Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-16 / 294. szám
1993. december 16., csütörtök HAZUNK TAJA «ÚJSÁG 7 Termesztett növényeink fontosabb károsítói 7. Kaliforniai pajzstetű Sok tápnövényű faj a kaliforniai pajzstetű. Előfordul valamennyi gyümölcsnemen, legkedveltebb tápnövénye az alma. Leírása: A kifejlett nőstény pajzsa kör alakú, 1,5 mm átmérőjű, szürke vagy piszkosbarna, felületén körkörös rétegvonalakkal. A hím pajzsa hasonló, kissé megnyúlt körte alakú. A pajzs alatt él a sárga, kerek, lábatlan állat, melynek hossza kb. 1 mm. Kártétele-kárképe: A kaliforniai pajzstetű a szívásával okoz kárt, a tápnövény valamennyi föld feletti részen megtelepszik. A megtámadott növényeken csúcsszáradással kezdődik a fa pusztulása. A fás részeket borító élő pajzstetvek és üres pajzsok tömege egy szürke, „koszos" réteget alkot a fán. Mivel a fertőzött fás részek beleolvadnak a környezetbe a felületes szemlélő nem veszi észre azokat. Az állat felderítésében hasznos segítség lehet valamilyen hegyes eszköz, amivel a gyanús „fakérget" felpiszkáljuk. Ha alatta sárga színű állatkákat látunk, megtaláltuk a kártevőt. Jellemző tulajdonsága, hogy a növényi zöld részeket, hajtást, levelet, gyümölcsöt is fertőzi. Zöld részeken a faj fertőzésének jellemző tünete, hogy a szívogatás nyomán a pajzs körül élénkpiros, vöröses, élesen határolt udvar keletkezik. Ez az elszíneződés az alma gyümölcsén a „lázfolt". Életmódja: Nálunk 2 nemzedéke fejlődik évente. Lárvaállapotban telel. A lárvák március közepétől aktívak, majd továbbfejlődés után májusban rajzanak belőlük a hímek, melyek csupán 45 óráig életképesek. A velük együtt párhuzamosan fejlődött nőstények a megtermékenyülés után elevenszüléssel hozzák világra utódaikat. A fiatal állatok születésük után 1-2 órával az anya közelében letelepszenek és azonnal megkezdik saját pajzsuk kiválasztását, amely életkoruk előrehaladtával szürkére, feketére, végül barnásszürkére változik. Környezeti tényezők: Mivel pajzs alatt él, fokozottan védett. A téli hidegtől és a néhány természetes ellenségtől (paraziták, ragadozó rovarok) eltekintve zavartalanul táplálkozik és szaporodik megtelepedése után gyümölcsöseinkben. Védekezés: A téli nyugalmi időben - miután fáinkat alaposan szemrevételeztük és a kártevőt megtaláltuk - a mechanikai módszerek közül a fák kéregkaparása, a kémiai módszerek közül a 4 %-os ásványolajos lemosópermetezés (3 évente) hatásos. Továbbá igen jó eredménnyel alkalmazható a 2%-os Novenda, de gyérítik őket a környezetre kevésbé ártalmas lemosószerek (Ágról, Nevikén, Tiosol, Báriumpoliszulfid). A fák nyugalmi állapotában végzett permetezések az áttelelő lárvákat nagyon meggyérítik ugyan, de rendszerint szükség van tenyészidőszakban is permetezésre. Vegetációban támadáspontunk a szárnyas hím és a mozgó lárva, a védekezés ezek ellen eredményes. A hímek egy évben kétszer rajzanak (május közepe, július vége), ennek megfelelően két lárvakelés is következik a hím rajzáscsúcs és párosodás után 20-30 nappal (I. nemzedék) ill. 10-15 nap múlva (II. nemzedék). így tehát vegetációs időben - átlagos időjárás esetén - 4 alkalom kínálkozik a védekezésre: a hímek első rajzása (május közepe;) az I. nemzedék lárvakelése (június közepe); a hímek második rajzása (július vége); a II. nemzedék lárvakelése (augusztus közepe). Az érzékeny stádiumok előrejelzése és a célzott védekezések időbeni meghatározása igen hosszadalmas és nagy szakértelmet kíván, továbbá a rajzási és lárvakelési idők eltérhetnek a megadottól, az időjárás alakulása szerint. Ezért inkább az előre megtervezett, programszerű védekezést javasoljuk a következőképp: május közepétől (gyümölcskötődéstől) 2-4 hetente védekezzünk érés kez- detésig. A kártevő ellen a szerves foszforsavészterek hatékonyak (Zolone, Bi 58, Uni- fosz, Hostaquick, Ultracid, Ekalux). A pajzstetű elleni védekezések jól kapcsolhatók a gyümölcsmolyok elleni kezelésekhez, a két kártevő csoport az említett foszforsavészte- rekkel egy menetben is leküzdhető. Gabi Géza, Tolna Megyei Növényegés zségügyi és Talajvédelmi Állomás Lázfoltos alma Disznóölés: szombaton Barátnők voltak. A Maca névre hallgató sertés kicsit szuszogós, keveset beszélő, nehézkesen mozgó, mondjuk ki: lustácska, vagy 150 kilót nyomott, míg Csöpi, a minden lében kanál, sürgő-forgó, nyughatatlan, cserfes-vidám fruska alakját az egész városban irigyelték a kocák, ő mintegy 120 kilót nyomhatott. A barátnők együtt laktak lakályos lakásukban, az ólban. Esténként daliás fedezőkanokról ábrándoztak nagyokat sóhajtozva. Bíztak benne, hogy egyszer majd eljön az az idő, amikor a sertésszerelem egyfelől nem a fantomkocák, másik részről pedig nem a durva, érzéketlen inszeminá- torok közreműködésével teljesül be. Rengeteg visítozó kismalacról álmodtak, akiket gondosan nevelnek majd sok-sok kocaforgón át. A sors azonban - ezúttal moslékadó gazdájuk képében - kegyetlenül közbeszólt. Az a szombat reggel nem csak abban tért el a megszokottaktól, hogy nem kapták meg kiadós reggelijük egészét, hanem abban is, hogy furcsa feszültség volt a levegőben. Idegen férfihangok keveredtek a hajnali sötétség apró neszeivel. Amikor elkülönítették őket egymástól már tudták, nagy baj lesz. Szépséges búcsúszavakat váltottak egymással, és könnyes szemmel vetettek egy utolsó pillantást a másikra. Először Macát ragadta meg, vonszolta ki az ólból, majd te- perte le nyolc erős kéz, majd közülük az egyik a hosszú pengéjű késért nyúlt... Miközben Maca hiábavalóan küzdött az életéért Csöpi csendesen pityergett az ólban. Legjobb barátnőjét veszítette el, és hamarosan vele is ugyanaz a szörnyűség játszódik majd le, mint Macával. A férfiak a második disznót még könnyebben gyűrték le, mint az elsőt. Teknőbyn leforrázták őket, (szőrtelenítés céljából), a maradék szaruképleteket a perzselés során távolították el róluk. Majd fejjel lefelé fellógatták őket, belüket ontották, darabolták, vágták az élettelen testeket. A gazda és segédjei délben már a nyakapecsenyéből, májból falatoztak. Vacsorára pedig a csodálatos sültkolbász is a tányérokba került. December a disznóvágások hava.. Kép: Ótós Réka Szöveg: sk 77% AZ EXPO MELLETT |gy osztrák cég közvéleménykutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világ- kiállítást tartanak. A megkérdezettek 77százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifejezetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztönzést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véleménye szerint a világkiállítás .új munkaalkalmakat teremt. ^ A megkérdezett pincérek, szállodai alkalmazottak és taxisofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás idején közlekedési dugók lesznek a fővárosban. ^ A budapesti IX. és XI. kerület lakosainak 82 százaléka úgy gondolja, hogy az Expo elősegíti az úthálózat és a tömeg- közlekedés fejlődését. r • • Es On mit gondol az Expóról? Kérjük, írja meg! Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest lukoryu. 3. BUDAPEST i t i