Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-20 / 297. szám

I 1993. december 20., hétfő SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 Visszhang Tisztelt Főszerkesztő asszony! Kérem, hogy a mellékelt helyreigazítást a Tolna Megyei Népújság­ban leközölni szíveskedjék. Nem tekintem életem fő céljának, hogy Decsi Kiss János „új­ságírói munkásságát" bíráljam, vagy helyreigazítsam, de ha egy eseményről - jelen esetben egy szociológiai felmérésről - ír, a Tolna Megyei Népújság 1993. szept. 11-i számában, nem nélkü­lözheti a tényszerűséget. A szociológiai tábor vezetői az értékelés alkalmával még a személyes kérésemre sem voltak hajlandóak semmiféle javasla­tot tenni, következtetést levonni, ellenkezőleg azzal amit a cikk első bekezdésében olvastunk. Értékelésük kizárólag a válaszok százalékos illetve számszerű közlésére szorítkozott mindvégig szigorúan megőrizve objektivitásukat. * Erről az eseményről íródott cikk hangján már nem érződik ez az objektivitás. Decsi Kiss János szívesen ír le, ill. nem ír le szá­mokat a saját szájíze szerint. A polgármesteri hivatal munkájá­nak értékeléséről közölt egyetlen adat is valótlan. A falu néhány érdeklődő polgárát számszerűen így tájékoztatták: a hivatal munkáját kettő százalék értékeli kiválónak, 37 százalék jónak, 18 százalék közepesnek, 8 százalék elégségesnek, 15 százalék rossznak minősítette, 20 százalék pedig nem válaszolt a kér­désre. Ugyancsak pontatlan a felsorolása azokról az intézmények­ről, melyek serkentőleg hatnak a falu életére. Gondolom, nem véletlenül hagyta ki a felsorolásból a Szálkai Falusi Turistapa­radicsomért Alapítványt, melyre a lakosok 10 százaléka szava­zott, annak ellenére, hogy nem is szerepelt az eredeti kérdések között, tehát nem volt irányított kérdés, mint a Szálkán a Művé­szetért Alapítvány esetében. Szálka, 1993. október 8. Várfy Tibor a Szálkai Falusi Turistaparadicsomért Alapítvány kuratórium elnöke * A falusi turizmus mint'jövedelem-kiegészítő tevékenység - a felmérés alapján a szálkai megkérdezettek 36 %-át érdekli! (lásd az írást). Véleményem szerint ez több mint az a 10 % aki „ser­kentő-gerjesztő hatásúnak" ítéli a Szálkai Turista Paradicsomért Alapítványt. Az írásban az idegenforgalom a falusi turizmus - százaléko­san kimutatható arányban - többször szerepel bármely más in­tézménynél, egyesületnél, kft.-nél. Addig, amíg a falusi turiz­mus Szálkán egyet jelent a Turistaparadicsomért Alapítvány­nyal, nem tudom rossz arányú „tényszerűséget nélkülöző" propagandának minősíteni az „Egy szociotábor följegyzései­ből" című írást. Decsi Kiss János * A reagálások kapcsán a szociotábor vezetőjéhez, Kocsis Er­zsébethez fordultunk, aki hozzánk intézett levelében a követke­zőket írta: „A feldolgozott adatok ismertetése felvezetéseként szóltam a tábor céljairól általában, melyek között megemlítettem, hogy esetleg javasla­tot is adhat - azonban mi ezt nem vállaltuk (vállalhattuk!) fel. Mint több esetben hangsúlyoztam is, ezt az összegyűjtött és feldol­gozott adatok (Ez utóbbiak a helyszínen rendelkezésünkre álló techni­kai lehetőségekkel és az idő szabta korlátokkal arányosak!), a tények ismeretében a községért felelősséget érző és a fejlődésért tenni akaró polgároknak együttműködve kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk." A magunk részéről egyet értünk a szociológusok megállapí­tásaival, miszerint jó lenne, ha a tenni akarók együttműködné­nek a település érdekében. A kérdést a Tolnai Népújság szer­kesztősége ezzel lezártnak tekinti. Diákok a költőről Garay vetélkedő A Gyermekek Háza Garay vetélkedőjén tizenegy diákcsapat vett részt. A december 10-én megtartott versenyen az első he­lyet a Garay János Gimnázium csapata szerezte meg, a másodi­kat az I. Béla Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, a har­madikat az I. Számú Általános Iskola csapata. Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének állásajánlatát. Szakma/állás Varrónő Ápoló Szülésznő Ápoló (elmeosztály) Hőkezelő Síkköszörűs Hentes-eladó Takarító Varrónő Tehergk.vez.C,D,E kat+ADR Kőműves Ács Segédmunkás Tehergk. és autóbusszerelő Varrónő Üzletkötő Szakács Varrónő Hegesztő (argon védőgázos) Kőműves Varrónő Eladó (pénztáros) Hentes-eladó Üzleti irányító-üzletkötő Bútorasztalos Kőműves Adminisztrátor Üzletkötő Fő Hol? Telefon 5 nő Decs 3 5 f/n Szekszárd 312-211 2 nő Szekszárd 312-211 2 nő Szekszárd 312-211 lffi Szekszárd 311-411 1 ffi Szekszárd 311-411 lffi Szekszárd 311-684 1 nő Szekszárd 311-422 8 nő Szekszárd 311-355 lffi Szekszárd 316-522 4 ffi Szekszárd 312-311 2 ff i Szekszárd 312-311 lffi Szekszárd 312-311 lffi Szekszárd 315-627 8 nő Szekszárd 315-522 5 f/n Szekszárd 319-821 1 f/n Szekszárd 312-311 4 nő Szekszárd 311-222 lffi Szekszárd 319-951 2 ffi Szekszárd 316-248 4nő Várdomb 28 1 f/n Szekszárd 311-212 lffi Szekszárd 311-212 2 nő Szekszárd 311-011 1 ffi Szekszárd 311-122 1 ffi Szekszárd 311-122 1 nő Szekszárd 319-810 2 nő Szekszárd 311-168 Kérdésstaféta Az egyházi oktató-nevelő intézményekről Farkas Béla plébános kér­dése dr. Say Istvánhoz, a Me­gyei Önkormányzat Műve­lődési Osztálya vezetőjéhez: Mi a véleménye az egyházi oktató-nevelő intézmények­ről? Amikor papírra vetem a vé­leményemet, eltekintek sok olyan körülménytől és mel- lékzöngétől, amely egy ha­sonló kérdés kapcsán fel sem merülne egy klasszikus pol­gári ország válaszadójában. Hiszen egy egyházi óvoda vagy iskola, kollégium vagy nevelőotthon hallatán csak napjaink magyar állampol­gára fülében cseng ott azonnal Dabas-Sári neve, s jelent így számára az egyháziság valami problematikusát. Európa na­gyobbik felén ezeknek az in­tézményeknek - és nemcsak a katolikusoknak, hanem a pro­testánsoknak, izraelitáknak stb. is - a léte természetes hívő és nem hívő, igénybe vevő és nem igénylő számára egya­ránt. Arrafelé az egyházi in­tézményekbe beiratkozik sok­szor a nem hívő család sarja is és ott is rengeteg hívő gyer­mek jár nem egyházi óvodába vagy iskolába. Ám minden­nek a ténye amott nem politi- zálódik agyon. Sem pro, sem kontra. Persze arrafelé hívőnek, val­lásgyakorlónak lenni nem számít olyan csodabogárság- nak, nehezen felfoghatónak, mint nálunk negyven éven ke­resztül hivatalból annak szá­mított. És természetes az is, hogy rengetegen vannak a nem hívők és hogy a két tábor társadalmilag egyenértékű. Jómagam úgy látom, hogy a hasonló állapot nálunk még távolabb van, s ebben a negy­ven év terheként mindkét tá­bor kisebb-nagyobb mérték­ben ludas. A kitartóan hívők, a vallásgyakorlók közül a nyomás alól szabadulván so­kan szeretnék, hogy az eddigi minősítés forduljon a visszá­jára, s hivatalosan most nekik járjon ki a társadalmilag meg­különböztetett „jobbság" rangja, a másik félnek a cso- dabogárság. A nemcsak val­lási, hanem mindenféle érte­lemben hitetlenségbe révültek sokasága pedig felháborodik azon, hogy a hit többletével rendelkezők olyan egyenjogú­sítást kapnak, amikor újra összemérés tárgya lehet az etikusság, az önzetlenség, az őszinteség, a mértéktartás, stb. S legyünk őszinték! Egyre többen vagyunk - sajnos nap- ról-napra többen - Isten ma­gyar ege alatt ezekben a kriti­kus esztendőkben, akiknek teher is lehet egy tágabb - leg­tágabb - igazság mércéjével is méretődni. Az ország „minősített több­sége", „kétharmados döntés­hez bőven elegendő" többsége megkeresztelkedett vagy más módon felekezete tagjává vált. Ennek a sokaságnak a na­gyobbik fele egész életén át alapjában hívő is marad. S a hívőknek még mindig sok százezreket kitevő hányada gyakorolja is a vallását. így az egyházi oktató-nevelő intéz­mények léte hazánkban is természetes és szükségszerű. Megítélésem szerint a jelen­legi 2-3 százalékos aránynál jóval nagyobb mértékben is. Persze nem mindig ott, ahol az egyháznak ingatlanhoz kö­tődő joga van, nem mindig ott, ahol egy erőszakos „hitté­rítő" polgármester úgy érzi, nem mindig ott, ahol pedagó­gusok egy lelkes és elhivatott csoportja ezt mindenáron fon­tosnak találja. Hiszem azon­ban, hogy fokról fokra túllé­pünk a mai állapoton, a mel­lékes körülményeken, s akkor néhány éven belül ezekről az intézményekről szólva elsőd­leges lesz az, amit végül is a kérdésre igazándiból vála­szolni szeretnék. A hívő ember számára a lét három fokozatú. Az embrio­nális kilenc hónapot követi az evilági élet átlagosan százszor olyan hosszú időszaka. Ám ez csak egy magasabbrendű „embrionalitás", amikoris a végtelenné táguló lehetőség­ben való részvételre „gyarap- szunk". Ki így, ki úgy. Ha egy anya várandós, ma már feltétlenül eljár a szü­lész-nőgyógyászhoz. Szeretne a legjobban viszonyulni ter­hességéhez, a legjobbat adni a kis magzatnak. Az anyák egy része pedig egyidejűleg már meghallgatja a gyermekpszi­chológust is, mert tudja, hogy a magzati élet minkéntje meg­határozza a későbbi egész éle­tet. Nos, a kisgyermek szá­mára a világi iskola „jó szü­lész", a „világra segítés" pil­lanatáig garantáltan törődik vele. Az egyházi óvoda-iskola „jó pszichológus", az „azon túlra" gondolva készít fel, már „azon innen". Ezért értékei rangsorában az elsők a feleba- rátiság szeretete, a reményteli derűlátás hajlama és a hittel telítettség. Előrébb a bölcses­ség, mint az okosság. Mindig előrébb a hasznosság, mint az ügyesség. (A megvalósításban persze ez az intézmény is gyakran fogyatékos, hiszen mi működtetjük ezt is, gyarló­ságra termett emberek.) A vélemény semleges né­zőpontból talán elfogult. Csakhogy szüleim, jómagam, testvéreim, rokonaim, bará­taim és mai környezetem számos jó ismerőse, Szekszárd és Tolna megye sok megbe­csült személyisége jártunk-jár- tak, végeztünk-végeztek ezekben az intézményekben. Sokan jóval régebben, amikor ez természetes volt, nagyon sokan az elmúlt évtizedekben, amikor ez csudabogárság volt. Az ott kapott alapokon építjük fel magunkat, az ilyenek mindnyájan. És csak hálával tudunk visszagondolni. Ja, mert majd elfeledtem, ezek­ben a hála is előrébb sorolódik sok-sok másnál. És ha erről esik szó, itt va­gyok köteles elmondani, hogy gyermekeim mindketten vi­lági iskolába jártak, járnak. És végtelenül hálás vagyok mindkettőjük sok-sok világi pedagógusának, amiért segít­ségünkre voltak, vannak a ne­velésükben olyan odaadással, mint például a legendás Aranka nénik. Igaz az én gyermekeim szerencsések vol­tak, jó kezekbe kerültek. Taní­tóik többsége hivatásáért élő és nem csak munkavállaló volt. Ebből az is kiderülhetett, hogy az egyházi intézménye­ket nem akarom mindenáron rangban a többiek elé sorolni. Rangjukat a belőlük kikerülők majdani becsületén keresztül - hiszem - hamarosan helyre­állítják saját maguk. És addig biztos lesznek még mellék- zöngék és problémák. Ezek is természetesek. Ugyanannyira, mint maguk az egyházi in­tézmények. Say István Kérdésem Papp Győzőhöz, a szekszárdi Családsegítő Központ vezetőjéhez szól, lévén, hogy olyan napok előtt állunk, amikor a világ na­gyobbik része fokozottan a család felé fordul: „Milyen tapasztalatokat gyűjtött, mennyire tölti, tölt­heti be a család a funkcióját közelebbi környezetünkben az ezredforduló előestéjén?" XT’ * 1 ^ 1 * Kphptti IpkP7pq JR.. Bakó Jenő kollégánk hatvanas években készült felvételén a Séd patak még a Marx utcai szakaszon is fedetlen volt. Ótós Rékáé az utca mostani képét mutatja. Mindkét felvételen látható az épület - jobbra, a földszintes - amelyben egykor Bakó Jenő óvodás éveit töltötte. . Kellemes Karácsonyi ünnepeket, és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk minden kedves ügyfelünknek. MOFA MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Rt. 7700 Mohács, Budapesti országút, Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 v a i

Next

/
Thumbnails
Contents