Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-31 / 306. szám

1993. december 31., péntek GAZDASAG MÉPÚJSÁG 5 Adósképző A bank nem önkiszolgáló bolt Körkérdés vállalatok vezetőihez Hogyan zárta az idei évet? Amikor bankhitelt akarunk felvenni, fontos, hogy ne fo­lyamodjunk olyan nagyság- rendű összegért, s ne akarjunk elérni olyan feltételeket, ame­lyet egyetlen pénzintézet sem teljesíthet, mert könnyen szembekerülhetünk a tör­vénnyel. Ellentétben a közhiede­lemmel, a banktulajdonosok, a bankok főtisztviselői valójá­ban rendkívül szűk körben dönthetnek a hitelek odaítélé­sekor, mert hatáskörüket szi­gorúan szabályozzák a törvé­nyek. Ezt igényli a közérdek védelme, hiszen a bankok sa­ját tőkéjének minden forint­jára 12,5 Ft idegen pénz jut. Az első korlátozás a pénzin­tézet tulajdonosainak nyújtott hiteleket szabályozza, s az odaítélési eljárást szigorítja. Éppen az 1992-es hazai bank­botrányok bizonyítják, meny­nyire alapvető, hogy a vi­szonylag kis tőkét befektető tulajdonosok megfelelően nem fedezett kölcsönfelvéte­lek révén ne szivattyúzhassák ki egy-egy bank tőkéjét. Aki tehát azt feltételezné, hogy bankot alapítva vagy bank­Kevesebbet költünk Hazánk ipari termelése az elmúlt években rohamosan csökkent. Éppen ezért ked­vező hír, hogy 1993. első kilenc hónapjában több mint 4 száza­lékkal többet termelt iparunk, mint az egy évvel korábbi idő­szakban. A feldolgozóipar összesség- gében 3,3 százalékkal több produktumot állított elő. Leg­nagyobb mértékben az ásvá­nyi termékek (15 százalékkal) és a gépipari termelés (12,6 százalékkal) emelkedett. Mindezeket a javakat szinte teljes egészében belföldön ér­tékesítették az iparvállalatok. Nyilván a fizetőképes kereslet csökkenésének "köszönhe­tően" viszont élelmiszerekből, italokból, dohánytermékekből több mint 5 százalékkal keve­sebbet vásároltunk, mint az előző év hasonló időszakában. Csaknem 20 százalékkal esett vissza az üzemanyag felhasz­nálás is. Az eladhatóság szempont­jából a legbiztosabb termé­keknek a vegyipari és a gép­ipari cikkek számítanak. Ezek a gazdasági nehézségek elle­nére kül- és belföldön egya­ránt keresettek. A vegyipar itthon 2,8, míg a külpiacokon ÍO százalékkal tudta növelni eladásait. A gépiparban ez az arány fordított: a belső piac 18, a külső viszont alig 2 száza­lékkal többet vett fel, mint 1992. első kilenc hónapjában. D.Zs. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 147,55 150,35 ausztrál dollár 67,10 68,34 belga frank (100) 278,11 282,77 dán korona 14,81 15,07 finn márka 17,22 17,62 francia frank 17,01 17,29 görög drachma (100) 40,12 40,96 holland forint 51,58 52,44 ír font 141,39 143,99 japán yen (100) 89,15 90,35 kanadai dollár 74,46 75,86 kuvaiti dinár 333,97 339,47 német márka 57,75 58,71 norvég korona 13,31 13,55 olasz líra (1000) 58,43 59,71 osztrák schilling (100) 821,48 835,08 portugál escudo (100) 56,70 57,80 spanyol peseta (100) 69,95 71,47 svájci frank 68,03 69,11 svéd korona 11,95 12,21 USA dollár 99,63 101,19 ECU (közös piac) 111,63 113,59 Aki válaszol: Jobbágy Gábor és Kiss Imre részvény-tulajdonosként ked­vezőbb elbánást élvez majd, mint más potenciális adós, az keservesen' csalódik. Azt mondhatnék, hogy a bankve­zetésben részt nem vevő tu­lajdonosok kívülállóknak te­kintendők, a bank hitelezői­vel, betéteseivel azonos elbírá­lás alá esnek. Nem tekinthet­nek be a bank ügyfélinformá­ciós dossziéiba, banktulajdo­nosként sem tudhatnak meg esetleges versenytársaikról többet, mint amit ügyfélként is megtudhatnának. A tulajdonosok élvezhetik az osztalékot, gyakorolhatják szavazati jogukat a tisztségvi­selők megválasztásában, il­letve újraválasztásának meg­tagadásában, a mérleg és az eredménykimutatások jóvá­hagyásában vagy elutasításá­ban, netán a nagy üzleti stra­tégiai kérdések eldöntésében. Ám nincs hatáskörük az egyedi döntéseknél. A bank nem a tulajdonosok önkiszol­gáló boltja. Hasonlóképpen nem élvez­nek előnyt a kölcsönfelvétel­kor azok a cégek sem, amely­ben valamely pénzintézetnek A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) novemberben 3.058 kö­tésben árfolyamértéken szá­molva 15,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, amely részben az államkötvé­nyek piaca feléledésének kö­szönhető. Élénk üzletmenet jellemezte ugyanakkor a rész­jelentős tulajdoni hányada van. Az ő esetükben is szigorí­tott elbírálást kell alkalmazni. Téves az a hiedelem, hogy ha egy adós cég a bankkal szemben fennálló, ki nem egyenlített tartozásai fejében részvényeket ad át a hitelező pénzintézetnek, akkor köny- nyebben jut hitelekhez. Éppen az ellenkezője történik: a bank egyetlen megfontolása az, hogy nem dob jó pénzt - amit máshová fektethetne - a rossz pénz után, amelyet az általa hitelezett cég elvesztett. Ennél fogva szigorú vizsgálattal, szanálási intézkedésekkel, eszközök eladásával, felszá­molással fenyegetheti a céget éppen azért, mert a bank köte­lessége, hogy a birtokában lévő idegen forrásokat - vagyis a saját adósságait - a lehető legbiztonságosabb mó­don kezelje. A piacon, meg a belső költségek alakulása so­rán dől el egy-egy cég adósi minősége, hitelképessége, s nem azon, hogy "férges alma­ként" egy bank ölébe hullott, vagy sem. Bácskai Tamás Ferenczy Europress vények és a kárpótlási jegyek piacát. 1993 eltelt tizenegy hónapjában a BÉT összes for­galma 19 ezer kötésben meg­haladta a 155 milliárd forintot, amely éves szintre átszámolva az 1992-es év forgalmának (34 milliárd forint) közel ötszö­röse. Év végén az ember számve­tést készít az elmúlt időszak­ról. Néhány nagyobb vállalat, gazdasági társaság vezetőjét arra kértük, hogy tegyék ugyanezt, de tapasztalataikat, véleményüket osszák meg az olvasókkal. Körkérdést intéz­tünk 7 vállalat vezetőjéhez, mégpedig a következőket: 1. Sokan azt jósolták, hogy az idei év gazdasági mélypont lesz az ország éleiében. Véle­ménye szerint az Önök válla­latánál ez mennyire igazoló­dott be? 2. Milyen tervet, stratégiát dolgoztak ki, hogy a vállalat működőképességét megőriz­zék? 3. Amennyiben nem titok, akkor számokban is jelle­mezze az elmúlt évet, viszo­nyítva az előző évekhez, (piac, bevétel, dolgozók lét­számának változása, bére). 4. Mit várnak a következő esztendőtől? A BHG 4.számú gyárának vezetői, Jobbágy Gábor gyári­gazgató és Kiss Imre kereske­delmi vezető válaszolt lapunk kérdéseire. 1./ Szerintünk a mélypont még nem az idei év volt. Bár a vállalat átalakulásával kapcso­latos tervek és intézkedések már a kiutat jelölik, a korább­ról örökölt gazdasági szorítás (tőkehiány, elmaradás a mű­szaki fejlesztés területén; a hi­telek felfutó kamatainak ter­hei, stb.) nem gyorsan felold­ható feszültségek. Az év má­sodik felében meghirdetett kormányintézkedések (bank­konszolidáció, iparvédelmi törekvések, adósságátüteme­zés) a vállalat kilátásait jelen­tősen javítják. A biztos meg­oldást az jelenti, ha a BHG - erre ma jobb esélye van mint korábban - a telefonfejlesztési programból minél nagyobb piaci részt tud megszerezni, ezzel több ezer munkahelyet megőrizve. 2./ Az előzőekből - és a ke­leti piacok elvesztéséből - adódott a szekszárdi gyár számára az a kényszerhelyzet, hogy szellemi erőforrásait, műszaki, technológiai képes­ségeit a híradástechnikából konvertálja más, elfogadható áron értékesíthető termék­körbe. Itt is határt szab a tőke­hiány. Stratégiai elképzelé­sünk szerint kapcsolódni kí­vántunk és kívánunk kevés beruházást igénylő, gyorsan realizálható megoldásokhoz, mint például az export bér­munka. Piackutatásunk eredményeképpen ma három alapvető export tevékenysé­günk van: Mintegy 1,7 millió márka értékben szállítunk eszközö­ket az Opel cégnek Németor­szágba, illetve a GENERAL MOTORS-nak Európába. Be­szállítói vagyunk a HANTA- REX INDUSTRY Rt. olasz cégnek, számítástechnikai és híradástechnikai alkatrészek­kel. Kábelszerelő és kábelkon­fekcionáló műhelyünk nagy szériában állít elő az autóipar­ban és a háztartási gépekben használatos kábelcsoportokat. Kialakítottuk a módszerét annak, hogy a korábbiaktól el­térően akármilyen kis értékű megbízást, megrendelést elfo­gadunk, amire eszközeink al­kalmasak. Meglepő módon je­lentős árbevételt sikerült így elérni. 3./ A '93-as év legnagyobb eredménye, hogy a BHG tal­pon maradt, s ez belső erőinek köszönhető. A vállalat priva­tizációra előkészített állapot­ban van. A 4. számú gyár a tervek szerint önállóan fog működni. A szekszárdi gyár 1993. évi termelési értéke kö­zel 450 millió forint. A foglal­koztatott munkaerő szerkeze­tét ugyan jelentősen meg kel­lett változtatni, de 93-ban tu­lajdonképpen a létszám ál­landó volt. Drasztikus leépí­tésre nem került sor. Október­ben a béreket átlagosan 17,5 százalékkal tudtuk emelni, a keresetszint 26 százalékos nö­vekedése mellett. A megkez­dett privatizációs folyamat gyárunknak nagyobb önálló­ságot, de élesebb elszámolást eredményez. Üzleti tervünk szerint a foglalkoztatott mun­kaerő szintentartása mellett, reális az esély forgalmunk és bevételeink 15 százalékos emelésére. Ugyancsak úgy lát­juk, a nyugati gazdasági stag­nálás miatt piaci részesedé­sünk megtartása sokkal na­gyobb erőfeszítéseket igényel. Az energia és az alapanyagok némelyikének drasztikus ár­emelése várhatóan komoly gondokat okoz. Mauthner / A Budapesti Értéktőzsde novemberi forgalma Beszélgetés a Matáv-tender nyertesével Az évtized végén várakozás nélkül jutunk telefonhoz Több turista valuta fogy November végéig 383 millió úgynevezett turistadollárt (mintegy 38 milliárd forint) váltottak ki valutalapjukra a ma­gyar állampolgárok, 110 millió dollárral többet mint az elmúlt év hasonló időszakában. Mintegy 2 millióan éltek ezzel a lehe­tőséggel. Ez azt jelenti, hogy az igénybevevők az éves 350 dollá­ros keretükből nem egészen 200 dollárt használtak fel. Tavaly egész évben 344 millió dollárt adtak az egyéni valutakeret ter­hére. A rekordot 1989 tartja 450 millió dollárral. Hogyan képzeli el a jövő évet az Agrárkamara? A Deutsche Bundespost Te­lekom érdekes helyzetben van: miközben Magyarorszá­gon részt vesz a privatizáció­ban, saját maga állami válla­lat. Csak most kezdődtek tár­gyalások privatizációjáról, ami legkorábban 1996-ban indulhat el. Ez a cég vállalko­zott az Ukrán Telefon Társa­ság modernizálására, Orosz­országban és Kazansztánban most folynak hasonló tárgya­lások. Terveik között szerepel a Trans European Line, a TEL elnevezésű üvegszálas optikai rendszer kialakítása, ami az egykori keleti blokk országait kapcsolja majd be Európa kommunikációs vérkeringé­sébe. A cég tavalyi bevétele 36 milliárd USA dollár volt. — Mit vár a magyarországi üzlettől? - kérdeztük Helmut Ricke urat, a Deutsche Bun­despost Telekom igazgatóta­nácsának elnökét. Ricke úr cége az Ameritech Internatio­nal Inc. társasággal együtt nyerte el Közép-Kelet-Európa eddigi legnagyobb privatizá­Az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások csaknem 7 ezer tételnyi élel­miszert vizsgáltak meg, me­lyeknek csaknem 90 százaléka nem felelt meg a hatályos sza­bályok előírta követelmé­nyeknek. A Teszt magazinban közöltek alapján a III. negye­dévben minőséghibás élelmi­szer forgalomba hozataláért 239 szabálysértési eljárást kezdeményeztek, 37 helyszíni bírságot szabtak ki és csak­nem 440 esetben figyelmeztet­ték az előállítókat. Igen gyakori az élelmisze­ciós versenytárgyalását: a MATÁV megemelt alaptőké­jének harminc százalékát vá­sárolták meg 875 millió USA dollár értékben. Miért? — Magyarország rendel­kezik e térségben a legfejlet­tebb külkereskedelemmel, előrehaladott a privatizáció és persze az egyéb német érde­keltségekről sem szabad meg­feledkezni - válaszolta az el­nök. - A mostani befektetés egybeesik a Deutsche Tele­kom stratégiai céljaival, ráa­dásul jó beruházásnak tartjuk ezt a vállalkozást. Magyaror­szág földrajzi elhelyezkedése szinte kínálja, hogy itt létesít­sünk egy nagy nemzetközi kommunikációs csomópontot, hiszen az önök országán ke­resztül lehet eljutni Dél-Ke- let-Európába. — Mikor térül meg ez a be­fektetés önöknek? — Azonnal megkezdi mű­ködését a tőke. Ma aláírtuk a szerződést és ettől a pillanat­tól kezdve a MATÁV társtu­lajdonosai vagyunk. Az ő rek hibás jelölése, illetve a jelö­lés hiánya. Sajnos ezek a gon­dok az utóbbi évek során megduplázódtak. Ennek egyik oka az élesedő konku­rencia. Valószínűleg ez ösz­tönzi a gyártót a következő trükkökre: egyáltalán nem je­löl gyártási időt, előre dátu- mozza a terméket, egyes árut élelmiszerként engedélyeztet, s aztán gyógyhatásra utaló fel­irattal látja el, stb. Az egyes iparágaknak megvannak a maguk „specia­litásai". A baromfifeldolgozó iparban például a tasakok bel­haszna a mi hasznunk is. Szo­ros együttműködés kezdődik közöttünk: szakembereink megvizsgálják a helyzetet és közösen alakítjuk ki az új stra­tégiát. Minél hamarabb növel­jük a telefonelőfizetők számát, annál hamarabb kezdődik a megtérülés. Ma mintegy hét­százezer ember szeretne tele­fonhoz jutni. Az évtized, vagy ha úgy tetszik, az évezred vé­gére ezeket az igényeket ki fogjuk elégíteni. S nemcsak kielégítjük, hanem sokkal jobb színvonalon biztosítjuk a tele­fonszolgáltatást. Ma Nyu- gat-Európában átlagosan száz ember közül minden negyve­nediknek van telefonja, így lesz ez Magyarországon is az évtized végére. Ehhez meg kell kétszereznünk a telefone­lőfizetők számát. — Mikor jutunk el oda, hogy az igénylőknek nem kell majd várniuk a telefonvona­lakra? — Az évtized végén már Magyarországon is ez lesz a helyzet. Roóz Péter sejébe rakják a címkét, ami a termékre rendszerint ráfagy. A bőriparban az állami elle­nőrzőjegyet hamisítják, utá­nozzák. A húsiparban a bélbe csomagolt áruk összetételéről csak az eladó tud, a vásárló nem, a sütőiparban gyakori a címke nélküli, ezért azonosít­hatatlan árú és minőségű ke­nyér. Ami a fentieket illeti, a ké­szülő új élelmiszertörvény a jelenleginél sokkal korszerűbb lesz, s nem ártana, ha a gyár­tók erre még időben felké­szülnének! vem A tél a mezőgazdaságban „holt időnek" számít. A föl­deket hó borítja, „csupán" az állatok ellátása marad a gaz­dákra. No és persze, a felké­szülés a tavaszi munkákra. De vajon mire készüljenek a kis­termelők? - kérdeztük Körösi Imrét, a Magyar Agrárkamara elnökét. — A mezőgazdaság mai helyzetéből ítélve úgy látom, jobb, ha a gazdák minimum szinten tartják az állatállomá­nyukat, s ugyanezt teszik a földekkel is. Vagyis minden szem termést betakarítanak, de nem vetnek be ugyanak­kora területeket. Bár az az igazság, hogy a parlagföldek kezelése, a talajszerkezet szin­ten tartása ugyanolyan költ­séges, mint a megművelése. Az állatállományt azért kell őrizni, s azért nem szabad a tenyészállatokat kivágni, mert az ökonómiai problémákat okozhat később, amikor már érdemes lesz szaporítani az ál­lományt. — Ön szerint mikor lesz ez? — 1994-ben még biztosan nem lehet nyereséges a mező- gazdaság Magyarországon. A földtulajdonváltás 1994 végére befejeződik, s reméljük, hogy az évek óta tartó aszály is vé­get ér. S akkor már „csak" a megfelelő agrárfinanszírozási rendszert kell kialakítani ah­hoz, hogy az ágazat talpra áll­hasson. A mezőgazdaságot sújtó hibás döntések mára oda vezettek, hogy tejből, cukor­ból, búzából behozatalra szo­rul az ország, s hogy ma Ma­gyarországon drágább a ga­bona, mint a világpiacon. Erre - jó adottságaink miatt - még sosem volt példa a magyar mezőgazdaság történetében. — Milyen agrárfinanszíro­zási rendszer segíthetne a me­zőgazdaság gondjain? — Mindenekelőtt a kister­melőket kell pénzhez juttatni. Jelenleg a bankoknak nem áll érdekükben, hogy hitelt folyó­sítsanak a részükre. Miért is tennék, amikor az állami ki­bocsátású értékpapírokba is befektethetik a pénzüket? Kockázat nélkül, nagyobb nyerséggel, mint amennyi a hitelkamatokból származna. Ráadásul a mezőgazdaságban éven túli hitelekre van szük­ség, ami különösen kedvezőt­len a bankok számára. — Az adórendszer is hát­ráltatja a kis- és középvállal­kozások működését, fejlődé­sét. A tíz százalékos élelmi­szer-áfa egyenesen gyaláza­tos! Máshol ilyen vagy egyál­talán nem létezik, vagy ala­csonyabb a mértéke. A nálunk sokkal gazdagabb Németor­szágban például mindössze 6 százalékos forgalmi adó tér­heti az élelmiszereket. Domi Zsuzsa Ferenczy Europress Fogyasztók védelmében Trükkös élelmiszergyártók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents