Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-30 / 305. szám

1993. december 30., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Kinevezték a körjegyzőt Tevelen Kedden délután tartotta együttes ülését Tevel és Závod községek önkor­mányzati képviselő testü­letéi. A téma: a körjegyzői állásra benyújtott pályázat elbírálása volt. A két testü­let közös döntése az volt, hogy január 1-jétől a te véli jegyzőt, dr. Schuler Zol­tánt nevezték ki körjegy­zőnek. Együttesen döntöt­tek még a körjegyzőség költségvetéséről. Ezután a teveli önkormányzat foly­tatta saját ügyeinek a tár­gyalását. A testület foglal­kozott a vízmű üzemelte­tésével is. Jóváhagyták a január 1-jétől június 30-ig a bonyhádi önkormányzat­tal kötött megállapodást. A továbbiakról úgy foglal­tak állást, hogy több kör­nyező község önkormány­zatával közösen gazdasági társaságot hoznak létre. A véradás életet menthet! A megyei kórház vért­ranszfúziós állomása és a vöröskereszt január 4-én, Csikóstöttösön véradást, szervez. Az iskolában sorra kerülő véradásra 9-től 16 óráig kerül sor. Kaposszekcsőn, a sport­csarnokban január 6-án lesz véradás. A 9-től 16-ig ide várják a helybelieken 'kívül a jágónakiakat is. Közös munka, együttműködés Kis vej kén A jövő évi költségvetés­ről tárgyalt a a kisvejkei önkormányzat testületé. Elsődleges feladat, az in­tézmények működtetése. Gondot jelent még a kör­jegyzőség. Január 1-jétől megszűnik a korábbi Kis- vejke-Závod-Mucsfa kör­jegyzőség, s ehelyett a kis- vejkeiek Lengyel község­gel hoznak létre körjegy­zőséget. A lengyelihez ha­sonlóan a kisvejkeiek is alakítanak gazdakört, de úgy gondolják, hogy cél­szerű lenne, ha közösen, együttműködve dolgoz­nának. A testületi ülésen szó esett az idei munkáról is. ; Pályázaton 600 ezer forin- ; tot nyertek. Ebből és a költségvetésből kiegé­szítve a Kossuth Lajos ut­cában 100 méter hosszan út és járda épült. A Jókai utca folytatását is szerették volna az idén megépíteni, novemberre elkészült a be­tonozás, egyik felére már aszfalt is került, a csatla­kozást pedig jövőre fejezik be. Egy álom valósult meg nemrégiben, a szabadidő sportcentrum, amihez már van pálya, amihez öltöző is kell. Az építkezés költ­ségének 50 százalékát megpályázták, és a költ­ségvetésből 800 ezer forin­tot tettek félre. Mihama­rabb szeretnék az építke­zést elkezdeni, s amint el­készült a csarnok, azt a versenysport céljaira is hasznosítani kívánják. A hivatal folytatni sze­retné az ősszel már meg­kezdett parkosítást. A tes­tületi ülésen szóba került a falusi turizmus beindítá­sának a lehetősége is. Erre vannak jelentkezők, az önkormányzat amennyire tud, segíti a munkát. Szóba kerültek az óvodai térítési díjak, úgy határoztak, hogy jövőre ezek nem emelkednek. Hogyan szervezzünk iskolaszéket? Az igazgató nincs egyedül Az 505-ösben - elsőként a megyében Az iskolaszékek körül ma még nagy a bizonytalanság. Nem örülnek neki a pedagó­gusok, mert félnek attól, hogy az önkormányzatok után újabb szakmán kívüliek kap­nak beleszólást munkájukba: a focihoz és pedagógiához mindenki ért alapon. A közal­kalmazotti státus jelent ugyan némi védettséget, de a tantes­tületek egy része mégis az igen változatos összetételű önkormányzat kiszolgáltatott­jainak érzik magukat. Ráadá­sul az igazgató kiválasztásá­nál sincs vétójoguk. Ehhez hasonlóan gondol­kodtak, gondolkodnak sok he­lyen az iskolaszékről az igaz­gatók is. Babai/ Zoltán, a megye egyik legnagyobb iskolájának, a Szekszárdon működő, de a megyei önkormányzat fenn­tartásában lévő 505-ös számú szakmunkásképző intézet igazgatója be is vallja, hogy nem nagyon örült az iskola­szék gondolatának. Nem iga­zán látta az értelmét, jelentő­ségét. Csak az iskolaszék megalakulása után döbbent rá, hogy mekkora szerepe le­het, például így a költségve­tési tárgyalások idején. Bízik abban, hogy új szövet­ségesre lelt, s az igazgató nem lesz egyedül, szemben - no, nem a megyei önkormányzat­tal, hanem - a pénztelenség­gel. Az iskolák valahol szolgál­tatók, egyfajta társadalmi megrendelésnek a teljesítői. Működésük kereteit kijelölik a törvények, köztük az éppen adott iskolára vonatkozó okta­tási, anyagi és személyi felté­teleit megszabja az illetékes önkormányzat. Az iskolaszék pedig közvetítője a társadalmi megrendelésnek az iskolában, és képviseli érdekeit a társada­lom felé. A szakmunkásképző igaz­gatója elmondta, hogy neki nem sok dolga volt az iskola­szék megszervezésével, mert a tantestület önálló, s saját éle­tének jó szervezője. Már a no­vemberben esedékes szülői ér­tekezleten megválasztották a szülők képviselőjét. Ezer­nyolcszáz szülőből 1400-an vettek részt a szavazáson. A szülők három képviselője 7-800 szavazattal került be az iskolaszékbe. Külön öröm, hogy van közöttük gyönki is, aki nemcsak a vidékieket, ha­nem a kollégista diákok szü­leit is tudja képviselni a testü­letben. Három taggal képvi­selteti magát a megyei ön- kormányzat, hárommal a tan­testület. Mivel az iskolában mindkét pedagógus szakszervezet rep­rezentatívnak számít, küldhe­tett egy-egy személyt a testü­letbe. A diákönkormányzat képviselője is tagja az iskola­széknek. -í­A gyönki kábeltévé különkiadása Szilveszteri különkia­dással jelentkezik a gyönki kábeltévé az MTV csatornáján 30-án 18,30-kor. Az adásban láthatják a nézők az általános iskola felsőtagozatosainak vers­mondó versenyén szere­pelt gyönki versmondókat. Riport készült Fekete Jó­zseffel, a község polgár- mesterével. A szilveszteri blokkban szórakoztató jel­legű produkciók mellett a Baki-parádé is lesz. Körkérdés vállalatok vezetőihez Hogyan zárta az idei évet? Év végén az ember számve­tést készít az elmúlt időszak­ról. Néhány nagyobb vállalat, gazdasági társaság vezetőjét arra kértük, hogy tegyék ugyanezt, de tapasztalataikat, véleményüket osszák meg az olvasókkal. Körkérdést intéz­tünk 7 vállalat vezetőjéhez, mégpedig a következőket: 1. / Sokan azt jósolták, hogy az idei év gazdasági mély­pont lesz az ország életében. Véleménye szerint az Önök vállalatánál ez mennyire iga­zolódott be? 2. / Milyen tervet, stratégiát dolgoztak ki, hogy a vállalat működőképességét megőriz­zék? 3. / Amennyiben nem titok, akkor számokban is jelle­mezze az elmúlt évet, viszo­nyítva az előző évekhez, (piac, bevétel, dolgozók lét­számának változása, bére.) 4. / Mit várnak a következő esztendőtől. A KSZE Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytársa­ság ügyvezető igazgatója, La­katos Csaba válaszolt lapunk kérdéseire. 1./ A KSZE Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytár­saság 1993-ben várhatóan az előző évhez hasonló eredmé­nyességet fog elérni, amelyet a vállalat vezetése a romló külső körülmények alapján közepes teljesítményként ér­tékel. A KSZE Rt. az elmúlt év legnagyobb pozitívumának a likviditás a megőrzését, a partneri kapcsolatok fennma­radását tekinti. Úgy gondol­juk, hogy a KSZE Rt. különö­sen sokat vállalt az elmúlt év­ben a mezőgazdasági termelés szintentartásáért, sok termelő működését segítette kereske­delmi rendszerünk. A várható árbevétel 1993-ban megha­ladja a 8 Mrd Ft-ot, amely csak úgy volt elérhető, hogy két új kereskedelmi üzletággal bő­vült a KSZE Rt. profilja. A KSZE 1993-ban is 13 megyére kiterjedő piaci felületet ölelt fel, a viszontforgalmazó vál­lalkozások száma 100 feletti. Az elmúlt években jelentősen visszaesett a műszaki üzletá­gak forgalmi teljesítménye, a gépeladások, alkatrész értéke­sítések és a felújítások terüle­tén rendkívül lecsökkent a fi­zetőképes kereslet, amely a termelés jövője szempontjából súlyos következményekkel járhat. 2. / Az 1994. üzleti év kez­dete mezőgazdasági termelés szezonalitásához igazodva döntően az I. negyedév köze­pétől datálható, az üzleti stra­tégia körvonalai még nem tisztázódtak, viszont partnere­ink nagy része már jelezte jövő évi együttműködési szándékát. Fontos felhívni a figyelmet, hogy az 1994. évi gazdálkodás szempontjából véleményünk szerint ma még kedvezőbb kondíciójú megál­lapodások köthetők, tekintet­tel a támogatási rendszer vár­ható szigorodására. 3. / Az 1993. év teljesítmé­nyét még korai lenne szám­szakilag is jellemezni, tekin­tettel arra, hogy az áthúzódó teljesítmények értékeléséhez még nem áll rendelkezésre minden információ és sajnos kintlévőségeink évről-évre je­lentősek. A számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelően a mérlegkészítésig rendelke­zésre álló információkat figye­lembe kell venni az adott év értékelésében. 4. / Sajnos 1994. évtől a piaci viszonyok további romlásával számolunk. A jelenlegi infor­mációink szerint a folyó ter­melés támogatási forrásai lé­nyegesen nem emelkednek, a támogatások igénybevételi le­hetőségei, kondíciói viszont jelentősen romlanak, várható továbbá a hitelkamatok emel­kedése is. Mauthner Új buszvárók Duna­szentgyörgyön Az autóbusszal utazók örömére új buszvárókat ka­pott Dunaszentgyörgy község minden megállóhelye. A tele­pülésen hét buszmegállónál létesítettek ilyen modem vá­rót. Igaz ugyan, hogy sokkal esztétikusabb a bádogból épült réginél, de az üvegtáb­lák között lévő ujjnyi rések bőven hagynak szellőzési le­hetőséget, így az autóbuszra várakozó utasok legfeljebb az eső elől találhatnak alattuk menedéket, miközben az új váró tervezőjét szidják. Sajná­latos az is, hogy az eltelt rövid idő alatt már többször meg­rongálták az új buszváró­kat. -ge­A Megyei Munkaügyi Tanács ülése Nem csökken a munkanélküliség Jövőre mintegy 340 millió forint áll rendelkezésre az aktív foglalkoztatás-politi­kai célokra Tolna megyében, ez az összeg azonban ta­vaszra - minisztériumi re­mények szerint - akár 400 millióra is bővülhet. Többek között erről tájékoztatta tegnap a Tolna Megyei Munkaügyi Tanács soros ülésén megjelenteket dr. Kovács Géza, a Munkaügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára, aki részt vett az eseményen. A tanácsülés napirendjén a megyei Fog­lalkoztatási Alap (FA) 1993-as működtetési tapasz­talatainak összegzése, va­lamint a következő évi FA- felhasználás irányelveinek és arányainak megvitatása, az ezekről való döntés sze­repelt. A napirend előadója dr. Brebán Valéria, a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ igazgatója volt, aki többek között elmondta, hogy idén a munkaügyi tanács elvárá­sainak jobban megfelelt a központ munkája. A Foglal­koztatási Alapból felhasz­nált összegekből a megyé­ben 3600 munkanélküli ré­szesült valamilyen formá­ban, mintegy 310 millió fo­rint értékben. A '94-es évre tervezett FA-keret a tavalyi­hoz képest jelentősen na­gyobb, ez a pénz, a körül­ményeket figyelembe véve a „szintentartáshoz" lesz ele­gendő. Az előterjesztés után kér­dések következtek a tanács munkaadói, munkavállalói és önkormányzati oldalai­ról, majd megkezdődött a tervezet vitája. Ennek során munkavállalói oldalról meg­fogalmazódott, hogy bizo­nyos politikusok megnyilat­kozása ellenére egyáltalán nem igaz az, hogy a munka- nélküüség csökkenne. A tar­tós munkanélküliek száma egyre nő, a munkahelyek száma viszont nem, a hely­zet egyre súlyosabb. A vita során kiderült, hogy a tanács tagjai összes­ségében elégedettek a mun­kaügyi központ által készí­tett tervezet szakmai szín­vonalával, és csak apróbb nézetkülönbségek mutat­koztak a különböző oldalak részéről a FA-felhasználási elképzelések vonatkozásá­ban. Ennek megfelően a munkaügyi tanács egyhan­gúlag elfogadta az idei évről szóló beszámolót, és némi - főleg értelmezésbeli zavarok miatti - vita után egyezségre jutottak a jövő évi FA-fel- használás részleteit illetően is, amely gyakorlatilag meg­egyezik a munkaügyi köz­pont er,ed éti tervezetével. Jövőre tehát a legnagyobb összegeket az átképzés, a közhasznú munkavégzés és a munkahelyteremtő beru­házások támogatására for­dítják, a részmunkaidős fog­lalkoztatásra eredetileg szánt pénzt azonban tarta­lékalapba helyezik. Kon­szenzus volt abban is, hogy a 340 millión felüli esetleges plusz pénzek felhasználásá­ról később - az aktuális fi­nanszírozási és munkaerő­piaci helyzet ismeretében - dönt a tanács. Karórát találtak Karórát találtak tegnap délelőtt Szekszárdon, a Bar- tina utca 40. számú ház előtt. Tulajdonosa átveheti mun­kaidőben a Sajtóház portá­ján. Atomhulladék IV. Franciaországi tapasztalatok Mottó: „Minden ország lét- szükséglete, hogy kellő energia- mennyiség álljon rendelkezésre. Hazánk villamosenergia-termelé- sének 48%-át nukleáris erőmű ál­lítja elő. Mint minden termelés­nél, itt is keletkezik hulladék, amit valahol el kell helyezni. Tör­ténetesen ezek a hulladékok rá- dióakívak, tehát speciális kezelést és tárolást igényelnek." * A kis- és közepes aktivitású rádióaktív hulladékok elhe­lyezésének bemutatására indí­totta a Paksi Atomerőmű Rt. azt az autóbuszt, amely a he­lyi - pontosan - a bátaapáti, grábóci, mórágyi, mőcsényi, udvari és megyénkén kívüli községek közül fazekasbodai, erdősmecskei önkormányza­tok képviselőit, valamint az erőmű néhány szakemberét vitta franciaországi tapaszta­latcserére látogatásra. A kö­vetkező napokban a felsorolt Tolna megyei községek kép­viselői mondják el tapasztala­taikat az útról ABC sorrend­ben. Ezek a falvak járultak hozzá, hogy területükön az atomerőműben keletkezett hulladéktároló helyének kije­lölésére kutató fúrásokat vé­gezzenek. Mőcsény Sikabonyi Miklós polgár- mester, Koroknai Miklósné és Czékmány József képviselők voltak jelen a franciaországi tapasztalatcserén. — Azt hiszem, nálunk senki nem foglalkozott azzal, hogy a közelünkben működik egy atomerőmű - néz körül Koroknai Miklósné - csak a csernobili katasztrófa után ve­tődött fel a kérdés, nem lesz-e baj itt is. Volt arra lehetőség, hogy meglátogassuk a Paksi Atomerőművet. Láthattuk, hogy Paks mit fejlődött. Ott is élnek emberek, és nem is gon­dolnak arra, hogy ott az erőmű. Később hallottuk, hogy lesz egy franciaországi út, ahol a hulladéktárolót fog­ják megtekinteni. Úgy gondol­tuk, hogy amit saját szemünk­kel látunk, annak jobban hi­szünk ... — Egybként - szólal meg Czékmány József r- itt a tér­ségben csak a kutatófúrásokat hajták végre először és majd csak utána, ha az eredmények értékelését megtudjuk, akkor kell dönteni, hogy engedé­lyezzük a tároló megépítését vagy sem. Videofilmen is lát­hattuk a francia tároló üzeme­lését, és ott sétáltunk a terüle­ten, ahol az építés folyamatos. Én megnyerőnek találtam a szép és biztonságos létesít­ményt. Ha arra kerülne a sor, hogy itt építsék meg, akkor én nem ellenezném. — Bevallom - folytatja Ko­roknai Miklósné -, amikor kö­zeledtünk a tároló felé, na­gyon figyeltem a tájat, az álla­tokat. Hallhattuk, hogy Cser- nobilban is milyen változások történtek. Semmi különöset nem láttam. Tény, hogy a kö­zelben nincs nagyváros és na­gyon ritkán lakott környék. Azt is megtudtuk, hogy az a 200 dolgozó, aki a tárolónál van, itt él. Ami leginkább meggyőzött engem, hogy nem az erőmű emberei dolgoznak ott, hanem külön cég, az ANDRA, amelyik feladatul kapta a hulladéktároló gon­dozását. Tehát semmi össze­fonódás, anyagi sem, így nem érdeke, hogy esetleg valamit elhallgasson. — Bennem változatlanul kételyek vannak - mondja vé­leményét Sikabonyi Miklós. — Ezt mint az Eurobor Kft. igazgatója és nem mint pol­gármester mondom. Kérdé­sem, hogy vajon a mi piacun­kat, ami most kezd felfelé ívelni, mennyiben fogja befo­lyásolni ennek a hulladékte­metőnek az esetleges elhelye­zése itt Bátaapátiban? A látot­tak engem nem tudtak tökéle­tesen meggyőzni. Biztos va­gyok benne, hogy a nukleáris energiára szükség van, hiszen ez az, ami talán nem véges, hanem korlátlan mennyiség­ben rendelkezésre állhat, de, hogy a hulladék elhelyezése, tárolása miként oldható meg és hol, erre én nem tudok vá­laszolni, nem vagyok szak­ember. A közelmúltán jelent meg a Tolnai Népújságban egy írás, amiben Teller Ede azt nyilatkozza egyebek között, hogy „mindaddig, amíg az ember beavatkozik ilyen fo­lyamatokba, létezhet felüle­tességből, vagy szándékos­ságból eredő hiba is." Azt hi­szem, hogy ezzel a Teller pro­fesszor nagyon sokat mon­dott. ^ (Folytatjuk.) Decsi Kiss János

Next

/
Thumbnails
Contents