Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-15 / 12. szám

12 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. január 15., szombat Kis Generáció ^ Ifjúsági oldal Törd a fejed! Két héttel ezelőtti felvéte­lünk fákat ábrázolt. A helyes megfejtést bekül­dők közül a szerencse Fehér Katalin őcsényi olvasónknak kedvezett. Nyereményét pos­tán küldjük el. Aki kitalálja mit ábrázol fenti képünk, két hét múlva tudja meg, helyesen tippelt-e. Kisebb-nagyobb zökkenők­kel elteltek az ünnepek, a ka­rácsonyi malőr örök figyel­meztetés maradt, hogy jobb ha ajándékozás esetén a saját dolgunkkal foglalkozunk csak. A Szilveszter meglehető­sen eseménytelen volt, mind­össze a helyi Kis Büdös neve­zetű kocsma égett le, mert va­laki viccből tiszta szeszt öntött a csikkesvödör aljába víz he­lyett. Szerencsére személyi sé­rülés nem történt, mindössze a „kómás" állapotban lévő Bözögi bácsi kapott enyhe füstmérgezést, mire kihalász­ták a tűzoltók az asztal alól. Véget ért a tanítási szünet is, de szerencsére elkezdődött a báli szezon. Kis falunk iga­zán kitett magáért, mert ná­lunk működött horgászegylet, hímzőszakkör, asszonykórus, borbarát- és kertbarátkor, nem is szólva a Rabsic-klubról, mely titkos és zárkörű volt, hogy mely szakma képviselői vettek részt benne, azt hiszem nem nehéz kitalálni. Mind­ezek az egyletek és hasonlók sorra-rendre bált szerveztek, nem is szólva a pótszilveszter­ről és az „Akik még mindig nem unják" elnevezésű báli Heti cáfolat Nem igaz, hogy B. I.-né, simagöröngyösi fiatalasz- szony két egymással ellen­tétes tartalmú gyermekne­velési kézikönyv hatására lett ámokfutó, és koncolt fel az ABC-ben hat csomag papírpelenkát. Vers, próza, énekelt vers József Attila országos vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyt hirdet az Országos Versmondó Egyesület, Komá- rom-Esztergom megye köz­gyűlése, Tatabánya önkor­mányzata, a József Attiláról elnevezett Komárom-Eszter- gom megyei könyvtár és a ta­tabányai Közművelődés Háza. A versenyre való nevezés feltételei: azok az amatőr versmondók, gitáros énekesek jelentkezhetnek, akik 14. évü­ket betöltötték. Hat verssel vagy prózával nevezhetnek József Attila költészetéből vá­logatva, illetve olyan költők, írók műveiből, amelyek József Attila költészetének gondo­latvilágát hordozzák. Az országos döntő hely­színe a tatabányai Közműve­lődés Háza lesz, az eseményre a megyei döntőkről tovább ju­tott versenyzők részvételével áprilisban kerül majd sor. A szekszárdi Babits Mihály művelődési ház március 5-én rendezi a verseny megyei döntőjét. A megyei döntőre a nevezéseket február 26-ig le­het eljuttatni a művelődési ház címére: Szekszárd, Mártí­rok tere 10. programról. E neves rendez­vények kivétel nélkül a kul- túrházban realizálódtak, s a Kis Büdös kocsmárosa vigasz­talódhatott, mert minden helyszínen ő adta a büfét. Rá­adásul a biztosító is szépen fi­zetett, úgyhogy Bözögi bácsi jókora juttatást kapott a kocs- márostól, nem tudni miért, az viszont biztos, hogy az öreg lakásán több üveg import tisz­taszeszt találtak. A bálokkal csak egy baj volt, mégpedig az, hogy min­ket, gyerekeket eléggé el nem ítélhető módon kirekesztettek belőlük. Volt ugyan az iskolá­ban afféle langyos koradél­utáni jelmezbál, ahol a fiúk mind Zorro-nak, a lányok meg királykisasszonynak és tündérkének öltöztek, de ez a dedós mulatság már kívül esett az én érdeklődési körö­mön. (Azt el kell mondanom, hogy engem még erről a nyamvadt bálocskáról is elta­nácsoltak, még mielőtt meg­kezdődött volna, mert sajnos kiszivárgott, hogy Benőkének akarok öltözni és Vámpír be­nyújtotta tiltakozását a tanári karnál.) Egy kicsit fájt a szí­vem, hogy imádott Ilonkámat nélkülöznöm kell akár csak egy délután erejéig, de hamar lehűtött az a tény, hogy mos­tanában túl sűrűn látom Ilon­kám közelében azt a nyam­vadt körorvost, aki néhány hónapja telepedett meg a jó­emlékű Nembaj doktor praxi­sában. Ez a ficsúr meg sem közeh'tette a néhait, aki már kívülről ismerte a falu összes lakosának összes nyavalyáját, már az ablakon kinézve látta ki közeledik a rendelő felé, s az ajtón nyújtotta ki a receptet. Igaz, hogy legtöbbször hashaj­tót, aszpirint és csukamájola­jat írt fel, de ez ellen senki sem tiltakozott, aki nem hiszi, pró­bálja csak ki a hashajtót, mondjuk köhögés ellen! Ez az új doktor meg állandóan zak­latta a betegeit, agyon gyötört mindenkit a vizsgálatokkal, s ráadásul tömött buszok utaz­tak a közeli városba szakren­delésre a doki által megkívánt szakvizsgálatok teljesítésére. Nemcsak nekem volt elle­nemre Ilonka körüli nyüzs­gése, többször hallottam az utcán, hogy a helyi fiatalem­berek rosszallották a legkapó­sabb hajadon iránti hajlandó­ságát. Ezt nem bántam, gon­doltam, ha majd a legények alaposan elkalapálják a dokit, nekem is jobbak lesznek az esélyeim. Szóval javában tombolt a báli szezon, s megtudtam, hogy az asszonykórus báljára Ilonka is elmegy, sőt, a doktor is. Hogy az utóbbi mit keresett ezen a bulin, számomra örök rejtély marad, mivel sem ro­kona, sem ismerőse nem volt a nagytorkú fehérnépek között. A helyzetet veszélyesnek ítél­tem, s úgy döntöttem, ha tö­rik, ha szakad, én is ott leszek a bálon. Nem is volt olyan nehéz, mint gondoltam, elég volt a kocsmáros előtt néhány cél­zást tenni arra, hogy Bözögi bácsi a kórházban kezd kijó­zanodni, s lehet, hogy érde­kelni fogja az illetékeseket az ingyen pálinka és a tisztaszesz közötti összefüggés, ha valaki felhívja rá a figyelmet. Okoska (Folytatjuk.) Önéletrajz 35. Vicces! — Mindenki emelje fel a bal lábát! - adja ki a szigorú parancsot az őrmester a kato­náknak. Kovács újonc tévedésből a jobb lábát emeli magasba a bal helyett. Az őrmester végignéz a soron, majd felkiált: — Ki az az ostoba anya- szomorító, aki mind a két lá­bát felemelte? Angol TOP 10 1. Mr. Blobby 2. Take That 3. C. Demus And Pliers 4. Bee Gees 5. East 17 6. Meat Loaf 7. Dina Carroll 8. Meat Loaf 9. E. John And K. Dee 10. FGTH Mr. Blobby Babe Twist And Shout For Whom The Bells It's All Right I'd Do Anything For Love The Perfect Year Bat Out Of Hell True Love The Power Of Love A XXL század küszöbén Egy új generáció van készülő­ben, Felhőkarcolók és fertőzések gyűrűjében! Mire születnek ők, még nem is sejtik, Éhezés, nyomor, nekik ez tet­szik? Világosságot és értelmet az embereknek! Vegyük már észre, minket át­vernek! Csak egy nehéz őt a halál felé az élet, Háború, gyűlölet veszélyez­teti a létet! Meddig használjátok ki maga­tok, Csak nem addig, míg ketten maradtok? Mi volna, ha csak egyetlen ember lenne, Egyedül a Földön vajon mihez kezdhetne? Kábítószer, injekciók, megkü­lönböztetés, Mikor lesz egy tiszta reggel, tiszta ébredés? Hagyjátok békén a másikat egy picit, Próbáljatok szeretni egy na­gyon kicsit! Fegyverekkel lövöldözöl, azt sem tudod, kire, Parancs az parancs, te marha, lőj hát valakire! A lelkiismereted fog szólni majd évek múlva, Akkor szállj magadba, és gondolj vissza a múltba Varjas Zoltán Küzdj ellene! Ez az AIDS! Ó, miért nem vigyázol, S ha vigyázhatsz még, hát vigyázz! Mert ez az élet, melyet elvesz tőlünk, Mi Isten által adatott meg nékünk. Élj, míg élhetsz, de ne úgy mi Ezzel jár, hanem emberhez méltóan járj! Farkas Katalin Az elmúlt évben, az AIDS-világnapon került sor Szekszárdon, az ÁNTSZ Tolna megyei szervezetének székházában a meghirdetett pályázat eredményhirdeté­sére. A pályázat megyei szintű volt, és összesen 34 mű érke­zett be, 26 rajz és 8 írás. A rajzok kategóriájában I. díjat kapott a szekszárdi Re­Pályázati eredmények inhardt Attila, második lett a szintén szekszárdi Orbán Anita, a harmadik és negyedik díjat pedig a bátaszéki Kovács Bernadett kapta. Az írásmű­vek kategóriájában első díjas lett a pálfai Farkas Katalin „Küzdj ellene" című versével, második díjat kapott a gyönki Zrínyi Katalin „Légy boldog nélkülem" című novellája. Harmadik az őcsényi Fejős Henriett, negyedik a szek­szárdi Víg Zsuzsanna, ötödik pedig a szintén szekszárdi Kulman Rita lett. Az élen végzett verset és novellát az AIDS-ellenes vi­lágnap ünnepi rendezvényé­nek résztvevői egy színvona­las műsor keretében hallgat­hatták meg, a műsort a szek­szárdi egészségügyi szakkö­zépiskola diákjai adták: Vanit- sek Katalin, Bácskai Vanda, Zsilinszky Cecília és Minak- hom Vatsana. Légy boldog nélkülem! Sokat gondolkoztam azon, hogy helyes volt-e, amit tet­tem. Rájöttem, hogy nem, mert lett volna értelmesebb megoldás is. Az az igazság, hogy gyáva voltam, és féltem megmondani neked az igazat. Neked, akit annyira szerette­lek, akiben mindig megbíztam - és Te úgyszintén - neked nem árultam el a titkom. Most, hogy már nem élek, és nem tudnék a szemedbe nézni anélkül, hogy ne lenne bűntu­datom, elmondom hát keserű titkomat. Két évvel ezelőtt jöttem haza a László kórházból. Em­lékszel, azt mondtam, vakbél­gyanús vagyok, és meg kell, hogy vizsgáljanak. Már akkor hazudtam neked. A kórház­ban alaposan kivizsgáltak és megállapították, hogy HIV-ví- rushordozó vagyok. Megdöb­benve hallgattam az orvosi megállapításokat és egysze­rűen hihetetlennek találtam az egészet. Már sokmindent hal­lottam az AIDS-ről, de hogy én is egyszer beteg lehetek, arra sohasem gondoltam. Na­pokig ültem csendben a szo­bámban és csak gondolkod­tam és gondolkodtam. Hogy min? Mindenen. Egész éle­temben nem jártak a fejemben olyan különös gondolatok, mint azalatt az egy nap alatt. Szerettem volna üvölteni, és szerettem volna sokáig élni. „Tovább élni" - ez volt az egyetlen dolog, amit akartam. Akkor éreztem csak igazán, hogy létezem, és ez mennyire jó. A napjaim meg voltak számlálva, és én félni kezdtem a haláltól. Otthon csak tétlenül ültem a fotelban és bámultam a nagy semmibe. Éles csengőszó hal­latára riadtam fel és tértem vissza a valóságba. Kinyitot­tam az ajtót. Zoli állt ott, egy csodálatos virágcsokorral a kezében. Nagyon büszke volt magára, hogy nem felejtette el a névnapomat. Észrevette, hogy sápadt voltam, és gú­nyosan megjegyezte, hogy amióta nem látott, azóta ren­geteget fogytam. Nem is tu­dom miért, valószínűleg, mert rossz kedvem volt és mert nem örültem a váratlan meg­lepetésnek, rögtön elmond­tam neki, hogy vírushordozó vagyok. Hamar túl voltam rajta. Kíváncsian vártam, va­jon hogyan reagál. Nem szólt egy szót sem, nem is kételke­dett abban, amit elmondtam neki. Már hozzászokott, hogy mindig is őszinte voltam hozzá. Megvetően, undorral nézett rám, és azonnal sarkon fordult. Soha többé nem lát­tam. Valószínűleg nem is sze­retett, mert akkor talán lett volna pár kedves szava hoz­zám. Teltek a hónapok, és én rengeteget változtam. Párszor belázasodtam, éjszakánként izzadtam és ráadásul tovább fogytam. A viselkedésem na­gyon szélsőségessé vált. Egyik pillanatban elegem volt az életből, a másik pillanatban meg csak élni vágytam. És ak­kor jöttél Te. Emlékszel még milyen rémes állapotban vol­tál? Nem gondoltál másra, csak a halálra. És én segítet­tem neked visszatérni a Föl­dre, az emberek közé. El- mondtad minden gondod és problémád, amit később együtt megoldottunk. Szeret­tem volna neked elmondani én is az egyetlen, nagy prob­lémám, de már késő volt. Túl­ságosan megszerettelek, és nem akartalak elveszíteni. Biztos vagyok benne, hogy Te nem undorodtál volna tő­lem. Ennek ellenére sem mondtam el neked, mert nem akartam, hogy sajnálj. Inkább nem szóltam neked, és az er­kölcstelenebb utat választot­tam. Csak a saját érdekeimet vettem figyelembe. Önző vol­tam, és nem érdekelt más, csak hogy utoljára boldog le­hessek. Bűnösnek érzem ma­gam attól a perctől fogva, amióta megismertelek. Be­csaptalak és elrontottam az egész életedet. Te lettél az én boldogságot^ áldozata, és ez nekem annyira fáj! Nem tud­nék a szemedbe nézni anélkül, hogy ne gyűlölném magamat és azt, amit veled tettem. Azt se kérem, hogy bocsáss meg, mert nem érdemiem meg. Azt se kérhetem, hogy felejts el, mert az lehetetlen, ezek után! Csak azt szeretném, ha tud­nád, hogy soha nem akartalak megbántani, és soha nem akartam fájdalmat okozni ne­ked. Tudom, gyáva voltam, de más megoldást nem találtam. A fiú az újságból értesült ba­rátnője haláláról, aki egy emeletes lakóház tizedik emeletéről zuhant a mélybe. A fiú vérvizsgálatának ered­ménye negatív lett. , Zrínyi Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents