Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

1994. január 17., hétfő MEGYEI KÖRKÉP «ÚJSÁG 3 Szalagtűző Bonyhádon Szalagtűző bál, majd diszkó lesz Bonyhádon az 504. számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben január 21-én, pénteken 17 órai kezdettel. Birizga az asztal alatt „Az asztal alatt meg ment a birizga", címmel Kabos-showműsor lesz ja­nuár 25-én Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. Az előadás 19 órakor kezdődik. Véradás Simontornyán Véradás lesz január 18-án, kedden Simontor­nyán 9-től 17 óráig a mű­velődési házban. A vér­adásra várják a 18 és 60 év közötti egészséges polgá­rokat. A Biblia világa Szabadegyetemi elő­adás-sorozatot indított a Babits Mihály Művelődési Ház Szekszárdon, A biblia a társművészetekben címmel. Az elődásokra két hetenként, szerda este 18 órától kerül sor a művelő­dési ház társalgójában. Ebben az évben Jézus élete és tanításai a téma. Előadók Reisinger János irodalomtörténész és Pál- fai Zsuzsanna tanár. Az egyes előadásokon iro­dalmi, zenei, képzőművé­szeti alkotások elemzésére is sor kerül. Az előadáso­kat beszélgetés követi. A január 19-i előadás témája: A hegyibeszéd. Méregtelenítő program Út a tiszta gondolkodás felé címmel tart előadást méregtelenítő programja keretében január 20-án, 18 órai kezdettel a Magyaror­szági Scientology Egyház Méregtelenítő Központja Szekszárdon, a Babits Mi­hály Művelődési Köz­pontban. Az előadás té­mája: mi rombolja le a tisz- tángondolkodás képessé­gét, mi gátolja meg abban, hogy pozitívan viszonyul­jon önmagához, hogyan érheti el érzelmei kiegyen­súlyozottságát? Nyelvtanfolyam mindenkinek Február elejétől 60 órás nyelvtanfolyamok indul­nak angol és német nyelv­ből kezdőtől a nyelvvizs­gára előkészítőig Szek­szárdon. A tanfolyamot a Babits Mihály művelődési Ház szervezi. Jótékonysági orvosbál Orvosbál lesz február 5-én, Szekszárdon, a Ge­menc Hotelben. A zenét a hódmezővásárhelyi HG zenekar szolgáltatja. A vacsorával egybekö­tött bálon természetesen tombolasorsolás is lesz, ami a szokásostól annyi­ban tér el, hogy ez esetben a bál szervezői a tombola­jegyek eladásából szár­mazó bevételt, - ami előre­láthatóan nem lesz csekély összeg, mivel a jegyek, meg persze a nyeremé­nyek is, a megszokottnál drágábbak lesznek, - a Tolna megyei szívbetege­ket is támogató alapít­ványnak, a Cora Alapít­ványnak szánják. Dunas zen tgyörgy Egészséges ivóvizet! Párhuzamos interjú Nagy Tamással és Zsíros Gézával Mezőgazdaság: sínen van, de jön a vonat? A párhuzamos interjú kere­tében ugyanazt az öt kérdést tettük fel Nagy Tamásnak és Zsíros Gézának. * 1. Sínen van napjainkban a magyar mezőgazdaság? Nagy Tamás: Ha az ízetlen­kedés lenne a célom, azt mon­danám, hogy sínen van a me­zőgazdaság, úgy, mint József Attila. Ezek után máris egyér­telmű, hogy véleményem sze­rint nagy bajok vannak, s vég­telenül nehéz helyzet előtt ál­lunk. Az eredmények der- mesztőek, gyengécskék, s egyvalamit lehet tenni: kidol­gozni egy új nemzeti agrár- programot. Zsíros Géza: A lehetősé­gekhez képest, az eseti pana­szoktól eltekintve azt kell, hogy mondjam: nagyobb kár is keletkezhetett volna. Forra­dalmi helyzetet, az eddigi legnagyobb földtulajdon-vál­tást sikerült levezényelnünk békés úton. 2. A téesz- vagy a farmer­gazdálkodásé a jövő? N. T. : A tulajdonos mindig a legjobb, legeredményesebb, leggazdaságosabb megoldást keresi. Éppen ezért minden­fajta formáció elképzelhető, ami eredményes, amiből a tu­lajdonos meg tud élni. Zs. G.: A téesz az én olvasa­tomban semmiképpen sem lehet cél. Az értékesítésre, be­szerzésre, tárolásra vagy gép­hasznosításra berendezkedő szövetkezetre igent mondok, a termelő-típusú szövetkezete­ket nem támogatnám. 3. Az agrárértelmiség hely­zete javult, romlott, avagy változatlan maradt az elmúlt négy évben? N. T. : Az agrárértelmiség Nagy Tamás: „bejutunk a parlamentbe" ugyanazon az inzultuson ment keresztül, mint annak idején az intézők. Első számú bűnbaknak tekintették, lecsir- kefogózták, lestricizték őket. Úgy gondolom, hogy az agrá­rértelmiség ennek ellenére megtalálja helyét, bár hosszú küzdelem által. Zs. G. : Lelkileg nagy tra­uma volt számukra az eltelt időszak. Egy részük azonban már kezdi felismerni saját le­hetőségeit, s komolyan mon­dom: profi módon dolgoznak a falu javára. 4.Kívánatos-e az Agrárszö­vetség és a Kisgazdapárt együttműködése a jövőben? N. T. : A parasztságért, a falu, a vidék felemelkedéséért tenni akaró erőknek rá kell döbbenniük arra, hogy nem a szétszeletelés a megoldás. Az Agrárszövetség megnyitotta kapuit: polgári pártként kezet nyújt mindazoknak, akik ér­dekeltek a felsorolt célkitűzé­sekben. Zs. G. : Az Agrárszövetség egyértelműen a liberális-szo- ciálliberális politikai vonulat­Zsíros Géza: „nagyobb kár is keletkezhetett volna" tál működik együtt. Személy szerint nem kívánok ilyen jel­legű felállásban dolgozni. Vi­szont reménykedem abban, hogy a szavazáskor az állam­polgár nem feledkezik meg arról, hogy kitől kapta a lehe­tőséget a földhöz jutásra. 5. Miként ítéli meg pártja jövőjét? N. T.: Abban biztos vagyok, hogy ha nem követünk el nagy hibát, akkor bekerülünk a parlamentbe. A kérdés az, hogy mindazok a gondolatok, melyeket kifejtettünk, megfo- galmazódnak-e az agrártársa­dalomban. Zs. G. : Ha egy kis szeren­csénk van, akkor elérjük az or­szágos küszöböt. Igen, az öt százalékról beszélek, azaz ar­ról, hogy egyáltalán beju­tunk-e a parlamentbe. Mert a lehető legjobb esélyt teremtet­tük meg saját magunk szá­mára a leesésre. S ilyesmi még a legkeményebb Gömbös Gyula-időszakban sem történt meg. Szeri Árpád Fotó: Degré Gábor Dunaszentgyörgyön évek óta gondot jelent az egészsé­ges ivóvíz biztosítása. A helyi kutak nem felelnek meg a szi­gorú egészségügyi előírások­nak, így több éve folyik a megoldás keresése. A Tolna megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat korábban (1992-ben) épített egy víztisz­tító berendezést, egy vas- és mangántalanítót. A szűrő megépülésével sem oldódtak meg a település ivóvízminő­ségének problémái. Mint azt Patai Istvántól, Dunaszentgyörgy polgármes­terétől megtudtuk, újabb fej­lemények vannak az egészsé­ges ivóvíz biztosításának megoldása ügyében. Az ön- kormányzat korábban pályá­zatot nyújtott be a jelenlegi víztisztító berendezés bővíté­sére. Dunaszentgyörgy olyan sajátságos helyzetben van, mellyel egyetlen dunántúli te­lepülés sem „dicsekedhet", az ivóvíz arzénnal szennyezett. A pályázat célja az, hogy egy országos program keretében támogatást nyerjenek egy ha­tékony víztisztító megépíté­sére. A kormány a költségek A Harc-Kölesdi Sporthor­gász Egyesület január 21-én 18 órai kezdettel Kölesden a mű­velődési házban, 22-én 10 órai kezdettel pedig a harci műve­lődési házban tartja éves ren­des közgyűlését. Számítanak a tagság megjelenésére. A Faddi Sport HE január 22-én 9 órai kezdettel értékeli az elmúlt évet és beszéli meg az idei feladatokat. A közgyű­lés helye a nagyközség műve­lődési háza. A regölyi Kaposvölgye HE január 23-án délelőtt 9 órakor a könyvtárban tartja éves köz­gyűlését, amelyen a fő téma a horgásztó megvásárlása. A napirend fontosságára való tekintettel kérik a tagság megjelenését. A Bátai HE ugyancsak ja­nuár 23-án délelőtt 9 órakor tartja évi közgyűlését az Ady Endre Művelődési Házban. A rendezvényre elvárják az ötven százalékos támogatásá­ról biztosította a helyi önkor­mányzatot, de a polgármester mindert fórumon azért harcol, hogy a támogatás mértéke - hasonlóan az alföld egyes te­lepüléseihez - száz százalékos legyen. A végső megoldást csak az a törvény hozhatja meg, me­lyet - az arzénes vízzel ren­delkező települések problémá­jának megoldásának érdeké­ben - nemsokára a parlament is napirendre tűz. Addig egy ideiglenes megoldást keresett a dunaszentgyörgyi önkor­mányzat. Az Alisca Patent Rt. közreműködésével - a tervek szerint - ezen a héten kerül felállításra az a víztisztító be­rendezés, mely egy speciális módszerrel kiszűri a szennye­ződést a vízből. Az amerikai szűrő előnye, hogy közvetle­nül a kútfejre szerelik, így a hálózatba kerülő víz mentes a szennyeződésektől. Egyéb­ként a probléma megoldása­kor felvetődött az új vízvételi helyek kiépítésének gondolata is. Ezügyben a kérdés még nyitott.-garay­egyesületi tagokat. A Bony- hád Városi HE vezetősége ja­nuár 27-én 17 órára hívta ösz- sze az egyesületi közgyűlést a Rákóczi étterembe. Napirenden a múlt évi számadás, az idei feladatok, a horgászrend és a halasítás szerepel. A Szedres és Vidéke Horgá­szegyesület január 30-án dél­előtt 9 órakor rendezi éves közgyűlését a helyi művelő­dési házban. t Gyászol a Bölcskei Rákóczi Horgászegyesület, és vele együtt a megyei szövetség ve­zetése is. Eltávozott közülünk Rafaisz Mihály, aki az egyesü­let alapító tagja, több éven át az elnöke is volt. Önzetlen munkájával segítette a helyi horgászokat, aktivistája volt a megyei szövetségnek. Emlé­két Tolna megye horgász­mozgalma megőrzi. Halálos baleset Nagykónyinál Halálos kimenetelű közlekedési baleset történt va­sárnap reggel 8 óra 40-kor Nagykónyi határában. Az autóspihenő melletti útszakaszon a 44 éves dr. G-né K. M. várpalotai lakos az általa vezetett Skoda személyautóval a jeges úton megcsúszott, áttért az út másik oldalára és frontálisan ütközött a vele szemben szabályosan közlekedő menetrendszerű au­tóbusz járattal. Az ütközés következtében a sze­mélyautó vezetője a helyszínen életét vesztette, utasa nem volt. Az autóbusz utasai közül senki nem sérült meg. A személygépkocsi vezetőjét a dombó­vári tűzoltók szabadították ki lángvágóval az autó roncsai közül. Az anyagi kár a buszban 30 ezer, a személyautóban 60 ezer forint. FKE Horgászok közgyűlése Mi lesz veled, atomhulladék? Kimaradt egy pont... A napokban Moszkvában járt Szűcs István az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Haza­érkezése utáni nyilatkozatai­ból kitűnt, gondok vannak az „atomszerződéssel", már ami az atomhulladékok vissza­szállítását illeti. Pénteken Szászváron járt Latorcai János ipari minisz­ter, akitől megkérdeztük: — Mi lesz a paksi erőmű hulladékával? — 1966-ban, amikor elhatá­rozták, hogy a paksi atome­rőművet felépítik, az akkori Szovjetunióval kötött szerző­désből kimaradt az a pont, amely biztosította volna, hogy a Szovjetunió visszavigye ezeket a kiégett fűtőelemeket. A többi országgal kötött szer­ződésekbe ez a pont bekerült - -kezdte a miniszter - Nos, ed­dig nem volt ez probléma, a szokásjog alapján visszavittük a kiégett elemeket, még 1993-ban is. Menet közben azonban Oroszországban olyan kör­nyezetvédelmi törvényeket léptettek életbe, aminek kö­vetkeztében ez a visszaszállí­tás bizonyos nehézségekbe ütközik. Szűcs István a többi között ezért utazott Moszk­vába, hogy tisztázza ezt a kér­dést. Sajnos kiderült, hogy sza­kértői szintről kiindulva kell majd újra tárgyalni a kérdést. Latorcai János Ugyanakkor látni kell: ma a világon természetes: minden­kinek a saját szemetével kell foglalkoznia. Nekünk sem lesz más választásunk, fel kell tárnunk azokat a lehetőséget, amelyekkel megoldhatjuk ezt a problémát. — Mikor? — Pakson van egy átme­neti tároló, ez azonban egy-két év múlva telítődik. Hosszú távú tárolásra alkalmas terüle­tet kell kialakítani. Sok tanul­mány készült. A mintát a ka­nadai, a belga, a francia atom­erőművek adják. Ezek zöme úgynevezett „száraz" tárolást alkalmaz: beton vagy agyag építmények. Közülük az agyag valamennyivel olcsóbb. Feltehetően mi ezt választjuk, de még nyitott a kérdés.-Hangyál­„Türödelem türödelmet szül" Népek hazája, Magyarország Interjú Kiss Gy. Csabával, a Közép Európai Intézet igazgatójával Magyarságképünk hiá­nyosságainak több oka van. Ezek egyike a tankönyvek nem megfelelő mivolta - mu­tatott rá a vele készített inter­júban Kiss Gy. Csaba, a Közép Európai Intézet igazgatója, aki tegnapelőtt a TIT megyei szervezetének meghívására járt Szekszárdon. — A régi Magyarország hagyományait sokkal reáli­sabban kellene bemutatni - fogalmazta meg igényét Kiss Gy. Csaba. — Áttekintve az általános iskolai történe­lem-földrajz tankönyveket, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy azok vajmi kevés isme­retet tartalmaznak erről a té­makörről. — Az érdekesség kedvéért megemlítene néhány példát? — Nem találkozunk a ha­zai nem magyar népek törté­nelmével. Annak ellenére, hogy a régi magyar királyság több nemzet alakuló helye volt. Már az 1790-es években megállapította egy jeles sta­tisztikus, Martin Schwartner, hogy nincs Európában még egy olyan ország, ahol annyi nemzet élne együtt, mint itt. — Ezek szerint joggal lehet Magyarországot a népek hazájá­nak nevezni? — Igen, hiszen ebben a ki­rályságban alakult ki a mo­dern szerb, horvát és szlovák nemzet... — Viszont ezen nemzetek ha­zai története a korábbi, tehát az 1945, vagy az 1918 előtti tan­könyvekben sem kapott súlyának megfelelő teret. — Ez pontosan így van, azt lehet mondani, hogy a XIX. század elejének-közepének magyar nemzeti mozgalma a nyelvében is magyar államot tekintette céljának. Az érem másik oldalaként viszont 1918 után a magyar nemzet nem­csak a politikai értelemben vett Magyarországra korláto­zódik, hiszen a trianoni béke- szerződéssel a magyarul be­szélők jelentős része - 3-3,5 millió ember - a szomszéd or­szágokhoz került. — S vajon a kisebbségi sorsra jutott magyarság története mi­lyen mértékben van jelen a kör­nyező országok tankönyveiben? — Nagyon kevéssé. U- gyanaz a nemzetállami reflex él a szlovák vagy a román po­litikusokban, ideológusokban, vagy a köztudatban, mint an­nak idején nálunk, a magyar nemzeti mozalmak idején. Azonban Közép-Európa hite­les története ilyen alapon, te­hát a kisebbségek története nélkül nem írható meg. — Ön szerint mi lenne a megoldás, azaz miként lehetne elejét venni a kirekesztésnek? — Átfogó formulát nyilván nem tudok adni, de azért hadd hívjam fel a figyelmet a pontos, reális ismeretekre, me­lyek átadására az iskola és a tömegtájékoztatás lenne hiva­tott. S még valami nélkülözhe­tetlen: a tolerancia, a türelem. — A kölcsönös tolerancia ... — Ez természetes. Nekem nagyon tetszik Széchenyi Ist­ván egyik ezzel kapcsolatos megállapítása, melyet a ma­gyarok és a nem magyarok kapcsolatáról írt: „Türödelem türödelmet szül." Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka

Next

/
Thumbnails
Contents