Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-11 / 290. szám

1993. december 11., szombat GAZDASÁG «ÚJSÁG 5 Az olcsónak nincsen határa Az országot gazdasággal és nem politikával kell felépíteni Beszélgetés Zwack Péterrel Adósképzö (5.) Számítanak a „határtalan kapcsolatok is Úgy gondolom, hogy ön, mind a magyar gazdaságban, mind pedig a hazai politikai életben „unikum"-nak számít, hiszen különleges mindkét te­rületen vállalt szerepe. De még mielőtt a jelenről faggat­nám, pár mondatot beszéljünk a közelmúltról is. A közvéle­ményt sokáig foglalkoztatta amikor visszavonták az ön nagyköveti megbízatását, majd a máig érthetetlen lakás­tűz, amelyről sokáig cáfolták, hogy gyújtogatás lett volna az ok. Ön midezt hogyan dol­gozta fel?- Hála istennek olyan a természetem, hogy mindezt,- elfelejteni ugyan nem felejtet­tem el,- de már lezártam ma­gamban. A lakástűz után pár hónappal a rendőrség kiadott egy írásbeli anyagot, melyben beismerték, hogy szándékos gyújtogatás okozta a bajt, de a tettes vagy tettesek, ismeret­lenek. Ezzel lezártnak tekin­tették az ügyet.- Most hol lakik Zwack úr?- Nagyon közel ahhoz a házhoz, ahol a tűz volt. Ra­gaszkodom a környékhez, tudja ott születtem. Én csak egyet tudok mondani, az em­berek olyan rendesek voltak amikor a tűz volt, nagyon sok segítséget kaptam tőlük.- Maradt önben „tüske" az eset után? Igen, hiszen ez nem volt egy jelentéktelen epizód, de ennek volt pozitívuma is szá­momra, mégpedig az, hogy rá­jöttem, küzdeni kell ilyen je­lenségek ellen, hogy ez ne tör­ténhessen meg másokkal is.- Térjünk vissza a jelenbe, a vállalkozók pártja mikor ala­kult, milyen céllal, mekkora a taglétszáma?- Három évvel ezelőtt ala­kult és annak idején nagyon amatőr módon felkészített, két hónapos periódus után, mégis százezer szavazatot kapott ez a párt. Én 1992 májusában fo­gadtam el ennek a pártnak az elnökségi megbízását, a tag­ság most ötezer körül van, ami nem rossz ahhoz képest sem, hogy a nagy parlamenti pár­tok taglétszáma is ennek a há­romszorosa csak. De nálunk nem csak a tagok száma a fon­tos, hanem a szimpatizánsok száma is. A célunk egész rö­viden az, hogy a politikát a gazdaság uralja és hogy a Par­lamentbe gyakorlattal rendel­kező vállalkozók kerüljenek. Ma a háromszáznyolcvan képviselőből egy kézen meg lehetne számolni a praktikus, gazdaságban élő, ahhoz értő embereket. Ezt az országot fel kell építeni és ezt csak gazda­sággal lehet és nem politiká­val. A mi képviselőjelöltjeink­nek 40 százaléka nem csak vállalkozó, hanem közgaz­dász is.- Megyénket, pontosabban Bonyhádot közelről érinti az Eurobor Kft. gazdasági tevé­kenysége, ebben ön hogyan van érintve?- Ott társ vagyok és nekem ez most a legnagyobb örö­möm, mert az unikum hála is­tennek már megy a maga út­ján. A bor és az étkezés min­dig egy ország életstílusát ha­tározza meg. Nos, mi ezekkel a bátaapáti borokkal olyan si­keresek voltunk, hogy ezüs­térmet nyertünk Borde- aux-ban és ez is Magyaror­szágnak a külső megítélését javítja. Én mindig ezen dolgozom, mert a gazdaság bajait nem a politikusok fog­ják megszüntetni, hanem a termelők.- Szekszárdon és környé­kén híres a történelmi borvi­dék, egyre többen próbálkoz­nak a szőlőtermesztéssel. Mit ajánl a vállalkozóknak, akik ebből szeretnének megélni?- Össze kellene fogni a termelőket, a lényeg itt az, hogy nem szabad félni a mi­nőségi borért egy magasabb árat kérni. Még mindig meg van az a komplexus az embe­rekben, hogy „jaj, csak olcsón, mert akkor majd veszik".- De hát a magyar bor iránt nincs valami nagy kereslet Nyugat-Európában.- Azért nincs, mert olcsó. Az igényes emberek az olcsót nem veszik. Minőségileg meg­felel és azt hiszem sokkal több pénzt lehetne kapni a .szek­szárdi borokért, mint amit ma kapnak a termelők. Félnek at­tól, hogy visszautasítják, pe­dig az árhoz ragaszkodni kell. Esetleg kedvezményt később még lehet adni, de rögtön ala­csony árral kimenni a piacra, az öngyilkosság, mert utánna az olcsónak nincsen határa. Azt kell mondani, az én bo­rom ennyit ér, ezért ennyit akarok érte. Mauthner Fotó: Gottvald Az országhatárokon túl­nyúló szolgáltatásokkal fog­lalkozó üzletemberek szigorú követelményeket támasztanak a bankjukkal szemben. Ez ért­hető is, hiszen a külföldi kifi­zetéseiket és az onnan eredő bevételeiket csak akkor telje­síthetik megbízhatóan és gyorsan a bankok, ha nemzet­közi kapcsolatokkal is rendel­keznek, vagy legalábbis üzleti viszonyban állnak valamelyik nagy banki hálózattal. Ezt a szakma „levelezési kapcsolat­nak" nevezi, s kölcsönös számlavezetést jelent, aminek terhére végrehajtják ügyfelük megbízásait. Nagyon fontos az is, hogy a kiválasztott bank tagja legyen valamelyik nem­zetközi pénzmozgatási szer­vezetnek (SWIFT), amelynek közreműködésével - számító­gépek és távközlési eszközök kombinálásával - villámgyor­san bonyolíthatók le a nem­zetközi pénzmozgások. Leve­lezni, a SWIFT technikát al­kalmazni csak nyelvet tudó, a nemzetközi banki eljárások­ban gyakorlott személyi állo­mánnyal lehet, ezért az sem közömbös, hogy mekkora gyakorlata van az adott pénz­intézetnek e téren. De távolról sem mechani­kus, technikai lebonyolításról van szó, amikor a bank bel­földi ügyfelének külföldi pénzügyeit,illetve külföldi ügyfelének belföldi pénz­ügyeit intézi. Ezek a megbízá­sok mindig bonyolultak, pon­tos információkat és mérlege­lést igénylő döntéseket kíván­nak a bankoktól. A megbízá­sok teljesítése során alapos jogi ismeretekkel is kell ren­delkezniük a bank szakértői­nek, hogy el tudják bírálni, va­jon az ügyfelük, mint szállító a mennyiség, minőség és határ­idő tekintetében betartja-e a szerződésben foglaltakat. A hitellevelek, a bankári biztosí­tékok megadása vagy megta­gadása ugyancsak alapos szakmai tudást, ítélőképessé­get és felelősségérzetet köve­tel meg a pénzintézet alkal­mazottaitól. S mindezen felül az ügyfél joggal elvárhatja azt is, hogy bankja a külföldi ügy­feléről információt nyújtson, sőt külföldi partnere révén akár vevőket vagy eladókat szerezzen neki. Kiváltsa szá­mára a szükséges devizaható­sági engedélyeket, ha kell, ga­ranciákat biztosítson számára üzletfelei kérésére. Nagyobb vállalatok maguk is vezethetnek nyilvántartást az üzleti partnerként szóba jöhető pénzintézetekről. A ki­sebb vállalkozások a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Alma- nachból tájékozódhatnak a bankokról, azok üzletágairól és mérlegállapotáról. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Kedvező lehetőségek gazdáknak Elővásárlási és gépvásárlási hitelkonstrukciók A magyar mezőgazdaság nehéz helyzetét nem kell ecse­telni. A kis- és nagygazdasá­gok egyaránt pénzügyi gon­dokkal küzdenek. A pénzhi­ány lassan már valamiféle „betegség" előidézője. Az anyagiakon kívül azonban nagyon fontosak azok a bizto­sítékok, melyek nélkül nem maradhat életben egyetlen gazdaság sem: ez pedig a ter­mékértékesítési rendszer. A termelőket izgató egyik leg­főbb kérdés, hogy a terményt, vagy az állatot hová, kinek és főként mennyiért tudja majd értékesíteni. A Bátaszéki Gazdakör nem­rég tartott összejövetelt, melyre a gazdákat, a termelő­ket invitálták. A november 30-án, a művelődési házban megtartott eszmecserén két­fajta hitelkonstrukció is szóba került. Ezen a találkozón be­szélgettünk a két előadóval, Keresztesi Lászlóval, aki a KSZE Szekszárd Rt.-től érke­zett és Kovács Istvánnal, a Bá­taszéki Gazdakör vezetőjével. — Keresztesi úr, Ön egy új­fajta termékfinanszírozó szerző­dést ajánlott a megjelenteknek. Mi ennek lényege? — Cégünk nemcsak a gaz­dákat szeretné támogatni, ha­nem magát a gazdaságot is. A KSZE Szekszárd Rt. kialakí­totta az un. előfinanszírozási rendszert, mely alapján a gaz­dáknak ideális pénzügyi felté­teleket tudunk biztosítani. Ko­rábban 40 százalék volt az elő­finanszírozási érték, mely azt jelentette, hogy a gazda a szerződésben lekötött ter­mény-mennyiség értékének 40 százalékát elvihette vető­magban, növényvédőszerben, vagy műtrágyában. Ez annyi­ban módosult, hogy a vállalat két ütemre bontotta az előfi­nanszírozást. Az elsőben 50 százaléknyit, a másodikban további 30 százaléknyit for­díthat vásárlásra a gazda. Az említett szerződésnek további előnye, hogy kedvezményes (19 %-os) kamatra vehető igénybe, illetve, hogy az első ütemben előfinanszírozott ér­ték 50 %-ának a 10 %-a, majd pedig a további 30 % -nak a fele forintban kiváltható. Nem kell levásárolni. Kovács István egy gépvá­sárlási hitelkonstrukciót kínált a megjelent gazdák részére, melynek segítségével köny- nyen kis, illetve nagy mező- gazdasági géphez lehet jutni. — A hitel felvételéhez harminc százaléknyi saját erő szükséges. A gazda húsz szá­zalék bankhitelt kap, melynek 10 százalékpontnyi értékét az állam átvállalja. A fennma­radó ötven százalék hitelt a magyar állam kamatmentes kölcsönként adja a kérelme­zőnek. A felvett hitel törlesz­tése egy évéig szünetel, majd a rákövetkező négy évben kell visszafizetni a tőkét és a ka­matot. A felvehető legkisebb összeg kétszázezer forint. A kérelmezés feltételei: csak új mezőgazdasági gép vásár­lásra, vagy épületberuházásra fordítható, a pályázatban sze­repelnie kell a gazdaság profil­jának, le kell írni a termelés célját és azt, hogy a gazda mire fordítja a felvett hitelt. Fontos tudni, hogy a felvett hitel nem terheli az egyéni, vagy családi vagyont, hiszen maguk a gépek képezik a banki hitel fedezetét. Aki érdeklődik a mezőgaz­dasági gépvásárlási hitel- konstrukció iránt, az a Megyei Földművelési Hivatalhoz for­duljon további információ­kért. Ott készséggel állnak a gazdák rendelkezésére.-Garay E.­Jó, ha tudja! Figyelembe véve az állam­polgárok bejelentéseit, az ér­dekvédelmi szervezetek javas­latát, az elmúlt időszak ese­ményeinek tapasztalatai az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Jogi Főosztályának ál­lásfoglalása alapján az aláb­biak: Az általános forgalmi adó­ról szóló 1992. évi LXXIV. tör­vény alapján az adóalany az ott megjelölt feltételekkel ala­nyi adómentességet (49-51 §), kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységnél (52-54 §) és bolti kiskereskedelmi tevé­kenységnél (60-61. §) különle­ges adózási módot az adóév végéig választja, de a jelzett időszak elteltével ismét élhet a választási lehetőségével. Hasonló módon lehetőség van arra is, hogy a mezőgaz­dasági tevékenységet végző adóalany a törvényben sza­bályzott jogállását megváltoz­tathassa és az általános szabá­lyok szerint teljesítse ÁFA fi­zetési kötelezettségét, illetve gyakorolja adólevonási jogát. Az ÁFA törvény szerint be­jelentett választást a bejelen­tést követően NEM kell évente megismételni mindaddig, amíg a körülményekben vál­tozás nem következik be. A fentiek alapján azoknak az adószámmal rendelkező ma­gánszemélyeknek, gazdál­kodó szervezeteknek és in­tézményeknek, akik az ÁFA törvény szerint választott jog­állásukon módosítani nem kí­vánnak „megerősítést" nem kell tenniük. Áz az adózó, aki az 1993. évre választott ÁFA jogállásán (elszámolási mód­ján) változtatni kíván, a dön­tését 1993. december 31-ig adatmódosító lapon közölheti hivatalunkkal. APEH valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 147,93 150,73 ausztrál dollár 66,60 67,84 belga frank (100) 277,99 282,65 dán korona 14,80 15,06 finn márka 17,18 17,58 francia frank 16,94 17,22 görög drachma (100) 40,47 41,31 holland forint 51,82 52,68 ír font 139,99 142,59 japán yen (100) 91,34 92,54 kanadai dollár 74,91 76,31 kuvaiti dinár 315,77 321,27 német márka 58,01 58,97 norvég korona QO 1 3,62 olasz líra (1000) 59,21 60,49 osztrák schilling (100) 824,85 838,45 portugál escudo (100) 57,01 58,11 spanyol peseta (100) 71,19 72,71 svájci frank 67,46 68,54 svéd korona 11,87 12,13 USA dollár 99,14 100,70 ECU (közös piac) 112,06 114,02 Az ÁB kötvényei Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. 3 milliárd forint értékű Universitas kötvényt jegyzett le pénteken - jelen­tette be Nárai István ügyve­zető igazgatója. Elmondta: a cég díjtartalékai rendkívüli módon megerősödtek, ennek köszönhetően befektetései az idén 10 milliárd forinttal nőt­tek, megközelítve az 50 müli- árd forintot. Felszámolói hitel, várhatóan még az idén Az Állami Vagyonügynökség már át­utalta a felszámolói hitel forrásául szol­gáló egymilliárd forintot. Az összeget a Kisvállalkozói Garancia Alap kezeli majd, ha a Parlament lehetővé teszi, hogy az alap e tevékenységgel is foglalkozhas­son. Az erről szóló törvényjavaslatot már benyújtották. A felszámolói hitel iránt máris nagy az érdeklődés. Remélhetően még az idén igényelhető is lesz, de ez már nem a vagyonügynökségen múlik - mondta Tánczos Gábor, az ÁVÜ igazga­tója. Kifejtette: a hatályos vagyonpolitikai irányelvek szerint négymilliárd forintot kellene e célra fordítani, ám az ÁVÜ be­vételei nem tették lehetővé ekkora összeg átutalását. Ha lesz rá fedezet, az ÁVÜ to­vábbi forrásokat is biztosít. Az elképzelések szerint a felszámolói hitelt azok a belföldi természetes szemé­lyek és azok közösségei vehetik igénybe, akik a csőd- és a felszámolási eljárás alatt álló cégek vagyontárgyait kívánják meg­vásárolni. A kedvezményes hitel feltéte­leit ezekben a napokban tisztázzák a Pénzügyminisztériumban. Egyelőre az elképzelések szerint azok, akik első célra vesznek fel hitelt, kamattámogatásban részesülnek. A kamattámogatás az első évben a mindenkori jegybanki alapkamat 70 százaléka lenne, utána pedig évente mintegy 14 százalékkal csökken, azaz a hatodik év elejére elfogy. A kölcsön fu­tamidejét a folyósító bank maga hatá­rozza majd meg. A tervek szerint felszá­molási hitel maximum 100 millió forint értékben igényelhető, a saját erő 15 száza­lék lesz. Egyelőre nincs meghatározva, hogy hány bank vehet részt ilyen hitelezésben és az sem pontosan tisztázott, hogy mi­lyen vagyontárgyat lehet megvásárolni a kedvezményes kölcsönből. A jelenlegi el­képzelések szerint a hitelt kizárólag in­gatlanok, műszaki berendezések, beru­házások megvásárlására lehet fordítani, azaz minden olyan vagyontárgy meg­szerzésére, amelynek hozadékából mód van a hitel törlesztő részleteinek kifizeté­sére. Nincs végleges döntés arról sem, hogy a kedvezményes hitel csak csődbe jutott állami tulajdonú cégek felszámolá­sakor, vagy magántársaságok vagyon­tárgyainak megvételekor is igénybe ve­hető. A csőd- és felszámolási eljárás alatt álló vállalatok eladandó vagyona mint­egy 300 milliárd forint, ezért várhatóan óriási lesz az érdeklődés a tőkehiányban és pénzszűkében szenvedő magánbe­fektetők körében. ,Ellenzékben" kilenc százalék Expo-párti fővárosiak A legfrissebb közvéle­ménykutatás szerint a buda­pestiek 77 százaléka támo­gatja az 1996-os világkiállítás megrendezését. Osztrák .cég végezte a felmérést, amelynek során a főváros lakosságát - nem, életkor, lakóhely, foglal­kozás, stb. szerint - híven rep­rezentáló ezer embert kérdez­tek meg. A véleményt nyilvá­nítók 80 százaléka jól tájéko­zottnak bizonyult az expóról, s mindössze 3 százalékról de­rült ki, hogy keveset vagy semmit nem hallott róla. A nagyszabású vállalko­zásnak - a 77 százalékos tá­mogatottság mellett is - van­nak ellenzői: a budapestiek 9 százaléka kifogásolja vagy ka­tegorikusan helyteleníti az expo megrendezését. A világkiállítás mellett szóló érvek közül legtöbben az idegenforgalom várható föllendülését említették; so­kan azonban gazdasági és kul­turális téren is számottevő eredményeket várnak a ren­dezvénytől. A támogatók egy része abban bízik, hogy az ex­póra való fölkészülés része­ként fölgyorsul az autópálya építése, s új lendületet kap a főváros tömegközlekedésének fejlesztése. A fiatalok nagy ré­sze jó esélyt lát arra, hogy az expo hozadékaként új mun­kahelyek sokasága enyhíti majd az elhelyezkedési gon­dokat. Ugyanez a korosztály fon­tosnak tartja, hogy a 96-os se­regszemle nyomán hiteles, s remélhetően kedvezőbb kép alakul ki világszerte hazánk­ról. A közvéleménykutatás ada­taiból az is kiolvasható, hogy az expo támogatói - foglalko­zás szerinti megoszlásban - legnagyobb részt a háziasszo­nyok, a diákok és a munkások közül kerülnek ki. Érdekes ta­pasztalat, hogy a kiállítást el­lenzők között viszonylag ma­gas hányadot képviselnek a nyugdíjasok és a munkanél­küliek. A fővárosi felmérést egyéb­ként a tervek szerint decem­ber első felében a vidéki váro­sok és falvak lakóira kiterjedő közvéleménykutatás követi.- németh -

Next

/
Thumbnails
Contents