Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
6 »ÚJSÁG KÖRNYEZETBARÁT 1994. január 6., csütörtök „Keressük egymást!" Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket adják fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írják rá: „Keressük egymást!". Ugyancsak itt érdeklődhetnek az érkező levelek iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig), és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a posta- költség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl a bemutatkozó levél megírásához, a válaszok értelmezéséhez, a választáshoz, a kapcsolatteremtéshez. Az egyedülálló olvasóknak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjanak a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelüket a feladóhoz. Jelige: „Szeress akkor is, ha rossz vagyok!" 49 éves, elvált, rokkant- nyugdíjas, 158 cm magas, szemüveges nő vagyok. Van 3 felnőtt fiam. Testalkatom vékny, egyéniségem romantikus. Szeretem a nosztalgia zenét, a kertet, virágokat, állatokat és főképp a tisztaságot, szépséget. Állítólag csinos, reprezentatív küllemen van. Szeretem és el is várom az őszinteséget. Igényes vagyok magammal szemben is. Szeretnék találkozni egy olyan férfival, aki korrekt, nyugodt, őszinte, becsületes, kedves, figyelmes, segítőkész, szorgalmas, szeresse a kertet, állatokat, aki ad magára. Lehetőleg magas jövedelemű, vállalkozó szellemű, igazi barát legyen. Van ilyen? Jelige: „Talán még nem késő II." Városban élő, 50 éves, nyugdíjas, kissé molett, özvegyasszony vagyok. Nagyon zárkózott, nehezen oldódó és kevés beszédű. Talán ezért is maradtam társtalan. Szeretem a gyermekemet, unokámat, ezideig csak nekik éltem. Talán még nem késő, hogy magamra is és társamra is gondoljak, s ketten együtt talán- boldogabbak lehetnénk. Szeretnék egy becsületes, emberi értékekben gazdag, káros szenvedélytől mentes férfit találni, akinek várom a levelét. Jelige: „Ismerj meg!" Leszerelés után lévő, 20 éves fiatalemberként társat keresek. Nem vagyok Rómeó, de örülnék, ha egy lány felfedezné jó tulajdonságaimat, és némi önbizalmat öntene belém. Szeretek olvasni, zenét hallgatni, kirándulni, úszni, kosarazni, táncolni. Érdekel a történelem, és a csillagászat. Egyetlen „káros" szenvedélyem az autózás. Nem iszom, nem dohányzom. Persze nem vagyok angyal, ám a negatívumaimat inkább személyesen beszélném meg Veled. Jelentkezz mielőbb, mert egyedül érzem magam! Kérjük, hogy az alábbi jeligék tulajdonosai vegyék át leveleiket az „Őszinte szó" szolgálatban: „Várlak", „Gyöngyszem", „Mindig lesz nyár ..." „Az élet szép .. " „Tavaszra Veled". Méregmérleg Mennyi környezeti kárt okoz valójában egy autó? Környezetvédők és autórajongók vitájában állandóan a négykerekűek okozta haszon és kár kerül mérlegre, de a számítgatások alapja általában csak a kocsik használat során (és esetleg utána) megjelenő környezetszennyezés méghozzá egész városok vagy országok járműveivel számolva. Röpködnek a milliók és milliárdok, pedig sokkal szemléletesebb lenne áttekinteni az adatokat egyetlen autó esetében, születésétől a rozsdatemetőig. Mert nem pusztán a kipufogógáz terheli a levegőt, és nem pusztán az elfogyasztott benzin mennyiségével csökken a meg nem újuló energia. Bár magától értetődőnek tűnne, az autós világ mégsem szokta megemlíteni a nyersanyag előállítása (bányászat, szállítás, feldolgozás) meg a kocsi gyártása során fellépő szennyezést és energiafelhasználást. Nagyvonalúan elsiklanak a jármű élettartama során elfogyasztott motorolaj meg pótalkatrészek fölött is. És a roncsteleptől az olvasztóig vezető úton ugyancsak sokféle káros anyag szabadul föl. A heidelbergi Környezetés Jövőkutató Intézet (Um- welt-und Prognose-Institut, UPI) most alapos ökológiai mérleget állított föl az autókról. Az energia- és nyersanyag-felhasználás során keletkező szennyezés mellett figyelembe vettek még olyan „apróságokat" is, mint a kerekek, a fékbetét és az útfelület kopása során felszabaduló anyagok. A vizsgálat alapjául egy átlagos, középkategóriás nyugati autó szolgált, 1160 kilogramm összsúllyal, 10 literes átlagfogyasztással és tízéves használat során megtett 130 000 kilométerrel. Az eredmény elkeserítő. Még mielőtt ez az egyetlen kocsi saját erejéből akár egy métert megtett vona, máris ráfordítottak annyi energiát, amennyit ötezer liter kőolaj tartalmaz, a veszélyességi határértékig szennyeződött 922 millió köbméter levegő, 14,9 tonna széndioxid és 26,5 tonna hulladék keletkezett, a vizeket pedig 13 liter nyersolaj szennyezte. Ez a kiindulási alap, amin már a legtakarékosabban vezető sofőr sem tud változtatni! S érzékeltessük: a gyártástól a bontásig beszennyezett légköbmétereket százszor száz méter alapterületre állítva 204 kilométer magas oszlopot kapnánk - ez a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek a huszoháromszorosa. Az ösz- szesen fölhasznált szén 23 tonna, energiája pedig hat esztendeig fedezné egy átlagos német polgár szükségletét, beleértve a fűtést, áramot és az utazást. Köztisztaság A távol élő emberek, az olykor-olykor idelátogató turisták szemében Szekszárd egy, a gemenci erdőhöz és a dom- bori kenupályához közeli, virágzó, csendes, tiszta, boráról nevezetes dél-dunántúli megyeszékhelynek számít. Nem úgy a helybeliek szerint, akik minden nap „együtt élnek vele", s látják azt is, amit a jövő-menő, múzeumlátogató, panorámacsodáló idegen nem vesz észre. Bizony, vannak még hibák, akadnak nem éppen turistacsalogató színfoltok is, például a „köztisztasági palettán". Ezekből a megyeszékhelyhez nem illő „látványosságokból" kapott lencsevégre kettőt fotóriporterünk, Gott- vald Károly; nem a periférián, hanem a városközpontban.- Wy Környezetvédelmi vállalkozás Bio-dízelolaj készül Visnyén Repcéből készítenek üzemanyagot abban a visnyei feldolgozóban, amely magánvállalkozásban készült el nemrégiben, a Somogy megyei faluban. Sternburg Varga Károly egy alapítványt hozott létre, amelynek célja - egyéb környezetvédelmi beruházások mellett hogy a jelenleg használatos dízelolajjal működő autókat, csekély átalakítás után, olyan üzemanyaggal lássák el, amely hazai mező- gazdasági alapanyagból készül, hazai gépekkel előállítható, nem szennyezi a környezetet, és nem utolsó sorban - bár a pontos árát még tudták megmondani a gyártók -, várhatóan olcsóbb lesz, mint a gázolaj. A visnyei feldolgozóban osztrák-német szabadalom alapján készítik a repcéből az üzemanyagot, s ez - szemben a most használatos dízelolajjal - már megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is. Minimális a kén-, a nitrogén- és az ólomtartalma, vízben pedig hat hét alatt felbomlik. A beruházás 25 millió forintba került, s a hamarosan kezdődő kísérleti gyártás és felhasználás alatt a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei vizsgálják a biodízelt, amelyet Kaposváron a városban közlekedő buszokban és több pécsi taxiban próbálnak ki. Ahhoz, hogy a repcéből készült üzemanyagot nagy mennyiségben tudják előállítani a kísérlethez, az alapítványnak további 3,5 milllió forintra lesz szüksége, amihez várhatóan a felhasználók, illetve a dízelolajat forgalmazó cégek is betársulnak. A tervek szerint a városi buszközlekedés mellett a balatoni hajózásban is kipróbálják a biodízelt, mivel az eddigi vizsgálatok szerint ezzel jelentősen hozzájárulhatnának a tó vízminőségének javításához is. A visnyei feldolgozóban a teljes kapacitást két év múlva érik el, amikor évi 2 millió liter biodízelt tudnak előállítani, de ez még messze nem elég a hazai igények kielégítésére, hiszen egy felmérés szerint Magyarországon évente mintegy 100 millió liter gázolajat használnak a gépjárművek üzemeltetésére - mondta Sternburg Varga Károly, a feldolgozót létrehozó Tiszta Gyémát Alapítvány elnöke. A természet kalendáriuma December - télelő (II.) Általában decemberrel veszi kezdetét a tél, ám az állatvilág tagjai már jóval korábban megkezdik a télre való felkészülést. A kifejlett gerinctelen állatok, az alacsonyabb- rendű gerinces fajokhoz hasonlóan a telet megdermedve, tetszhalott állapotban vészelik át. Ebben az állapotban telelnek a férgek, a rovarok és a puhatestűek is. Télen különböző résekbe, repedésekbe, illetve a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak. Ez figyelhető meg a lótücsöknél is, amely akár 1 méter mélységig is leáshat. A társas rovarok közül a hangyák is a boly mélyebb részeibe húzódnak. A házi méhek kaptáraikban telelnek, ahol még a leghidegebb időben is +13 fok feletti a hőmérséklet. Ha ez az érték csökken, a méhek táplálékuk elégetésével, azaz testhőmérsékletükkel emelik azt a kívánt szintre. Néhány rovarfaj decemberben is aktív. Legjellegzetesebb képviselőik a kevésbé feltűnő színű téli araszoló lepkék. Világos alapszínű szárnyaikat finom vonalkából és szétszórt foltokból álló rajzolat díszíti, amivel jól beleolvadnak környezetükbe. A hazai halak többsége a telet iszapba fúródva vészeli át. így a pontyok is egymás mellé húzódva, mozdulatlanul pihennek a fenékrészen. Erre mondják a halászok, hogy vermel a ponty. A telelő halak környékén a víz közel 4 fokos. Ezen a rendkívül alacsony hőmérsékleten az anyagcserefolyamatok nagyon lelassulnak, a halak tartalék tápanyagaikat élik fel. Egyetlen veszély fenyegeti őket, hogy a jég alatt kifogyhat az oxigén, és megfulladnak. Ezért kell lékekkel biztosítani a vizek oxigénfelvételét. Igen zord teleken előfordulhat, hogy a halak jégbörtönbe kerülnek.Ez- zel életműködésük látszólag teljesen leáll, ám olvadáskor többségük újra életre kel. Egyes halfajok télen is aktívak, mint a csuka, amelynek ebben az időszakban kevesebb a zsákmányolási lehetősége. Ezért könnyebben horogra akad. Tipikus hidegvizet kedvelő faj a menyhal, amely a nyári hónapokban alig táplálkozik. A hőmérséklet csökkenésével, ősszel újra aktívabbá válik. Szaporodási időszaka decemberben kezdődik és februárig tart. Az előző hónapokban ívni kezdő sebes pisztráng szaporodása december végéig tart. Kétéltűink ebben az időszakban nyugalmi állapotban találhatóak. Ha a hónap folyamán rendkívül enyhe, csapadékos az időjárás, előcsalogathatja a békákat. Ezekre azonban egy újabb hideghullám során a pusztulás vár. Hüllőink is nyugalmi állapotban vannak, általában magányosan telelnek, ritkábban csoprotosan. A keresztes vipera és a lábatlan gyík szívesen húzódik csoportosan telelni. Más évszakhoz hasonlóan télen is a leglátványosabb, legaktívabb csoportot a madarak alkotják. Vizek mentén hallhatjuk a jégmadarak jellegzetes, vékony „tiit, tiit" hangját. A türkizkék, smaragdzöld, és rőtes aranyszínekben pompázó apró termetű madarat általában valamelyik víz fölé nyúló ágon, zsákHéja mányra lesve, vagy a víz felett suhanva pillanthatjuk meg. A hideg idő beköszöntével a kisebb vízfelületekről a nagyobb folyókra, elsősorbana Dunára húzódnak a vizima- darak. Legnagyobb mennyiségben a tőkés réce van jelen, kisebb számban északról érkező récefajok, bukók és búvárok is szemünk elé kerülhetnek. Ha vizeink befagynak, vízi madaraink a Földközi-tenger mellékére költöznek. A magevő madarak - a kenderikék, zöldikék, pintyek -, nagy csapatokban járják a határt táplálék után kutatva, decemberben. Szinte mágnesként vonzzák a ragadozó madarakat, a karvalyokat és sólymokat. Ez utóbbi fajjal együtt érkeznek északról a nálunk telelő rétihéják és a ga- tyásölyvek is. Az erdőkben, bokrosokban cinegék mozognak laza csapatokban. A leggyakoribb széncinege mellett kékcinege, őszapó, fakusz és csuszka is csatlakozhat a rajhoz. Az útjukba eső fák törzsének és ágainak minden zegét-zugát átkutatják táplálék után. A zömök termetű, felül szürkéskék, alul rozsdássárga színű csuszka az egyetlen madarunk, amely fejjel lefelé is képes mesterien manőverezni a fák törzsén. Télire nálunk maradnak a harkályok is. Leggyakrabban a nagy tarkaharkályt és a zöld küllőt figyelhetjük meg, de elvétve a nagy termetű, koromfekete, piros sapkás fekete harkály is szemünk elé kerülhet. Általában az első havas napokon érdemes a téli madáretetéshez hozzákezdeni, amit február végéig folytatni kell. Cinegék, zöldikék, meggyvágók, csízek, harkályok járnak az etetőkre. Fontos, hogy napraforgóval, faggyúval, szalonnával, dióbéllel "kínáljuk" madárvendégeinket, mert a kenyér nem válik javukra. Kemény teleken sok fenyőrigó és süvöltő érkezik hozzánk. A csonttollúak nem minden évben figyelhetők meg. Ezek a fahéjszínű, seregély nagyságú madarak leginkább az ostorfa vagy a japánakác termésével táplálkoznak. A behavazott téli táj hangulatához hozzátartoznak a vetési varjak csapatai. Nap közben több ezres fekete seregeik járják a határt, míg éjszakára általában települések közelébe húzódnak. Emlőseink egy része, a hörcsögök, az ürgék, a csíkos egér, a sünök, valamint a pe- lék és a denevérek egy része a számukra kedvezőtlen téli hónapokat átalusszák. Ennek során az állat látszólag teljesen megdermed, mozdulatlanná válik, s közben testhőmérséklete erőteljesen csökken. Így a pisze orrú denevéré 32 fokról 12 fokra süllyed. De találtak már olyan sünt, amelynek hőmérséklete alig haladta meg a 0 fokot. A téh álom időtartama is igen változó. A denevéreké általában 5 hónapig, a sünöké 6 hónapig, a mormotáké 7-8 hónapig tart. A valódi téli álmot alvók mellett vannak időszakonkénti téli álmot alvók, mint a mókus, amely néha „felkel". Az emlősök más részét egész télen át megfigyelhetjük. Ide tartoznak a cickányok, egerek, pockok, nyulak, valamint a ragadozók és a nagy testű növényevők, mint az őz és a szarvas. Utóbbiaknál a nemek különválnak, viszont a nemzedékek keverednek. A vadállomány csak intenzív etetéssel tartható fenn. A hideg és a hó próbára tesz embert és állatot egyaránt. A hónap végén a kurta a alok szinte észrevétlenül enek hosszabbodni... Andrési Pál
