Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-20 / 16. szám
1994. január 20., csütörtök HAZUNK TAJA KÉPÚJSÁG 5 Még mindig csökken az állatállomány Időszerű növényvédelem Itt a gabonalisztharmat! Az állattenyésztés területén a helyzet változatlan: az ország állatállománya, ha lassuló ütemben is, de tovább csökkent az év utolsó hónapjában -, ez derül ki a Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb jelentéséből. A szakemberek szerint a szarvas- marha állomány apadását megállítani, e tendenciát megváltoztatni a hosszú nemzedékváltási idő miatt nagyon nehéz. A gondokat jelentősen tetézi a tömegtakarmány hiánya és a nem megfelelő alomszalma ellátás. A házi vágások miatt csökkent a sertéshús iránti belföldi kereslet. A hízottsertés felvásárlási árak továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak. A nagyüzemi hízottsertés ára kilogrammonként most csak 96beszámoló (programmeghatározó) vezetőségi ülését a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezete. Dr. Vida György megyei titkár beszámolójában kiemelte, hogy a mezőgazdasági ágazat zűrzavara a társadalmi-tudományos munkára is rányomta bélyegét, az öntevékenység, a tettrekészség visszaesett és legtöbb mező- gazdasági szakember a várakozás álláspontjára helyezkedett, hogy aztán egy megfogható irányvonal birtokában a tőle megszokott intenzitással munkálkodjon. Az egyesület vezetősége le110 forint, a kisüzemié 90-100 forint. A malac 80-130 forintos kilónkénti ára szintén alacsonynak számít, ezért a kocatartók csak nehezen tudják értékesíteni a szaporulatot. A baromfi „fronton" erőteljes átrendeződés tapasztalható. Az állomány mintegy 70 százalékát ma már a magán- gazdaságok nevelik. A magas energia- és takarmányárak egyelőre még nem szegik a termelők kedvét, ám bizonyos figyelmeztető jelek bizonytalanságra utalnak. Decemberben a brojlertermelés szokatlanul alacsony szintű volt, kismértékű állatállomány növekedést - a magas tojásárak következtében - csupán a a tojóállománynál tapasztaltak.-riFerenczy Europress szögezte, hogy a MAE továbbra is az agártudományok művelését, az elmélet- és gyakorlat egysége megteremtését szolgáló pártsemleges szervezet. A kertbarátkörök, a hegyközségi egyesület és a gazdakör javaslatára elvállalja, hogy a jövőbe tekintve koordinációs szerepet töltsön be minden, az agrártudományokat mélyebben érintő tevékenységben, esetenként védnökséget vállaljon jelentősebb szakmai megmozdulásoknál. Erre jó alapul szolgál, hogy a ziláltság ellenére 1993-ban is 408 mezőgazdasági szakember maradt az egyesület tagja Tolna megyében. Sz. L. Amennyire örvendetes őszi kalászosaink fejlett állapota (a nem túl kései vetések mindenütt bokrosodnak), annyira aggasztónak tűnik fő kórokozójuk, a lisztharmatgomba rendkívül korai és emellett helyenként igen erős föllépése. A betegség általános elterjedése elsősorban a már 5-6 hete tartó, szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhető, de nyilván közrejátszottak benne a nyár folyamán elhanyagolt gabonatarlók is, melyekről a növényi maradványok és az árvakelések közvetítésével - a kórokozó átkerülhetett az újonnan vetett növényekre. A jelenlegi helyzet őszi árpában kritikus: akadnak olyan táblák, ahol a teljes zöldfelület nagy része lisztharmatos, a levelek kezdenek elszáradni. Itt nagy termésveszteséggel számolhatunk, hiszen ez a kultúra most (keléstől a szárbaszökkenés végéig) nagyon érzékeny stádiumban van. A kórokozót a korai vetésű (bokrosodó) búzatáblákon - a fajtától függetlenül - sem kell sokáig keresgélni (esetenként minden egyes növényen megtalálható jellegzetes fehér vagy szürkés, ledörzsölhető, dohos szagú penészgyepe), sőt helyenként a későn vetett (1-3 leveles) állományba is befészkelte már magát. A búza a szárbaszökkenés vége felé, a legfölső levélemeletek megjelenésekor (a tápanyagok jelentős részét ezek állítják elő) reagál legérzékenyebben a betegségre, de a korai fertőzött- séget is megsínyli. Az utóbbi esztendőkben a gabonalisztharmat csak mérsékelt problémát okozott megyénkben: az őszi árpában alig tett kárt - és kisebb jelentőségű helyi járványoktól eltekintve - az őszi búzát sem veszélyeztette túlságosan. Ebiből adódóan a kór elleni védekezés is meglehetősen leegyszerűsödött. őszi búzában gyakorlatilag évi egy lisztharmat elleni kezelés volt jellemző átlagosan (a legtöbb helyen 1, néhol 2, valahol egy sem), őszi árpában pedig egyáltalán „nem volt divat" a gombaölő szeres beavatkozás (legfeljebb gyomirtó vagy rovarölő szerekhez kapcsoltan jöhetett szóba). Az eddigi gyakorlattal ellentétben az idén kétségkívül jól jártak azok a termelők, akik a korai lisztharmat ellen hatékony készítménnyel (Baytan, Biosild BD) csávázták a vetőmagot. Mire számíthatunk, hogyan védekezzünk? Őszi árpa: ahol erős liszt- harmat-fertőzöttséget tapasztalunk, ott az első alkalmas időpontban (lehetőleg egy enyhe periódusban) végezzük el a blokkoló permetezést. Nagy gondot jelent, hogy a számításba vehető készítmények zöme, nevezetesen az elemi kén (Szulfur, Kénkol, Szera stb.) és a triazol ható- anyagúak (Tilt, Bayleton, Impact, Alto stb.) csak 15 Celsius fölötti hőmérsékleten szerepelnek megfelelően. Ennél hidegebb időben csak az I. kategóriájú morfolinok (Calixin, Corbel) hatásosak. Őszi búza: az elmúlt évekhez képest a fertőzőanyag három hónappal korábban és nagy mennyiségben áll rendelkezésre, enyhe tél vége és enyhe, párás tavasz esetén adottak egy súlyos járvány feltételei. A hideg, hótakaró nélküli tél tehet némi kárt a gombaszövedékben (gyérítheti a kórokozót), de - az eddigi enyheség miatt - a hidegtűréséből vesztett búzanövényt sem fogja kímélni. A gazdálkodóknak azt tanácsoljuk, hogy mindenekelőtt mérjék föl a vetések egészségi állapotát és ennek tükrében dolgozzák ki védekezési stratégiájukat. A fertőzés korai blokkolása egyelőre elengedhetetlennek látszik, és az idén bizonyára gyakrabban folyamodunk majd a gyógyító és megszüntető jellegű kezelésekhez (tria- zolok+morfolinok) is, azaz könnyen lehet, hogy nem az évi egyszeri, hanem legalább a kétszeri permetezés lesz majd a mérce. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Gabonalisztharmat tünetei az őszi búza legfelső (zászlós) levelén A program: a távolbalátás! Megtartotta éwégi-éveleji Lesz elegendő kerti vetőmag Kiállítási központ Gödöllőn Elgördült az akadály a gödöllői Agri-Expo mezőgazda- sági kiállítás és központ létrehozása elől. A kormány ugyanis felajánlotta a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek azt a 177 hektárnyi állami tulajdonban lévő földterületet, amely különösen alkalmas a kiállítás megrendezésére. Az egyetem megkapta a hozzájárulást ahhoz, hogy bár költségvetési intézmény, az államtól kapott földdel belépjen a kiállítást rendező Agri-Expo Projekt Kft.-be. Lesz elegendő kerti vetőmag a tavaszi munkák megkezdésekor - mondta Frieszné Kaszás Mária, a Kertimag Vetőmagkereskedelmi Kft., az egyik legnagyobb forgalmazó cég ügyvezető igazgatója. A vállalkozás vezetője elmondta: a keresletet jórészt hazai termeltetésű fajtákkal lehet majd kielégíteni. A vásárlók elsősorban a borsót, babot, paprikát, paradicsomot, salátát, káposztaféléket keresik, ám keletje van a gazdasági vetőmagoknak is. A magyar fajták közül világ- színvonalú a paradicsom, a paprika, ezen belül is a fű- szerpaprika, a vöröshagyma és a görögdinnye fajták minősége. A vállalat forgalma az előzetes számítások szerint tavaly elérte az egymilliárd forintot. Az idén a forgalom 10-20 százalékos növekedésre számítanak a cégnél A vásárlók megfelelőbb kiszolgálása érdekében bolthálózatot kíván létrehozni a kertimag kft. Emellett a kutatókkal, nö- vénynemesítőkkel is szorosabbra szeretnék fűzni kapcsolataikat. A hazai vetőmagtermeltetés helyzetén sokat segítene, ha a cég anyagilag támogathatná a termelőket. Am ezt források hiányában nem teheti. A vállalat keresi annak lehetőségét is, hogy miként lehetne a magyar vetőmagokat jó feltételekkel külföldön értékesíteni. Kertbarátkor Kardon Tiszta pince, tiszta környezet A kurdi kertbarátkor 1982-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja azokat az embereket, akik a szőlő-, a gyümölcs művelési ággal, illetve zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Az első borversenyüket a megalakulást követő évben rendezték meg. Gombik Ferenc, a kertbarátkor vezetője elmondta, hogy havonta egy alkalommal tartanak megbeszélést aktuális tennivalókról, szakelőadásokat szerveznek, elmondják egymásnak véleményüket. A legutóbbi előadás a fehér borok kezeléséről szólt, de szakemberektől tájékoztatást hallgathattak a növényvédőszerek használatáról, a metszés előtt bemutatóra is ellátogatnak. Az előadások során többször is szó esett a hordókezelésről. Ennek köszönhetően megszűnt Kurdon az a nézet, hogy söprűt hagynak a hordó alján, azért, hogy ne menjen tönkre a hordó. Ma már kimossák, havonta kénezik a hordót, ez is hozzájárul a jó bor minőségéhez. Az effajta találkozások rendkívül hasznosaknak bizonyultak. Az állandó kapcsolattartás mellett azóta javult Kurdon a borok minősége, tisztasága, amióta a kertbarátkor működik. A minden évben megrendezendő borbírálat is azt a célt szolgálja, hogy jobbak, kezel- tebbek legyenek a borok. Az elmúlt héten megrendezett borversenyen a vörösbor dominált, fehérből kevesebb volt, de megtalálhatók a direkt termők, amelyek rontják a minőséget. Ez a bírálat előse- lejtezésnek is számított, mert a jobbak nevezhetnek a dombóvári versenyre is. Mint azt Gombik Ferenctől megtudtuk, a községben a szőlő művelése a legnépszerűbb ágazat. Rendkívül jók a talaj adottságai, érződik a szekszárdi történelmi borvidék hatása, amire nagyon büszkék. A szőlő, a gyümölcs és a zöldségtermesztésen túl a kertbarátkor másik célkitűzése a környezet védelme. Sokat beszélünk a környezetkímélő szerekről, azok használatáról. A kertbarátkor programjában emellett a falu tisztaságának a megőrzése is szerepel. A mintegy ötven tagból álló kertbarátkörben nincs tagdíj, szponzoraik támogatásával tartják rendezvényeiket. A terveikben szerepel a létszámnövelés, és mindenképpen a fiatalítás. Ebben az évben kívánják meghirdetni a „Tiszta pince, tiszta környezete" mozgalmat, ami abból áll, hogy egy-egy pincelátogatás során hasznos tanácsokat adnak ahhoz, hogy mit hogyan, és hol kell tárolni. Ezzel a mozgalommal azt szeretnék elérni, hogy a pincék, és azok környezete tiszta, gondozott legyen.- p. téri A személyi jövedelemadó törvény mezőgazdasági kistermelést érintő változásai 1994. január 1-től több ponton módosultak a mezőgazda- sági kistermelésre vonatkozó személyi jövedelemadó előírások. Az eddigi 750 ezer forintról 1 millió forintra nő a mező- gazdasági kistermelés éves adómentes árbevétele. Az adómentesség igénybevételének feltétele, hogy a kistermelők bevételi nyilvántartást vezessenek. Nem változik a még mező- gazdasági kistermelésnek minősülő árbevétel felső határa, a 2 millió forint. Megmaradt az a választható szabály is, hogy a jövedelem kiszámításakor az 1 millió forintos árbevétel adómentességet választó kistermelőnek az adómentes összeg feletti bevételből a növénytermesztés bevételének 30%-át, az állattartás bevételének pedig 10%-át kell jövedelemként figyelembe venni. Az előző módszer mellett természetesen a mezőgazda- sági kistermelőnek változatlanul megvan az a lehetősége is, hogy jövedelmét vagy a 90%-os szabály, vagy a felmerült tényleges költségeinek figyelembevételével állapíthassa meg, és az így kiszámított e tevékenységből származó jövedelmét évi 150 ezer forinttal csökkenthesse. Ez utóbbi esetben az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan elszámolhat értékcsökkenési leírást a tárgyi eszközei után. A törvény új szabályai alapján egyéni vállalkozónak minősül a mezőgazdasági kistermelői terméket előállító magánszemély akkor, ha a tevékenységéből származó terméket, vagy terményt az ország területéről kiviszi. Ez független attól, hogy a terményt milyen céllal viszi külföldre. A törvény úgy rendelkezik, hogy a termék, termény értékéül a vámhatóság által megállapított összeg szolgál. Kivitelkor a mezőgazdasági vállalkozóknak is adóelőleget kell fizetniük. Ennek mértékét a törvény a vámosok által megállapított érték 3%-ában határozza meg. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Falugazdász hálózat: is-is A Magyarországi Német Gazdaszövetség elnökhelyettese már több kérdésben fejtette ki véleményét lapunkban. Ezúttal a falugazdász hálózatról teszi ugyanezt. — Is, is - foglalta össze tömören a véleményét Kárpáti András. Majd megmagyarázta. - Kezdjük azzal, ami - az én véleményem szerint - rossz. Nem szerencsés szerintem, hogy a falugazdák nem az önkormányzatokhoz tartoznak, hanem az FM hivatalokhoz. Hiába ajánlhatja az önkormányzat, hogy ki legyen a falugazda, az a fizetést mégiscsak az FM hivataltól fogja kapni. Kicsit sarkosan fogalmazva, a falugazda egy, a központtól távol levő településen „azt csinál, amit akar". Beszámolhat ő a főnökének hetente, ha az nem tudja rendszeresen ellenőrizni a munkáját. Igaz, ha a falugazda az ön- kormányzathoz tartozna, félő lenne, hogy mindenféle más, az eredeti feladatkörén kívül eső munkával is megbíznák, de szerintem ez a megoldás így akkor sem jó, bár lehet, hogy a gyakorlat később megcáfol engem. A másik dolog, amit rossznak tartok, hogy a gazdák a falugazdászt sajnos hosszú ideig besúgónak fogják tartani. És csak nagyon sokára fogják belátni azt, hogy - és ezzel rátértünk a „jó oldalra" - a falugazdász szerepe elsősorban az információk továbbítása, ami a gazdák érdeke. Csak hát ők nehezen hiszik el, hogy ezek az információk nem az adóhivatal felé mennek. Maga az a tény, hogy a falugazdász „helyileg" fog működni, és nem kell majd Szek- szárdra járni különböző igazolások, papírok megszerzéséért, aláírásáért, egyáltalán lényegesen gyorsabb lesz mindenféle ügyintézés, egyértelműen jó dolog. A másik pedig, hogy pont azért vannak ezek a piaci „döccenők", mert információk hiányában nem tudja senki, hogy például mennyi kukorica fog teremni, vagy mennyi disznó van az országban. Németországban naprakész információk állnak rendelkezésre mindezekről. Hát ide kell nekünk is eljutni. Egyszer és mindenkorra, jó, ha minden gazda megtanulja, neki és az országnak is létfeltétele, hogy az információ megfelelően áramoljon. Mert a legnagyobb érték az információ. sk