Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-04 / 283. szám
1993. december 4., szombat GAZDASAG «ÚJSÁG 5 ÁVÜ információk 1./ Kárpótlási jegy részvénycsere lehetőségek. Részvény neve Jegyzési idő Beváltási arány jegy: részvény Pillér 09.20-12.03. 3:4 Hajdúsági Iparművek 09.29-01.25. 2:3 Zala Bútorgyár 09.15-d4.14. 2:3 Prímagáz Rt. 1 e z á r u l t Balaton Füszért 12.062:3 Globus Rt. 12.0610:12 Domus Rt. (*) 12.082.000 címletértékű jegy +1.000 Ft cserében 3.000 F névértékű részvény * Minimális jegyzés: legalább 30 db részvény. A Balaton Füszért részvénye megyénkben Szekszárdon a Postabank Arany J. u. 45. szám alatt található fiókjánál is jegyezhető. A Globus Rt. részvénye a Budapest Bank Paks, Dózsa Gy. u. 10. sz. alatti helyen jegyezhető. December hónap folyamán tervezett további részvénycsere lehetőségek a Székesfehérvári Hűtőipari Rt., a Biogal Rt., a Chi- noin Rt., az Alkaloida Rt. által kibocsátott törzsrészvények jegyzése. Ezek konkrét feltételeiről a továbbiakban is tájékoztatjuk Önöket, kérdéseikre a 74/316-288-as telefonon irodánkban választ kaphatnak. 2./ Az Állami Vagyonügynökség és a Duna TV megállapodása alapján minden hét szerda 14 órakor közvetítik az Igazgatótanács üléséről készített sajtótájékozatót. Ez a jövő évtől az ÁVÜ szekszárdi ügyfélszolgálati irodájában videón is megtekinthető lesz a Széchenyi u. 24. szám alatt, naponta 8-16 óráig. Nászainé Hábel Klára irodavezető Tíz vidéki pályázatot már elfogadtak Hosszú idő után úgy tűnik, hogy végre nyugodtabb mederbe kerül az 1996-os Budapesti Expo ügye. A Világkiállítási Tanács november 29-ei ülésén Barsiné Pataky Etelka címzetes államtitkár, az Expo '96 főbiztosa bejelentette, hogy Székely Gábor főpolgármester-helyettessel megállapodott az expoiroda és a főváros közötti együttműködésről. A szerződést még a fővárosi önkormányzatnak is jóvá kell hagynia, de remélhetőleg ezt még az idén sürgősséggel megteszi a testület. Ezzel kapcsolatban Barsiné Pataky Etelka így nyilatkozott a Fe- renczy Europressnek: — A megállapodást több hónapos tárgyalássorozat előzte meg, s mára sikerült pontosan tisztázni a felelősségek körét. Eszerint az expo területén belül minden építési munkáért mi felelünk, a világkiállítás területén kívül eső, infrastrukturális fejlesztésekről a fővárosnak kell gondoskodnia. Ehhez persze komoly anyagi támogatást is kap Budapest. S ehhez számítsuk hozzá azt is, hogy az expóval kapcsolatos fejlesztések, beruházások a jövőben is a főváros, az ország javát szolgálják. Hogy mást ne említsek: fokozott ütemben folynak majd az autópálya beruházások, új metrószakasz épül, fejlődik a telefonhálózat, készül a lágymányosi híd. — Milyen a kapcsolatuk a vidékkel? Született-e megállapodás a világkiállításhoz kapcsolódó más programokról? — Az 1996-os Budapesti Expóval párhuzamosan több vidéki helyszín is bekapcsolódik a programsorozatba. Pályázatot írtunk ki, amelynek első fordulójában 400 ötlet érkezett be. A második fordulóban, a konkrét megvalósítás pénzügyi tervei alapján már tíz pályázatot elfogadott a bíráló bizottság. Vidéken, a helyi sajátosságoknak megfelelően kulturális-, sport-, illetve az idegenforgalommal összefüggő programok lesznek, de tudományos konferencia rendezésére is akadt vállalkozó. Reményeink szerint az eddigi vidéki helyszínek - Albertirsa, Hajdúszoboszló, Kunhegyes, Kecskemét, Tállya, továbbá Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zemplén megye, a Tátika- Rezi Régió tizenhat kistelepülése - mellett még legalább húsz pályázó kapcsolódhat be a programokba. N.Zs. Ferenczy Europress Javaslat az állami földek kijelölésére Kevés a kárpótlásra felajánlott föld Egy bizottsági munka eredménye, hogy megszületett megyénkben is a javaslat az állami földek kijelölésére. A részletekről dr. Ótós János, a megyei kárrendezési hivatal vezetője tájékoztatott bennünket.- Kik vettek részt a bizottság munkájában?- A megyei hivatalok képviselői: a földművelésügyi, a természetvédelmi, a földhivatal, a kárrendezési hivatal egy-egy munkatársa, az erdőfelügyelőség és az érintett állami gazdaságok képviselői. Ez a bizottság csak javaslatot tett a kijelölhető területekre, lehet több és lehet kevesebb is a majd árverésre kerülő földterület.- Milyen elvek alapján készítették el a földek kijelölésére tett javaslatot?- A Földművelésügyi Minisztérium normatívákat küldött az állami gazdaságoknak, melyekben meghatározták a gazdaság működőképességéhez szükséges földterületek nagyságát. Például kocatartás, tejelő tehenészet vagy akár vetőmag termelése esetén, mekkora az a földterület amelyre szüksége van a gazdaságnak, ahhoz, hogy gazdálkodni tudjon. Szerintem az alkalmazott normatívák olyan „bőségesek", hogy a kárpótlási törvény által előírt aranykorona érték legalább 20 százalékát,- amit ki kellene mérni,- semmiképpen sem fedezi, legfeljebb ennek töredékét. Az erdőgazdaságok esetében nem normatívák alapján került sor a kijelölésre. Az elképzelés az volt, hogy a földterület 40 százaléka kerüljön kijelölésre, ehelyett 10 százalékot ajánlottak fel a gazdaságok.- Vegyük sorba az állami gazA Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság kilencszáznyolcvan aranykoronát ajánlott fel daságokat, mekkora földterületeket ajánlottak fel?- A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát 8176 aranykorona földre tett javaslatot, itt a törvényben előírt 20 százalék 69.935 AK lett volna. A Paksi Állami Gazdaság 24.514 aranykorona föld kijelölésére tett javaslatot, a 103.625 AK helyett. A Tamási Állami Gazdaság 8707 aranykorona termőföld kijelölésére tett javaslatot. A Dalmandi Állami Gazdaság által felajánlott föld 13.650 aranykorona, a 20 százalék pedig 61.065 AK lenne. A Hőgyészi Állami Gazdaság javaslata 19.025 aranykoronára szól, a 20 százalék itt 52.873 AK lenne. Csak Zom- báról 40 ezer aranykorona körül jelentettek be igényt. A Gyulaji Állami Erdő és Vadgazdaság Tamási, 3701 AK-ra tett javaslatot, aminek a nagyrésze erdő, de kevés szántó és gyep is van benne. Ez 343 hektár területnek felel meg. A Gemenci Állami Erdő és Vadgazdaság Baja, 980 aranykoronát ajánlott fel, ami 167,4 hektár földterületnek felel meg.- Ki licitálhat ezekre a területekre?- Bárki, aki saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel rendelkezik, az ország bármelyik területéről jöhet és licitálhat megyénkben is.- Mi történik, ha nem lesz elég ez a földterület sem?- Nem tudom. Véleményem szerint az állami gazdaságokban még nagyon sok földterület van, amit ki lehetne jelölni, különösen ott, ahol veszteséges a gazdaság.- Említette, hogy még csak javaslat született, mikorra várható a döntés ebben az ügyben?- A döntés januárra várható, a javaslatokat a Földművelésügyi és a Pénzügyminisztérium, együttesen megvizsgálja és azután dönt.- Mikor lehet majd ezekre a földekre licitálni?- A döntéstől függ, ha az megszületett, utána meg kell hirdetni az árverések helyét, a földhivataloknak fel kell mérniük a területeket, mindez hónapokat vesz igénybe. Mauthner A fogyasztó nem balek Még mindig előszeretettel néznek baleknak bennünket, fogyasztókat. Ez derül ki a Földművelésügyi Minisztérium legutóbbi élelmiszer ellenőrzési jelentéséből. Az áru hibás jelölését általában még a szakemberek is bocsánatos bűnnek tartják, holott a tájékoztatás elmaradása - például a súly, a gyártási idő fel nem tüntetése, illetve eltitkolása - sérti a fogyasztó érdekét s olykor az egészségét is veszélyezteti. Arra is fényt derítettek az ellenőrök, hogy az élesedő piaci verseny következtében a gyártók egy része hibás vagy félrevezető megnevezéssel próbál tisztességtelen piaci előnyökre szert tenni. Olyannal is találkoztak, hogy a gyártó a termékét élelmiszerként engedélyeztette, de utólag gyógyhatásra utaló felirattal látta el a boltba kerülő szállítmányokat. Néhány feldolgozó üzem „zsákbacimke" -játékot játszik a vevővel: a tasak belsejében helyezi el a mélyhűtött termékre utaló jelölócímkét. így az árura utaló tájékoztatáshoz csupán otthon, a fagyasztott termék kiengedése után juthat hozzá a fogyasztó. Dívik, szerencsére nem tömeges méretekben, a bor állami ellenőrző jegyének hamisítása is. A konzervek jelölésével nagyüzemi szinten nincs gond, a vásárlók felvilágosítása korrekt. Nem úgy egyes kisüzemeknél. A Konzerv- Zöldség- Gyümölcsfeldolgozó Kft például „Kovászos jellegű uborka" fedőnév alatt próbálja rásózni a fogyasztóra az előtartósított uborkát. Szerencsére a minőségellenőrök ezt megakadályozták. A kenyér jelölésénél is szabálytalanságra bukkantak a szakemberek. Az 1 kilogramm alatti kenyeret nem kell címkével ellátni, ebből következően a pékek szívesebben sütnek 90-80-70-50 dekagrammos vekniket .Ezek nagy térfogatúak, kis súlyúak és drágák. Tökéletesen alkalmasak a vevő megtévesztésére. A minőségellenóröknek az üdítőital gyártóknál tett látogatásán kiderült, hogy több üzemben - a kiszabott bírságok ellenére - élelmiszer széndioxid helyett ipari széndioxidot használnak. újvári Adósképző (4.) Bankszolgáltatások versenye Már korábban tisztáztuk, hogy nagyon fontos tudnunk, vajon az adott bankban biztonságban van-e a betétünk, s azt jövedelmező feltételekkel kezelik-e? De ugyanilyen elsőrangú szempont az is, milyen szolgáltatásokat kínál a partnerünk. Akinek a folyószámláján családi vállalatának, vagy cégének a forgótőkéje mozog, nem mindig elégedhet meg azzal, hogy havonta egyszer értesül a számla egyenlegéről, a bevételi és a kifizetési tételekről. Ma már számos bank - igaz, külön díjazásért - hajlandó ennél sűrűbben is számlakivonatot küldeni. Ebben az esetben fizetni kell a posta- költségért, sordíjat a diszpozíciókért, bár egyes pénzintézetek az ügyfelekért folytatott versenyben ezért nem számítanak fel külön jutalékot. Csodák azonban nincsenek: az ilyen banknak is kárpótolnia kell magát a kieső költségekért s ezt vagy a kamatokban érvényesíti, vagy egyéb tevékenységénél számít fel többet, netán lassabban hajtja végre a megbízásokat, mert a dologi és személyi költségeken takarékoskodik. Egyben tovább használja - kamatmentesen, vagy alacsony kamattal - az ügyfél pénzét. A világon mindinkább az az irányzat érvényesül, hogy a bankok megfizettetik szolgáltatásaikat az ügyfelekkel. Bevételeik harmada ma már a szolgáltatásokból származik. Különösen így van ez az igen magas színvonalú és sokféle szolgáltatást nyújtó, magas szakképzettségű tisztviselőket foglalkoztató kis- és középbankokban. A gyors, pontos és hasznos szolgáltatásokra nem érdemes a pénzt sajnálni, mert az bőven megtérül a gyorsabban forgó tőkében. Ráadásul amiért külön fizetünk, azért magasabb követelményeket is támaszthatunk. Fokozott felelősséget, ha kell kártérítési felelősségeket is elvárhatunk a pénzünkért. Ha nem mosódik el a könyvelésben, hogy mire, mit költünk, egy idő után magunk is számot vethetünk azzal, milyen szolgáltatás mennyit ér nekünk s az egyes bankokban ugyanaz a kiszolgálás mennyibe kerül. Nem közömbös az sem, hogy a bankunk hányféle módon vesz részt a fizetési forgalomban, hogy a speciális megbízásoknak is eleget képes-e tenni? Beszedi-e a vevőktől az áruszállításért, vagy a szolgáltatásért nekünk járó összeget? Az ellenünk benyújtott fizetési megbízásokkal kapcsolatban ellenőrizni tudja-e, hogy a benyújtónak nincs-e velünk szemben fizetési, szállítási vagy szolgáltatási kötelezettsége? Az ilyen szolgáltatások már megfelelő támpontot nyújtanak ahhoz, hogy az ügyfél mérlegeljen és úgy válasszon a bankok között. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Felelősség, avagy meddig szabad a vásár? A vállalkozási kedv „felfutása" gyakran olyan embereket is a piacra sodor, akik nem igazán korrekt eszközökkel próbálnak meggazdagodni... Milyen felelősség terheli a vállalkozót? A kérdésre dr. Bese Julianna jogi szakértő válaszolt: — Minden egyéni vállalkozó tevékenységéért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Kivéve akkor, ha egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapít, hiszen ekkor csak a társaságba bevitt vagyon mértékéig terjed az anyagi felelősség. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyéni vállalkozó nem lehet egy gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, továbbá nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja sem. (Kültag természetesen lehet, hiszen ez nem jár korlátlan felelősséggel.) Az 1991. évi IV. törvény rendelkezései segítik a munkanélkülieket, hogy vállalkozók lehessenek. Á vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával nem szűnik meg automatikusan a munkanélküli járadékra való jogosultság: további hat hónapig e járadék összegének megfelelő támogatást kaphatnak. Vállalkozói igazolással a munkaügyi központok szaktanácsadását 50 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe, s hasonló kedvezményt kapnak a szükséges tanfolyami átképzés költségeihez is. Hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50 százalékát 1 évig megtérítik számukra. A kezdők a vállalkozás első évében csak a minimális bér alapján kiszámított 2592 forint társadalombiztosítási járulékot fizetik. N. Zs. Cégjogi konferencia A cégjegyzési kérelmek 90 százaléka, beleértve a gazdasági társaságokét is, hiányosan vagy rosszul kitöltve kerülnek a cégbíróságok elé. Ez adta az aktualitását a pénteki Országos Cégjogi Konferenciának. A meghívott szakemberek elsősorban az egyéni vállalkozókra vonatkozó legfontosabb tudnivalóiról beszéltek. Tőkés Géza, a Fővárosi Cégbíróság elnöke elmondta: bár az egyéni vállalkozók számára nem kötelző a cégbejegyzés, mégis tanácsos megtenni ezt azoknak, akik később egyszemélyes kft.-vé, vagy részvénytársasággá kívánnak átalakulni. A cég nevét gondosan kell megválasztani, hiszen nem a megyei, hanem az országos cégkizárólagosság elve érvényesül. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 147,54 150,34 ausztrál dollár 66,49 67,73 belga frank (100) 273,97 278,63 dán korona 14,62 14,88 finn márka 17,03 17,43 francia frank 16,76 17,04 görög drachma (100) 40,15 40,99 holland forint 51,53 52,39 ír font 139,86 142,46 japán yen (100) 91,60 92,80 kanadai dollár 74,77 76,17 kuvaiti dinár 333,40 338,90 német márka 57,76 58,72 norvég korona 13,31 13,55 olasz líra (1000) 57,15 58,43 osztrák schilling (100) 821,24 834,84 portugál escudo (100) 56,40 57,50 spanyol peseta (100) 69,70 71,22 svájci frank 66,47 67,55 svéd korona 11,71 11,97 USA dollár 99,56 101,12 ECU (közös piac) 110,99 112,95
