Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-11 / 290. szám

4 «ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. december 11., szombat A zúzmara súlya s Arams Meglehetősen gyakran van Tolnán áramkimaradás. Más városokban ötévente egyszer fordul elő műszaki hiba miatti áramszünet, itt meg szinte ha­vonta. Hol egy trafó ég le, hol egy vezeték szakad el. Mi en­nek az oka? Öreg a hálózat? A kérdésre Horváth Attila a DÉDÁSZ tolnai kirendeltsé­gének vezetőhelyettese az alábbi választ adta: — Több oka lehet a feszült­ségkimaradásnak. Közre játszhat a hálózat kora, de az időjárás is. Tudni kell, hogy a nagyobb városokban földa­latti kábelhálózatokat építet­z ü n e t tek ki, melyek nem annyira érzékenyek az időjárásra. Ki­vitelezésük viszont sokba ke­rül; a kisebb települések ezt nem engedhetik meg maguk­nak. Tolnán légvezetékek se­gítségével történik az áram­szolgáltatás. Ezekre rádőlhet egy fa, leszakadhatnak a zúzmara súlya alatt, tartóosz­lopukat kidöntheti egy autó, stb. Emiatt gyakoribbak a meghibásodások. A DEDASZ a sürgősségtől függően, vi­szonylag gyorsan elhárítja a bajt. Állandó ügyeleti szolgá­latot tartunk a tolnai kiren­deltségen is. - Wy ­Cukor-dombi csúszkálok A tél akkor szép, ha havas. A tél akkor szép, ha pirosra csípi az ember orrát. A tél csak akkor szép, ha az örömteli, csi­lingelő gyermekkacaj repül a széllel. Ilyenkor szánkózó gyere­kekkel népesül be a szedresi Cukor-domb. Úgy 30-35 évvel ezelőtt senki emberfia nem gondolt arra, hogy a Hidja-pusztai volt iskola, sze­derfákkal dugig ültetett kis dombocskája, kopasszá tétele után a csúszkáló gyerekek pa­radicsoma lehet. (A hagyo­mány úgy tartja, hogy „vala­mikor" már volt a környéken önfeledt gyermekkacaj. Beze- rédj Amália- a birtokos fel­esége - 1836-ban gyermekker­tet - óvodát - létesített itt a csellengő cselédgyerekeknek.) Ez a hajdani liget így csupa- szon-kopaszon is betölti hiva­tását. Délutánonként jönnek a gyerekek, húzva maguk után az alkalmatosságot. Ha nincs bolti ródli, vagy vasszánkó, akkor megteszi egy közönsé­ges műanyag zsák is, szalmá­val jól kitömve. Úgy siklik ez, mint egy légpárnás hajó. Ver­senyre kelnek egymással, ka­cajuk száll a szélben. K.L. Kábeltévé és helyi stúdió Kölesden Túl a III. évfolyam 47. adásán Kölesd község völgyben nyugvó, dombokkal övezett település, melyre méltán büszke minden helyi lakos. De minden jóban van va­lami rossz és ami jó a szem­nek a léleknek, nem biztos, hogy jó a televíziós vételi le­hetőségnek. Egyes utcákban az árnyékoltság és a sugár­zás gyengesége miatt hosz- szú ideig élvezhetetlen volt a tv adása. A lakosság éveken át kár­hoztatta a település vezetőit, mígnem 1991. szeptembe­rére a Tolnacom Kft kivite­lezésében megépült a kábel- televíziós hálózat. Ily mó­don javult a TV 1-es és 2-es adásának vételi lehetősége. Természetesen a népszerű égi csatornák is ontják mű­soraikat. A szervezést, a technikai háttér biztosítását a helyi önkormányzat vállalta ma­gára, a lakosság anyagi hoz­zájárulásával egyetemben. Kezdetben 180, majd nem­sokára Í50, rrtára pedig 350 lakásban élvezhetik a kábel­televíziózás előnyeit. Az önkormányzat további lehetőségeket látott a rend­szerben és a megye több te­lepüléséhez hasonlóan Kö­lesden is helyi stúdiót alakí­tott ki. E stúdió munkájáról kérdezem Fejős Józsefet a művelődési ház vezetőjét: — Az úgynevezett stúdi­ónak szerény eszközei vol­tak és vannak. Könnyen fel­sorolhatom: egy C-64-es számítógép, két videó és egy videokamera áll rendelkezé­sünkre. Ezen eszközök se­gítségével készítjük a Hír­mondó című műsort, mely tulajdonképpen egy képúj­ság, helyi aktuális hírekkel, hirdetésekkel. A Hírmondót követően a Zönge Tv adásá­ban egy hét helyi eseményei, beszélgetések, riportok ke­rülnek adásba. Az idén már 47-szer jelentkeztünk. — Személy szerint kik sze­repelnek ezekben az adásokban? — Kocsis György pol­gármester rendszeresen be­számol az önkormányzati ülésekről, az ott hozott hatá­rozatokat ismerteti. Szere­peltek a képviselőtestület tagjai, helyi mesteremberek, evangélikus lelkész, stb. — Milyen további tervek foglalkoztatják? — A technikai háttér megújítása halaszthatatlan. Igyekszünk különböző pá­lyázatok elnyerésével for­rást teremteni, de az önkor­mányzat támogatását nem tudjuk nélkülözni. Remény­kedem, a nem távoli jövőben Kölesden is egyenes adás­ban közvetíthetjük a telepü­lés önkormányzatának ülé­seit. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy továbbra is figye­lemmel kísérjük települé­sünk történéseit, eseményeit és azokról rendszeresen be­számoljunk. Ez a tenniva­lónk. . Varga András Jövőre Finnországba utaznak? Rottler Violetta és Farkas Dóra A budapesti Hélia Szálló­ban feketeribizli teával és „fa­rostlemezszínű", savanyú rozskenyérrel fogadták az or­szágos verseny résztvevőit, így a két tolnai gimnazistát is, a négyosztályos és a hatosztá­lyos gimi másodikosait, a ten- gelici Rottler Violettát és a tol­nai Farkas Dórát. Hogy miért pont savanyú kenyér volt a kínálás tárgya, és hogyan ke­rültek a tolnai gimisek az ele­gáns környezetbe, erre a múlt szombati számunkban írtak­ból lehet következtetni: a lá­nyok a Magyar-Finn Társaság által szervezett területi szintű versenyen vettek részt, és nagyfokú - Finnországgal kapcsolatos - tájékozottságuk elárulása miatt nem kerülhet­ték el az országos döntőn való megmérettetést, így a rozske- nyér-kóstolót (jellegzetes finn étek) sem, a Mikulás előtti va­sárnapon. A két lány otthonosan mo­zog a szellemi viadalokon, több komoly tanulmányi ver­seny van már a hátuk mögött. Nem fedezhetők fel viszont rajtuk „szakmai szemellen­zők" nyomai. Egyöntetűen vé­lekedtek a verseny „művelt­ségi" mivoltáról, amelynek során ugyan a biológiai kérdé­sek játszották a főszerepet, ám művészeti, nyelvi, néprajzi ismeretek, vagy például a Ka­levala rejtett csodáinak isme­rete nélkül nem járhatott si­kerrel egyetlen versenyző sem. Akik között voltak finn szakos iskolákból érkezők is, akik már nyár óta készültek a megmérettetésre. A tolnai di­ákok viszont szinte az utolsó pillanatban tudták meg, hogy kár lenne kihagyniuk egy ilyen versenyt. Ennek ellenére kiválóan szerepeltek az orszá­gos döntőn is. Violetta az első hat közé került, amely társa­ság külön fordulóban döntötte el, ki utazik egy hétre Helsin­kibe. A gyakorlatüag egy­forma tudású versenyzők végső sorrendjét a szerencse erőteljesen befolyásolta, hi­szen nem volt mindegy, kire müyen kérdést oszt a „sors". Violettának például az iz­landi, az észt, a lett zászlókat kellett volna ismernie a Finn­országról szóló versenyen ... Dóra pedig fél ponttal maradt le a „hatok közé jutásért" foly­tatott versenyben. Egyikük sem járt még Finn­országban, mindketten előze­tes ismereteik alapján jelent­keztek a versenyre, amelynek során olyan ismeretek birto­kába jutottak, amelyek közelí­tik, bizonyos téren pedig meg is haladják azt a tapasztalást, amelyet egy közvetlen Finn- ország-élmény ad. A közeljö­vőben a tökéletes ismeretszer­zés sem kizárt, hiszen a lá­nyok '94-ben is szívesen ne­veznének a versenyre . .. sk—Ótós Az alakuló téren sportpályák lesznek Idősek programja Vasárnap délelőtt 11-re az idősek napja alkalmából a faddi művelődési házba hiva­talosak a helyi hajlott korúak. A majd' 500 embert érintő programon idén nem fővárosi vendégművészek lépnek fel, hanem - mivel már helyben is léteznek színvonalas produk­cióval előrukkolni képes elő­adók - a frissen alakult faddi néptáncegyüttes felnőtt és nö­vésben levő tagjai, valamint a helyi fúvósegyüttes. Á vasárnapi mise utáni program kellemes élményt ígér, annál is inkább, mivel az önkormányzat pénzbeni aján­dékát is ezen az ünnepi ese­ményen vehetik át. Nem be­szélve a helyi vállalkozók és pártcsoportok hozzájárulásá­ból megvalósított terített asz­talokról, amelyek szintén hoz­zájárulhatnak a remélhetőleg jó hangulat kialakulásához. Évekig bizonytalan volt a „felszabadult" szovjet (koráb­ban huszár) laktanya további sorsa, Tolnán. De most már bizonyos, hogy az objektum főbb épületei egy oktatási centrumnak adnak otthont, 1995 szeptemberétől. Jövő ta­vasszal megkezdik a kivitele­zési munkákat, s ha az utolsó kémcső is bekerül a kémiala­borba, az utolsó preparált rág­csálót is helyére teszik a bio­lógiaszertárban, átköltözhet a gimnázium a városközpont­ból, ide. A már körvonalazható rész­letekről Lajtai Zoltán főépí­tészt kérdeztem. — Korábban mindig azon sír­tunk, hogy a szemünk láttára mennek tönkre ezek a kaszárnya­épületek. S most egyszerre hasz­nálhatóknak tűnnek? — A huszárlaktanya külső megjelenését mindenképpen szeretnénk megőrizni, vissza­állítani. Ez azt jelenti, hogy a volt parancsnoki épületben lenne a gimnázium központja, a lovardában a tornaterem, jz étkezde is kapna funkciót, az alakuló téren pedig sportpá­lyákat helyeznénk el. Sor ke­rülne néhány bontásra, és szükségesnek látszik egy vagy több új épület létesítése is. (Á hátsó két nagy legénységi épület egyelőre nem kerül a gimnáziumhoz.) Természete­sen sem a szovjet jelenlét, sem az azt követő gazdátlanság nem tett jót a laktanyának. Hogy a megőrzendő külső mögött milyen belső munká­latok várnak ránk, illetve, hogy a közművekből egyálta­lán használható-e valami, az majd később derül ki. — Mikor később? Mikor és kik döntenek a továbbiakról? — Sok még a nyitott kér­dés. A programtervvel janu­árban volna jó előállni, a konkrét kiviteli terv elkészülte májusra várható. A lehetséges variációk közül nyilván a vá­ros képviselő-testülete, vagy annak egy bizottsága választja ki a legmegfelelőbbet. — Sokakkal kell egyeztetni? Mennyire dönthet „szabadon" egy főépítész ilyenkor? — Nekem az a feladatom, hogy valamiféle egyengető, közelítgető módon, a vélemé­nyek figyelembevételével ke­ressem a jó megoldást. Egyez­tetni kell az elképzeléseket a gimnázium vezetésével, a vá­ros vezetésével, a hatóságok­kal, ha buszmegállóról lesz szó, akkor a közúti szakembe­rekkel, a Volánnal, ha parkosí­tásról, akkor az addigra re­mélhetőleg kinevezett főker­tésszel. Ugyanakkor fontos, hogy az építészet érdekeit védjem e beruházás megvaló­sításakor is. Wessely Sofőrhalál A tolnai Ikotours Utazási Iroda két éve működik, s jár­művei mindeddig megúszták baleset nélkül a külföldi uta­kat. Most azonban nagy baj történt. Azzal keresett meg a cég vezetője, Inger László, hogy sokféle szóbeszéd kering leg­utóbbi törökországi útjukról, s ezeket szeretné eloszlatni, nyi­latkozatával. Tehát: hazafelé jövet, az egyik buszuk - mely szabályosan közlekedett - Növi Sad közelében frontáli­san összeütközött egy osztrák mikrobusszal, mely áttért a menetirány szerinti bal ol­dalra. A baleset következté­ben mindkét sofőr meghalt, a külföldi is, és a gerjeni Drubits Sándor is. A „másodpilóta", a német­kéri Vajda Zsolt súlyos, a 24 magyar utas pedig könnyebb sérüléseket szenvedett.-y Egész-ség hónap Befejezéséhez közeledik az óriási sikerrel lebonyolított 7 hetessé duzzadt tolnai Egész-ség hónap. Addig azonban még hátra van egy hét, két előadással. December 14-én, 17 órakor a művelődési házban rendha­gyó előadás zajlik majd. „Gyógyító kezek" címmel De- csi Kis János nyilvános interjú­ját hallhatják a nézők, Marija Glackaja kijevi bioenergeti- kussal. December 17-én pén­teken, 17 órakor a zeneiskolá­ban újra látható lesz a néhány hete Tolnán járt prof. dr. Tö­rök Szilveszter. Ä természet- gyógyász „Egyes betegségek természetgyógyászati meg­előzése és gyógyítása" címmel előadást tart, és reggel nyolc­tól, a korábban feliratkozottak betegségeit is diagnosztizálja, az előzetes jelentkezés és idő­beosztás sorrendjében. Testületi ülés Tolnán Soron követ­kező - vélhetően idei utolsó - tes­tületi ülésüket december 13-án (hétfőn) 15 órai kezdettel tartják a tolnai képvise­lők, az önkor­mányzati hiva­talban. A terve­zett napirendi pontok szerint a város elöljárói megvitatják majd a Kommu­nális Kft. átala­kításának lehe­tőségeit, sort ke­rítenek a helyi Vízmű társasági szerződésének elfogadására, a nem lakás cél­jára szolgáló bérlemények jogi helyzetének rendezése, va­lamint szó lesz az önkormány­zati tulajdonú bérlakások el­idegenítésével kapcsolatos kér­désekről, felada­tokról is. Még egyszer a Mikulásról Bár a Mikulás néhány napja már elhagyta rénszarvasszán­ján a Kárpát-medencét, ejt­sünk róla még utólag néhány szót! Ejtsünk, mivel Tolnán az idén járt először „személye­sen". Bekopogott a házakhoz a nagyszakállú - krampuszki- sérettel -, és ajándékokat osz­tott. Nagy sikere volt Tolnai Fe­renc, Rita és Linda, valamint édesanyjuk ötletének. Mint elmondták, a lakosság öröm­mel fogadta az ajándék átadá­sának ezt a formáját. A gyer­mekekről nem is beszélve! Jó volt látni az örömtől csillogó szemüket és a kissé félénk te­kintetüket. Csodálkozva álltak a Télapó előtt, hisz eddig csak képen, mesében és filmen lát­ták, most pedig itt van a való­ságban, még a szakállát is megsimogathatták. A Tolnai család hagyományt kíván te­remteni a mikulásolás eme formájával. Kövesdi A csúzos apó és a csinos krampusz ajándékot oszt a Ganczer családnál

Next

/
Thumbnails
Contents