Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
Hét Szombat, 1994. január 22. TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 A paksi kiégett üzemanyag tárolásának múltja és jövője A mi gondjainkat nekünk kell megoldanunk Olcsóbb, mint a szállítás Szabó József: Ötven év alatt sokat változik a világ Az érdeklődés középpontjába került a Paksi Atomerőmű Rt., a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának ügyével. A helyzet előtörténetéről és a jövőről a legilletékesebbet Szabó József biztonsági igazgatót kérdeztük. & — Huszonnyolc évvel ezelőtt, 1966-ban írták alá Magyarország és a Szovjetunió között az egyezményt, amely úgy rendelkezett, hogy készen szállítják az üzemanyagot. A kiégett fűtőelemről egyáltalán nem szólt, és az uránegyezménnyel sem volt összekapcsolva, amelynek keretében Magyarország szállította a „sárga port". Csak később, a kétszer megawattos bővítés kapcsán állapodtak meg a kiégett üzemanyag visszavételéről, ezt a szerződés mi mondtuk fel. Abban az időben a visszaszállítás azért nem volt kérdés, mert a plutónium igen kapós volt, ma pedig senkinek sem kell. A szovjetek jelezték, hogy tárolókapacitás hiányában valamennyi országban átmeneti megoldást kell keresni, legalább öt évnyi időre. Mi voltunk az egyetlenek, akik a reaktor melletti pihentetőmedence kapacitását növeltük meg öt évi mennyiségre. Másutt külön tárolókat építettek. Nyolcvanhatban kötöttünk akkori partnerünkkel egy szolgáltatási szerződést. Nyolcvankilencben kezdődött meg a visszaszállítás, ez zavartalanul folyt 1992-ig. A hosszú távú szolgáltatási szerződést 1992-ben is kiegészítettünk, a második szállításnál már két probléma merült fel. Az Ukrajnán való átszállítás és az új orosz környezetvédelmi törvény, ami tiltja az ilyen jellegű termékek végleges befogadását. Követi más országok gyakorlatát, miszerint a reprocesszálás után a a nagy aktivitású hulladék, megfelelően csomagolva megy vissza a feladónak. — Emlékszem, hogy nyolc hónapig állt itt Pakson a vonat. — Egyedi, háromoldalú ki- szállítási szerződéssel sikerült fél év alatt megoldani a problémát, 1993 pedig a tárgyalások éve volt. Ezeknek a tárgyalásoknak az volt a célja, hogy Magyarország is kerüljön olyan helyzetbe, mint a többi orosz erőművet üzemeltetők: a finnek a csehek, szlovákok, bolgárok, s a közben a függetlenné vált szovjet államok. Náluk kormányközi szerződés tartalmazza a visszavételt, annál is inkább, mert időközben napvilágot látott Jelcin rendelete, amelyben jogfolytonosnak ismeri el a szovjet atomenergetikai szerződéseket. — Ha mégsem vennék vissza? — Már 91-ben látszott, hogy nem jó megoldás az egyoldalú függés, kellene más, vagy saját megoldás is. Bízva ugyan a hosszú távú megoldásban, de tájékozódtunk a világban, hogy milyen műszaki megoldásokat lehetne tartalékként találni. — Mit, és meddig old meg a paksi tároló? — Létesítése megoldja az erőmű folyamatos üzemelését. Körbejártuk a világot, végül egy angol cég száraz tárolóját választottuk, ez modul rendszerű, folyamatosan bővíthető, s ötven évre biztosítja az ittmaradó kiégett fűtőanyag biztonságos tárolását. — Mi lesz azután? — Ötven év alatt sokat változik a világ, fejlődik a tudomány, meglátjuk mi lesz akkor a gazdaságos , legkorszerűbb megoldás, a bevett gyakorlat. — Ki fizeti a „révészt", s menynyibe kerül? — Saját beruházás, az MVM Rt. belső szabályai szerint. Első kiépítésben három és félmilliárd forintba kerül. Mindjárt hozzátenném, hogy a visszaszállítás költsége ennek majdnem a duplája. Ez tizennégymilliárd kilowattóra villamosenergiára vetítve negyven fillér kilowattóránként. Á tárolás tehát olcsóbb, de itt marad nyomasztó gondként, s majd a fiainknak, unokáinknak kell arról gondolkodni s gondoskodni, hogy hova tegyék.- Mit jelent a tároló biztonsági szempontból? — Önmagában a tároló mértékadó módon az egész telephely veszélyeztetettségét nem növeli. Radioaktív kibocsátása jelentéktelen és érzékelhetetlen, messze alatta marad a szabványértéknek. A potenciális veszélyt a négy mozgó, működő reaktor jelenti, nem a tároló. Eddig is itt voltak a kiégett elemek öt évig, megfelelően biztonságos körülmények között.- Mi lesz, ha például a tiltakozások miatt mégsem épülhet meg? — Megvan a beruházás indításának a menetrendje, ha jól emlékszem a terveket legalább 11 szakhatóság engedélyezi, s egyeztetni kell a lakossággal is. Ez az első olyan nagy létesítmény az országban amelyhez környezeti hatástanulmány is készül. Ennek a hatósági vitája után lesz egy lakossági meghallgatás. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ki kell függeszteni a tervet, a hatóságnak és az engedélyt kérőnek érdemben meg kell válaszolni a kérdéseket, ezután adhatja ki a környezetvédelmi hatóság az engedélyt. Legvégül az Országos Atomenergia Bizottság dönt a létesítési engedély kiadásáról. Hogy mit fogadnak el érdemi megválaszolásnak, azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy a mi problémáinkat nekünk kell megoldani, azokat nem tehetjük le mások asztalára. Ezé az országé az erőmű, nekünk termeli nemcsak az áramot, hanem a hulladékot is. Ihárosi Ibolya S enki nem tett közzé fölhívást azok közül, akik hivataluknál fogva érdekeltek a rádió és tévé orvhallgatóinak földerítésében, mérésre tanításában. Spontán jött létre az a lakossági kandi-szolgálat, amelyiknek eredménylistájára máris följegyeztettek az első bejelentések. Följelentéseknek is lehetne ezeket nevezni, ha erkölcsi emelkedettséget gyaníthatnánk mögöttük, de alighanem arról van csak szó, hogy „Miért legyen ezeknek - mármint a potyá- zóknak - könnyebb, mint nekem?" A be- és följelentők nem reménykedhetnek abban, hogy akár csak egy petákot is kapnak buzgalmuk jutalmaként az elmaradt előfizetési díjak és az ezeket büntetésként megfejelő tízezer forintos pótdíjak tisztesnek ígérkező összegéből. Buzgalmuk mégis buzog és jó ideig kitarthat, mert szerény becslések szerint százezer Noteszlap körüli azon honfitársaink száma, akik ingyen élvezik az rtv (minősége miatt mind gyakrabban ártalmas) szol- gálatásait. S egek! Még csak nem is suttyomban! A zenélő, beszélő, képmutogató szerdékek az otthonokban korunk házi oltáraiként, előkelő helyen üzemelnek. S teszik mintegy ezt nem any- nyira a fölemelkedés, mint a visszakapaszkodás reményében mindaddig, míg az otthonainkba - jogállamiságunk újabb vívmányaként - belépőt nem kapnak az orvnézők hatósági leleplezésével megbízottak. Nem kétséges, a hivatalosság rangjára emelkedik hamarosan a kezdeti spontán kandiság, de nem biztos, hogy az orvnézés ezzel véget ér, hiszen van ennek alapos köze a fizetőképességhez is, döntően azokhoz, akik lakbérüket, közüzemi díjaikat és még megannyi mást nem tudnak már megfizetni, akkor sem, ha megfeszülnek. Lehet, hogy mégis csak az adósok börtönrendszerének életre- hívása lesz a megoldás? Gyanítom, sokan lennének, akik föllélegezve vonulnának be a nekik kijelölt intézetekbe a létminimum alatt élők, nagycsaládosok és más elnyomorodottak közül. K ezdettől nem arról van itt szó kérem, hogy az állampolgárok tisztes hányada átment megátalkodott tisztességtelenbe, és bár fölveti pénz, nem és nem fizet. Fizetne, ha lenne miből, csakhát, az a szigorú ábra, hogy a rendszerváltás negyedik évében össznépessé- günknek mindössze 18 százaléka eldorádózik, él tej- ben-vajban fürdőzve, 20-25 százaléka próbál éldegélni, a többi meg alig él, noha ehhez állítólag azonos a joga a megtollasodottakéval... László Ibolya Fiatalnak lenni, Jágónakon A Tolnai Népújság a lap hasábjain olyan lehetőséget kínált olvasóinak, hogy kérdéseket tehettek föl az általuk kiválasztott személynek. A beküldött szelvények egy sorsoláson is részt vettek. Fortuna istenasszony többek között a jágónaki Sebők Attilának és családjának is kedvezett. Sebőkék ötéves házasok, a férj és a feleség is fiatal. A jobbára idősek lakta, kissé eldugott kistelepülésre mi köti a fiatalokat, miért maradtak Jágónakon, kérdeztük tőlük, amikor átadtuk az ajándék- csomagot. — Kérem, mutatkozzanak be, hogyan kerültek ide Jágónakra? — Dombóvár-Szőlőhegyről költöztem ide, amikor 1988-ban házasságot kötöttünk. Itt is maradtunk a férjem szüleinél, mert más lakásmegoldás nem volt. Aztán próbálkoztunk mindenhol a környéken lakásvásárlással, de nem látszottak nagy lehetőségek . A férjem a helyi szövetkezet sertéstelepén dolgozik. Vidékről nehezebb lett volna a bejárás. Házasságkötésünk előtt Szekcsőn, a Skálánál dolgoztam, közben gyesre kerültem a kisfiámmal, aki most 5 éves, de nem vettek vissza dolgozni. Akkor jött a kislányom, ő most 2 éves. Nem tudom, mi lesz, ha lejár a gyes, mert ott is leépítések vannak. Itt helyben pedig a sertéstelepen kívül nincs semmi. A tanult szakmám bőrdíszműves, és azt sem tudom, hogy a szakmámban is el tudok-e majd helyezkedni. Eddig is nehéz volt, de most talán még nehezebb lesz. — Én jágónaki születésű vagyok, Dombóváron tanultam könyvkötőnek - kezdte a bemutatkozást Sebők Attila. - Az akkori munkahelyemen, a nyomdában kevés volt a pénz, s úgy gondoltam, megpróbál- kozok mással. Már tizenegyedik éve, hogy a téesznél dolgozom. — Öt évvel ezelőtt, amikor házasságot kötöttek, hogyan képzelték el a jövőt? — A tervünk akkor is és ma is az, hogy saját házunk legyen. Ez most már egyre távolabbi álom, és egyre nehezebben valósul meg. Szerettünk volna autót, ez sikerült is. Különösebb álmaink nincsenek, szeretnénk megvenni, amire szükségünk van - ennyi. — Mi az, ami itt tartja Önöket Jágónakon? — Csak a munkahely, meg az, hogy nem tudunk továbblépni. Ha lenne választási lehetőségünk, akkor biztos nem maradnánk itt. A falu félreeső helyen van, a közlekedés is rossz. Akinek nincs autója, nehezen tud boldogulni. Sok az idős a faluban, kevés a fiatal. Csak azok maradnak, akinek az összes rokonsága itt van. Most már én sem rajongok a faluért annyira, mint eleinte, meg talán a férjem sem. Annak ellenére, hogy férjem szüleitől teljesen függetlenül, külön vagyunk. — Hogyan élnek, mivel foglalkoznak a jágónaki emberek? — Amit a ház körül kell, lehet csinálni, azt mind elvégzik. Állatokat tartanak, baromfit, sertést nevelnek. No, és a kiskertben megtermelik azt, ami a háztartásba kell.- p. téri A Sebők család PO! ITIKAI IIIRDFTFS EGYÜTT MEGOLDJUK! | Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától 13 hétvégén találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! HÁZTARTÁS 1. Mi a legnagyobb egy mai háztartásban? 1. a családfő 2. a hokedli X. a villanyszámla □ 2. Átlagosan hány magyarországi lakás marad naponta áram nélkül azért, mert a lakói nem tudják kifizetni a villanyszámlát? 1.2730 2.14750 X. 25 620 □ 3. Milyen volt a „frizsiderszocializmus” frizsidere? 1. kétcsillagos 2. négycsillagos X. Szaratov □ 4. Hűtőgép-ellátottságban hazánk hányadik a nemzetek között? 1.12. 2.17. X.43. □ 5. Hány havi átlagkeresetbe kerül ma egy kétszobás öröklakás? 1.15 év 3 hónap 2.8 év 2 hónap 3.4 év 7 hónap □ 6. Hol lehetett a legtöbb sujtásos ruhát kapni 1947-tól 1990-ig? 1. a Corvin Áruházban 2. a „KGST-piacon” X. a rendőrőrsön □ 7. Mire költ ma legtöbbet egy átlagos háztartás? 1. ruházatra 2. kultúrára X. adóra □ 8. Mióta kétszámjegyű az infláció Magyarországon? 1. 1985 óta 2.1988 óta X. 1990 óta □ 9. A családok hány százalékának nem tart ki hónap végéig a fizetése hazánkban? 1.12% 2.26% X. 50% □ 10. Hányszor változtatna gazdasági törvényeket az SZDSZ? 1. havonta 2. évente X. egyszer, de legalább négy évre □ 11. Mit jelentene egy háztartásnak az SZDSZ adócsökkentési terve? 1. csökkennek az árak 2. nőnek a bérek X. kicsit több jut mindenre □ 12. Mit jelent a „biztonság” egy háztartás számára? 1. nem kell kölcsönkérni 2. minden háztartás egyenlő X. nemzeti karaktert □ FORDÍTS! & cr v,<C° OIOIZSVIVA
