Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

1994. január 20., csütörtök HAZUNK TAJA KÉPÚJSÁG 5 Még mindig csökken az állatállomány Időszerű növényvédelem Itt a gabonalisztharmat! Az állattenyésztés területén a helyzet változatlan: az or­szág állatállománya, ha las­suló ütemben is, de tovább csökkent az év utolsó hónap­jában -, ez derül ki a Földmű­velésügyi Minisztérium leg­frissebb jelentéséből. A szak­emberek szerint a szarvas- marha állomány apadását megállítani, e tendenciát megváltoztatni a hosszú nem­zedékváltási idő miatt nagyon nehéz. A gondokat jelentősen tetézi a tömegtakarmány hiá­nya és a nem megfelelő alom­szalma ellátás. A házi vágások miatt csök­kent a sertéshús iránti belföldi kereslet. A hízottsertés felvá­sárlási árak továbbra is csök­kenő tendenciát mutatnak. A nagyüzemi hízottsertés ára ki­logrammonként most csak 96­beszámoló (programmeghatá­rozó) vezetőségi ülését a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Tolna megyei Szerve­zete. Dr. Vida György megyei titkár beszámolójában kie­melte, hogy a mezőgazdasági ágazat zűrzavara a társa­dalmi-tudományos munkára is rányomta bélyegét, az önte­vékenység, a tettrekészség visszaesett és legtöbb mező- gazdasági szakember a vára­kozás álláspontjára helyezke­dett, hogy aztán egy megfog­ható irányvonal birtokában a tőle megszokott intenzitással munkálkodjon. Az egyesület vezetősége le­110 forint, a kisüzemié 90-100 forint. A malac 80-130 forintos kilónkénti ára szintén ala­csonynak számít, ezért a koca­tartók csak nehezen tudják ér­tékesíteni a szaporulatot. A baromfi „fronton" erőtel­jes átrendeződés tapasztal­ható. Az állomány mintegy 70 százalékát ma már a magán- gazdaságok nevelik. A magas energia- és takarmányárak egyelőre még nem szegik a termelők kedvét, ám bizonyos figyelmeztető jelek bizonyta­lanságra utalnak. December­ben a brojlertermelés szokat­lanul alacsony szintű volt, kismértékű állatállomány nö­vekedést - a magas tojásárak következtében - csupán a a to­jóállománynál tapasztaltak.-ri­Ferenczy Europress szögezte, hogy a MAE to­vábbra is az agártudományok művelését, az elmélet- és gya­korlat egysége megteremtését szolgáló pártsemleges szerve­zet. A kertbarátkörök, a hegy­községi egyesület és a gazda­kör javaslatára elvállalja, hogy a jövőbe tekintve koordinációs szerepet töltsön be minden, az agrártudományokat mélyeb­ben érintő tevékenységben, esetenként védnökséget vál­laljon jelentősebb szakmai megmozdulásoknál. Erre jó alapul szolgál, hogy a zilált­ság ellenére 1993-ban is 408 mezőgazdasági szakember maradt az egyesület tagja Tolna megyében. Sz. L. Amennyire örvendetes őszi kalászosaink fejlett állapota (a nem túl kései vetések minde­nütt bokrosodnak), annyira aggasztónak tűnik fő kóroko­zójuk, a lisztharmatgomba rendkívül korai és emellett he­lyenként igen erős föllépése. A betegség általános elterjedése elsősorban a már 5-6 hete tartó, szokatlanul enyhe időjá­rásnak köszönhető, de nyilván közrejátszottak benne a nyár folyamán elhanyagolt gabona­tarlók is, melyekről a növényi maradványok és az árvakelé­sek közvetítésével - a kóro­kozó átkerülhetett az újonnan vetett növényekre. A jelenlegi helyzet őszi ár­pában kritikus: akadnak olyan táblák, ahol a teljes zöldfelület nagy része liszt­harmatos, a levelek kezdenek elszáradni. Itt nagy termés­veszteséggel számolhatunk, hiszen ez a kultúra most (ke­léstől a szárbaszökkenés vé­géig) nagyon érzékeny stádi­umban van. A kórokozót a korai vetésű (bokrosodó) búzatáblákon - a fajtától függetlenül - sem kell sokáig keresgélni (esetenként minden egyes növényen meg­található jellegzetes fehér vagy szürkés, ledörzsölhető, dohos szagú penészgyepe), sőt helyenként a későn vetett (1-3 leveles) állományba is be­fészkelte már magát. A búza a szárbaszökkenés vége felé, a legfölső levélemeletek megje­lenésekor (a tápanyagok jelen­tős részét ezek állítják elő) re­agál legérzékenyebben a be­tegségre, de a korai fertőzött- séget is megsínyli. Az utóbbi esztendőkben a gabonalisztharmat csak mér­sékelt problémát okozott me­gyénkben: az őszi árpában alig tett kárt - és kisebb jelen­tőségű helyi járványoktól el­tekintve - az őszi búzát sem veszélyeztette túlságosan. Eb­iből adódóan a kór elleni vé­dekezés is meglehetősen le­egyszerűsödött. őszi búzában gyakorlatilag évi egy liszt­harmat elleni kezelés volt jel­lemző átlagosan (a legtöbb he­lyen 1, néhol 2, valahol egy sem), őszi árpában pedig egyáltalán „nem volt divat" a gombaölő szeres beavatkozás (legfeljebb gyomirtó vagy ro­varölő szerekhez kapcsoltan jöhetett szóba). Az eddigi gyakorlattal el­lentétben az idén kétségkívül jól jártak azok a termelők, akik a korai lisztharmat ellen haté­kony készítménnyel (Baytan, Biosild BD) csávázták a vető­magot. Mire számíthatunk, ho­gyan védekezzünk? Őszi árpa: ahol erős liszt- harmat-fertőzöttséget tapasz­talunk, ott az első alkalmas időpontban (lehetőleg egy enyhe periódusban) végezzük el a blokkoló permetezést. Nagy gondot jelent, hogy a számításba vehető készítmé­nyek zöme, nevezetesen az elemi kén (Szulfur, Kénkol, Szera stb.) és a triazol ható- anyagúak (Tilt, Bayleton, Im­pact, Alto stb.) csak 15 Celsius fölötti hőmérsékleten szere­pelnek megfelelően. Ennél hi­degebb időben csak az I. kate­góriájú morfolinok (Calixin, Corbel) hatásosak. Őszi búza: az elmúlt évek­hez képest a fertőzőanyag há­rom hónappal korábban és nagy mennyiségben áll ren­delkezésre, enyhe tél vége és enyhe, párás tavasz esetén adottak egy súlyos járvány fel­tételei. A hideg, hótakaró nél­küli tél tehet némi kárt a gom­baszövedékben (gyérítheti a kórokozót), de - az eddigi enyheség miatt - a hidegtűré­séből vesztett búzanövényt sem fogja kímélni. A gazdál­kodóknak azt tanácsoljuk, hogy mindenekelőtt mérjék föl a vetések egészségi állapo­tát és ennek tükrében dolgoz­zák ki védekezési stratégiáju­kat. A fertőzés korai blokkolása egyelőre elengedhetetlennek látszik, és az idén bizonyára gyakrabban folyamodunk majd a gyógyító és megszün­tető jellegű kezelésekhez (tria- zolok+morfolinok) is, azaz könnyen lehet, hogy nem az évi egyszeri, hanem legalább a kétszeri permetezés lesz majd a mérce. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Gabonalisztharmat tünetei az őszi búza legfelső (zászlós) levelén A program: a távolbalátás! Megtartotta éwégi-éveleji Lesz elegendő kerti vetőmag Kiállítási központ Gödöllőn Elgördült az akadály a gö­döllői Agri-Expo mezőgazda- sági kiállítás és központ létre­hozása elől. A kormány ugyanis felajánlotta a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temnek azt a 177 hektárnyi ál­lami tulajdonban lévő földte­rületet, amely különösen al­kalmas a kiállítás megrende­zésére. Az egyetem megkapta a hozzájárulást ahhoz, hogy bár költségvetési intézmény, az államtól kapott földdel be­lépjen a kiállítást rendező Agri-Expo Projekt Kft.-be. Lesz elegendő kerti vető­mag a tavaszi munkák meg­kezdésekor - mondta Frieszné Kaszás Mária, a Kertimag Ve­tőmagkereskedelmi Kft., az egyik legnagyobb forgalmazó cég ügyvezető igazgatója. A vállalkozás vezetője el­mondta: a keresletet jórészt hazai termeltetésű fajtákkal lehet majd kielégíteni. A vá­sárlók elsősorban a borsót, babot, paprikát, paradicso­mot, salátát, káposztaféléket keresik, ám keletje van a gaz­dasági vetőmagoknak is. A magyar fajták közül világ- színvonalú a paradicsom, a paprika, ezen belül is a fű- szerpaprika, a vöröshagyma és a görögdinnye fajták minő­sége. A vállalat forgalma az elő­zetes számítások szerint ta­valy elérte az egymilliárd fo­rintot. Az idén a forgalom 10-20 százalékos növekedésre számítanak a cégnél A vásár­lók megfelelőbb kiszolgálása érdekében bolthálózatot kíván létrehozni a kertimag kft. Emellett a kutatókkal, nö- vénynemesítőkkel is szoro­sabbra szeretnék fűzni kap­csolataikat. A hazai vetőmagtermeltetés helyzetén sokat segítene, ha a cég anyagilag támogathatná a termelőket. Am ezt források hiányában nem teheti. A válla­lat keresi annak lehetőségét is, hogy miként lehetne a magyar vetőmagokat jó feltételekkel külföldön értékesíteni. Kertbarátkor Kardon Tiszta pince, tiszta környezet A kurdi kertbarátkor 1982-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja azokat az embereket, akik a szőlő-, a gyümölcs művelési ággal, il­letve zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Az első borver­senyüket a megalakulást kö­vető évben rendezték meg. Gombik Ferenc, a kertba­rátkor vezetője elmondta, hogy havonta egy alkalommal tartanak megbeszélést aktuá­lis tennivalókról, szakelőadá­sokat szerveznek, elmondják egymásnak véleményüket. A legutóbbi előadás a fehér bo­rok kezeléséről szólt, de szak­emberektől tájékoztatást hall­gathattak a növényvédősze­rek használatáról, a metszés előtt bemutatóra is ellátogat­nak. Az előadások során több­ször is szó esett a hordókeze­lésről. Ennek köszönhetően megszűnt Kurdon az a nézet, hogy söprűt hagynak a hordó alján, azért, hogy ne menjen tönkre a hordó. Ma már ki­mossák, havonta kénezik a hordót, ez is hozzájárul a jó bor minőségéhez. Az effajta találkozások rendkívül hasz­nosaknak bizonyultak. Az ál­landó kapcsolattartás mellett azóta javult Kurdon a borok minősége, tisztasága, amióta a kertbarátkor működik. A minden évben megrende­zendő borbírálat is azt a célt szolgálja, hogy jobbak, kezel- tebbek legyenek a borok. Az elmúlt héten megrendezett borversenyen a vörösbor do­minált, fehérből kevesebb volt, de megtalálhatók a di­rekt termők, amelyek rontják a minőséget. Ez a bírálat előse- lejtezésnek is számított, mert a jobbak nevezhetnek a dombó­vári versenyre is. Mint azt Gombik Ferenctől megtudtuk, a községben a szőlő művelése a legnépszerűbb ágazat. Rendkívül jók a talaj adottsá­gai, érződik a szekszárdi tör­ténelmi borvidék hatása, amire nagyon büszkék. A szőlő, a gyümölcs és a zöldségtermesztésen túl a kertbarátkor másik célkitű­zése a környezet védelme. So­kat beszélünk a környezetkí­mélő szerekről, azok haszná­latáról. A kertbarátkor prog­ramjában emellett a falu tisz­taságának a megőrzése is sze­repel. A mintegy ötven tagból álló kertbarátkörben nincs tagdíj, szponzoraik támogatásával tartják rendezvényeiket. A terveikben szerepel a lét­számnövelés, és mindenkép­pen a fiatalítás. Ebben az év­ben kívánják meghirdetni a „Tiszta pince, tiszta környe­zete" mozgalmat, ami abból áll, hogy egy-egy pincelátoga­tás során hasznos tanácsokat adnak ahhoz, hogy mit ho­gyan, és hol kell tárolni. Ezzel a mozgalommal azt szeretnék elérni, hogy a pincék, és azok környezete tiszta, gondozott legyen.- p. téri ­A személyi jövedelemadó törvény mezőgazdasági kistermelést érintő változásai 1994. január 1-től több pon­ton módosultak a mezőgazda- sági kistermelésre vonatkozó személyi jövedelemadó előí­rások. Az eddigi 750 ezer forintról 1 millió forintra nő a mező- gazdasági kistermelés éves adómentes árbevétele. Az adómentesség igénybevételé­nek feltétele, hogy a kisterme­lők bevételi nyilvántartást ve­zessenek. Nem változik a még mező- gazdasági kistermelésnek mi­nősülő árbevétel felső határa, a 2 millió forint. Megmaradt az a választható szabály is, hogy a jövedelem kiszámításakor az 1 millió fo­rintos árbevétel adómentessé­get választó kistermelőnek az adómentes összeg feletti bevé­telből a növénytermesztés be­vételének 30%-át, az állattar­tás bevételének pedig 10%-át kell jövedelemként figye­lembe venni. Az előző módszer mellett természetesen a mezőgazda- sági kistermelőnek változatla­nul megvan az a lehetősége is, hogy jövedelmét vagy a 90%-os szabály, vagy a felme­rült tényleges költségeinek fi­gyelembevételével állapít­hassa meg, és az így kiszámí­tott e tevékenységből szár­mazó jövedelmét évi 150 ezer forinttal csökkenthesse. Ez utóbbi esetben az egyéni vál­lalkozókhoz hasonlóan el­számolhat értékcsökkenési le­írást a tárgyi eszközei után. A törvény új szabályai alap­ján egyéni vállalkozónak mi­nősül a mezőgazdasági kis­termelői terméket előállító magánszemély akkor, ha a te­vékenységéből származó ter­méket, vagy terményt az or­szág területéről kiviszi. Ez független attól, hogy a ter­ményt milyen céllal viszi kül­földre. A törvény úgy rendel­kezik, hogy a termék, termény értékéül a vámhatóság által megállapított összeg szolgál. Kivitelkor a mezőgazdasági vállalkozóknak is adóelőleget kell fizetniük. Ennek mértékét a törvény a vámosok által megállapított érték 3%-ában határozza meg. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Falugazdász hálózat: is-is A Magyarországi Német Gazdaszövetség elnökhelyet­tese már több kérdésben fej­tette ki véleményét lapunk­ban. Ezúttal a falugazdász há­lózatról teszi ugyanezt. — Is, is - foglalta össze tö­mören a véleményét Kárpáti András. Majd megmagya­rázta. - Kezdjük azzal, ami - az én véleményem szerint - rossz. Nem szerencsés szerin­tem, hogy a falugazdák nem az önkormányzatokhoz tar­toznak, hanem az FM hivata­lokhoz. Hiába ajánlhatja az önkormányzat, hogy ki legyen a falugazda, az a fizetést még­iscsak az FM hivataltól fogja kapni. Kicsit sarkosan fogal­mazva, a falugazda egy, a központtól távol levő telepü­lésen „azt csinál, amit akar". Beszámolhat ő a főnökének hetente, ha az nem tudja rend­szeresen ellenőrizni a munká­ját. Igaz, ha a falugazda az ön- kormányzathoz tartozna, félő lenne, hogy mindenféle más, az eredeti feladatkörén kívül eső munkával is megbíznák, de szerintem ez a megoldás így akkor sem jó, bár lehet, hogy a gyakorlat később meg­cáfol engem. A másik dolog, amit rossz­nak tartok, hogy a gazdák a fa­lugazdászt sajnos hosszú ideig besúgónak fogják tar­tani. És csak nagyon sokára fogják belátni azt, hogy - és ezzel rátértünk a „jó oldalra" - a falugazdász szerepe első­sorban az információk továb­bítása, ami a gazdák érdeke. Csak hát ők nehezen hiszik el, hogy ezek az információk nem az adóhivatal felé men­nek. Maga az a tény, hogy a fa­lugazdász „helyileg" fog mű­ködni, és nem kell majd Szek- szárdra járni különböző igazo­lások, papírok megszerzésé­ért, aláírásáért, egyáltalán lé­nyegesen gyorsabb lesz min­denféle ügyintézés, egyértel­műen jó dolog. A másik pedig, hogy pont azért vannak ezek a piaci „döccenők", mert információk hiányában nem tudja senki, hogy például mennyi kuko­rica fog teremni, vagy mennyi disznó van az országban. Németországban naprakész információk állnak rendelke­zésre mindezekről. Hát ide kell nekünk is eljutni. Egyszer és mindenkorra, jó, ha minden gazda megtanulja, neki és az országnak is létfeltétele, hogy az információ megfelelően áramoljon. Mert a legnagyobb érték az információ. sk

Next

/
Thumbnails
Contents