Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-04 / 283. szám

4 »ÚJSÁG TOLNA ES KORNYÉKÉ 1993. december 4., szombat Ropható korhatár nélkül Viszonylag gyakran alakul­nak gyermek tánccsoportok, de arra ritkán van példa, hogy egy községben felnőtt nép­tánckor jöjjön létre. Márpedig a tánc korhatár nélkül rop­Varga Zoltán bemutat egy lépéskombinációt a próbán ható. S Faddon, felismerve e nagy igazságot, most összeállt a művelődési házban egy ön- szerveződő felnőtt gárda. Első bemutatkozásuk jövő vasár­nap (december Í2-én) lesz, amikor a kultúrház egy idősek napi rendezvénynek ad ott­hont. Félórás műsorral lépnek a publikum elé, vezetőjük, Varga Zoltán saját koreográfi­áját mutatják majd be. Az elő­adás kötődik a faddi népha­gyományokhoz, a munka és az ünnep kettősségére épül, érdekes motívumai között éppúgy szerepel a dohánysi­mítás, mint a párkapcsolat. A debütáló táncosokat bogyisz­lói zenészek fogják kísérni. Ódry Jánosi György Medinán Az ezer hivatal országa lettünk Jánosi György országgyű­lési képviselő, az MSZP alel- nöke Medinára látogatott. Nem nagy létszámú, de annál lelkesebb, vitázó kedvű hall­gatóság várta. A valamivel több mint egy órás előadásá­ban az országot, a falut, az egyént érintő kérdésekkel fog­lalkozott. A többi között elmondta: — Az utóbbi időben na­gyon rosszul alakul az ország sorsa. Valójában kettészakadt a társadalom: a rendszervál­tásból előnyt szerző gyorsan meggazdagodottakra, és a sokkal nagyobb tömeget ma­gában foglaló elszegényedet­tekre. Ennek az is az oka, hogy a kormány túl hamar lemon­dott a keleti piacokról a nyu­gati kebelre ölelés reményé­ben, s az oroszok gazdasági­lag büntettek és büntetnek bennünket. Mindezt lehetett volna kultúráltabban is tenni, mint a csehek, akik komoly piacokat szereztek Oroszor­szágban. Belső gondjainkra áttérve Jánosi György hangsúlyozta: — A belpolitikában sarka­latos kérdés a privatizáció. Sajnos nem lehet mást mon­dani rá, mint hogy elrontott! Legyen mindenféle tulaj-forma, s az élet döntse el, hogy melyik lesz életképe­sebb. Az eddig történt kiárusí­tások jelzik, hogy a kormány szeretne mielőbb megszaba­dulni az állami vagyontól. A nyugatiak által megvásárolt üzemekből, gyárakból előbb-utóbb szélnek eresztik a munkásokat, s az itt gyártott termékek helyett a sajátjukat hozzák be, jóval borsosabb áron. Az állami gépezetben - sajnos! - ennek is vannak ha­szonélvezői szép számmal. A mezőgazdaságról így szólt: — Azt mindenki tudja, hogy a mezőgazdaság tartotta el az országot. A magyar far­mer virágzó gazdasága egy ü- luziórikus elképzelés volt csupán. S lám, az események jelzik, hogy egy jó ideig még az is marad. Az MSZP a kár­rendezés eme rendszere ellen tiltakozott, s azt mondta, hogy most csak erkölcsi kárpótlás legyen, s ha lesz miből, akkor jöhet az anyagi része. A hosz- szú ideig helyrehozhatatlan folyamatot mutatják a szétvert szövetkezetek, a munkanél­küli segélyen tengődő volt tsz-tagok, s a sok-sok parla­gon hagyott föld. — Küzdelem a mindennapi megélhetésért, ez jellemzi a ma nyugdíjasának és nagycsa­ládosának életét - folytatta az országgyűlési képviselő. — Bűnös aZ a társadalom, amely 40-45 évi munka után nem adja meg lakóinak a megér­demelt pihenést! Félő az is, hogy az elszegényedettek gyermekei a tandíj fizetési kö­telezettség miatt, fokozatosan kiszorulnak a felsőbb iskolák­Tolnai gimisek sikere Finnországból kitűnő Jól vizsgáztak „finnből" a tolnai gimnazisták. A Ma­gyar-Finn Társaság által meg­hirdetett, Finnország élővilá­gáról, földrajzáról, környezet- védelméről és a Kalevala, ü- letve más finn irodalmi alko­tások természetábrázolásáról „szóló" vetélkedő házi fordu­lójában a középiskolás korosz­tályból Rottler Violetta máso­dikos tanuló, a 10-14 éves kor­osztályból Farkas Dóra, a hat- osztályos gimnáziumi képzés elsőse nyújtották a kiemelke­dően legjobb teljesítményt. Felkészültségük a területi döntőn is megmutatkozott, T Tjéligyiimölcs Nem tart még ott a globális felmelegedés, hogy a mi égö­vünkön is megteremjenek a déligyümölcsök, a szorgos, kertészkedő kedvű emberek azonban csodákra képesek. Tengelicen, Junkucz Józsefnél beérett a termés. Akad nála 80 dekás magyar narancs is. (A képen összehasonlításul egy citrom is látható.) ból. Az agrárszektor széthul­lása miatt elszegényedtek a falvak. A fiataloknak nincs életterük, nem találnak mun­kát. Mindez jelzi, hogy a kor­mány regionális politikájával is baj van. Mit lehet itt tenni? - kérdezte az előadó és röviden vázolta pártja elképzeléseit: — Sürgősen mentőövet dobni a mezőgazdaságnak! Csökkenteni a pazarló állam- háztartás kiadásait, hisz ma azzal dicsekedhetünk, hogy az ezer hivatal országa let­tünk. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek. — Nyolcán éves vagyok, valamikori munkás. Most fa­lun élek, s tapasztalnom kell, hogy sem a paraszt, sem a munkás nincs megbecsülve - panaszolta az egyik megjelent. Mások az alacsony nyugdíjak, a nyomorúság miatt kesereg­tek. — A nyugdíjak emelését nem szavazta meg a kor­mánypárt - vette át a szót Já­nosi György. — Az önkor­mányzatok az elmúlt három évben nem kaptak vagyont, ezzel szemben 270 milliót kü­lönítettek el a pártházak felújí­tására. Szólt még a vendég a külpo­litikáról is. Az MSZP szerint a hangsúlyt a környező orszá­gokkal való kapcsolat fokoza­tos javítására kell helyezni, biztonságpolitikai meg gazda­sági okokból is. K. L. A havazás lúdböröztető fennköltsége Hivatásos „hótlanítók ff A földeket, házakat be, a népeket pedig meglepte a ko­rán jött hó. Nem voltak ezzel másként a tolnai hózuhatagot eltakarítani hivatottak sem, itt most nem a saját portájuk előtt sepregetőket (lapátolókat, jég­törőket) értve ezen személyek alatt, hanem a Tolnai Kom­munális és Építőipari Kft. dolgozóit. Tolnán ugyanis az ő feladatuk az utak, buszmegállók, gyalogátke­lőhelyek és minden olyan for­galmas terület „havatlaní- tása", amely kiesik a tolnai polgárok lapátköréből. A hópelyhek varázslatos csillagkristályainak megismé- telhetetlenségéből, a havazás lúdbőröztető fennköltségéből, a hólepel puha, megnyugtató csendjének gyönyörűségéből mit sem érzékelő polgárok persze jobbára csak kétségbe­esett káromkodásokat mor- zsolgatnak fogaik között, amikor a hajnali - ablakon át lezajló - terepszemléik során konstatált fehérség a fizetetlen hómunkások kénytelen-kellet­len fáradozásának rémképét jeleníti meg álmos szemeik előtt. „Ki vetemednék bámu­latra tehát", ha ezek az amú­ff gyis felajzott emberek még a kákán is csomót keresve, inge­rült megjegyzéseket tesznek a „fizetett hómunkások" tevé­kenységének minőségére, megkeserítve ezáltal azok szája ízét (is). Valószínűnek tűnik ezért, hogy az élet a hó- eltakarítók számára sém egy habostorta. Ennyi bevezetés után talán nem árt végre rátérni a tárgya­lásra, melynek a hivatalos hó­eltakarítás a témája. Tolnán 3 hótoló gép, 2 IFA típusú (eb­ből az egyik maszek, a másik pedig univerzális képessé­gekkel felruházott, kft.-s tu­lajdonú), és egy Multicar el­nevezésű (szintén ezermester) gépjármű látja el a közutak kotrását. Mindezt persze csak akkor, ha legalább 8-10 centi­méternyi fehér csapadék esik, ugyanis ennél kisebb mennyi­ségűvel a gépek nem tudnak mit kezdeni - közölte Schusz- ter Ferenc művezető. A téli hónapokban készen­léti hóügyelet van a cégnél, a sok éves gyakorlat során nincs szükség riadóláncra, rádiós közleményekre, effélékre, a gépek vezetői rutinból tudják, mikor kell akcióba lépniük. A A géppark ászai polgármesteri hivatal által elő­írt „akcióterv" utasításait is - mivel már vagy tíz éve az előző évi másolása útján ké­szülnek - kívülről ismerik az emberek. így először a straté­giailag fontos útvonalakra (Deák, Alkotmány, Árpád ut­cák, stb.) rajzanak ki a gépek­kel, hogy aztán fokozatosan (többé-kevésbé) megtisztulja­nak azok az utcák is, amelyek az akciótervben nem szere­pelnek (hiszen csak az utóbbi években teremtődtek). Schuszter úr elmondta, hogy a nem szilárd burkolatú utakat igen nehéz és kockázatos leko­torni, mivel a hó által eltakart alattomos hepehupák képesek leszakítani a kotrókészüléket, aminek következménye több­órás kiesés (a visszahegesztés miatt). A művezető elmondta, hogy a mözsi tsz általában önkéntes alapon besegít ne­kik, úgyhogy mire Mözsre ér­nek, már „hótlanított" utcák is fogadják őket. A gépeken kívül gyalog­munkások is dolgoznak a frekventáltabb helyeken, egy-egy műszakban öten-ha- tan lapátolnak. A készenléti ügyelet egyébként heti váltás­ban zajlik. Ebben az időszak­ban az arra a hétre beosztott 9 embernek folyamatosan be- vethetőnek kell lennie. Hó­mentes időszakokban termé­szetesen nem kell dolgozniuk, erre az időszakra viszont bé­rük 25 %-át kapják. Egy szinte hómentes tél (pl. a tavalyi) így is 1,3 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. A költsé­geket a kft. ugyanis havonta számlázza a városnak. Az idei tél - úgy tűnik - nem fogja kímélni az amúgy sem dőzsölő önkormányzato­kat. A tolnait sem. A készenlét egyébként március 5-ig tart. sk Fotó: Degré Testületi ülés Bogyiszlón testületi ülést tartanak december 16-án 19 órától. Szó lesz a '94-es költségvetési terve­zetről, a fejlesztési lehe­tőségekről, a közalkal­mazotti bérekről, és a vízmű átalakulásával kapcsolatos teendőkről. ugyanis három megye ver­senyzői közül továbbjutottak a holnap Budapesten meg­rendezésre kerülő országos vetélkedőre is. A felkészülés­ben a legnagyobb gondot a szükséges irodalom beszer­zése, és az idegen nyelven írottak fordítása jelentette. Gimnáziumi tanáraik, az is­kola angolul tanuló diákjai, Kiss Ferencné, faddi könyvtá­ros segítségével azonban ezek a gondok is megoldódtak. A november 25-én, Pakson meg­tekintett gyönyörű diaképes előadás is hozzájárult a két tolnai gimnazista sikeréhez. Közel 200 család vár vonalra Telefonhálózat-bővítés Kölesden és környékén A megye több településé­hez hasonlóan Kölesden is számos telefonigény-beje­lentés halmozódott fel. Az igénylőknek 40.000, illetve 35.000 forintot kellett befi­zetniük, attól függően, hogy mikor szálltak be. Kölesden és környékén közel 200 csa­lád reménykedik abban, hogy még ebben az eszten­dőben, vagy legkésőbb a jövő év első felében telefon- vonalhoz jut. A hálózat fejlesztésének első láncszeme a már meg­levő telefonközpont bőví­tése volt. A központót 400 vonallal egészítették ki. A konkrét vonalkiépítési munkák november elején kezdődtek meg. A munkák állásáról Benke Istvánt, a ki­vitelezéssel megbízott Quin- tel Kft. munkavezetőjét kér­deztem. — Sajnos, a korán bekö­szönő tél felborította eredeti elképzeléseinket. Kezdetben anyagellátási, nevezetesen kábelellátási zavarok akadá­lyozták a folyamatos kábel- fektetést, későbbiek során a munkagödrök kiásása jelen­tett gondot a fagyos talaj miatt. A megfagyott talaj a munkagödrök visszatakará- sánál is további problémát jelent. — Kölesden és környékén eddig is körülményes volt tele­fonálni napközben. Mi lesz, ha az előfizetőket bekapcsolják a hálózatba? — Valóban, átmeneti ideig lesznek zsúfoltsági problémák, de már folyama­tosan építjük ki a fénykábel gerincrendszert, . amivel megszűnik a jelzett gond. — A kábelfektetés miatt az utcák helyenként háborús álla­potokat mutatnak és nem egy családnak okoznak bosszúsá­got. A bosszúságért cserébe mit tudnak ígérni? — Azt, hogy még az idei évben néhány család élvez­heti a telefonálás előnyeit. Egyébként munkatársaim­mal nem töltjük le az ez évre még járó szabadságunkat, hanem decemberben is fo­lyamatosan dolgozunk. — Befejezésül mit kér Kö­tesd lakosságától? — Türelmet és megértést. Varga András Fokozódik a konkurenciaharc bolt és bolt között A kedves vásárló remélhetőleg jól jár A Tolna központjában most nyílott üzletet, a vállalkozói merészség, eltökéltség jelké­peként is szemlélhetjük. Egy üzletet, amit árui jellegének sokféleségéből adódóan igen nehéz lenne találó névvel el­látni, legegyszerűbb talán a „bolt" elnevezéssel aposztro­fálni. Van itt ugyanis zöldség, gyümölcs, vágott virág, de hamarosan mosóport és ház­tartási papírárut is kínálnak benne. Különösen akkor hat a meglepetés erejével ez a kíná­lat-összetétel, ha egy pillan­tást vetünk az üzlet közvetlen környékére. Túlnan, véle „át- ellenben éppen" 25 méteres távolságban a mezőgazdasági bolt forgalmaz zöldséget, gyümölcsöt. Boltunktól Szek- szárd irányába haladva (gyermek-kőhajításnyira) vi­rágbolt kínálja portékáit. (Vi­rág, növény, videokazetta, stb.) Szintén ezen irányban, csak „srégen" szemben - kb. 120 lábnyira -, a Margaréta és diszkont változata, valamint az Áfész üzlete is kínál mosó­szert és különféle papírárukat. Érthető, hogy ezen üzletek vezetői nem vonták keblükre kitörő örömmel Bíróékat, az új bolt tulajdonosait. De vajon miben bíznak az újak, amikor az ezen a területen megtalál­ható, lassan egymás he- én-hátán levő, hasonló pro- lú, „bejáratott" kereskedelmi egységek közé sokadiknak beállnak? Bíró Sándorné elmondta, hogy részben a szükség vitte rá őket a vállalkozásra, és arra is, hogy pont ezen a helyen alakítsák ki boltjukat, hiszen ebben az épületben laknak, három gyermekkel. A „kesz­tyűt" a bolthelyiség saját tu­lajdonban levő mivoltának segítségével kívánják felvenni, mivel áraikba nem kell beépí­teniük a bérleti díjat. Az áruk sokféle jellege pedig a több lá­bon állást, egyszersmind a nagyobb biztonságot jelenti számukra. A vevőnek persze nem az a dolga, hogy az üzletpolitikai megfontolásokat firtassa, ha­nem, hogy vegyen. Meg hogy Elvileg minél na­gyobb az eladói konkurencia, annál jobban jár a kedves vá­sárló. stájbak Fotó: Degré §í; A Bíró-bolt 1 i y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents