Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-16 / 294. szám

1993. december 16., csütörtök HAZUNK TAJA «ÚJSÁG 7 Termesztett növényeink fontosabb károsítói 7. Kaliforniai pajzstetű Sok tápnövényű faj a kali­forniai pajzstetű. Előfordul va­lamennyi gyümölcsnemen, legkedveltebb tápnövénye az alma. Leírása: A kifejlett nőstény pajzsa kör alakú, 1,5 mm át­mérőjű, szürke vagy piszkos­barna, felületén körkörös ré­tegvonalakkal. A hím pajzsa hasonló, kissé megnyúlt körte alakú. A pajzs alatt él a sárga, kerek, lábatlan állat, melynek hossza kb. 1 mm. Kártétele-kárképe: A kali­forniai pajzstetű a szívásával okoz kárt, a tápnövény vala­mennyi föld feletti részen megtelepszik. A megtámadott növényeken csúcsszáradással kezdődik a fa pusztulása. A fás részeket borító élő pajzs­tetvek és üres pajzsok tömege egy szürke, „koszos" réteget alkot a fán. Mivel a fertőzött fás részek beleolvadnak a környezetbe a felületes szem­lélő nem veszi észre azokat. Az állat felderítésében hasz­nos segítség lehet valamilyen hegyes eszköz, amivel a gya­nús „fakérget" felpiszkáljuk. Ha alatta sárga színű állatká­kat látunk, megtaláltuk a kár­tevőt. Jellemző tulajdonsága, hogy a növényi zöld részeket, haj­tást, levelet, gyümölcsöt is fer­tőzi. Zöld részeken a faj fertő­zésének jellemző tünete, hogy a szívogatás nyomán a pajzs körül élénkpiros, vöröses, éle­sen határolt udvar keletkezik. Ez az elszíneződés az alma gyümölcsén a „lázfolt". Életmódja: Nálunk 2 nem­zedéke fejlődik évente. Lárva­állapotban telel. A lárvák március közepétől aktívak, majd továbbfejlődés után má­jusban rajzanak belőlük a hí­mek, melyek csupán 45 óráig életképesek. A velük együtt párhuzamosan fejlődött nős­tények a megtermékenyülés után elevenszüléssel hozzák világra utódaikat. A fiatal álla­tok születésük után 1-2 órával az anya közelében letelepsze­nek és azonnal megkezdik sa­ját pajzsuk kiválasztását, amely életkoruk előrehalad­tával szürkére, feketére, végül barnásszürkére változik. Környezeti tényezők: Mivel pajzs alatt él, fokozottan vé­dett. A téli hidegtől és a né­hány természetes ellenségtől (paraziták, ragadozó rovarok) eltekintve zavartalanul táp­lálkozik és szaporodik megte­lepedése után gyümölcsöse­inkben. Védekezés: A téli nyugalmi időben - miután fáinkat ala­posan szemrevételeztük és a kártevőt megtaláltuk - a me­chanikai módszerek közül a fák kéregkaparása, a kémiai módszerek közül a 4 %-os ás­ványolajos lemosópermetezés (3 évente) hatásos. Továbbá igen jó eredménnyel alkal­mazható a 2%-os Novenda, de gyérítik őket a környezetre kevésbé ártalmas lemosósze­rek (Ágról, Nevikén, Tiosol, Báriumpoliszulfid). A fák nyugalmi állapotában végzett permetezések az áttelelő lár­vákat nagyon meggyérítik ugyan, de rendszerint szükség van tenyészidőszakban is permetezésre. Vegetációban támadáspon­tunk a szárnyas hím és a mozgó lárva, a védekezés ezek ellen eredményes. A hí­mek egy évben kétszer rajza­nak (május közepe, július vége), ennek megfelelően két lárvakelés is következik a hím rajzáscsúcs és párosodás után 20-30 nappal (I. nemzedék) ill. 10-15 nap múlva (II. nemze­dék). így tehát vegetációs idő­ben - átlagos időjárás esetén - 4 alkalom kínálkozik a véde­kezésre: a hímek első rajzása (május közepe;) az I. nemze­dék lárvakelése (június kö­zepe); a hímek második raj­zása (július vége); a II. nemze­dék lárvakelése (augusztus közepe). Az érzékeny stádiu­mok előrejelzése és a célzott védekezések időbeni megha­tározása igen hosszadalmas és nagy szakértelmet kíván, to­vábbá a rajzási és lárvakelési idők eltérhetnek a megadot­tól, az időjárás alakulása sze­rint. Ezért inkább az előre megtervezett, programszerű védekezést javasoljuk a kö­vetkezőképp: május közepétől (gyümölcskötődéstől) 2-4 he­tente védekezzünk érés kez- detésig. A kártevő ellen a szerves foszforsavészterek ha­tékonyak (Zolone, Bi 58, Uni- fosz, Hostaquick, Ultracid, Ekalux). A pajzstetű elleni vé­dekezések jól kapcsolhatók a gyümölcsmolyok elleni keze­lésekhez, a két kártevő csoport az említett foszforsavészte- rekkel egy menetben is le­küzdhető. Gabi Géza, Tolna Megyei Növényegés zségügyi és Talajvédelmi Állomás Lázfoltos alma Disznóölés: szombaton Barátnők voltak. A Maca névre hallgató sertés kicsit szuszogós, keveset beszélő, nehézkesen mozgó, mondjuk ki: lustácska, vagy 150 kilót nyomott, míg Csöpi, a minden lében kanál, sürgő-forgó, nyughatatlan, cserfes-vidám fruska alakját az egész város­ban irigyelték a kocák, ő mint­egy 120 kilót nyomhatott. A barátnők együtt laktak lakályos lakásukban, az ólban. Esténként daliás fedezőka­nokról ábrándoztak nagyokat sóhajtozva. Bíztak benne, hogy egyszer majd eljön az az idő, amikor a sertésszerelem egyfelől nem a fantomkocák, másik részről pedig nem a durva, érzéketlen inszeminá- torok közreműködésével tel­jesül be. Rengeteg visítozó kismalacról álmodtak, akiket gondosan nevelnek majd sok-sok kocaforgón át. A sors azonban - ezúttal moslékadó gazdájuk képében - kegyetle­nül közbeszólt. Az a szombat reggel nem csak abban tért el a megszo­kottaktól, hogy nem kapták meg kiadós reggelijük egé­szét, hanem abban is, hogy furcsa feszültség volt a leve­gőben. Idegen férfihangok ke­veredtek a hajnali sötétség apró neszeivel. Amikor elkü­lönítették őket egymástól már tudták, nagy baj lesz. Szépsé­ges búcsúszavakat váltottak egymással, és könnyes szem­mel vetettek egy utolsó pillan­tást a másikra. Először Macát ragadta meg, vonszolta ki az ólból, majd te- perte le nyolc erős kéz, majd közülük az egyik a hosszú pengéjű késért nyúlt... Mi­közben Maca hiábavalóan küzdött az életéért Csöpi csendesen pityergett az ólban. Legjobb barátnőjét veszítette el, és hamarosan vele is ugyanaz a szörnyűség játszó­dik majd le, mint Macával. A férfiak a második disznót még könnyebben gyűrték le, mint az elsőt. Teknőbyn lefor­rázták őket, (szőrtelenítés cél­jából), a maradék szaruképle­teket a perzselés során távolí­tották el róluk. Majd fejjel le­felé fellógatták őket, belüket ontották, darabolták, vágták az élettelen testeket. A gazda és segédjei délben már a nyakapecsenyéből, májból falatoztak. Vacsorára pedig a csodálatos sültkolbász is a tányérokba került. December a disznóvágások hava.. Kép: Ótós Réka Szöveg: sk 77% AZ EXPO MELLETT |gy osztrák cég közvélemény­kutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világ- kiállítást tartanak. A megkérdezet­tek 77százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifeje­zetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztön­zést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véle­ménye szerint a világkiállítás .új munkaalkalmakat teremt. ^ A megkérdezett pincérek, szál­lodai alkalmazottak és taxi­sofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás ide­jén közlekedési dugók lesznek a fővárosban. ^ A budapesti IX. és XI. kerület lakosainak 82 százaléka úgy gondolja, hogy az Expo elő­segíti az úthálózat és a tömeg- közlekedés fejlődését. r • • Es On mit gondol az Expóról? Kérjük, írja meg! Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest lukoryu. 3. BUDAPEST i t i

Next

/
Thumbnails
Contents