Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

4 «ÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 17., csütörtök Sárszentl'órinci hétköznapok Öregszik ez a község is Sárszentlőrincen, ezen kis Tolna megyei településen 1200-an élnek. Szám szerint egyre kevesebben lesznek, le­galább is ahhoz képes, hogy amennyien laktak itt néhány évtizeddel ezelőtt. A település lakóinak nagy­része már idős, így a munka­képesek száma is elég ala­csony. Sárszentlőrincen a leg­nagyobb gondot a munkale­hetőségek hiánya jelenti, egyre növekszenek a korlá­tozó tényezők. Sajnos, a tele­pülés környezetében nincs je­lentősebb üzem vagy gyár, ahová dolgozni mehetnének az emberek. Maga a település fekvése is hátrányként említ­hető. Még átmenő közúti for­galma sincs. A lakosok nagy hányada korábban a mezőgazdaságból élt meg, de ennek lehetősége is csökkenőben van, hiszen a helyi volt Petőfi téesz felszá­molás alatt áll. A téesznek nincs jogutódja, így az itt lévő munkahelyek véglegesen megszűntek. A település egyre csak „idő­södik". Ez a tény azonban nem azt jelenti, hogy az idős lakosságot az önkormányzat elhanyagolja. Sőt, ellenkező­leg. Mint azt Sárszentlőrinc polgármesterétől, Hetesi Ká- rolytól megtudtuk, a helyi polgármesteri hivatal nagy gondot fordít az idős lakos­ságra. Evek óta jól működik az öregek otthona Sárszentlőrin­cen. Ide természetesen az itt élő öregek járnak, akik meg­beszélik, kitárgyalják a nap eseményeket és természetesen pletykálnak is. Az otthonban nemcsak szeretetet és meleget kapnak az idősek, hanem ebéddel is szolgálnak nekik. A rendszeresen, nap mint nap találkozó emberek önkor­mányzati támogatással étkez­hetnek. A télen-nyáron üze­melő otthonban csak az étel nyersanyagárát kell az idő­seknek téríteni, a fennmaradó rész kiegészítése, valamint az otthon működtetése a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik. Űzdon is hasonló rendszer­ben étkezhet hét idős ember, ők azonban nem az idősek otthonában, hanem saját ott­honukban fogyaszthatják el a mindennapi ebédet. Az ózdi öregeket egy, az önkormány­zat állományában lévő gon­dozónő látja el. Hanzi Jó- zsefné minden nap főz az idő­sekre és az ebédet el is juttatja nekik. Garay Előd Madocsán hallottuk, hogy ... Gondok vannak a tornacsarnok körül .. .hogy a mado- csai önkormány­zat majd 15 millió forintban állapo­dott meg a helyi szövetkezettel a volt téesz székház vételárát illetően. A madocsai önkormányzat nem akarta meg­vásárolni az épü­letet, de a szövet­kezet vezetése nem volt hajlandó a helyi tornacsar­nok építésének telkét a település számára (megfe­lelő anyagiak el­lenében sem) biz­tosítani. A szö­vetkezet csak úgy adta át a most már építés alatt álló tornacsarnok építési telkét, ha az önkormányzat a téesz székház­nak nevezett, de valójában elég rossz állapotban lévő épületet is megvásárolja. így került abba a kényszerhely­zetbe a helyi ön- kormányzat, hogy a tornacsar­nok építésének elkezdéséhez meg kellett vennie az említett - egyéb­ként felújításra szoruló - épüle­tet. Ezzel az ön- kormányzat plusz terhet vett a vál­lára. A vételár kö­zel felét már kifi­zették ugyan a szövetkezetnek, de a másik fele a 94. évi költségve­tést terheli majd. A téesz székház kényszerű meg­vásárlása miatt különböző tervek készültek az in­gatlan további hasznosítását ille­tően. A legcélsze­rűbb megoldás­nak az látszik, hogy a helyi isko­lát bővítenék va­lamelyest. A székház éppen megfelelne egy, a helyi iskola osztá­lyainak bővíté­sére. Mint azt Madocsa polgár- mesterétől, Szabó Józseftől megtud­tuk, erre azért lenne szükség, mert az iskola je­lenlegi nagysága kevésnek bizo­nyul a gyerekek elhelyezésére. ge Terítéken a költségvetés Kajdacson A kajdacsi képvi­selő-testület február 21-én tartja soros ülését a helyi polgármesteri hiva­tal nagytermében. Az este 18 órakor kez­dődő testület ülésen a 1994. évi költségvetési tervezetet tárgyalják meg a testületi tagok. A testület szeretne dönteni a költségvetést nagyban befolyásoló kérdésekben is, és sze­retnék leszorítani a ter­vezett közel 13 milliós hitelfelvételt. A képviselőknek talán sikerül olyan kompro­misszumot kötni, mely­nek segítségével elfogad­ják az idei költségvetés tervezetét, mely az előze­tes számítások szerint 40 millió felett lenne. Garay Hírek - Hírek - Hírek - Hírek - Hírek A dunaföldvári művelődési házból napon lesz a szövetkezeti árverések sorában a negye­dik, és egyben az utolsó ár­verés is. A földárveréssel kapcso­latos adategyeztetést a pol­gármesteri hivatal 6. számú helyiségében végzik február 22-én. Várják az érdeklődő­ket. Téli esték A Téli esték rendezvény­sorozat keretén belül Szalai Károly, főiskolai tanár elő­adására kerül sor ,február 21-én, azaz hétfőn. A téma: Dunaföldvár bir­tokviszonyai, különös tekin­tettel a század eleji viszo­nyokra. Az előadás este hat órakor kezdődik. ge Telefonhelyzet Nagydorogon Hamarosan csörögnek a készülékek Nagydorogon az önerős telefonra nagy igény mutatkozott. Már az első jelentkezés alkalmával a vártnál többen jelezték te­lefonigényüket. A településen 280 jelentkezőt regisztráltak. A második alkalommal, azaz a pótjelentkezésnél is hetven fő adta be az igényét. A Matáv Rt. illetékesei szerint Nagydorogon 1994 február végéig megcsörrenhetnek a telefonok. A Matáv szakemberei fo­lyamatosan dolgoznak a hálózat kiépítésén. A telefonközpont felújítása, átépítése megtörtént már, így csak a vonalak kiépí­tése van hátra. A telefonközpont a help Posta épületében talált otthonra. A pótjelentkezők vonalait is folyamatosan építik, de ők csak a nyáron vehetik igénybe a telefon-szolgáltatást. Ezidáig a hetvenes években épült crossbar rendszerű telefon központ működött. Nagydorogon közel egyszáz vonal volt ko­rábban. Most, a hálózat bővítésével nagy távlatokra nyílik lehe­tőség. A telefonvonalak kiépítésében nagy szerepet kapott az OTP, hiszen a kölcsönök adásával partnerséget biztosított a Iákosok vonalhoz jutásához. A lakosok által befizetett összeg negyvenezer forint volt. Eb­ből az összegből húszezer forint a vonal bekötése után letelefo­nálható majd. Az igénylők 4700 forintot igényelhettek vissza az önkor­mányzattól, közműfejlesztési hozzájárulás címén.-Garay E.­Jótékonysági bál Az óvodások szüleinek rendeznek bált a helyi mű­velődési házban. A bál jelle­gét tekintve jótékonysági, hiszen az est bevételét a he­lyi óvodákra költik majd. Az óvodás gyerekek biztosan örülnek majd a bál bevételé­ből vásárolt játékoknak. A bál február 25-én, 19 órakor kezdődik. Földárverés A dunaföldvári művelő­dési házban földárverést tar­tanak február 23-án és 24-én. Az illetékesek felhívják a la­kosság figyelmét, hogy e két A költségvetésről „Szoros" lesz az idei esztendő Az elmúlt évben na­gyon kevés pénz jutott a fejlesztésekre Sárszent­lőrincen - tudtuk meg a polgármestertől, Hetesi Károlytól. Mint azt el­mondta: az önkormány­zatnak a legfontosabb feladata az intézmények működésének biztosí­tása volt. Az 1193. évi költség- vetés 37 millió forint volt, ez az 1994. évre kö­zel 45 millióra módosul. Ez az összeg még min­dig kevés lesz az ideális működési feltételek biz­tosítására, így az ön- kormányzat hitelfelvé­tellel számol. Az összeg alig 3 - 3,5 millió forint lesz. -ge­Továbbra is érdek­lődéssel várják az olvasók észrevéte­leit, kérdéseit, vala­mint információit és híreit az oldalt ösz- szeállító munkatár­saink: Venter Marianna és Garay Előd Szeretnénk, ha megírnák mi a vé­leményük a Duna­földvár és a Paks ol­dal „házasságával" kapcsolatban és vár­juk azon leveleiket is, melyben megír­ják, hogy kivel sze­retnének találkozni a lap ezen hasábjain, kiről olvasnának szívesen, a lakóhe­lyük környezetében élő emberek közül. Kitekintő Önkormányzati bizonyítvány A „Dunaföldvár" közéleti lap közvéleménykutatást tar­tott, hogy kiderítse: milyen az emberek véleménye a helyi önkormányzatról. A vélemé­nyek különbözőek voltak, már aki nyilatkozott ebben a kér­désben. Sokan fordították el a fejüket a kérdés hallatán. Az egyik megkérdezett, B. Gy.-né elégségest adna az ön- kormányzat működésére. Az indoklás: — „Mivel tanácstag vol­tam, beleláttam a városvezetés rejtelmeibe. Ez az önkor­mányzat nem adósságokkal indított, hanem közlekedési tervvel, telefonhálózati terv­vel, testvérvárosi kapcsolat kialakításának tervével. A munkanélküliek száma nő, mert szerintem nem gondos­kodnak a munkalehetőségek­ről. Sajnos, nincs képviselője több választási rétegnek." Még ma is - közel a máso­dik demokratikus választá­sokhoz - sok a kellemetlen be­idegződés, még több a közöny és a tájékozatlanság. Molnár László, a huszonhá­roméves lakatos így fogalma­zott: — Túl sok dolog nem tör­tént Dunaföldváron. Értékelni felelőtlenség volna. Valahogy nem érzékelem az önkor­mányzat munkáját. Rosszat így nem mondhatok róla ... A „Dunaföldvár" oldalairól válogatta: Garay Előd Komor statisztika Paks önkormányzata ta­valy ősszel tárgyalta a város szociális intézményeinek helyzetét, ezen belül a hajlék­talanok átmeneti szállásával kapcsolatos ügyeket. A szál­lás megnyitása óta eltelt két esztendő statisztikája a kö­vetkező. Az 1992-es évben a szállás férőhelyeinek kihasználtsága közel 46 százalékos volt, a ta­valyi évben pedig több mint 81 százalékos, s 1993. IV. ne­gyedévében elérte a 100 szá­zalékot. A szállást két év alatt 38 fő vette igénybe, az alábbi ''megoszlás szerint: 9 nő, 6 gyermek, 23 férfi. A statisztika arról is szól, hogy a szálláson megfordul­tak és a jelenleg elhelyezettek mintegy 85 százaléka rend­szeresen fogyaszt nagy mennyiségben alkoholt, az alkoholizmus súlyosabb for­mája 50 százalékuknál ta­pasztalható, főként fizikai és szellemi leépülés formájában. Az érintetteknek 10 százaléka vett részt alkoholelvonó keze­lésen, s sajnos közülük gya­korlatilag egy maradt csak absztinens. A szállást igénybe vevők közül élete során 9 fő volt ál­lami gondozott, büntetésvég­rehajtási intézetben töltött több kevesebb időt 7 fő, va­lamilyen formában sérült, komoly beteg pedig 20 fő. A foglalkoztatottság szem­pontjából 17 fő volt munka- nélküli, 2 fő nyugdíjas, 9 fő rokkantnyugdíjas vagy le­százalékolt, s mindössze öten rendelkeztek munkahellyel. Az iskola végzettség a követ­kezőképpen alakult: 8 általá­nos alatti végzettségű 10 fő, 8 általánost végzett 16 fő, szakmunkásvizsgával ren­delkezik 6 fő, érettségizett 4 fő, főiskolát végzett 2 fő. A velük folytatott beszélge­tések alapján a szálláson megfordultak több mint 60 százalékának nincs elképze­lése a jövőjéről, nem tudja, mi lesz vele, elfásult, a teljes cél­talanság állapotában van. Több mint 20 százalékuk ha­sonlóan kilátástalan hangu­latban van, de még nem adott fel minden reményt, vannak tervei. Hárman szeretnének szociális otthonba kerülni. A szálláson jelenleg 14-en laknak, 12 férfi és 2 nő. A több mint két év tapasztalatait és a fentieket figyelembe véve ki kellene végre mondani, hogy a szociálpolitikai munka gyakorlata csak az egyre drá­gább tüneti kezelés lehetősé­gét és a csekély hatékonysá­got hordozza magában. A jövőt tekintve döntő fon­tosságú a hajléktalan embe­rek, alkoholbetegek rehabili­tációja, s az önsegítésre, öne­rőre támaszkodó útkeresés, a munkaterápia. Az átmeneti szállások ide­iglenes megoldást adnak csupán, a jövő a kisméretű emberi közösségek kialaku­lása az önsegítő, fokozatosan önfinanszírozóvá váló szál­lás, védett munkahely elven működő rendszer kellene hogy legyen. Tornacsarnok emelkedik Épül a település büszkesége Késik a támogatás összege Az a kormányzati célkitű­zés, hogy a négy év alatt 1000 tornatermet építsenek az or­szágban, Gerjenben is meg­hozta gyümölcsét. Már 1992-ben elkezdték építeni azt a tornacsarnokot, melynek küzdőtere hatszáz négyzet- méteres lesz. A település ön- kormányzata 1993-ban kapta meg a végleges választ a be­nyújtott pályázatra. Az állami támogatás összege - az eredeti összköltségvetés - negyven százaléka, azaz 28 millió fo­rint volt. Az építés eddig elég jó ütemben zajlik, elkészült már a külső és a belső falazás. A hátra lévő munkálatok csak szakipari jellegűek. A bök­kenő csak ott van a dologban, hogy a gerjeni önkormányzat még nem látott egyetlen fillért sem a támogatásból. Az ígére­tek szerint 1994. elején, egy összegben utalják ki a három év támogatási összegét. Garay Előd

Next

/
Thumbnails
Contents