Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-20 / 297. szám
4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. december 20., hétfő Kids Club Szekszárdon is Kids Club foglalkozás Aki megtanul valamilyen idegen nyelvet, többféle tudásra is szert tesz. Mert a szavakon, nyelvtani szabályokon kívül megismerkedik egy másik nép kultúrájával, hagyományaival, történelmével is. A nyelvtanulást nem lehet elég korán kezdeni. A Kids Club hálózat Európa számos országában működik, s igen magas szinten, pszichológusok és nyelvtanárok segítségével kidolgozott tananyag és metodika felhasználásával oktatja az angol nyelvet 4-10 éves gyerekek számára. Idén szeptemberben Pakson a Best nyelviskola keretében indult be a Kids Club, időközben különvált, önállósodott, s most Kiskunhalas és Paks után Szekszárdon is megjelenik, 1994. januárjában. A kiskun- halasi székhelyű Kids Club nyelvoktató Kft. ügyvezetőjével, Jamrik Mártával beszélgetünk: — Miben különbözik ez az oktatási forma az eddig megszokottaktól? — A Kids Club foglalkozásaira már óvodás gyerekek is járhatnak, s kicsi gyerekeknek egészen más módon, más metodikával kell idegen nyelvet tanítani, mint az iskolásoknak. Erre megvannak a speciális módszerek, speciális tananyag, a csoportok ideális létszámban, kötetlen hangulatú foglalkozásokon dolgoznak. Rengeteg dalocskát, játékot, mondókát, versikét tanulnak a gyerekek, a mindennapokban előforduló helyzetek „eljátszásával" tesznek szert az idegen nyelv ismeretére. Beiratkozáskor minden klubtag tagsági csomagot kap, benne a klub jelképét, William csigát ábrázoló matrica, kitűző, daloskönyv és hangkazetta. Újdonság még az is, hogy a szülőkkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot beszámoló leveleken keresztül, a bizonyítványok kiosztása pedig műsoros ünnepség keretében zajlik. — Hogyan jelentkezhetnek a szekszárdi gyerekek a Kids Club-ba? — Már idén szeptemberben elkezdtük a szervezést Szekszárdon, ahol 1994. januárjában indítjuk a foglalkozásokat. Jelentkezési lapot küldtünk minden általános iskolába, ott lehet tehát kérni. Most csak az általános iskolások részére indítunk foglalkozásokat Wendy Nelson tanárnő vezetésével, ám jövő szeptembertől már az óvodások számára is. A januárban induló 16 hetes tanfolyammal, illetve a szeptemberben induló 36 hetessel kapcsolatban érdeklődni lehet a következő címen: Kids Club nyelvoktató kft, 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 23., illetve a 77/321-744-es telefonon. Venter Marianna Herce-hurca nélkül A lakásgazdálkodással és a község vagyonával kapcsolatos rendelet megtárgyalása volt a legfontosabb téma a zombai önkormányzat képviselő-testületének legutóbbi ülésén. Elfogadták az önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó rendeletet, megállapították az önkormányzat törzsvagyonát, annak kezelését. E napirend megtárgyalását követően a harci önkormányzat képviselő-testületével közösen folytatódott a munka. Megpróbáltak közös nevezőre jutni a szennyvízelvezetés, illetve a közös tisztító ügyében. A képviselők tapasztalatot cseréltek a működésre, a községek gondjaira vonatkozóan. A harciak elmondták gondjaikat, eredményeiket. Megállapították, hogy az állami támogatás mértéke nem követi az inflációt, a feladatok növekedésének ütemét. A többi ön- kormányzathoz hasonlóan, mind a zombaiak, mind pedig a harciak nehéz év elé néznek. A továbbiakban megbeszélték a korábban sikertelen földárveréssel kapcsolatos problémákat. Ennek eredményeként csütörtökön Harcon megtarthatták a földárverést. Törvényszerűen hiábavalónak bizonyult múlt heti figyelmeztetésünk a karácsonyi tolongásban megjelenő zsebtolvajokra. A legtöbbet, vagy legtöbben vásárban dolgoztak, általában 10 és 15 ezer forint közötti összegeket találva az őrizetlen zsebekben. Több volt a kisebb összegű besurranásos tolvajlás is. Más, szerencsére kisebb jelentőségű bűnügyek is elszaporodtak: az elmúlt héten már 46 esetben kellett elrendelni nyomozást. Öt év után először Öt éve nem törtek be a szekszárdi gázcseretelepre. Az elmúlt héten ez is megtörtént, s akkor mindjárt bepótolták a lemaradást: 35 gázpalackot vittek el, 176 ezer forint értékben. Őcsényi bűnök Egy igen lerobbant házban történt az eset, ahol olyan állapotok uralkodnak, mintha személyesen Petőfi Pató Pálja lenne a tulajdonos, aki köztudomásúan halogatta a teendőket. Ide is betévedt egy tolvaj, és nem tévedett, mert egy papírdobozban 350 ezer forint készpénzt talált. A másik történet még furcsább, egy férfi későn este ment az utcán. Ketten követték, az egyik odaszólt, hogy : Te vagy Jani? -, s már ütöttek is. Az áldozatnak orrcsontja törött, a támadókat keresi a rendőrség. Vandálok a büfében Ki tudja, miféle garázda társaság látogatta meg így télvíz idején a sötétvölgyi horgásztó mellett lévő büfét. Az ajtót és a berendezést szétverték, ösz- szeborogatták, ezzel okozva tetemes kárt. Egyébként nem vittek el semmit. A részeg betörő Egy közismert szekszárdi tolvaj mozgását általában figyelik a járőrök. Ha eltűnik, sürgősen keresni kezdik. Legutóbb is ez történt, meg is találták a sport-telepen, amint a földön aludt. Mint kiderült, be akart ugyan mászni a büfébe, hogy utánpótláshoz jusson, de olyan részeg volt, hogy ez nem sikerült, ezért a tett helyszínétől mintegy hetven méterre álomba szenderült. -ihiRégi-új közgazda-gondok Néha furcsa érzésem támad: ha nem tudnám, hogy 1908-as bekötött, Közérdek névre hallgató helyi lapból olvasom a cikket, bizony még azt hinném, hogy a máról szól. Ilyen Bartal Béla Közgazdasági teendőink! című írása is a fenti lap 1908. december 15-i első oldaláról. A jeles közgazdász így zárja művét: „... szerény véleményem szerint legfontosabb kérdés: pénzünk, hitelünk - tehát a bankkérdés rendezése. Hogy a föld, az állattenyésztés, vagy a bortermelés dolgában nagy országos hibák történnek, nem rosszakaratból, de felületességből s köz- gazdasági tájékozatlanságból - ezt értem. Utóvégre földje, sajnos, nincs minden magyarnak, marhája, szőlője sincs minden magyarnak. De adóssága - az van minden magyarnak! Hogy tehát adósság, hitel dolgában nem az a „nemzeti" politika, hogy olcsóbb pénzt szerezzünk a magyarnak, hanem az, hogy drágább pénzt csináljunk (hisz ma már a bizonytalanság miatt) külföldi hitelünk megszűnt - ezt nem értem! Pedig hát az önálló telekkönyvi terület a gazdánál és az önálló zsebterület minden magyarnál fontosabb nemzeti cél és fontosabb factora (tényezője) a nemzet függetlenségének, mint bármi más. Nem hiába mondja a latin költő: „Idegen pénz, adósság - a legkeservesebb szolgaság". Nincs kétségem afelől, hogy egy ilyen elemzéssel sem akkor, sem ma nem értenek egyet. A vitát ma könnyebb folytatni a szerzőkkel, mint akkoriban, mert a Közérdek harmadik oldalán azt olvasom: „Bartal Béla királyi kamarás, a jeles közgazdasági író a karácsonyi ünnepeket Bécsben tölti" . . . t.g. A K & H BRÓKERHÁZ az ország 173 pontján, A KERESKEDELMI BANK RT. ÉS AZ IBUSZ BANK RT. FIÓKJAIBAN VÁSÁROL KÁRPÓTLÁSI JEGYET A napi vételi árfolyamokról a bankok fiókjai felvilágosítást adnak vagy figyelje árfolyamközlésünket a Magyar Hírlap, Napi gazdaság és a Világgazdaság című napilapokban. helyzetet? Igyekeztem bekopogni városi és falusi művelődési házakba, hogy ennek utánajárjak. Díszes bejárat. Tudomásul vettem, hiszen karácsony közeleg. Aranykapus feliratok is jelezték, hogy az érdeklődés ebből fakad. Talpalatnyi hely nem volt a kiskereskedők által honfoglalt kisebb és nagyobb termekben. Déligyümölcstől a fehérneműig mindent kínáltak. Magam is vásároltam, hiszen féláron jutottam a portékához. Megtudtam azt is, hogy mindez komoly bevételhez juttatta a bérbe adó művelődési házat. A népművelők tehát bebizonyították, hogy képesek talpon maradni bármi áron is! Hirtelen morgás, csörömpölés, nyüzsgés, lárma keletkezett. Egy hosszúhajú, szakállas fiatalember kezdte felborogatni az árusok székeit, asztalait! Hangját elnyomta a tömeg kiáltozása, de ilyeneket ordított szinte torkaszakadtából: „az én házam imádság házának neveztetik minden nép között! Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt..." Megráztam fejem, mert csak hallucináltam egy régi történetből. Decsi Kiss János Haj dán Szálkáim „Rablók barla" Az utóbbi időben egyre több olyan önkormányzati vezetővel találkoztam, akik arról panaszkodtak, milyen nehéz és egyre nehezebb lesz fenntartani intézményeiket, az iskolát, a művelődési házat. Olyan gazdaságvezetői véleményről is hallottam, aki kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy ö-bár módjában volna - támogatója legyen a közelében levő művelődési célokat szolgáló létesítménynek. Mindezek után nagy öröm volt hallani olyan - régi szóhasználattal élve - népművelőket, akik azt jelenthették, hogy ha nem is túl nagy nyereséggel, de nem veszteséggel zárták az évet. Mondták ezt egyes művelődési ház vezetők! Hűm, hűm! A kultúra terjesztése teremtett megnyugtató anyagi Rejtett értékeink Dömötör János munkássága Pironkodva írom le, mert megyénk régi adósságára figyelmeztet: ma százötven éve, 1843. december 20-án született Dömötör János, korának Arany, Gyulai Pál, s később Babits és Komlós Aladár által elismert költő- és kritikus tehetsége, aki rövid élete alatt is maradandót alkotott. Dömötör Benjamin és Szentes Erzsébet harmadik fia Du- naszentgyörgyön látta meg a napvilágot, az egyik jelentős helyi köznemes család sarjaként. Ahogy divatos nótákról (azaz népdalokról) írt tanulmányában visszaemlékezik, kora gyermekkora óta elevenen foglalkoztatta környezete, annak hagyománya. Tehetségére korán fölfigyeltek: még kisszéket kellett alátenni, hogy kilátsszék a szószékből, de már a református tisztele- tes megengedte neki, hogy igét hirdessen. A jóeszű gyermeket szülei papi pályára szánták, s bár anyja János 11 éves korában, atyja pedig két évvel később meghal, taníttatására megesketett bátyjai gondoskodtak róla. A gyönki algimnáziumban a szülőfalujából ismert Hagymássy (írói nevén: Tolnai) Lajos nyomdokain jár, s őt követi a híres nagykőrösi főgimnáziumba, ahol Arany János, Szilágyi Sándor és a magyar szellemi élet más kiválóságai tanítják. Már gimnazista korában meghaladja kortársait gondolkodásban, az esztétikai ítélet biztonságában, így kerül 1863 őszén a pesti református teológiára. Barátai között ott találjuk a kor új utakat kereső ifjú irodalmárait: Tolnait, Szabados Jánost, Komócsy Józsefet, Szász Bélát, de mellettük jó kapcsolatokat ápol Aranynyal, Gyulaival is, a jeles Dömötör János nyelvész és szótáríró Ballagi Mórnak pedig egy évig tanítja gyermekeit. Ekkor már anyanyelvén kívül tudott németül (1853-ban egy évig ezért volt Bikácson), latinul, görögül, héberül, angolul, szótárral boldogult a franciával és az orosszal is. Több cikke és költeménye látott már napvilágot, amikor egy éves Skócia ösztöndíjjal jutalmazzák. A kortársak innét számítják tragikus fordulatát... Búskomorságát, mai szóval élve depresszióját bámulatosan sok munkával próbálja ellensúlyozni: 1867-től latint, angolt és filozófiát tanít a pesti református gimnáziumban, de a teológián is óraadó tanár. Néhány év múlva azonban szülőmegyéje javára akar még többet tenni, ezért nevezik ki 1873. májusában tanfelügyelőnek Tolnába, ahol katasztrofális állapotok uralkodnak. Bátán 380 gyereket tanít egy tanító, Szekszárdon 190-et, de még karácsony hetében is tízesével érkeznek azok, akiket abban az évben először lát, mert addig dolgoztak. Faddon alkalmatlan korcsmái padokat kell kicseréltetnie, másutt elvárják, hogy a hiányzó illemhely (!) érdekében kérelmezze a községet. Szekszárdon, ahol a nagyközséggé lefokozott megyeszékhely régi álmokat dédelget a gimnázium létesítéséről, tapintattal meggyőzi a helyi erőket: inkább polgári iskolát alapítsanak, hiszen ezzel lehet előre lépni. Ebből az időből való Az el nem végzett teendő című verse: „Bármi buzgón fáradtál,/Mindig marad valamid/, Ami félbe hagyva áll,/Várakozva holnapig/. Agyadnál, tornácodon,/ Kapuban és küszöbön./ Esdő-feddő hangokon/, Mint a koldus, rád köszön./Vár s el nem megy senkitől/. Ellenszólnod nem lehet/ A tegnapnak terhitől/ Minden már ma nehezebb .. " Szándékai szerint Szekszárdon kívánt állandóan letelepedni, itt házat vásárolt, élénk közéleti tevékenységet folytatott, amely során többek közöt a kor egyik leghíresebb felfedezettjét, Eibensütz Mari színésznőt is támogatta. Az ő távozta után mégis elhagyja Tolnát, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tanfelügyelője lesz, költeményei pedig egyre söté- tebb tónusúakká válnak: „Megvetem e söpredéket, /Egy világot megvetek/, Bűne, szennye, álnoksága, /Alázatos szolgasága -/ Ah, hogy rá nem pökhetek!" - írja megdöbbenve kora tülekedésén. Mély gondolatai, eleven prózája, a kort kedves hangulattal idéző cikkei új kiadásokra várnak, hiszen 1877. január 8-án bekövetkezett ön- gyilkossága után egyszer már részben kiadták barátai. Dr. Töttős Gábor 175 éve, 1818. december 24-én született Garay Alajos költő és pap, aki több kötettel jelentkezett a múlt század második felében, több mint négy emberöltővel ezelőtt - messze megelőzve a népi írókat - ő írta az első magyar szociográfiát. 100 éve, 1893. december 24-én a Tolnavármegye adta hírül, hogy 107 ezer forintért duplájára bővítik a Ferenc közkórházat, ami azt jelenti, hogy kevés kivétellel valamennyi épület a kórház keleti felén ekkor kapta formáját. A lap a kor híres íróitól közölt karácsonyi összeállítást, ebben szerepelt többek között Heltai Jenő Szerenád című verse is. 85 éve, 1908. december 21-én , a városi képviselő- testület ülésén adta át Boda Vilmos múzeumi elhelyezés céljaira a „hajdan híres szekszárdi dalárda 2 ezüst serlegjét, koszorúját és zászlóját". Előző nap a szekszárdi első magyar asztaltársaság férfiúi dr. Steiner Lajos díszelnöklete és Mutschenbacher Ödön beszéde mellett 18 helyi szegény gyermeket ruházott föl tetőtől talpig. 80 éve, 1913. december 23-án Wigand János-műfordí- tást közölt a Tolnavármegye és a Közérdek; városunkban karácsony hetében több helyen tartottak népes szereplő- gárdával pásztorjátékot az elemista gyerekek; Bobár István meleg hangon méltatta Haugh Béla Vitéz Háry János hőstettei című könyvét, amely az előző évben a Kisfa- ludy-Társaság pályázaton dicséretben részesült, ekkor pedig a Franklin-Társulat kiadásában, Garay Ákos rajzaival jelent meg. 75 éve, 1918. december 23-án a katolikus olvasókörben alakult meg Bencze János vezetésével a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja. Krónikás i i 4
