Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

1994. január 10., hétfő MEGYEI KÖRKÉP MÉPÚJSÁG 3 Horgászok közgyűlése A Kisszékelyi Községi Horgászegyesület január 14-én 18 órai kezdettel a könyvtárban tartja éves rendes közgyűlését. Az egyesület vezetősége el­várja a tagokat. A Paksi Sport Horgász Egyesület vezetősége ez­úton is értesíti tagjait, hogy az évi rendes közgyűlését január 16-án, vasárnap 10 órai kezdettel tartja a lakó­telepi művelődési köz­pontban. A napirendek fontosságára való tekintet­tel várják az egyesületi ta­gok megjelenését. A Simontornyai Hor­gász Egyesület hagyomá­nyos éves közgyűlését ja­nuár 15-én, szombaton 14 órakor tartja a művelődési házban. A minden tagot érintő témákat tárgyaló rendezvényre a vala­mennyi egyesületi tagju­kat várják. A Dombóvár Városi Horgász Egyesület is köz­gyűlést tart, amelynek időpontja január 15., szombat 8 óra, helye pedig a városi művelődési köz­pont. Az egyesület vezető­sége elvárja a tagokat. A Sióvölgye HE január 16-án, vasárnap 10 órakor tartja éves közgyűlését a Kelemen-féle vendéglő­ben. Várják az egyesületi tagok megjelenését. Korunk reménysége A fenti rímmel indított tizenhárom részből álló előadás-sorozatot a Ta­mási Városi Művelődési Központ és a Bibliaiskolák Közössége. A sorozat kö­vetkező előadását január 18-án, 18 órakor rendezik a kulturális intézmény eme­leti klubtermében, ahol az előadó Egervári Oszkár, a Bibliaiskolák Közösségé­nek munkatársa lesz, elő­adásának címe pedig Gyermek- és ifjúságneve­lési elvek és módszerek. Ezúttal is lehetőség adódik majd a kérdezésre, a meg­beszélésre és bibliai tárgyú könyvek, magnószalagok vásárlására. Nincs pontytilalom Szálkán Ellentétben a mende­mondákkal, a tudálékos jólértesültek rémhíreivel, nincs pontytilalom a szál­kái víztározón. Az érvé­nyes horgászrend szerint fogható ez a halfaj. Átszervezett intézmény A simontornyai önkor­mányzat átszervezte köz­oktatási intézményét álta­lános és szakképző isko­lára. A Vak Bottyán Álta­lános és Szakképző Iskola feladta általános művelt­séget megalapozó, alap­fokú oktatás és nevelés, a középiskolai évfolyamo­kon általános műveltséget megalapozó, valamint igény esetén érettségi vizsgára felkészítő oktatás és nevelés, a tankötelezett­ség megszűnése után vagy érettségivel rendelkezők számára felkészítés szak­mai vizsgára, és feladata még igény esetén az előző feladatok felnőttoktatás keretében való szervezése. Az átszervezett, most már tizenkét évfolyamos iskola tanműhelyi oktatásra, fel­nőttek gimnáziumi oktatá­sára, sportlétesítmények intézményeinek működte­tésére is jogosult. Tettek a valódi befektetésért Nyílt nap és tehetséggondozó verseny Dr. Nádori László / Olimpiai Érdemérmet kapott (Folytatás az 1. oldalról.) szombaton megtartott „dön­tőn" rutint szerezhettek, így a tehetséggondozó munkának csak nyertese van. Az intéz­mény vezetői a legjobbaknak felajánlják, hogy felvételi nél­kül felveszik őket - február 15-ig várnak a válaszra -, de az is lehetséges, hogy a „ver­senyzők" más intézményben tanulnak tovább. A hatodik osztályosok versenyére az ok­tóberi tájékoztató után hetve­nen érkeztek, és őket a hatosz­tályos gimnáziumba várják, amire még fel tudnak ké­szülni, hiszen a felvételi ápri­lisban lesz. Az iskola a tehet­séges gyerekek fogadásán túl azzal is nyer, hogy a szülők bemennek az intézménybe és közvetlen tapasztalatot sze­reznek úgyis, hogy személyre szólóan megbeszélik a prob­lémát a tanárokkal. Babai Zol­tán szerint a tehetséggondozó versenyek beváltak, ismertté tették az intézményt, azok a gyerekek pedig, akik a ver­seny alapján kerültek be, megállják a helyüket. A szakképzés a valódi be­fektetés - olvashatták a kíván­csi szülők és gyerekek azon a szórólapon, amelyet a bejárat­nál osztogattak nekik, s ame­lyekből aztán megtudhatták az 505-ösben kínált továbbta­nulási lehetőségeket, a világ­banki osztályokat, a hatosztá­lyos gimnáziumot és a szak­mákat. A nyílt nap - korábban említettük volt - már a máso­dik alkalmat biztosította eb­ben a tanévben ilyen formá­ban az ismerkedésre, mellette viszont az intézmény tanárai minden iskolával felvették a kapcsolatot - szülői értekezle­tekre jártak - és így próbálták tudatosítani a szórólapokon feltüntetett, szakképzésről szóló mottót. Ide kívánkoznak a legfrissebb információk: minden szakmára felvesznek, ahol igény szerint képeznek - tizenöt szülő tud egy szakmá­ban képzési helyet biztosítani -; szerettek volna harminckét fodrászt beiskolázni, ám öt­ven jelentkező van, így annyit képeznek. Kiszolgálják ezzel a szülőket, de az elhelyezke­désben nein tudnak segíteni. Női ruhakészítő, illetve bőr­díszműves szakmában har­minc-harminc munkahelyet tud az intézmény biztosítani, várják a lányok jelentkezését. Kollégiumi elhelyezés min­denkinek lehetséges. Kisipa­rosok figyelmébe ajánljuk: a következő beiskolázás 1997-ben lesz, tehát aki most nem él a lehetőséggel, az há­rom évig várni kényszerül.- él ­A Lillehammerbe utazók ünnepélyes fogadalomtételét a Szózat vezette be Bubik Ist­ván színművész- előadásában, majd a magyar zászlót tartó Greminger János mellett a műkorcsolyázó Czakó Krisz­tina és a síelő Bónis Attila ol­vasta fel az eskü szövegét, ők hárman egyébként már a hiva­talos olimpiai formaruhában jelenhettek meg az esemé­nyen. Schmitt Pál elnök ezután - több évtizedes tevékenységük elismeréseképpen - az Olim­piai Érdemrendet adomá­nyozta négy sportembernek és - a díjat megosztva - két in­tézménynek. Az elismerésben részesült a hatszoros olimpiai bajnok kardvívó Kovács Pál; a nem­zetközi hírű sporttudományos szakember, dr. Nádori László, aki a MOB elnökségének is tagja, s országgyűlési képvi­selő; a nyolcvanhat éves úszó­edző, Sárosi Imre; valamint a „korcsolya-doktor"-ként is­mert dr. Terták Elemér, aki olimpikonként, majd a Nem­zetközi Korcsolyázó Szövet­ség elnökségi tagjaként 1936 óta egyetlen téli olimpiáról hi­ányzott csak. Az intézményi elismerés megosztva a Népstadion és Intézményeinek, valamint a központi edzőtáboroknak (Mátraháza, Buda, Tata, Nemzeti Sportuszoda) jutott. Bejutás csak öt százalék esetén Változások a választásokban Nem váltott ki óriási saj­tóvisszhangot az Országy- gyűlés azon év végi határo­zata, mely módosította a képviselőválasztásra vonat­kozó szabályokat. A legfon­tosabb tudnivalókról dr. Farkas László, megyei fő­jegyző adott tájékoztatást lapunknak. — A legérdekesebb fej­lemények közé talán az tar­tozik, hogy a parlament nem támogatta a külföldön élő magyar állampolgárok vá­lasztójogát, illetve az etnikai kisebbségeket külön is érintő javaslatokat. Ugyan­csak említést érdemel az a tény, hogy a bejutás küszöb­száma négyről öt százalékra emelkedett, kapcsolt lista, azaz két párt estén tíz, há­rom párt esetén pedig ti­zenöt százalék ez az arány. A módosítások döntő több­sége egyébként technikai jel­legű, tehát vagy a szavazat- számláló bizottságok lét­száma, vagy a szavazás idő­tartama változik nem lé­nyegbevágó módon. Míg korábban a 18 órás zárás után 20 óráig lehetett hosz- szabbítani, addig most a törvény értelmében munka­szüneti napon 19 óráig, munkanapon pedig 20 óráig tart a szavazás, s nincs mód a hosszabbításra. Az egyet­len időpont-változtatási en­gedély a reggeli kezdésre vonatkozik, a munkába igyekvők adott esetben reg­gel 6 óra helyett már 5 órától is leadhatják voksukat. A helyi tennivalók hason­latosak a korábbiakhoz: ha­marosan létre kell hozni az egyéni országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságokat, illetve a területi, tehát a me­gyei választási bizottságot. Az utóbbi tagjait a megyei közgyűlés jelöli ki a pártok véleményének figyelembe­vételével. A képviselőjelöl­teket állító pártok egy-egy tagot delegálhatnak ezekbe a bizottságokba. A megyei főjegyző feladatához tarto­zik mindezeken túl a bizott­ságok mellett működő munkacsoportok megalakí­tása. Két módon, egymással párhuzamosan történik a szavazatok feldolgozása: egyrészt a bizottságok, más­részt a már kipróbált számí­tógépes vonal által. Az idei választásnak ebből adódóan az lehet az eredménye, elő­nye a négy évvel ezelőttivel szemben, hogy sokkal gyor­sabban kiderülhet az ered­ménye. -SZfl­Országos vetélkedő családoknak Családfa-mília Az 1994-es esztendő a csa­lád nemzetközi éve. Ez jó le­hetőség arra, hogy a társada­lom figyelme a család intéz­ménye felé forduljon. Ebből az alkalomból rende­zik meg az országos családi vetélkedőt. Mint azt Bíró Ildi­kótól, a Gyermekek Háza munkatársától megtudtuk: a Családfa-mília nevet viselő egészségi, kulturális vetél­kedő célja, hogy a családi kap­csolatokat és annak működő- képességét, a társadalmi és szociális problémák gyakor­lati alkalmazását, valamint az egymás mellett élés napi gondjainak megoldását mérje fel egy játékos vetélkedőn. A vetélkedő nem titkolt célja az is, hogy felmutasson egy olyan harmonikusan élő csa­ládot, amely talpraesetten állja ki napjaink sokasodó problé­máit, és életképes a mai ma­gyar életkörülmények között is - mondta Bíró Ildikó. A Családfa-mília vetélkedő három fordulóból áll. Az első fordulót február 19-én rende­zik meg, melynek tíz - az or­szág különböző részén lévő - regionális központ ad otthont. Az egyik ilyen központ Szek- szárd lesz. A szervezést a Gyermekek Háza, valamint az Tolna Megyei ÁNTSZ fogja össze. A februári megmérette­tésre nyolc fős, tágabb érte­lemben vett családok (nem ki­kötés a vérszerinti rokonság), és hozzátartozók jelentkezését várják, akik vállalkoznak arra, hogy egy vidám - minden bi­zonnyal felejthetetlen - vetél­kedőn vesznek részt. A tíz re­gionális központ győztese a későbbiekben Budapesten méri össze „tudását". Három család jut a döntőbe. A családok nevezési feltéte­leiről és a vetélkedő selejtező­jének részleteiről készséggel adnak felvilágosítást a Gyer­mekek Házában. Garay Habsburg Ottó is segített Gépkör, gép nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) a közhangulat. S váratlanul „felsőbb szintekről" is érdek­lődés mutatkozott, kérdezget­ték tőlem, hogy mi is ez a „maschinering"? Persze, az egy kicsit zavart engem, hogy a gépköröket sokan összeke­verték a gépállomásokkal, holott a kettő között ég és föld a különbség. — A gépkörök ezek szerint nem kizárólag gépkölcsönzéssel foglalkoznak? — Egészen másról van szó. Bármennyire is hihetetlen, a gépkörnek egyetlen gépe sincs. Gépe a gazdának van, mellyel a maga és a más föld­jén dolgozik. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a gépet nem kell mindenkinek megvásá­rolnia: elég abból egy, a meg­felelő körön belül, s azt így maximálisan ki lehet hasz­nálni. Ez így is van Németország­ban, ahol az a mondás járja, hogy nincsen drágább, mint az álló gép. — Ön a helyszínen is tanul­mányozta a maschinering formát. Milyen tapasztalatokat szerzett? — Egy hónappal ezelőtt volt szerencsém eljutni Bajor­országba, a gépkör hazájába. Az itteni földművesek kilenc­ven százaléka tagja a maschi- neringnek, mely már a Phare- program keretében is jelentős, nemzetközi szerephez jutott. Jómagam Schwaben-Mün- chenben találkoztam a meste­remmel is, aki módfelett büszke volt arra, hogy a „gép­kör-ideológiát" én kezdemé­nyeztem, terjesztettem első­ként Magyarországon, -szá­Mikortól válik tulajdonossá a földet licitáló? Hosszú sorok a földhivataloknál A kárpótlás kezdetén senki nem hitte volna, hogy ekkora lesz a föld iránti igény - mondta beszélgetésünk elején Farkas István, a megyei föld­hivatal vezetője. Még a leg­merészebb találgatások sem mertek 20 ezer hektárnál töb­bet saccolni, amikor a föld iránti kereslet került szóba, és már eddig 80 ezer hektár földterületet vettek meg az árveréseken. Ennek ellenére már senki nem meri azt állí­tani, hogy minden igény ki van elégítve, sőt, a maradék földterületekre ötszörös az igény. És még nem beszéltünk azokról, akik csak február kö­zepétől adják majd be a ké­relmüket elbírálásra. Egy vi­szont tény - legalábbis a mai törvények szerint -, május 31-ével lezárulnak az árveré­sek. — Kérem, hogy az elmúlt évet és a várható feladatokat elemezze. — A múlt év utolsó napjáig 2 millió 550 ezer AK-t, azaz több mint 110 ezer hektár földterületet jelöltünk ki kárpótlásra a megyében, ebből 2 millió 454 ezer AK-t, kb. 109 ezer hektárt már előkészítet­tünk. Vissza van tehát még 96 ezer AK előkészítése és várha­tóan ehhez hozzá jön még az állami földterületek kijelölése, ami 86 ezer AK körül várható. Rendelet van rá, hogy be kell vonni a kárpótlásba a tsz-ek úgymond „örökös ingyenes használatában" lévő állami tartalék területeket is, ami 94 ezer AK körül van a megyé­ben. Tehát összesen 180 ezer AK-ra lehet még számítani, ezzel szemben 510 ezer AK-ra lenne igény, aminek még a felét sem tudják biztosítani. Arról nem is beszélve, hogy az állami földterületekre bárki, bárhol licitálhat, akinek saját jogon szerzett kárpótlási jegye van. Ez azt jelenti, hogy akár Debrecenből, Pécsről, bár­honnan jöhetnek a me­gyénkbe licitálni. — Említette, hogy 2 millió 454 ezer AK-t előkészítettek, de ebhői mennyi lett a kárpótlás so­rán értékesítve? — Közel 2 millió aranyko­rona, a kijelölt földterületek 80 százaléka. Ez azért érdekes, mert senki nem gondolta volna, hogy ekkora lesz a föl­dvásárlási igény. — A termóföldárverések mű­szaki előkészítésében igénybe vet­tek-e segítséget? — Az előkészítést csaknem teljes egészében a földhivatal dolgozói végezték. A munkák mindössze 4 százalékát adtuk ki vállalkozóknak. Ennek egy­szerű oka van: csak ennyire volt anyagi lehetőségünk, hi­szen a vállalkozók több mint tízszeresét kérik el az általunk használt tarifának. — A kárpótlás során megvá­sároltföldterületek birtokba adása milyen ütemben halad? — A törvényben megjelölt 60 napot nem tudjuk tartani. Az eladott földek 34 százalé­kát tűztük ki eddig, főleg vál­lalkozók végezték eddig ezt a munkát. A birtokba adások sorrendjénél a földrendező bi­zottságokkal egyeztetve, megpróbáljuk figyelembe venni azok igényét, akik önál­lóan szeretnének gazdál­kodni. — Sok vitát váltott és vált ki az érintettek között, hogy mikor­tól számít földtulajdonosnak a földet vásárló személy. A tsz-ek gyakran mindent elkövetnek, hogy húzzák-halasszák a földek átadását, arra hivatkozva, hogy az arat, aki vetett, de ezután újból igyekeznek vetni és így megint marad a hivatkozási alap. — A földet vásárló az árve­rés után, amikor a kárpótlási jegyét leadta, tulajdonhoz ju­tott. A legtöbb esetben ennek ellenére nem gyakorolhatja tu­lajdonosi jogát, mert nem tudja mettől meddig tart a földterülete. A kimérés, az úgynevezett birtokba adás után azonban teljes jogú tulaj­donossá válik. Azonban újabb akadály merülhet fel, ha a földterület el van vetve. A végrehajtási rendelet erről azt mondja, hogy a tsz a terményt betakaríthatja, ha az új tulaj­donossal erről meg tudnak egyezni. De mindez a gazda­sági év utolsó napjáig volt ér­vényes, december 31-e után már az új tulajdonos rendel­kezik a földterülettel. Birtok­háborítást követ el a szövetke­zet, ha a földet illegálisan használja. — A földrendező bizottságok birtokba adhatják-e a már megvá­sárolt földet? — November 30-án, a 163/1993-as rendelettel mó­dosították a 104-es kormány­rendeletet, miszerint a föld­rendező bizottságok ideigle­nesen birtokba adhatják a már megvásárolt földet, ha a föld­hivatalok 60 napon belül azt elvégezni nem tudják. Mi eh­hez a földrendező bizottsá­goknak minden segítséget megadunk, mert ez valóban felgyorsítaná a földek bir­tokba adását. — Most ismét tumultus van a földhivatalok folyosóin, sokan állnak sorba újabb papírokért. — Amióta hivatalossá vált, hogy február 15-e és március 15-e között ismét be lehet adni a kárpótlási igényeket azok­nak, akik eddig ezzel valami­lyen oknál fogva nem éltek, valóban jelentősen megnöve­kedett az ügyfélforgalom a földhivataloknál. Érthető, hi­szen aki még földet szeretne vásárolni a majd elbírált kár­pótlási jegyén, igyekszik mi­nél hamarabb elrendezni a ké­relmét. Az idő azonban na­gyon sürget, hiszen május 31-vel befejeződnek az árveré­sek. Én személy szerint sze­rencsésnek tartanám, ha úgy módosítanák a jogszabályt, hogy az eddig el nem kelt, kárpótlásra elkülönített terme­lőszövetkezeti földterületekre (nem csak az állami földekre) is licitálhasson bárki, bárhol, akinek saját jogon szerzett kárpótlási jegye van. Mauthner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents