20-35 forintot kér­nek. A gyümölcsösökben már a múlt hónapban - az alkalmas napokat kihasználva - meg­kezdték a metszést. A szak­emberek szerint a fák eddig jól teleltek. Több vidéken viszont az enyhe időjárás miatt a mandula és a kajszi rügyek annyira megduzzadtak, hogy ezekben a jelenlegi fagyok esetleg már kárt is okozhat­nak. Szerte az országban hoz­záláttak a szőlők metszéséhez. A rügyek jól teleltek, eddig számottevően nem károsod­tak, viszonylag jó termékeny- ségűnek mondhatók. A múlt évben termett borok beértek, a második fejtésüket végzik. Vetőmag­kínálat Mintegy 10-20 százalékos forgalomnövekedésre számít az ország legnagyobb hazai vetőmagot forgalmazó cége, a Kertimag Kft. A kereslet nö­vekedésének az az oka, hogy a növekvő számú kis- és közép­birtokosok közül egyre többen kívánnak berendezkedni zöldségtermesztésre. A szak­emberek optimizmusa mellett szól a cég januári forgalma is: ez már 15 százalékkal na­gyobb volt, mint az előző év hasonló időszakában. A Kertimag Kft. hozzávető­legesen 300 fajta vetőmagot kínál a termelőknek. A cég a vevők jobb kiszolgálása érde­kében az idén az egész or­szágra kiterjedő márka­bolt-hálózatot kíván létre­hozni, ahol a viszonteladók különféle kedvezményeket kapnak. Házi borverseny Február 10-én rendezte meg hagyományos házi borversenyét a szekszárdi kertbarátkor, a Hegyközség Egyesület és a gazda­kör tagsága. A szőlő- és bortermelők 37 fehér és 75 vörös bormintát vonul­tattak fel megmérettetésre. Ehhez a borversenyhez - az önkont­roll mellett - egyre inkább kereskedelmi érdekek fűződtek, hi­szen a minőségi követelmény, mint elsőrendű tényező váltja fel az évtizedeken át károsan berögződött mennyiségi szemléletet. A 20 pontos értékelési szisztéma (szín: 0-2, tisztaság: 0-2, illat: 0-4, íz, zamat, összbenyomás: 0-12 = 20) szerint a 37 fehérbor 89 százaléka, a 75 vörösbor 60 százaléka érdemesült arany-, ezüst­vagy bronzérmes minősítésre. Az 1993. évet a borral, de különösképpen a vörösborral fog­lalkozó emberek nem írják fel az évjáratok aranykönyvébe. A szeszélyes vegetációs időszak a fent írt eredmények alapján is mutatja a minőségre való hatását. A bíráló bizottságok vélemé­nye szerint vörösboroknál a szüreti időpontok megválasztása nagyban befolyásolta a minőséget. Tanulság, hogy a túlérett kékszőlőből erjesztett borok jelenleg is diszharmonikusak. Álta­lános az alacsony savtartalom és hiányos illatanyag, ami iga­zolja az elért eredményeket. Mindemellett és ennek ellenére a borosgazda szakmai isme­rete, a borral való törődése a pincében, az elért pontszámokban félreérthetetlenül tükröződött. Az eredmények kihirdetésére, szakmai értékelésekkel, feb­ruár 18-án, a rendező szervek éves közös összejövetelén, ünne­pélyes keretek között kerül sor. Sz. L. Erdőtörvény-tervezet: szakmai vita az FM-ben Szakmai vitát rendeztek a Földművelésügyi Minisztérium­ban a pártok, az érdekképviseletek, valamint az ügyben érintett szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények képviselői­nek részvételével a héten az erdőről, az erdővédelemről, vala­mint az erdőbirtokossági társulásokról szóló törvényterveze­tekről. Lovászy Csaba helyettes államtitkár elmondta: új erdő­törvényre azért van szükség, mivel jelenleg hazánkban a bir­tokviszonyok alapvetően megváltoznak és ez érinti az erdőket is. A törvénytervezetet a szakértők úgy dolgozták ki, hogy az szektorsemleges módon szabályozza valamennyi tulajdonos jogait, és kötelezettségeit. A szakmai egyeztetésen szóba került a napirenden szereplő törvénytervezetek és a többi e témát érintő - például a vadászatról és a vadvédelemről - szóló tör­vénytervezet kapcsolata. Emellett a résztvevők behatóan fog­lalkoztak a különféle fogalmi meghatározásokkal, így például, hogy mit is kell érteni az erdő biológiai, illetve közigazgatási fogalmán. Valamint kitértek arra is, hogy miként váljanak szét a tulajdonosi és a használói jogok. A tanácskozáson jelenlévők sürgették, támogatták, hogy a szaktárca az erdőről és az erdő védelméről szóló törvénytervezet előtt terjessze a kormány elé az erdőbirtokossági társulásokról rendelkező törvényterveze­tet. Ennek elsősorban azért lenne igen nagy jelentősége, mivel megfelelő szervezeti kereteket biztosítana az erdőhasználatra és az erdőgazdálkodással összefüggő feladatok elvégzésére a kis­tulajdonosok érdekében. A helyettes államtitkár közölte: a meg­tárgyalt törvénytervezetekhez mintegy 300 észrevétel érkezett. A vita tapasztalatait a minisztérium hasznosítja a törvényterve­zetek végleges szövegének kimunkálásakor. * Ásó, kapa, nagy harag Az almatermesztés megújítása (1.) Kertész nélkül maradt a BBC rádió. A hír nem a rádió körüli park növényeit szomo­rúja, hanem a BBC kertészm­agazinjának meglehetősen népes, 1,3 millió fős hallgató­ságát. Történt ugyanis, hogy a magazin teljes stábja átállt a Classic FM kereskedelmi rá­dióállomáshoz, mert menesz­tették főnöküket. Az ok: nem akarta a műsorral külön meg­célozni a fiatalabb rétegeket is. A BBC kertészmagazinjá­nak rendszeres hallgatótábora döntő többségben 55 év feletti hölgyekből áll. A műsor 1947 óta szerepel. állandó műsor­ként a BBC-n, annak egyik legnépszerűbb show-ja. Meg­tudhatja belőle az érdeklődő, miként pompázhat a begónia még savas talajban is, mit te­gyen a napszúrást kapott kankalinnal, mi hálálja meg legjobban a trágyát. Nagy-Bri- tanniában hamarosan éle­ződni fog a kertészeti magazi­nok éteri harca, mivel a BBC új stábbal folytatja a sajátját. A régi kertészgárda hű hívei vi­szont, ha csak a magazin ide­jére fülelnek át a Classic FM csatornára, egészségesebben fognak élni, ugyanis többet mozognak majd: minden hé­ten tekergetniük kell rádiójuk keresőgombját. A korábban kialakult alma­termesztő körzetek az alacso­nyabb értékű területeken jöt­tek létre. Az értékes földek a gabona és hús ágazat, vala­mint a szántóföldi vetőmag- termesztés számára adtak te­ret. Most azonban, az utób­biak is válságos helyzetbe ke­rültek. Elképzelhető,. hogy ezek a vidékek is sikerrel és jövedelmező módon helyet adnak a gyümölcstermesztés­nek - és elsősorban az alma előállításának, belterjes mó­don. E gondolatot erősíti az a tény is, hogy a korszerűnek nevezhető ültetvény egység­nyi területre számítva nagy összegű beruházást igényel, amelynek megtérülési lehető­sége a magas aranykorona ér­tékű földeken valószínűbb. Fogyasztói tapasztalat, hogy a termesztő tájaktól tá­volabbi, kisebb településeken rossz a gyümölcs (alma) ellá­tás. A termesztés kiszélesítése, dekoncentrálása ezen is segí­tene. Ugyanakkor éppen az el­látatlan területek árufel- vevő-képessége szolgál ga­ranciául a most kezdő terme­lők számára. Az éves almafogyasztás 25 kg körül mozog egy főre szá­mítva és évenként hazánkban, így tehát egy 2000 lakosú tele­pülés várható ellátási igénye 50 tonna. A folyamatos kínálat mellett és a (,szedd magad" akció szervezésével még na­gyobb mennyiség értékesítése is szóba jöhet. 3040 tonna hektáronként már jó termés­nek számít. Az említett telepü­lés-nagyság esetében tehát egy-másfél hektár almaültet­vény bátran telepíthető. A „bátor" jelző azonban ne legyen azonos a meggondolat­lan, hirtelen cselekvéssel. Sok kérdést kell addig tisztázni, amíg a csemete a földbe kerül. Vegyük sorjába. Kerülni kell a gyakori jég- veréses területeket. Az alma talajban nem válogatós - a kö­zépkötött a legjobb, a futóho­mok és a túl sekély termőré­tegű földek alkalmatlanok. Kémhatás szempontjából Tol­nában nem igen található olyan talaj, amelyet az alma ne szeretne. Ez a kérdés könnyen tisztázható, mert egy-egy min­tát 600-700,- Ft-ért megvizs­gálnak a talajlaboratóriumok. A fajták megválasztása A nyáriakat leszámítva le­galább 25 fajtából válogathat a termesztő, sokféle szempont szerint: érésidő, termőképes­ség, szín, tetszetőség, termés­nagyság, hús minősége, el­tarthatóság, betegségekre való hajlam, a fa növekedési erős­sége. A következő tényezők tár­gyalása előtt érdemes megem­líteni a hibridkukorica jelentő­ségét, amelyet a gabonaágazat hasznára hozott. Ehhez a nagy horderejű változáshoz lehet csak hasonlítani a törpeala­nyok használatát az almater­mesztésben. Melyek is ezek? Gyökérzete nagyon dús, biztosítja az ülte­tés sikerét. Ültetés után a má­sodik évben már terem a fa 1,5-2 kg-ot. Az ezt követő év­ben ez megkétszereződhet és így folytatva az 5., 6. évben már teljes termést ad. Meg­jegyzendő, hogy a régimódi vad alanyon 4-5 évnek kell el­telnie, amíg a fa termésre adja fejét. Ennek a gyors termőre fordulásnak az egész beruhá­zás megtérülésében meghatá­rozó a szerepe, különösen, ha még megtoldjuk ezt azzal, hogy a termés minősége is jobb. Nagyobbak, tetszetőseb­bek az almák. A törpefákból - mint nevük is mutatja - többet ültethetünk egyazon terüle­tegységre pl. 4x2 m-re, 6x3 m-re - a fajtától függően, amíg a vadalma alanyú fák tenyész- területe 8x8, 8x10. Folytatván a gondolatsort, újra a hibrid- kukoricára hivatkozunk. Nem volt elég az új nagyhozamú fajta. Neogrády István kertészmérnök (Folytatjuk.) Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Február 19.: Mohács, Sárbogárd. Február 20.: Szászvár. Kevesebb az állat Változatlanul aggodalomra ad okot a hazai állatállomány folyamatos csökkenése - álla­pítja meg a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentése. Az 1993. december 31 -ei adatok alapján megállapítható, hogy elsősor­ban a szövetkezeteknél apadt jelentős mértékben az állo­mány. Ugyanakkor a piaci ha­tásokra gyorsabban reagáló kistermelők is jóval kevesebb állatot tartanak, mint egy esz­tendővel korábban. Az országban a múlt év vé­gén 999 ezer szarvasmarhát regisztráltak, ami a megelőző évivel összevetve 14 százalék­kal, azaz 160 ezerrel kevesebb. Csökkent a sertések száma is: a december végi adatok sze­rint alig valamivel több mint 5 millió sertés volt az ország­ban. Ez az egy évvel korábbi­hoz képest 7 százalékos csök­kenést mutat. Jelentős szapo­rulatra nincs kilátás, hiszen az anyakocák száma ennél jóval nagyobb mértékben, 14 száza­lékkal lett kevesebb. Decem­ber végén 1,2 millió juhot tar­tott nyilván, 29 százalékkal kevesebbet, mint 1992 végén. Az anyajuhok száma itt is na­gyobb mértékben - 33 száza­lékkal - csökkent. A baromfi­félék felméréséből az derült ki, hogy egy év alatt számuk 15 százalékkal kevesebb lett. A csökkenés a vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál 23 százalék, a szövetkezeteknél 31 százalék, a gazdálkodóknál azonban mindössze 9 száza­lék. Tízéves Jonagold orsófa. A térállása: 4x1,5 méter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents