Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

1994. január 6., csütörtök HAZUNK TAJA ÍPÚJSÁG 5 Termesztett növényeink fontosabb károsítói 8. Almavarasodás Kórokozó: Venturia inae­qualis gomba. Tünetei: A leve­leken és a termésen apró (3-10 mm), bársonyos, sötétbarna vagy olajzöld foltok jelennek meg. A beteg részek deformá­lódnak (görbülő levelek, be­repedező gyümölcsök), növe­kedésük lassul, gyakran - ko­rai fertőzés esetén - idő előtt lehullanak. Életmódja: a gomba az avarban telel, ahonnan a spó­rák szóródása már rügyfaka- dáskor elkezdődik. Kedvező körülmények mellett a fán be­indul a körfolyamat, a varas foltokon bőséges fertőző­anyag képződik. Környezeti feltételek: a kórokozó a hűvös, csapadé­kos időt szereti. A fertőzéshez (a spóra csírázásához és beha­toláshoz) tartós nedvesség szükséges. A mélyfekvésű te­rületeken nagyobb a fertőzés- veszély. A növény a tenyészidőszak első felében (különösen virág­zás környékén) fogékonyabb a betegségre. A fajták közöl a starking, a gloser, a starkrimson, a gol­den és a mutsu rendkívül va- rasodásérzékenyek, a jonatán típusúak viszont nagymér­tékben ellenállóak. Mindezeket figyelembe véve varasodásjárvánnyal te­hát akkor kell számolnunk, ha fogékony fajtát termesztünk és a vegetáció elején döntően hűvös, csapadékos, nyirkos az időjárás. Az utóbbi 4 esztendő közül 1990 és 1991 járványo­sak voltak, 1992-ben és 1993-ban ellenben a betegség Almavarasodás tünetei Starking fajta levelén csak szórványosan fordult elő. Védekezés: járványos évek­ben a lehullott lomb alászán- tásával (vagy elégetésével) a fertőzőanyag gyéríthető. Veszélyeztetett ültetvé­nyekben a kémiai védekezés­nek az egész vegetációt át kell ölelnie oly módon, hogy a ke­zelések zömét a tenyészidő­szak első felére (rügyfakadás- tól diónyi alma állapotig) idő­zítjük. Kezdetben a réz (Champion, Bordódé FW, Ré- zoxiklorid stb.) a leghatáso­sabb, pirosbimbós stádiumtól azonban célszerű áttérni a szerves, szisztemikus+kon- takt kombinációkra. Alkal­mazhatunk gyári keverékeket (Topaz MZ, Systhane MZ, Rubigan, Plus, Rondo M) is, de még hatékonyabb lehet, ha magunk elegyítünk egy teljes adagú kontakt szert (Delan, Orthocid, Mepan, Buvicid K, Efuzin, Bravo, Polyram, Dit­hane) egy teljes adagú felszí­vódóval (Anvil, Baycor, Systhane E, Topas EC, Rubi­gan EC, Sumi-8, Trifmine, Sápról, Dorado, Score, Punch). A felszívódó készítményeket mindig kombinációban, évente legfeljebb 4-5 alka­lommal használjuk, hogy a gombák ellenállósága ne ala­kulhasson ki velük szemben. Az alma kezdeti gyors lombo- sodása miatt 6-10 naponkénti (!) kipermetezésük ajánlatos. Zöld diónyi stádiumtól (jú­nius közepe-vége) érésig ele­gendő néhány kontakt szeres (szerves vagy rezes) záróper­metezés. Évi 9-11 szakszerű védeke­zéssel (7-8 a tenyészidő elsőfe­lében, 2-3 a második felében) az almavarasodás a rizikósabb ültetvényekben is nagy biz­tonsággal elhárítható. Fűzi István TM-i NTÁ Szekszárd A kettőstermesztés, a köztesvetések haszna Az előrelátó kertművelő a fagyos téli napok beálltával mérleget készít az előző évi termeléséről, levonja a követ­keztetéseket és máris elkezdi a következő év előkészületeit. A talajmunkák és ősszel le­hetséges növényvédelmi munkák mellett a legfonto­sabb teendő a kerthasznosítás következő évi tervezése és en­nek alapján a szükséges ve­tőmagvak már télvíz idején történő beszerzése. Nagy öröm a kiskert - mint más téma kapcsán már kifej­tettem -, de az örömet fokoz­hatja a terület minél ésszerűbb és mellette, a biológiai nö­vényvédelmet is szolgáló ki­használása. E cél szolgálatába lehet állítani a kettőstermesz­tést, ami nem más - szabatos megfogalmazással élve -, mint a termőterület hasznosí­tásának az a módja, amikor egy tenyészidőn belül ugyan­arról a földterületről legalább két növény termését takarítjuk be. Több változata van, de a kiskertművelőknél a köztes­termesztés és a másod- vagy utóvetés jöhet elsősorban számításba. A lényeg mindkét változatnál a jó táperőben lévő talaj, ez utóbbinál pedig még legalább annyi maradék- vagy öntözéssel pótolt talajnedves­ség, ami a csírázáshoz, kelés­hez és kezdeti fejlődéshez ele­gendő. Később aztán csak megjön egy-két áztató jó eső is. A másod- vagy utóvetések tekintetében az a tapasztalat, hogy széles körben ismertek a lehetőségek, hiszen a lekerülő koraiak (saláta, hónaposretek, borsó, őszi spenót, zöld­hagyma) betakarítása és a ké­sőbbiek (bab, uborka, paprika, paradicsom, patisszon, cse- megetökfélék, stb.) hőigénye szerint diktált vetésidejének összessége egyértelműen adja a lehetőségeket. Nem üyen széles körben ismert ezzel szemben az, hogy melyek az egyértelműen hasznos és melyek a kerü­lendő növénytársítások. A ku­tatóintézeti kísérletekkel alá­támasztott gyakorlati tapasz­talatok a szakirodalomban rögzítésre kerültek. Néhány felvillantás e tekintetben a leggyakrabban előforduló konyhakerti növények köré­ből (nem fontossági, hanem ABC sorrendben). A bab jól társítható kukori­cával, uborkával, káposztával, retekkel, de nem viselik el jól egymást a borsóval és hagy­mafélékkel. A borsó jó társa a kukoricá­nak, sárgarépának és petrezse­lyemnek, de nem jól viselik el egymást szintén a hagymafé­lékkel, a paradicsommal, a babbal. A burgonya jól tűri a bab, borsó és káposztafélék társa­ságát, ellenben kerülendő a céklarépával, paprika, paradi­csom, uborka és tökfélékkel való társítása. A káposztafélék jó társai a paradicsomnak, zellernek (ami kártevőriasztó védőnö­vénye), a burgonyának, de ke­rüljük a vöröshagymával, sár­garépával való társítást. A paprikafélék általában egymagukban szeretnek lenni és a paradicsommal, burgo­nyával való társításuk egye­nesen káros hatású (közös kártevők!). A paradicsom salátával, a fuzárium elleni természetes védekezés jelentős társítása (hajtatásnál). Jól tűri a kara­lábé, káposzta, retek társasá­gát, de nem a borsóét, a bur­gonyáét, az uborkáét és a tök­félékét. A petrezselyem vörös­hagymával kiváló együttes, el­lenben kerülendő a céklával, fejessalátával, fejeskáposztá­val való társítása. A sárgarépa és vörös­hagyma váltott sorokban való vetése egyenesen áldás a hagymalégy, illetve a sárga­répalégy elleni biológiai vé­dekezésben. A kártevők nehe­zen viselik a másik növény il- lóanyagának az illatát. E kis írás lehetőségei között csak az igazán legjellemzőbb ismérvekre volt lehetőségem kitérni, mintegy gondolatéb­resztőként. A felsoroltakon felül kísérletekben is igazolt haszna van néhány más nö­vény köztesként való elveté­sének. így például a Büdöske (Tagetes) fonálféregűző, a fokhagyma, csiga- és egér­riasztó, a levendula hangya- és levéltetűűző, a kakukkfű mindenféle hernyó, a kapor, mint minden házikerti növény által köztestként megtűrt, a ta­lajlakó kártevőűző tulajdon­ságánál fogva jöhet számí­tásba. Az csak ráadás, hogy az utóbb felsorolt növények gyógyhatású fűszernövényei is lehetnek a kiskerteknek, a háztartásoknak. Célszerű tehát a tavaszi kerttervezésnél, vetőmagbe­szerzéseknél a fő-, köztes- és másodvetések szükségletein felül ezekre is gondolni. Szakái László segítőtársunk: a feketerigó A „szemtelen" házi veréb után a legjobban háziaso- dott énekesmadarunk a fe­keterigó. Bár csak némi megerőltetéssel, a besoroló ornitológusok iránti tiszte­letből tudjuk az énekesma­dár kategóriához tartozónak tudni az éktelen, egyhangú csipogással megnyilatkozó verébbel ezt a ma már köz­ismert, feketésbarna tolla­zatú madarat, élénksárga csőrével. A sarkkörtől délre egész Európában, keletre egész Közép Ázsiáig, délre Nyu­gat Afrikáig honos. Élet­módjának átalakulása ebben az évszázadban zajlott le, amikoris az erdőszegélyek félénk lakója az emberközeli parkok, köz- és házikertek telepese lett, ahol az embe­rek iránt meglepő bizalom­mal vannak. Olyannyira, hogy hazánkban a nagyvá­rosok külterületein kiszorít­ják, mi több, kiüldözik a gyengébb madárfajokat. Fészkét sűrű bokrokon, tüskés cserjéken, de egyre inkább épületeken maga a tojó építi, amelybe évente 2-3-szor 5-6 tojást rak. A to­jásokat általában a nőstény költi ki, de a fiókák etetésé­ben a hím serénykedés szembetűnő, ugyanis már a fiókák kirepülése előtt a tojó a következő ivadéknemze­dék létrehozására gyűjti az erőt. A feketerigó fuvolázó, ki­tartó dala már február végé­től, március elejétől felhang­zik a tavasz előhírnökeként. Azon ritka énekesmadarak közé tartozik, amely élet­megnyilvánulásait a legkü­lönbözőbb, egymástól me­rőben eltérő hangokkal tudja kifejezésre juttatni. Alkonyatkor alvóhelyét éles „bitt-bitt-bitt" kiabálással keresi. A földön a lombot felforgatva férgeket, boga­rakat keresve békés, halk „duk-duk" hangokat hallat. Párját vagy szárnyait pró­bálgató fiókáit hívó szava a „tak-tak", míg a földön le­selkedő veszélyre „tix-tix-tix", a levegőből le- selkedőre pedig elnyújtott „zzziiizzziii" hangokkal hívja fel a figyelmét. Néme­lyik egyede más énekesma­dár utánzására is képes és talán e sokoldalúságára ve­zethető vissza kedveltsége, emberközelségének kialaku­lása. A honi éghajlatunkról csak a fiatal egyedek egy ré­sze költözik télen Európa délibb, Földközi tenger-vi­déki területeire, de a legtöbb feketerigó, - főképp az idő­sebb egyedek - kivétel nél­kül költőhazájukban telel­nek. Vegyes táplálkozásúak. A már említett avarlakó fér­gek, bogarak mellett a bo­gyók, gyümölcsök is táplá­lékául szolgálnak. A kemény telek átvészelé­sében apróra vágott húsda­rabkák, gyümölcs-aszalvá- nyok, gyümölcshéjak kihe­lyezésével segíthetjük őket. Á bogyóstermésű cserjések­ben jelentős az állományfel­újító szerepük, mert a bo­gyók csírázóképes magvait köpetükkel ürítik, és táplá­lékkeresgélés közben a ta­lajba, kicsírázásra kedvező körülmények közé juttatják. Szakái László Méhészek Bietigheim-Bissingenben A méhészet - sok más ter­melési ágazathoz hasonlóan -, az idén nehéz helyzetbe ke­rült. A méz felvásárlási ára, a világpiaci mozgások miatt mélyre süllyedt, ezért a ko­rábbi értékesítési csatornák mellett új utakat kell keresni. Ezek egyike a termelői méz kiüvegezett formában való közvetlen megjelenítése az erős vásárlóerővel bíró piaco­kon. Ezt az utat ajánlotta több előadásában is Günther Brü­ning úr, a Német Szövetségi Köztársaság Magyarországon dolgozó DLG szakértője. Kitö­rési pontnak a testvérvárosi kapcsolatokban rejlő lehető­ség. látszott. Szekszárd város polgármestere, Kocsis Imre Antal úr és munkatársa, Czemmel Gyöngyi segítőké­szen fogadta kezdeményezé­sünket. Igen gondos előké­szítő munka után elindulhat­tunk Szekszárd város küldött­ségének tagjaiként testvérvá­rosunkba, az 1993. XI. 28-i ka­rácsonyi vásárra, melyet a vá­ros sétáló utcájában tartottak meg. Ez az ottani kereskedők és a karitatív szervezetek ha­gyományos karácsonyi kiállí- tása-vására. Az idén ezen a napon avatták fel Jürgen Go- erzt szobrászművész alkotá­sát, a lovasszobrokból kom­ponált új városkaput. Az el­árusító standot Grimm bácsi, helyi kereskedő engedte át nekünk erre a napra. Öt fajta mézet vittünk ma­gunkkal, fél kilogrammos üvegekben, Szekszárd város címerével díszített címkékkel ellátva. A siker váratlan volt és meglepő. Mézünk mind el­kelt. A vásárlóknak tetszett-íz­lett a mézünk, különösen az akácméz. Bebizonyosodott, hogy termékünk megállja a helyét az igényes vásárlók előtt. Ezek a tapasztalatok re­ményt kelthetnek bennünk arra, hogy megfelelő előké­szítő és szívós munkával érté­kén tudjuk a portékánkat el­adni. Köszönettel tartozunk Szekszárd Város Polgármes­teri Hivatalának, Günther Brüning úrnak és testvérváro­sunk, Bietingheim- Bissingen elöljáróságának. Kékes Gábor Művelődj, kertészkedj, barátkozz! Megtartotta évzáró ülését a Szekszárdi Kertba­rátkor vezetősége. Horváth József elnök adott szá­mot az 1993. évi tevékenységről és arról, hogy 4774 szóló- és kerttulajdonos család tartozik a kertbarát­kor érdekszférájába, tehát Szekszárd város lakossá­gának csaknem háromnegyede, azok, akik valamely szóló- és kerttulajdonnal rendelkeznek. A 111 törzstag rendszeres résztvevője volt az egyébként nyitott, bárki által látogatható 24 ren­dezvénynek, amelyeknek összevetve 1968 látogatója volt az év folyamán. A színvonalas, mindig közér­deklődésre számot tartó, dia- és filmvetítésekkel il­lusztrált előadásokon túl, kiemelkedő hasznosságii volt a metszési bemutató és a balatonfelvidéki ta­nulmányi út, de emlékezetesnek tartják dr. Gyórffy Sándor biotermesztésról- és gazdálkodásról tartott előadását is a növényvédelmi, kertművelési, szólő- és borkezelési témák mellett. A megyei és városi önkormányzat kedvezően ér­tékeli ezt a szakmai tömörülést, amelynek bázisán megalakult a Hegyközségi Egyesület, 47 alapító taggal. A hegyközségi törvény megjelenéséig a pár­huzamos működés, a szervezet felfejlesztése a fel­adat. A Szekszárdi kertbarátkor koordinátora a megyé­ben működő 14 kertbarátkörnek. A szervezett szak­mai bemutatókon - a helyieken kívül - mintegy 500 fővel 3 megyén belüli, és 8 megyén kívüli csoport is részt vett. Az 1994. évi tervekben a februári borverseny, a márciusi metszési bemutató és növényvédelmi nap, a júliusi szentesi és szarvasi tanulmányút a kiemel­kedő program. Emellett minden hónap második hét­főjén az otthont adó Babits Mihály Művelődési Központban az éppen időszerű szóló- és kerti mun­kákról lesz szó neves szakértők közreműködésével a Művelődj, kertészkedj, barátkozz! hármas jelszó szellemében. Szakái László Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Január 8.: Komló. Ja­nuár 9.: Dabas, Szekszárd. Ja­nuár 10.: Siklós. Országos állatvásár: Január 9.: Pécs. Autóvásár: Január 8.: Pécs, Szekszárd. Január 9.: Pécs. ✓ Államilag minősített növény­fajták Mintegy félszáz növény­nemesítő kapott engedélyt a Mezőgazdasági Minősítő In­tézetben arra, hogy a tulajdo­nát képező fajta vetőmagját, szaporítóanyagát forgalomba hozza. Az erről szóló okirat ünnepélyes átadása kapcsán Neszmélyi Károly, az intézet főigazgatója az Országos Me­zőgazdasági Fajtaminősítő Tanács titkára elmondta: az eseménynek azért van nagy je­lentősége, mivel a magyar nö­vényfajták közül több is meg­állja a helyét a nemzetközi versenyben. A magyar meme- sítők szaktudása világszínvo­nalú, ám e szakterületen is személetváltásra van szükség. A korábbi mennyiségi szemlé­letet minőségi szemléletnek kell felváltania. A Mezőgaz­dasági Minősítő Intézet mun­katársai e szellemben bírálják el a minősítendő fajtákat. Többek között új szántóföldi, zöldség, gyümölcs, szőlő és dísznövény fajták kapták meg a minősítő okiratot. Mintegy 300 fajtára állították ki ezt a nélkülözhetetlen okmányt. Az újonnan minősített faj­ták és a nemesítők nevét be­jegyzik az 1916 óta vezetett fajtaelismerési törzskönyvbe, mely a minőség garanciája is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents