Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-31 / 306. szám
6 »ÚJSÁG SPORT 1993. december 31., péntek Forro pillanatok Bennünket, sportújságírókat is gyakran megkérdeznek, milyen is volt ez a '93-as esztendő. Mi tagadás, az ilyen forró pillanatokból bizony nekünk is kijutott... Kis Pál - nagykabátban Kispál István, a szekszárdi televízió vezetője a júliusi kánikulában nagykabátban tekerte le a kerékpáros Gemenci Nagydíj hatkörös háztömbkörüli távját. Baibeck, a részeges balbekk Szilveszteri szívküldi Teszler Vendelnek, a paksi NB Il-es labdarúgócsapat volt edzőjének: „Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek". Guóth Iván szekszárdi kosárlabda edzőnek: „Nem az a fontos, hogy az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal". Keresztes János szekszárdi sportcsarnok igazgatónak: „Tegnap sem ragyogott több csillag az égen". Herczig Gábornak, a Tolna Megyei Testnevelési és Sporthivatal előadójának: „Ha megversz is imádlak én, te drága szép apacslegény". Kovács Antal olimpiai és világbajnok paksi cselgán- csozónak: „Amerre én járok, bámul a világ". Bozai Gyulának, a Szekszárdi Polgári SE volt edzőjének: „Két út van előttem, melyiken induljak". Valerij Gorskovnak, a Szigma-Szekszárd egykori ukrán mesterének: „Búcsúzni csak nagyon szépen szabad." Buttás Pálnak, a női kosárlabda válogatott szövetségi kapitányának: „Ott fogsz majd sírni, ahol senki sem lát". Fekete Istvánnak, a Dombóvári VMSE volt labdarúgó edzőjének: „Minden ember életében van egy pillanat". Kerekes Antalnak, a Tolna Megyei Kézilabda Szövetség főtitkárának: „Édesanyám mond meg mit csináljak, sze- ressek-e, vagy tótágast álljak". Honvéd Istvánnak, a KSC Szekszárd technikai vezetőjének: „Fizetek főúri volt egy feketém, meg egy életem ..." Balogh Ilonának, a Tolnai SE asztalitenisz edzőjének: „Mi fáj, gyere mesélj". Czanka Attilának, a Húsipari SE Európa-bajnok súlyemelőjének: „Csak a szépre emlékezem". Missura Gábor NB I-es kosárlabda játékvezetőnek: „Most kéne abbahagyni, elfutni, elrohanni". A Bergengóciai labdarúgó megyebajnokság őszi 22. fordulójában esett meg az eset. Azon a hétvégén a Zakófalva az Agyagpusztai Tehénistálló csapatát fogadta. A zakófalvaiaknál a kaput ezúttal is Schil Toni védte (elnézést: ő húzta fel az 1-es mezt), Suta Gabi volt a jobbhátvéd, Center Alfi söpröge- tett, a Hóhér a beállós, míg (főhősünk) Balbeck a balbekk posztján szerepelt. A középpályán a megszokott Cseles, Kutyási, Blumenschattenstei- ner trojkafogat (a falubeliek már csak így becézik őket) pöngetett. Elöl jobb szellőben Száguldj Feri, középcsatárban Bólints Csöpi, bal szellőben pedig Kolompár IX. próbálkozott meg a lehetetlennel, eltalálni a pusztaiak kapuját. Elkezdődött a mérkőzés, a publikum nyugodtan tök- és napraforgómagozott, anyáz- gatott. Csak két pprc telt el, s máris (mint rendesen) Schil Toni hálójában táncolt a laszti. Balbecket, a kőkemény bal- bekket bolondította be a pusztai Careca (polgári nevén Karika), beadásából Felhő fejessel szerzett vezetést a Tehénistálló csapatának. Alig kezdtek közepet a fiúk megint Balbecket etették meg, Kötény Karcsi akkora kötényt adott neki, hogy abban a Gizi meg a Manci néni együtt süthetne pogácsát. Pillanatokon belül jött az újabb Kötény trükk (egy átemelős csel), ami után a balbekk úgy kereste a labdát, mint Sherlock Holmes és Watson doktor a sheffieldi postarablókat. Ezt követően hihetetlen dolog történt: Balbeck eltalálta a labdát, anélkül, hogy az elhagyta volna a játékteret. E nagyszerű teljesítmény (Balbeck szökőévenként tesz ilyet) sem csökkentette azonban a zakófalvaiak egyre növekvő vércukor szintjét és röhögőgörcsét, amikor meglátták azt a hatalmas luftot, amit balbekküknek sikerült elkövetnie. Ezután Balbeck- nek már csak egy húzása maradt felmenő ági rokonainak megemlítéséig. Persze sikerült kihúznia az utolsó gyufaszálat is, amikor az ellenfél helyett saját csapattársát, Blumens- chattensteinert szerelte le. Nem is kellett több, a nézők írókat, költőket, nyelvészeket meghazudtoló szókinccsel kezdték el ecsetelni Balbeck eddigi teljesítményét. Hősünk véres szemű, mámoros tekintettel, sörszagú lehelettel nézett ki a bömbölő tömegre és ajkait alig hallhatóan a „szódát" szó hagyta el. Ekkor kezdett megvilágosodni (na nem Balbeck tekintete, hanem a felismerés), hogy a balbekk az előző este a kelleténél kicsit hosszabb ideig időzött egy Italbolt nevezetű helységben, ahol valószínűleg nem olvasással ütötte agyon az idejét. (Ez néha elő szokott fordulni). Balbeck egyébként az üvöltözés hatására ébrédezni kezdett és éles fejfájása ellenére is lassan felfogta, hogy ő most minden valószínűség szerint balbekket játszik a futballmeccsen. A szünetben hősünk a hidegzuhany alatt megtudta, hogy az ellenfél még náluk is gyengébben játszik és emiatt csak 3-0-ra vezet, A második félidő maga volt a csoda. Balbeck először életében elszégyelte magát á fut- ballpályán nyújtott játékáért, s mivel aranyszíve volt a következő negyvenöt percben felszántotta a pályát. Nem ismert elveszett labdát, nem kímélt se embert, se állatot, űzte, hajtotta társait. Egymás után ívelte fel a labdákat a kapu elé, amiből Bólints Csöpi csodálatos módon két gólt is fejelt. Kutyási pedig boldogan „ugatott", amikor Balbeck indítása után hálószaggató gólt biká- zott a kapuba (3-3). A zakó- falvai szurkolók már (öröm)it- tasan könyvelték el a fantasztikus pontszerzést az Agyagpusztai Tehénistálló ellen. Balbeck viszont győzni akart. A sípmester már épp a lefújás gondolatával flörtölt, amikor hősünk Száguldj Ferit szándékozta indítani a jobb szélen. Indítása azonban any- nyira lecsúszott, és olyannyira erős volt, hogy a Tehénistálló elképedt kapuvédője felett a bal felső sarokban kötött ki. 4- 3. Zakófalva megszerezte történetének első győzelmét. Ebben az angyali pillanatban elszabadult a pokol, a „Menekülés a győzelembe" c. filmhez hasonló tumultózus jelenetek zajlottak a pályán, így a bíró kénytelen volt véget vetni a frenetikus összecsapásnak. A győzelem után a korcsmába menekültek a fiúk, ahol óriási dáridót csapott a falu népe. Balbecket, a kőkemény balbekket, a győztes gól szerzőjét ünnepelték, aki jó szokásához híven ezúttal is csontrészegre itta magát egy furcsa, Balbeck márkanevű söritalból . . . TV Junior „Szilveszteri toroskása" főcímmel egésznapos kísérleti adás Aranypille pusztán ma debütál a Super Merő Channel kábeltévé A bemondónő, Búza Virág — Mérföldkő ez a mai nap Aranypille puszta életében - kezdte sajtótájékoztatóját Gazos Gizi, a település polgármesterasszonya. - Bejelenthetem, hogy a frekvencia moratórium feloldását követően a mi pályázatunkat is elfogadták, s önálló kábeltelevízióhoz jutottunk. Szilveszterkor lesz az első kísérleti adás, amelynek programját a sajtó jelenlévő nagyrabecsült képviselőinek igény szerint átadom. Most pedig engedjék meg, hogy bemutátassam az Aranypüle pusztai Super Merő Channel (ejtsd: kanál) intendánsát, Egyszuszra Teo- filnét. — Heuréka, hát az én legkedvesebb lapom munkatársát is itt köszönthetem - ölelt át Egyszuszráné a sajtótájékoztató hivatalos aktusát követően. — Mi is örülünk a találkozásnak, hiszen Ön lapunk levelezőjeként már érdemeket szerzett a pilléi hétköznapok krónikásaként. Ez a mostani tisztsége pedig, egyszerűen kiugrás. Mi van a kedves férjével? — Teofilom továbbra is bi- kás. — Nocsak, nocsak, végre egy elégedett asszony. — Ne hozzon zavarba Szerkesztő úr. Hát én csupán azt közöltem, hogy az uram továbbra is a bikaistállón dolgozik. Amire Ön gondolt, nos, szegény Teofilom örül ha hetente egyig el tud számolni. Jaj, de hát miket fecsegek itt magának. — A tévében van már bemondónőjük? — Hogyne volna, a Bodza Virág. Ment itt a nagy diskurzus a pusztai legények között, hogy miért Virágot ültetjük a kamera elé, hiszen olyan kancsal, hogy a hátán folyik le a könnye. Ez persze csak rágalom, özvegy Bodzáné hat lánya közül ő a legszebb. — Riporterek, szerkesztők sem kerestetnek? — De nem ám! Talán meglepő, de még a fővárosi székházból, a Szabadság tér 17-ből is jelentkeztek néhányan. Nagy a választék, ezért mi nem engedjük meg, hogy a műsorvezető az asztalra tegye a lábát, meg, hogy lehúzza a bakancsát. — Úgy hallottuk a testvér- település gazdag filmanyaggal segíti Önöket? — Persze, Tauberbischof- fen pusztáról csak jöttek, csak jöttek a kazetták, közben a polgármesterasszonyunk, Gazos Gizi nem látott a pipától. — Biztosan nyers, vágatlan kazetták voltak. — Egy nyavalyát Szerkesztőkém. Csupa pornós szexpartiból állt az egész. Egyet Gizivel iziben levetítettünk a videón, hát, mit mondjak: lenne még mit tanulni az én Teofi- lomnak. — Sportadásokat is terveznek? — Az csak természetes. Már holtbiztosnak tekinthető, hogy egyenesben adjuk az Amerikai Egyesült Államokban megrendezendő labdarúgó világbajnokság döntőjét. A Sanyi sógor akkorra elkészül a Cocom Interstar El Chested Products világvevő antennájával, amit a Zsuzsi ángyi présháza tétjére lőnek fel. Nézd már miket beszélek, akárcsak a parlamenti szóvivő. Szóval, a Szunyogdom- bon lévő présház tetejére szerelik. Onnan kábelen jön a jel a Művelődési Házban lévő stúdiónkba. — Mit ábrázol a monoszkópjuk? — Ne káromkodjon Szerkesztőkém. Hja, értem már, a szünetjel. Hát, a polgármesterünket, Gazos Gizit amint éppen Wofatoxot szór a répabarkóra. Mindez színesben kimerevítve. — 1994 a választások éve. — Az bizony. Mi is készülünk első alkalommal megválasztani Pille Szépét. — Bocsánat a közbevetésért: pillangók is indulhatnak? — Ugyan már, viccelődik médiáskám. Nálunk alapvető követelmény az erkölcsi bizonyítvány. Továbbá csak azok indulhatnak, akik mimimum egy verset kapásból felmondanak és életükben legalább három könyvet, a betétkönyvükön kívül már elolvastak. Lépjünk tovább, vajon a kvíz szerepel-e a távlati műsorterveikben? — Már megint kezdi, mintha csak élvezné az idegen kifejezéseket? — A vetélkedőkre gondolok. — Vetélkedő, no, az lesz bőven. Kvázi folytatásos sorozatként tervezzük az Aranypille pusztai állatorvos és a jegyző háromesélyes ádáz vetélkedőjét a védőnő kegyeiért. — Végezetül hallhatnánk részleteket a szilveszteri nyitóadásról? — „Szilveszteri toroskása" a műsor főcíme. Benne megannyi vidám, szórakoztató anyagok. Ezek közül ízelitőül emelek ki néhányat: „Nők félórája": pilledt pillantás a pillekönnyű szárnyas betétekre. A műsor második felében kopott szőrméket átkefél és naftalinoz Kos Kolos vizsgázott pirotechnikus. Utána kis bögréknek nagy fazekakká való átalakítását Majolika Matild és Korong Kinga mutatja be. „Jó bornak nem kell cégér": cégéres butaság, ha szilveszteri demizsonját nem az aranypillei pincészet csapjai alá buktatja. Langyos pincék, hideg ételek, zuzmarás ablakok és forró pincérlányok. Kóstolja meg rizlingünket, soha többé nem megy máshová nyalakodni! „Fényszóró": fényszórófényben a kéjszóró Vén Kóró. Közlekedési járőrünk oknyomozó jelentése. Utána portré Fegyenc Ferdinánd nyyugal- mazott éjelliőrről, aki imigyen konferálja fel önmagát: nyúl- rágás ellen megvédem gyümölcsfáit, a besurranó tolvajoktól pedig lányát és az anyósát. Ráadásul idomitott vadászgörényemmel megkeresem elveszett kárpótlási jegyeit. — Hát ez remek kínálat! — Tudja Szerkesztőkém, az óévbúcsúztatónk mottója a költő után szabadon: csak akkor születtek nagy dolgok, ha az asszonyok nem tudták, férjeik mit terveinek. Jó vételt, jó szórakozást és boldog új évet kíván a kedves nézőknek: Fekete László Legalább Szilveszterkor: Tartsa meg az örömét! Pikulás Fecó, taktaharkányi teenager a spanyol Mediter- rano nudista strandon már éppen befejezte levelét, melyben lapunkon keresztül óhajtotta tolmácsolni Mágocsal- sómocsolád-i nagymamájának a születésnapi, bázakerettyei barátnőjének, Fruzsinának a névnapi, szüleinek pedig a házassági évfordulós jókívánságait. Ekkor léptek asztalához az újdonsült barátok, akik darabokra tépve a levelet, Fe- cót (a kép alján) a tengerpart fövenyére teperték. Fölülről „élőszendvicses" gúlában nehezedtek rá, s vidám hangulatban győzték meg arról, hogy ne ossza meg, inkább tartsa meg az örömét. — Ismerd el, hogy sokkal ünnepélyesebb, meghittebb, mi több, bensőségesebb minden családi esemény, ha azt magánügyként kezelik. Ha az ünnepeltet élőszóban, egy csokor virág kíséretében köszöntik fel a szerettei - mondták. Fecó pedig egyetértőén rá- bólintott az érvekre.
