Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

4 »ÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 20., csütörtök nak. A célunk az, hogy mie­lőbb megoldjuk a problémát, de ebben csak a központi tá­mogatásra hagyatkozhatunk, hiszen a löszfal (löszpart) a szakvéleményben is kifejtett megoldásmódja olyan össze­get jelent, hogy városunk költ­ségvetése nem tudna megbir­kózni annak töredékével sem. Az állami, vissza nem térí­tendő támogatás lenne a ked­vező számunkra, melyet évente kapna meg Dunaföld- vár önkormányzata.-Garay­Fotó:Degré A dunaföldvári földomlás utóélete A Duna jobb partját kísérő löszfalak mozgása hazánkban épp úgy a periodikusan visz- szatérő elemi csapások közé tartozik, mint a belvíz, az ár­víz, vagy az aszály. A utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb partfalmozgása 1964-ben volt, ezt követte az 1970-es hatal­mas partfalomlás. Mindkettő Dunaföldváron volt. A legutolsó földomlás 1994 január 1-én volt. Ekkor a Hő­sök terén történt omlás. A Szi­geti Zoltán családjának portá­jára csúszott le a nagyobb mennyiségű föld. A helyszínre érkező geodé­ták megállapították, hogy a földcsuszamlást a hó olvadása és a nagy mennyiségű esőzés okozta, mégpedig úgy, hogy a talaj felső humuszos rétege annyira átázott, hogy egysze­rűen lecsúszott az alatta lévő löszrétegről. Szerencsére nem történt személyi sérülés és különö­sebb anyagi kár sem keletke­zett, de a jelenség arra figyel­meztet, hogy a partfal omlá­sára és az ebből adódó ve­szélyre oda kell figyelni. A Szigeti család portájára lezuhant közel háromszáz köbméter földet már elhord­ták, de a lecsúszott föld óriási erejének megmaradtak a lát­ható nyomai. A szigetiéknél történt földomlás csak egy a sok közül - tudtuk meg a pol­gármesteri hivatalban, ahol a polgármesterrel, Kiss Jánossal a földomlás utóéletéről és a veszélyelhárítás teendőiről beszélgettünk. — A földomlás, és a csu- szamlás ténye már évek óta óriási gondot jelent Duna- földvámak. A probléma ter­mészetéből adódóan nemcsak városunkat érinti, hanem nagy gondot jelent a Duna jobb partján - Érd és Mohács között - elterülő települések­nek. A dunai magaspartok gyakori mozgásai különösen ott veszélyesek, ahol beépített területek, műemléki építmé­nyek övezik azt, mint Duna- földvár esetében. A potenciá­lis veszélyhelyzetet pedig csak fokozza, hogy a vízszint felett húzódó magaspartokból számos pince és stratégiai menekülő járat indul mondta a polgármester. — Mit tud tenni ebben a szo­rult helyzetben az önkormány­zat? — A személy és vagyonvé­delem a legfontosabb szem­pont. Ennek érdekében már többször fordultunk az illeté­kes szervekhez, a Belügymi­nisztériumhoz, hogy a térség veszélyeztettetségéből adódó problémákat központi támo­gatással megoldhassuk. Többször történt már felmé­rés, készült geológiai szak­elemzés. Ezek eredménye az volt, hogy a megoldás szüksé­ges ugyan, de hatalmas pén­zösszegekbe kerül. A leg­utolsó ilyen felmérés 1993-ban történt, Ercsi, Dunaújváros, Rácegres és Dunaföldvár pol­gármesterei kérésének eleget téve. A dunaföldvári omlást kö­vetően felkértük a Budapesti székhelyű Pyrus Kft.-t, hogy készítsenek egy pontos elem­zést a januári omlás(ok)ról és a lehetséges megoldást is dol­gozzák ki. A kft. január 11-én tette le az asztalra azt a töb­boldalas szakvéleményt, melyben különböző megol­dási módszereket javasolnak a földomlások és csuszamlások kivédésére, megakadályozá­sára. — Mikorra várható, hogy a löszfal (ügye) nyugvópontra ér? — Nos az elkészült szakvé­leményt a Belügyminisztéri­umba juttatjuk el, Thuma Jó­zsef államtitkár-helyettes úr­Ott, ahol a part szakad... Hírek - Hírek - Hírek - Hírek Madocsáról A madocsai önkor­mányzat 56 millió forint­ból gazdálkodhatott az elmúlt évben. A polgár- mester, Szabó József el­mondása szerint olyany- nyira szűkös volt ez a pénzmennyiség, hogy a település fejlesztésére, na­gyobb építkezésre, beru­házásra nem futotta. Né­hány apró dologra mégis jutott pénz. Ilyen a temető és annak környékének rendbe rakása. A kisköz­ségek életében nagy sze­repet kap a település te­metője. Az önkormányzat szervezésében szilárd út épült a ravatalozóhoz és a egy vízcsapot is elhelyez­tek a könnyebb vízvétel biztosítására. A munkála­tokból a helyi lakosok is kivették részüket. * Az iskolában az idei ta­névtől kezdődően beve­zették a „kötelező" regge­lit, így minden diák az is­kolában, nyugodt körül­mények között fogyaszt­hatja el reggelijét. A diá­kok rendszeres reggelije közel egymillió forint kia­dást jelentett az önkor­mányzatnak az elmúlt esztendőben. A helyi ön- kormányzat a tankönyve­ket és a füzetcsomagokat is ingyen biztosította a te­lepülés iskolásainak. Az iskolában egyébként 25 (!) darab IBM számítógép van, melyet nagyon jól ki­használnak az általános iskolás gyerekek. * A munkanélküliség át­lagosan sújtja Madocsát. A munkanélküliek száma 220 fő körül mozog, jöve­delempótló támogatásban egyre többen részesülnek. A regisztrálásból kikerült emberek létszámára nincs rálátási lehetősége az ön- kormányzatnak, így e te­kintetben pontos száma­dattal nem tudott szol­gálni Madocsa polgármes­tere. -ge­Narancs-far sang A báli szezonban a város­ban elsőként a FIDESZ paksi szervezete tartja farsangi bál­ját február 4-én, pénteken este 6 órai kezdettel a lakótelepi Csillag-étteremben. Jelmezbál - tudomásunk szerint - ezidáig nem volt még az Atomváros­ban, s a szervezők éppen ezért nagy érdeklődésre számíta­nak. A bál apropója, hogy 15 évvel ezelőtt, 1979. január 1-én avatták - ismét - várossá Pak- sot. A vendégeket egy pohár pezsgővel köszöntik a házi­gazdák, hogy azután a Pu- nerschein-zenekar által bizto­sított jó hangulat mellett ke­rüljön sor a Bálkirálynő és Bálkirály megválasztására. Tárolás - átmenetileg Fejlődésben Dunaszentgyörgyi szilánkok Mint arról nemrégiben la­punkban is hírt adtunk, Pak­son, az atomerőmű üzemi te­rületén megkezdődtek egy esetlegesen felépítendő átme­neti tároló előkészítési, terve­zési munkái. Ennek célja, hogy az egykoron az atome­rőművel együtt létesült táro­lórendszer kapacitását, befo­gadóképességét megnöveljék. A paksi városi könyvtárban a létesítmény makettjét te­kinthetik meg az érdeklődők, valamint egy kiadványból tá­jékozódhatnak a tároló létre­hozásának céljairól. Mint a ki­adványból is megtudható, az atomreaktorban urándiöxidot helyeznek el, ezt a fűtőanya­got tabletta formában gyártják (a képen is látható), melyeket csövecskékbe töltenek. A 42 tonna fűtőanyag 3,6 millió tab­lettából áll, melyek egyenként képesek megtermelni egy át­lagos magyar háztartás egész éves villamosenergia szükség­letét. A fűtőanyag csöveket kötegekbe (kazettákba) fogják össze, melyek darabonként 120 kilogramm fűtőanyagot tartalmaznak és 3 évig terme­lik a hőenergiát a reaktorban. Miután elhasználódtak, átke­rülnek a reaktor melletti me­dencébe, ahol víz alatt tárolják őket. Egy kazetta, amelyik a reaktorban dolgozva egy egész falut ellát energiával, 5 év pihentetés után már csak 2 darab 100 wattos izzónak megfelelő hőt tud leadni. Az 5 éves tárolási idő leteltével a kiégett kazettákat biztonságos konténerekbe rakták, majd a Szovjetúnióba, illetve Orosz­országba szállították újrafel­dolgozás céljából. A Szovjetú- nió megszűnése után többféle okokból (gazdasági, politikai, törvényi) bizonytalanná vált ez a visszaszállítás, a pihen- tető-medencét megteltek, nincs hová tenni az elhaszná­lódott fűtőanyagot. Ebből kö­vetkezik, hogy a reaktorokat nem lehet friss fűtőanyaggal feltölteni, tehát elképzelhető, hogy az erőmű blokkjai leáll­nak. Ebben az esetben a hazai villamosenergia-termelés csaknem fele kiesik. A tervezett átmeneti tároló ezt a problémát akarja kikü­szöbölni. Az átmenet a bizton­ságos végső tárolási megoldás felkutatásáig, alkalmazásáig tart. A tervezett tárolót 50 éves élettartamra ütemezik. Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és az érintett miniszté­riumok 1992-ben közös cél­programot indítottak a teljes­körű radioaktív hulladék-ke­zelési stratégia kidolgozására, ennek részét képezi a fűtő­anyag-kazetták végleges elhe­lyezésének megoldása is. A tervezett tároló „száraz" típusu, melyben a kazettákat a vasbeton épület függőleges helyzetű acélcsöveiben helye­zik el. A hűtést a kémény se­gítségével kialakuló természe­tes légáramlat biztosítja. A tároló létesítésére enge­délyt az Országos Atomener­gia Hivatal jogosult adni. Az engedély megszerzéséhez 11 különböző szakterületet kép­viselő hatóság véleménye és jóváhagyása szükséges. Füg­getlen cég végzi a környezeti és hatástanulmányt, a környe­zetvédelmi jogszabályokat fo­kozottan be kell tartani a ter­vezés kapcsán. A lakosságban felmerülő kérdések tisztázá­sának érdekében az atome­rőmű szakemberei végigláto­gatják a körzetbe tartozó tele­püléseket, hogy a lakosság rendelkezésére álljanak. vm - dg Vállalkozó orvos Mint azt a helyi polgármes­tertől, Patai Istvántól megtud­tuk, a helyi felnőtt háziorvos vállalkozói minőségében sze­retne továbbiakban működni Dunaszentgyörgyön. A két aszisztenst foglalkoztató or­vosi rendelőben Lencse László végzi jelenleg az orvosi teen­dőket. Az önkormányzat állás­pontja ez ügyben az, hogy Lencse László csak akkor mű­ködhet Dunaszentgyörgyön magánorvosként, ha a két fő­ből álló személyzetet is „ma­gával viszi" a magánrendelő­jébe. A polgármesteri hivatal nem kíván felmondani a két aszisztensnek. Ha a kívánt fel­tételeket elfogadja a házior­vos, úgy az önkormányzat támogatásáról biztosítja őt. Új fényforrások Patai István arról is beszá­molt, hogy - a tervek szerint - felújítják a település közvilágí­tását. A megoldás egy olyan fényforrás, mely radikálisan csökkeni Dunaszentgyörgy közvilágításának üzemeltetési költségeit. Mint azt a polgármester el­mondta a hideg fényt adó lámpatestek csak 12 Wattot fogyasztanak, a jelenleg mű­ködő higanygőzlámpák 112 Wattos fogyasztásával szem­ben. A település minden egyes villanyoszlopára elhelyeznek az új fényforrásból, így nem marad egyetlen sötét szakasz sem a község utcáin. Az első lámpatestek már a helyükön vannak. A József Attila és a Várdomb utcákban már az új fényforrások világítanak. Vonzó telek Az elmúlt héten rend­kívüli testületi ülésre ke­rült sor Pakson, mégpe­dig azért, mert véle­ménykülönbség támadt a képviselőtestület és a Vá­rosépítő Bizottság között abban az ügyben, hogy döntsenek-e már most a Táncsics Mihály utcát célzó beépítési tanulmá­nyok elfogadása ügyé­ben, vagy pedig csak az értékesítésre szánt terüle­tet jelöljék ki. Mint arról már hírt adtunk, az oszt­rák Pankl-Hoffmann élelmiszerkereskedelmi cég mint befektető jelent meg a városban, s telket szándékozik vásárolni az ÖMW benzinkút közelé­ben, egy diszkont áruház építésének céljából. A né­zeteltérés abban alakult ki, hogy nem mindegy, hol kapja meg az osztrák cég a telket, az utcához közelebb, avagy távolabb eső részen. A testület el­fogadta a Török és Balázs Építészeti Kft tervét, mi­szerint az építkezés céljá­ból jobbfekvésű területet adják el a befektetőnek, négyzetméterét várha­tóan 1.200 forintért. Az eladásból származó bevé­telen túl az is lényeges, hogy adófizető vállalko­zás jelenik meg a város­ban, mely munkahelyet teremt, s javítja az áruel­látást. Az évek óta üresen álló terület helyén vélhe­tően üzletközpont alakul majd ki. A döntés folyománya­ként Faragó Péter képvi­selő; a Városépítő Bizott­ság elnöke - szóban - be­jelentette az elnöki tiszt­ségről való lemondását Bor Imre polgármester­nek. A tároló makettje-ge­Atomtemető? Milyen áron? A Pakson üzemelő atomerőmű fűtőelem hulladé­kának jövőbeli tárolója és a Paks lakosságának biztosí­tandó áramdíjkedvezmény lesz a témája annak a fó­rumnak, melyet január 27-én este hat órai kezdettel tartanak Pakson, a városháza nagytermében. A szervezők várják azokat a lakosokat, akiknek vé­leménye van (és ezt el is mondják) a tervezett hulla­déktároló megépítésével kapcsolatban. A fórumon tá­jékoztató hangzik el az ügy eddigi fejleményeiről és a tervek szerint javaslat is elhangzik majd egy, a hulla­déktárolóval kapcsolatos teendőkkel foglalkozó bi­zottság létrehozására. A meghívott vendégek között lesz Paks város pol­gármestere, Bor Imre, a Paksi Atomerőmű Rt. vezéri­gazgatója, Petz Ernő, valamint ifj. Szabó Benjamin, az építésért felelős kivitelező cég, és dr. Vábró László, a Zöld Párt képviselője is. -ge-

Next

/
Thumbnails
Contents