Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-15 / 12. szám

1994. január 15., szombat

HÉT VÉGI MAGAZIN

KÉPÚJSÁG 11

The Times atlasz

Felfedezések

Olyan szép könyvet adott ki az Akadémiai Kiadó, mintha egyenesen a karácsonyfa alá szánta volna, ünnepi ajándéknak. Az is, ugyanakkor ennél jóval több, az emberiség háromezer éves erőfeszítését kíséri nyomon, ahonnan meghódította és birtokba vette a földet. Az angol kiadás 1991-ben jelent meg, Felipe Fernández - Armesto szerkesztésében, nemzetközi tudósgárda közreműködésével. „A történetnek még nincs vége, - figyelmeztet a szerkesztő - vannak még rejtett zugok, amelyeket ezután kell felfedezni" s ezzel együtt a Times atlasz az emberi világkép fejlődésének is atlasza, s az első utazásoktól a világűr meghódításáig tart.

Akkor kezdődött, valamikor Krisztus előtt 2000 körül, amikor az Égei-tengeren vitorlát bontottak a tengerjáró hajókon, néhány száz év múlva Ázsiában kialakult a védikus kozmográfiai rendszer, Mu császár pedig megkezdte legendás utazásait „a világ négy sarka felé". A fejlődés lassú volt, a nehézségek nagyobbak, mint gondolták. Krisztus előtt 600 körül rajzolta az első térképet a milétoszi Anaximand- rosz, 300 körül egy másik görög megkerüli a brit szigeteket s valószínűleg elérte Norvégiát és Izlandot, Arisztotelész pedig megfogalmazza az alapelveket s megállapítja, hogy a Föld gömbölyű.

Ä világban azonban Ko- lombusz is eltévedt, nem oda érkezett meg, ahova elindult, s

(Folytatás az 1. oldalról.)

— Miként éli meg ezt a kitüntetés-áradatot?

— Igyekszem szerényen és nem túlértékelve megélni a történteket. Jónéhány évtizede dolgozom azokon a területeken, melyeken a lelkiismeretesen végzett munka hozzásegített az elismerésekhez. S azt sem tagadom, hogy mindez nagyon jólesik és további munkára sarkall.

— Milyen különlegességgel bír az ön számára az Olimpiai Érdemérem?

— Először is a sportban a legfennköltebb eszméket az olimpia képviseli. Ez a nemes versengés mindig a békére és a barátságra ösztönzött. Az olimpia gondolata a békére épül: tudjuk, amikor a görögök összejöttek a nagy versenyre, szüneteltették a harcaaz akkori utazóknak fogalmuk sem volt arról, hogy mekkora az új világ.

Az első felfedezőkben a kapzsiság táplálta a tudásvágyat, s nemcsak királyok támogatták a meglehetősen költséges utakat, hanem kereskedők is, akik prémmel, fűszerekkel üzleteltek. De az igazi csábítást az arany jelentette, amit El Dorado legendája is táplált, ahol minden aranyból volt. El Doradót nem találták meg, Pizarro azonban megölette Átahualpát, aki az inka háborúban épp akkor győzte le ellenfelét, akinek aranyba foglalt koponyájából ivott. Pizarrót ez sem hatotta meg, a palota egyik termét tele hordatta arannyal, állítólag három méter magasan állt a váltságdíjként kirótt kincs, ezután pedig megölette At- ahualpát, mert így látta helyzetét biztosabbnak.

Az őslakosok nem mindenütt hagyták magukat, időnként visszaütöttek, s a hódítóknak nemcsak velük kellett harcolniuk, hanem a mostoha körülményekkel, az időjárással, esetenként saját rögeszméikkel is, mert kezdetleges térképeiken nem lehetett eligazodni. Mennyi időt vesztegettek s hány embert áldoztak fel az Észak-nyugati átjáró keresésével, s mi mindent kellett kiállniuk, míg eljutottak a Csendes-óceán partjára? De az eredmény felfedező bátorságukat dicsérte, igaz, hogy nemsokkal utóbb a Spanyol- országba cipelt rengeteg arany gazdasági válságot idéikat, méghozzá nem valamilyen központi parancs, hanem belső késztetés hatására.

— Az érdemérmet Göncz Árpád adta át.

— Az elnök úr külön is gratulált, s megtudtam tőle, hogy édesapja, mint teniszező, 1924-ben részt vett az olimpián. Az nem volt titok előttem korábban sem, hogy Göncz Árpád szereti a sportot, de erről a kötődéséről még nem hallottam.

— A sport bizonyára hozzájárult ahhoz a belső békéhez, ami önt jellemzi. A politika nem háborgatja időnként ezt a megérdemelt nyugalmat?

— De igen. Nehezen viselem és értelmetlennek, károsnak tartom a békétlenséget, a meg nem értést, a vélemények lesöprését. Nagyot alkotni csak békében, megértéssel lezett elő. S hol volt még Ázsia, Afrika, a sarkvidék meghódítása, ahol feladat máig maradt. Ezen a háromezer éves kalandon vezet át a Times atlasz, melynek utolsó fejezete már a jövőbe visz, a reményt is felcsillantva. Az 1986-ban felbocsátott Giotto szonda kozmikus porviharba került, amikor megközelítette a Halley üstököst, s a közelben levő szovjet, japán és amerikai szondák koordinált megfigyeléseket végezhettek. A jövő a nemzetközi együttműködésé, s itt érdemes néhány sort idézni a Times atlaszból: „Az űrutazások ösztönzői között szerepel a katonai fölény megszerzésének célja, a tudományos kíváncsiság, a hasznos nyersanyagok kutatása és az élettér kiterjesztésének - a Tejútrendszer „zölddé" varázslásának - igénye. Politikai szemszögből a korai űrkutatást a hidegháborús dicsőségkeresés motiválta. De vajon miért jelentett akkora presztízst világszerte a Holdon szökdécselő szkafan- deres űrhajósok látványa? A válaszban feltétlenül ott van, hogy az űrhajózás mögött is az ember felfedezőösztöne rejlik. A jövő történészei nem fogják véletlennek minősíteni, hogy pont akkor tört ki az ember a világűrbe, amikor a Föld felfedezése a XX. század közepén a végéhez közeledett".

Erről a hősi útról szól ez a gyönyörű album, amivel az Ákadémiai Kiadó lepett meg bennünket, Térképészet, földrajz, néprajz, gazdaság- történet hibátlan egysége, térképek, metszetek, fotográfiák kivételes bőségével.

Csányi László

hét, a gazdaságban, a politikában, a kultúrában és a sportban egyaránt.

— Az alkotómunkához az egészséges szellem mellett egészséges testre is szükség van. Dr. Nádori László - túl a hetedik ik- szen - sportos életet él?

— Minden reggel tornázom tíz-tizenöt percet, s amikor csak tehetem, felkeresem a Termál Hotelt, s belevetem magam a vízbe. Itt már törzsvendég vagyok, a portások előre köszönnek. Egyébként az úszást, illetve az egészséges életmódot másnak is ajánlom: sok vállalkozó barátom van, látom, miként mennek tönkre.

— De önt nem fenyegeti ez a veszély...

— Ellenkezőleg, szinte

örömet okoznak a feladatok. A hét első két napján három sportfórumot tartottam vidéki városokban. Az egyik képviselőtársam hívott meg ezekre a rendezvényekre, melyeknek örömmel tettem eleget. Még az sem zavart, hogy a vendéglátó képviselőtársam tulajdonképpen politikai ellenfelem. Szeri Árpád

A portások már törzsvendégként köszöntik

Dr. Nádori László: „minden reggel tornázom"

írás közben

(A világ, ahogyan van) A végtelent mindenki el tudja képzelni, legföljebb azzal kell meg- békülni, hogy van véges végtelen is, mert a legkisebb részt is tovább lehet osztani, s voltaképp Zénón teknősbékájához térünk visz- sza, amit soha nem ér utol a gyorslábú Achil- lesz. A táguló világegyetem felismerése nem zavarta meg a lelkeket, a milliónyi fényéveket egyébként sem tudja követni a képzelet, tehát bele kell törődni. A kérdés azért időnként felmerül, új év táján is jeles tudósokat kérdeztek meg: mennyi ideje van még a világmindenségnek? A tudósok optimisták, bár a válasz ismereteinken túli, mert múlandóságunk szempontjából közömbös, hogy hány ezer vagy millió év előtt áll mindensé- günk. Az aggodalmakat sem kell komolyan venni, mert Földünk összeütközhet egy eltévedt égitesttel, de erre az esély csekély, s akkor a világegyetemnek ebben a zugában olyan átrendeződés következik be, hogy földi tanú nem marad, csak fáradhatatlan fénysugarak viszik majd a kozmikus tragédia fényjeleit.

Meddig lehetséges élet a Földön? Amikor összetorlódnak az ünnepek, az újságírók szívesen faggatják erről is a tudósokat, akik készséggel válaszolnak, mert az órák ma már valóban emberi közelségben ketyegnek, s a kérdés egyaránt foglalkoztat környezetvédőt, filozófust, gazdasági szakembert. A vélekedéseket olvasva megpróbálom rendezni a változatos gondolatokat, néha szerénytelenül megtoldva azzal, ami nekem is megfordult fejemben.

A XIX. század az ipari forradalom bűvöletében élt, büszkén szolgálatába állította a természeti erőket, s abban reménykedett, hogy előbb, utóbb mindent tudni fog. Néhány évtized múltán valóban sok minden megváltozott, a szövőgép, a villamosság épp úgy a boldogság hírnökének látszott, mint a vonat, a telefon, az automobil, a repülő. De a félreértést is kínálta. Sokan már arról beszéltek, hogy megváltoztatják, sőt legyőzik a természetet, amire nem volt semmi szükség, jóllehet a békés szándék is a természet ellen dolgozott. A meglódult fejlődést immár nem lehetett megállítani, az elmúlt jó száz esztendő gazdagabb termést hozott, mint annak előtte az egész emberi történelem. S most, az ezredforduló közeledtén, jogos az aggodalom: meddig bírja a Föld a túlterhelést?

A tudósok válasza nem egyértelmű. Van, aki néhány évtizedben látja az emberi jövendőt, az optimista abban bízik, hogy az emberek alkalmazkodó képessége beláthatatlanul nagy, tehát ezt is kibírja.

Nem tudom. A szakemberek kiszámítják, hogy mikor apadnak el a földi energiaforrások, az pedig nagyon távoli remény, hogy a hiányt a kimeríthetetlen csillagokból pótolják. A szaporodás és fogyasztás aránya nem megnyugtató, az előrejelzések elég megbízhatóak, tudjuk, hogy 20-30 év múlva hány lakója lesz a Földnek, s azt is, mennyit tud táplálni. A gazdagok és szegények közötti távolság egyre nagyobb lesz, ami társadalmi konfliktusokat rejt magában, s ezeket nem lehet fegyverekkel megoldani. A környezet- szennyezés következményei kiszámíthatatlanok, s nem tudunk ellene tenni semmit. Tehát a világ, úgy ahogy van, elég barátságtalan jövő elé néz.

A dilemma kettős. Az idill emléke még jelen van, sokan gondolnak ábrándozva arra a boldogságra, ami kis kunyhóban is elfér, mint Schiller versében, mert milyen derűs is lehetett a világ, amikor az emberek Gárdonyi hőseiként léptek ki Az én falum novelláiból. De ez sem biztos, ma pedig a fejlődés visszafordíthatatlan, a pakkból kiszabadult szellem önállósította magát, nem lehet többé megfékezni. A környezetvédelem fontosságát is azok hirdetik, akik miatt környezetünk védelemre szorul, de akkor sem tesznek ellene, ha a túlélésre nekik is csak néhány évtizedük maradt. Lassan kiderül, hog az ártatlannak látszó spray épp úgy ellenünk vall, mint a gyáróriások gomolygó füstje vagy az atombomba.

Az utópiák, az ókortól a XX. századig, a békéről álmodoztak, benépesítették a boldogok szigetét, a mai utópiák, melyekben a tudományos előrejelzés fontosabb a képzeletnél, rémes katasztrófákat jövendölnek, melyek ijesztőbbek, mint Leonardo víziói a ví- zözönről, a háború pusztításairól. A középkor látomását kiengesztelte Isten jósága, ő azonban kiszállt a játékból, magára hagyta az embert.

Szívem mélyén ma is aufklärista vagyok, a felvilágosodás híve, aki hisz a haladásban, az élet rendeltetésében, céljában. De napjainkban indokolt a kérdés, ilyen körülmények között mi lehet az élet rendeltetése?

Gárdonyi falusi novelláinak hősei akkor is hittek, ha az eszes parasztgyerek apjának azt tanácsolta a józan tanító, ne írassa fiát a városi iskolába, az urak világában nem fog boldogulni. De azt is tudták, hogy az urak nem Isten szándéka szerint alakították világunkat, ám ezt jobb volt nem firtatni. A szegénység a technikai fejlődést sem érhette utol, a tömeg- termelésből is csak a bóvli jutott neki, ami senkinek nem kellett.

A világ reménytelenül darabokra hullott, a részek - ezt már Nietsche épp úgy tudta, mint Ady - nem illenek össze, a szakadék pedig egyre mélyül. De lassan valamennyien ugyanazon a parton szorongunk, mert a gazdagság sem véd meg az általános romlástól. Szegény és gazdag ugyanolyan aggodalommal kémleli az eget, mert fentről nemcsak áldás jön, az erkölcsi elemnek pedig nincs jelentősége, a bűnös és a derék egyformán kiszolgáltatottja annak, aminek nevét sem tudja. Nincs is neve, irracionális erők ólálkodnak a keretek alatt, az újságok pedig időnként hírt adnak a balatoni halpusztulásról, lombjukat vesztett erdőkről.

Amikor felrobbant az első atombomba, az emberek megértették, hogy a tét nagy s egyszerre a tudósokat kezdték vádolni, akik maguk is elbátortalanodtak s felszólították a világ kormányait, hogy a nukleáris energiát ne használják fel hadi célokra. Ezt azonban több tudós sem írta alá, mondván, a fegyverek tökéletesítése épp úgy hivatalos program, mint a mezőgazdaság fejlesztése vagy a holdutazás.

Itt tartunk ma. Az ünnepi újságokban nyilatkozó tudósok épp úgy aggódnak, mint a földművesek vagy a cipőfelsőrészkészítők, s megállapítják a tényeket, de ennél több nem történik.

Más is bizonytalanná teszi környezetünk jövőjét. Az egykori hadszíntereken negyven évvel a háború után is találnak elszórt bombákat, a jelenleg dúló háborúk is hagynak maguk után hulladékot, amivel a környezet- védők nem is számolhatnak, pedig egyre több a csatatér és a fegyver. Akik mint egy aréna nézői, kívülről szemlélik a végzetes viszályt, nemcsak élelmiszert küldenek, hanem fegyvert és lőszert is. Nem is érdemes folytatni, erről az. újságok ünnepi számaiban iriegszólaltatott tudósok már nem is beszéltek.

A többi? A hulladék és a fegyverek logikája. A tudósok pesszimisták, még a pápa is. De legalább mi ne adjuk fel a reményt. Sok értelme nincs, hatása pedig semmi. Legalább a hit maradjon meg, hogy nincs veszve minden, talán egyszer a marcona hadfiak is rájönnek arra, hogy kár lenne végképp elpusztítani Isten szép világát.

Csányi László

Takart testtájak titkai

Tetováció

Egyre több a nővendég

Bár minden ízemben reszketek, hogy az alább következő sorok megintcsak ízléstelen reklámnak minősülnek bizonyos olvasók olvasatában, mégis, legyűrve szorongásomat, ki kell, hogy robbanjon belőlem az ováció: hurrá, Szekszárdon is van immáron tetoválóstúdió! A gyerekkórház szomszédságában húzódik ugyanis az Avantgárd Szalon, a sokoldalú, ám csöppnyi szolgáltatóhelyiség, fodrász-, kozmetikai-, és - a nagy szám -: tetoválórészleggel.

Itt történnek a csodák, kozmetikai tetoválás, figurális tetoválás, no meg intim testrészek felékszerezésének formájában.

— Na most ez az intim testékszer, ez az lehet, amire én gondolok? - kérdeztem beszélgető- társaimat, Hadnagy Emesét, aki a kozmetikai tetoválással foglalkozik és Czirok Róbertét, aki a testékszerek behelyezésének, és a figurális tetoválásnak a mestere.

— Nem tudom, mire gondolsz, az intim testrész egyébként ruhával takartat jelent - tájékoztatott Robi. A lényeg, hogy kizárólag nemes fémből és direkt erre a célra gyártott karikákat, rudacskákat, köveket helyezünk be, főként köldökbe, mellbimbóba, lassan

orrba-szájba, mivel szagló- szerv-felékszerezés már történt nálunk. Ennél intimebb helyekre még nem volt igény, de ha lenne, úgy gondolom, elvállalnánk azt is.

— Gondolom eléggé nélkülözhetetlen dolog egy intim testékszer?

— Mi nem firtatjuk, miért kell a vendégnek ilyen ékszer. Ez mindenkinek a magánügye. Természetesnek vesszük, hogy vannak ilyen kívánságok. Valaki például azt mondta, hogy a mellbimbójába tett karika erotikusán in- gerli.

— De hát ez a „betétei" nem fáj?

— De, ez nagyon fáj, ebben az esetben nem alkalmazható érzéstelenítés. Akinek viszont ilyen igénye van, az tudja, mit akar, vállalja a fájdalmat.

— Mit takar a kozmetikai tetoválás?

— Jóindulatú pigmentfoltokat eltakarhat, de főleg száj és szemhéjkontúrokat, szemöldökkorrekciót lehet ezen beavatkozás segítségével vég(Gumi)kesztyűs kézzel bánnak az intim testrészekkel

rehajtani - világosított fel Emese. Ez a módszer még nem olyan elterjedt, nem any- nyira népszerű, mint a figurális tetoválás.

— Pont erről akartam kérdezni. Én tisztában vagyok vele, hogy egy rocker nem valamirevaló rocker legalább egy tenyérnyi tetkó nélkül. Pont ezek miatt én sem merek levetkőzni a strandon. De rajtuk kívül mégis, kik tetováltatják magukat, és milyen célból?

— Nagyon vegyes a társaság. Motoros fiúk, menő üzletemberek, széplányok. (Egyre több a nővendégünk.) Hogy miért? Egy szép, profi tetoválás a test dísze, de több, mint egy megszokott ékszer, valami pluszt jelent. A régi beidegződéssel ellentétben egy jól kiválasztott, szépen megcsinált tetkó esztétikum.

Bizonyos stílust képviselő zenészek és rajongóik körében például az a menő, akinek van tetoválása. Vannak, akik valamiféle feltűnési vágytól vezérelve tetováltatják magukat. De a legtöbben önmaguknak csináltatják, ez abból is látszik, hogy sokan intim helyekre kérik.

— Mik a divatos ábrák?

— Különböző horoszkóp-minták, indián alakok, sasok a férfiaknál, lepke, delfin, virág a nőknél.

— Korhoz kötitek-e, kit tetováltok?

— Tizennyolc év alattiak csak szülői jelenlét mellet teto- váltathatják magukat.

— Mi a különbség egy itteni tetoválás és mondjuk egy börtönben elkövetett között?

— Össze se lehet hasonlítani a kettőt. Először is itt teljesen steril körülmények között dolgozunk, helyi érzéstelenítéssel, speciális, erre a célra gyártott gépekkel, növényi festékek, színek garmadája áll rendelkezésre. Közel 40.000 mintánk van, de természetesen bármilyen egyéni kívánságot is teljesítünk. Mindehhez biztosított a kultúrált környezet, és a szakmai felkészültség. Itt minőséget tudunk produkálni, garanciával.

— A minőségnek ára van.

— Természetesen. Ennek ellenére nem csak a tehetőseknek találtuk ki a szalont. Ha valaki eldönti, hogy szüksége van egy szép ábrára a testén, nálunk elérhető áron meg tudja szerezni magának.

sk—Degré