Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

1994. január 12., szerda MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Fórum Medinán A közelmúltban a föld­ügyekkel kapcsolatos in­tézkedések felülvizsgálatát kérte - aláírásának hitele­sítésével - negyvenhat medinai polgár. A megol­dás érdekében január 14-én, azaz pénteken dél­után 18.00 órai kezdettel dr. Témák Gábor ország- gyűlési képviselő tart la­kossági fórumot a telepü­lés művelődési házában. Meghívott vendég: dr. Ótós János, a Tolna Me­gyei Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal vezetője. Gazdálkodás bio-módra Dr. Dávid Ibolya or­szággyűlési képviselő és a helyi kertbarátkor kezde­ményezésére január 13-án, azaz csütörtökön délután 14.00 órakor az iregszem- csei művelődési házban a biogazdálkodásról tarta­nak tájékoztatót meghívott szakemberek. A növény- védőszer-maradékok é- lelmezés-egészségügyi je­lentőségét dr. Hadházy Árpád toxikológus-szakál- latorvos részletezi, majd ezt követően dr. Győrffy Sándor, a Biokultúra Egyesület Terméselle­nőrző Bizottságának el­nöke Biogazdálkodó tele­pülés címmel tart tájékoz­tatást. Pedagógiai Híradó Megjelent a Tolna Me­gyei Önkormányzat Peda­gógiai Intézetének tájékoz­tatója, a Pedagógiai Hír­adó. A húsz oldalas kiad­vány egyebek mellett az országos és helyi rendez­vényekről, tanulmányi versenyekről, pályázatok­ról ad híradást, s emellett hasznos tanácsokkal segít a pályaválasztásban is. Sokoldalú reneszánsz Szekszárdon, a Gyer­mekek Háza előadássoro­zatot indított az általános iskolák felső tagozatos ta­nulói számára A sokoldalú reneszánsz címmel. Leg­közelebbi programként ja­nuár 13-án, azaz csütörtö­kön délután 14.30 órakor Jakab Géza tart előadást a megyeszékhely és kör­nyéke iránt érdeklődő ta­nulóinak. Nyugdíjasok, saját műsorral A decsi őszi Napfény elnevezést viselő nyugdí­jasklub eredeti módon tar­tott pótszilvesztert a hét elején a faluházban. Az időskorúak ugyanis saját maguk állítottak össze, majd mutattak be műsort, a közel száz résztvevő nagy örömére. Augusz-házi hangverseny Szekszárdon, a zeneis­kola nagytermében január 16-án, azaz vasárnap dél­után 17.00 órai kezdettel a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola budapesti tagozatának három hallga­tója ad hegedűkoncertet. Pálfi Krisztina, Sörös Jenő, valamint Papp Sándor Bach és Mozart műveiből állított össze válogatást. A Szekszárdi Kamarazene- kar is fellép, Földesi Lajos vezetésével. Az állampolgárok jogainak védelmében „Az ügyészségre bárki bemehet" Még mielőtt megjelent az Alkotmánybíróság legutolsó határozata - miszerint: Al­kotmányellenes a polgári eljá­rásban az ügyész általános perindítási joga - beszéltük meg dr. Bognár Katalin nem büntetőjogi ügyésszel ezt a ri­portot, de miután a helyzet nagyon is aktuálissá tette a be­szélgetést, szükségesnek tar­tottuk, hogy dr. Kardos János megyei főügyész is elmond­hassa a véleményét: mit is je­lent az Alkotmánybíróság em­lített határozata. — Az ügyészi munka két részből tevődik össze, a bünte­tőjogi és a nem büntetőjogi te­vékenységből. Az egész ügyé­szi tevékenységnek csupán egy tized részét teszi ki a nem büntetőjogi munka, ezen belül is csupán egy kis terület az, amelyet az Alkotmánybíróság korlátozott. — Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — A törvényesség érdeké­ben eddig az ügyész a polgári perekben is keresetet indítha­tott, felléphetett és fellebbez­hetett. Ennek keretében az ügyész jogosult volt a bírósá­gon lévő iratokat megvizs­gálni. Ha úgy ítélte meg, jogi indítványt tehetett, ami a bí­róságot nem kötötte. Sok eset­ben az egyik fél kérte az ügyész fellépését a polgári perben, mert megnyugtató ér­zés volt számára annak jelen­léte. Ebben az esetben is a tör­vényesség érdekében és nem egyik fél mellett, vagy ellen lépett fel az ügyész. Egy gya­korlati példát említenék, ami­kor az ügyészség közreműkö­désével segített a jog helyes alkalmazásában. Egy sze­mélynek a vezetői engedélyét elvették, annak visszaszerzé­sét utóképzéshez kötötték. Ő ezzel nem értett egyet, mert az eltiltás csak egy kategóriát érintett. A közigazgatási szer­vek viszont úgy értelmezték a jogszabályt, hogy az utánkép- zés így is kötelező. A bíróság mind két fokon a közigazga­Dr. Bognár Katalin tási határozattal értett egyet. Ezt követően az ügyészség a Legfelsőbb Bírósághoz for­dult, ahol az ügyészi állásfog­lalással értettek egyet. Hang­súlyozni szeretném, sohasem volt öncélú a tevékenységünk és azt is kimerem jelenteni, hogy az ügyészség senkinek nem korlátozta a jogait. Magát az alkotmánybírósági határo­zatot csak annyiban ismerjük, amennyi eddig a sajtóban er­ről megjelent. Várjuk a Ma­gyar Közlönyt, amely részle­tesen tartalmazza a határoza­tot. Bognár Katalin nem bünte­tőjogi ügyész is végig hall­gatta a beszélgetést. — Az alkotmánybírósági ha­tározat pont az ön területének egy részét érinti. — Egy nagyon kicsi részét. De ezt nem úgy kell értel­mezni, hogy az ügyész a pol­gári perből teljesen ki van zárva, az ügyészi tevékenysé­get egyéb jogszabályok is rög­zítik. Munkám során gondos­kodok az állampolgárok joga­inak védelméről, közreműkö­dök például abban, hogy az alapítványok, társadalmi szervezetek és egyéb szervek megtartsák a törvényességet. Szeptemberben egy országos vizsgálat részeként az új munkatörvénykönyv szabá­lyainak betartását vizsgáltam. Ennek eredményeként többek között azért kellett intézkedni, mert a munkaviszony meg­szüntetéssel kapcsolatos jog­szabályt helytelenül értelmez­ték. Ezek a vizsgálatok arra is jók voltak, hogy a hiányos is­mereteket bővítsék, a hibákat korrigálják. A szabálysértési eljárások ügyészi törvényes­ségi felügyelete segítségnyúj­tást is jelent, azok jogszerű le­folytatása érdekében. — Az állampolgár milyen ügyekkel fordulhat az ügyészség­hez, és mi ennek a módja? — Törvényességi kérel­mekkel, beadványokkal, pa­nasszal, közérdekű bejelentés­sel, bármilyen ügyben, ha úgy érzi, hogy sérelem érte. Min­den esetben megpróbálunk segíteni, felvilágosítást, taná­csot adni. Minden ügyész egy teljes hétig ügyeletes, ide bárki bejöhet reggel 8 órától délután 4-ig. A tapasztalatom az, hogy sokan a megértő szóra mennyire ki vannak éhezve, vannak esetek, ami­kor az is megnyugtatja a pa­naszost ha végighallgatjuk őket. Természetesen minden esetben regisztráljuk a beje­lentést és ha szükséges, intéz­kedünk. — Sokoldalú munkája mellett mennyire marad ideje a családra? — A jog olyan terület, hogy folyamatosan tanulni kell, mert a jogszabályok gyakran változnak, és a gyakorlatban sincs két egyforma eset. A szakkönyvek mellett sokat ta­nulok a kollégáimtól is, de mind emellett az én életemben nagyon fontos szerepet tölt be a család. Igyekszem az időmet jól beosztani, hogy a 13 éves nagylányommal és a férjem­mel is nyugodt órákat, napo­kat tölthessünk el. Ebben na­gyon fontos szerepe van az esti közös beszélgetéseknek, amikor megtudjuk, kinek ho­gyan sikerült a napja. Mauthner Fotó: Degré Füstgomolyag a városközpontban Szerencsére nagyobb volt a füstje, mint a lángja annak a tűzesetnek, mely tegnap ebéd­időben adott munkát a láng­lovagoknak Szekszárdon, a Garay tér 6. szám alatti pincé­ben. A riasztás után perceken belül három tűzoltóautó ter­mett a helyszínen, ám a vélhe­tően cigarettától belobbant hulladékot, használt ruhát és műanyagot csak légzőkészü­lékkel lehetett megközelíteni. Az oltás közel fél órát vett igénybe, az anyagi kár jelen­téktelen. -szá-dg­Horgászok figyelmébe A Szekszárdi Horgász Egyesület január 29-én, 9 órai kezdettel tartja küldöttköz­gyűlését Szekszárdon, az I Béla Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában. A ren­dezvényre a küldötteken kí­vül várják az érdeklődő egye­sületi tagokat is. A Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége ja­nuár 17-én haltelepítést végez a keselyűsi Holt-Sión, de ti­lalmat nem rendel el. A ké­sőbbi, várhatóan január végi vagy február végi telepítés után azonban egy hét tilalom várható. Erről lapunkból tájé­kozódhatnak. A Tolnai HE január 30-án 10 órai kezdettel tartja közgyűlé­sét a művelődési házban. Az egyesület vezetősége elvárja tagjait. Szatyrot találtak Szekszárdon, az újvárosi buszmegállóban szombaton egy szatyrot találtak, amely­ben több női pulóver van. A pulóverekkel tömött szatyrot jogos tulajdonosa átveheti a Sajtóház portáján. Országos verseny, megméretés helyben Miként lehet felváltani öt­ven forintot húsz érmére, ha ehhez a művelethez csak húsz- és ötforintosok, vala­mint ötvenfilléresek állnak rendelkezésre? Ez a kérdés is szerepelt azon a feladatlapon, melyet a Varga Tamás mate­matika verseny országos dön­tőjén töltöttek ki a hete­dik-nyolcadik osztályos részt­vevők. Az elmúlt év áprilisá­ban kezdődő tudáspróba- sorozat befejező fordulójaként tegnap délután a bátaszéki ál­talános iskolában megyénk öt tanulója tett bizonyságot ma­tematikai felkészültségéről, s velük együtt, hasonló idő­pontban az ország más telepü­lésein is hasonló megmérette­tés zajlott. A bonyhádi Hart­mann Miklós, a dombóvári Berényi Melinda, Zámbó Edit és Zámbó Patrícia, valamint a gyönki Varga Gábor dolgo­zata a többi kétszázhéttel együtt még a mai nap folya­mán eljut a rendezést vállaló Bolyai Társulat versenybizott­ságához, s a testület hamaro­san értékeli és díjazza a mun­kákat. -szá­Fotó: Gottvald Károly A 6. osztáyos Zámbó Edit volt a legfiatalabb résztvevő Minimálbér és milliók Az elmúlt másfél hónap történéseiről adott elsőként tájékoz­tatást az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője, Péti Imre azon a tegnapi fórumon, melyen a tömörüléshez tartozó tag- szervezetek megyei koordinátorai és képviselői vettek részt. Szó esett többek között a megyei munkaügyi tanács tevékeny­ségéről, döntéseiről, valamint a tb-önkormányzatok működé­sének tapasztalatairól. A fővárosi szövetségi tanács ülésének megállapításait részletezve Péti Imre elmondta, hogy az érdek- védelem „feszesebbé vált" a munkáltatókkal szemben. A leg­nagyobb gond a minimálbér összege, a 10 ezer 300, illetve all ezer 300 forintos javaslatot nem is fogadta el a szakszervezet. A munkáltatók egyébként sérelmezik azokat a nehézségeket - el­sősorban az adórendszert -, melyek miatt képtelenek a béreme­lésre. A szakszervezet ezt a problémát megérti, ám ennek elle­nére sem tartható tovább a 9 ezer forintos minimálbér, főként akkor nem, amikor milliós nagyságrendű vezetői jutalmakról lehet hallani. Az ülés zárásaként a január végi országos nagyaktívára való felkészülés kérdéseit vitatták meg a résztvevők. -szá­Fotó: Gottvald Károly Multiplikátor tanfolyam, azaz képzők képzése Magad, uram! Multiplikátor képzést szer­vezett tavaly az Augsburgi Sváb Iparos Kamara, a Pécsi Ipartestület, a Szekszárdi Ipartestület és a Tolna Megyei Vállalkozói Központ. A tanfo­lyamot részben a német fél, részben a résztvevők maguk, illetve a Vállalkozásfejlesztési Központ finanszírozta. A 200 órás multiplikátor képzésen Tolna megyéből he­ten vettek részt, köztük Sásdi Zoltánná keramikus Szek- szárdról. Vele beszélgettünk. — Multiplikátor képzés. Mi­ről is van szó, mit jelent ez a ma­gyarfülnek ismeretlen fogalom? — A multiplikátor képzés, a képzők képzését jelenti, azaz olyan oktatókat tanítanak a vállalkozásokkal kapcsolatos tudnivalókra, akik ezt előadás formájában majd tovább adják másoknak. — Milyen körből kerültek ki a tanfolyam hallgatói? — Iparos vállalkozók, okta­tási és érdekképviseleti szer­vezetek dolgozói, vezetői kö­zül. — Mit tanultak a tanfolya­mon és kitől? — A tanfolyam ötször egy hetes kurzusokból állt, melyek közül egyet Szekszárdon, ket­tőt-kettőt pedig Pécsett, illetve Bad Wörishofenben tartottak. A tematika szerint megismer­kedtünk a német iparszerve­zet felépítésével, a kézműves kamara céljaival, a német ipa­roskörzetekkel és szakosztá­lyokkal. Bemütatták nekünk a számítógépes üzemgazdasági tanácsadást, a vállalkozás-fi­nanszírozás alapelveit, hogy miként kell pénzügyi tervet, gazdasági előrejelzést készí­teni. Megismerkedtünk a számvitel alapfogalmaival, és a kisvállalkozói rendszer kü­lönböző fontos jellemzőivel. Ezekről a kérdésekről a pécsi egyetem tanárai és német vendégelőadók szóltak. — Vizsgáztak is vagy csak meghallgatták sz elóadásokit? — A tanfolyam tavaly jú­niusban, Pécsett kezdődött, a záróvizsga decemberben Bad Wörishofenben volt, aminek sikeres letétele után bizonyít­ványt kaptunk. A vizsga előtt üzemgazdasági döntéstrénin­gen vettünk részt, négy csa­patban négyen-négyen egy-egy vállalkozást szimulál­tunk, számítógép segítségével küzdöttünk meg a piaci pozí­ciónkért. — Hogy sikerült a dolog? — Jól, nem dicsekvéskép­pen mondom, de a mi csapa­tunk győzött. — Ön hol fogja tovább adni a tanultakat? — Máris tovább adom, a szekszárdi egészségügyi szak­iskola érettségit adó, két éves továbbképzésén oktatom a multiplikátor képzésen tanul­takat. — Mi volt az Ön számára a legmegszívlelendőbb tapasztalat? — Az, hogy felesleges se­gítségre várni, a magunk kis­vállalkozását és az ország sor­sát is csak mi tudjuk fellendí­teni kemény, kitartó munká­val, azaz magad uram, ha szolgád nincsen. — A németek a saját jólé­tüket negyven év alatt érték el, az ez idő alatt szerzett tapasz­talataikat tudják csak átadni nekünk, mást nem. F. Kováts Éva

Next

/
Thumbnails
Contents