Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

10 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. november 6., szombat Ügyvédek a bűnügyi krónikákról Vádlott, védő, középút Az újságolvasó közönség zöme érdek­lődéssel olvassa a bűnügyi, bírósági tu­dósításokat. Tanulság, elrettentés, fi­gyelmeztetés, mindez megtalálható ben­nük. A kívülálló és az adott ügyben sér­tettként, vagy károsultként szereplő em­ber szempontjából ez teljesen logikus. Van azonban egy másik „főszereplője" is ezeknek az ügyeknek: az elkövető. Dr. Fenyőházy Elemér és dr. Horváth Kál­mán Szekszárdi ügyvédekkel beszélge­tünk a bűnügyi krónikákról, a fentiek tükrében. — Miért tekinthető kényes területnek a médiákban látható, hallható és olvasható bű­nügyi tudósítás? Fenyőházy Elemér: — A közlemények, cikkek, melyekkel az olvasó találkozik, legtöbbször a rendőrség által megállapí­tott tényállást tükrözik, csakhogy ez nem mindig egyezik meg azzal, melyet végül is a bíróság megállapít. A hatályos jog­szabályok szerint az ártatlanság vélelmé­nek érvényesülnie kell. Ennek alapján például adott ügyben az elkövetéssel vá­dolt személy nevének kiírásához elvileg szükséges lenne annak beleegyezése. Még akkor is, ha egyértelműen ő az elkö­vető. A bíróságra kerülő ügyek közül is kiemelkedően kényesek a gazdasági bűncselekmények. Nagyon bonyolult a jogi megítélés, a bizonyítás, nem egyszer kiderül, a gyanú alaptalan. — Ha jól értem, valamiféle arany középu­tat kellene találni, ahol a tájékoztatás sem csorbul, s az ügy szereplői sem kerülnek hát­rányos helyzetbe. Horváth Kálmán: — Egy konkrét példá­val is szeretném megvilágítani, milyen zavart okozhat egy megjelent írás. Egy nem egészen pontos rendőrségi tájékoz­tatás annyira felkavarta a megye egyik te­lepülésén a lakosság hangulatát, hogy a letartóztatott személyek hozzátartozói­nak biztonsága veszélybe került. Nagyon fontosnak tartjuk tehát, hogy főként a közhangulatot erősen befolyásolni képes ügyekben a média képviselője tájékozód­jon az ügy szereplőivel, netán ügyvédjé­vel, biztos vagyok benne, hogy senki nem tagadja majd meg a segítséget. Nem sze­rencsés az áldozatok nevének kiírása sem véleményem szerint, elsősorban kegye­leti okokból. — Védőügyvédnek lenni sokszor nem iga­zán népszerű dolog. Például gyilkosság elkö­vetőjének védelmére gondolok. F. E.: — Alkotmányban rögzített joga minden vád alá helyezett személynek, a védelemhez való jog. Ugyanakkor kü­lönbséget kell tennünk a kirendelt és a meghatalmazott védő között. Az első esetben az ügyvéd nem tagadhatja meg adott ügyben a részvételét, a másodikban viszont maga döntheti el, hogy vállalja-e a védelmet, vagy sem. Kirendelés esetén az ügyvéd legjobb tudása szerint köteles ellátni az ügyfele védelmét, függetlenül attól, mi a személyes véleménye. — Gondolom, éri önöket kritika, miért vál­lalnak el bizonyos ügyeket. Ez a kritika ölt- heti-e, vagy öltötte-e már konkrét fenyegetés, netán cselekmény formáját? H. K.: — Előfordult már, kollégákkal, közvetve, vagy közvetlenül. Volt akit a bíróság folyosóján bántalmaztak, vagy összetörték a cégtábláját, telefonon zak­latták, hasonlók. Nem éppen kellemes dolgok ezek, a fenyegetettség érzése so­sem az. Azt azonban nem szabad elfelej­teni, hogy a mi munkánk a vádlott vé­delme, erre esküdtünk, ez a feladatunk. S még valami: egy bírósági tárgyalás több- szereplős. A tárgyaláson szerepel az ügyész, a bíró, akik szintén legjobb tudá­suk szerint látják el feladatukat. Venter Marianna Az AIDS-ről az egészségnevelő lelkész megközelítéséből A szabadság nem szabadosságot jelent Válasszon bankot Robbantottak a pénzintézetek — Isten igéje mindennel foglalkozik, de ahhoz, hogy erről beszélni lehessen, a kez­detekhez kell visszanyúlni - mondta Hatvani Istvánná, a megyei kórház református lelkésze, majd így folytatta:- A teremtéshez, mert azt tudják az emberek, hogy az AIDS elsősorban szexuális úton terjed. De mégis széle­sebb körben kellene erről be­szélni, mert ellenkező esetben zavar támad. Ha zűrzavar van, akkor az ember felteszi a kérdést, miért van ez? Az em­ber nem tudja mi a rend, a szabály, ami szerint a dolgo­kat végezni kellene. A társa­dalomban a felvilágosodás óta nagy szabadság jelentkezett erkölcsi téren. A szabadság azonban egyoldalúan van hangsúlyozva, csak beszélnek róla, ugyanakkor a negatív oldalait elhallgatják. Ha erről kezdetben, vagy még most sincs későn, beszéltek volna, talán nem lenne ennyi AIDS beteg a világban. Nem azt mondjuk, hogy az ember asz­kéta életmódot éljen, de min­dennek megvan a maga ideje, a helye és a módja is. Végtele­nül zabolátlan módon nem le­het élni. Én abból indulok ki, hogy Isten teremtette az em­bert, férfiúvá és asszonnyá. Ez egy mellérendelt viszonyt je­lent. A Szent írás arról beszél, hogy milyen harmóniában élt egymással az első emberpár. Ok még tudták, honnan ered­nek, és fölmérték értékeiket. A Szent írás nem arról szól - így gondolkodnak felőle -, hogy az embernek le kell mondania dolgokról. Ha valaki igazán komolyan kézbeveszi a Szent írást, és keresi Isten akaratát belőle, azt tapasztalja, hogy milyen csodálatos szabadsága van az embernek, de ez nem jelent, jelenthet szabadossá­got. Vannak korlátok, amiket figyelembe kell venni. Isten azzal áldotta meg az ember­párt, hogy sokasodjatok, sza­porodjatok, töltsétek meg a Földet. Ebben benne foglalta­tik a kapcsolat, a testiség és Is­ten nem akarja az embertől el­venni. Mert azzal, hogy szabá­lyozta az emberek kapcsolatát - később ez eltolódott más irányba - a parancsolatokkal, ezek nem azért voltak, hogy bármitől is megfossza az em­bert, hanem inkább azért, hogy figyelmeztessen. Korlát­ként adatnak a parancsolatok, amiket át lehet hágni, át lehet rajta lépni, azonban nem biz­tos, hogy hasznos. Mert hol volt az AIDS, amikor a Tízpa­rancsolatot adta Isten az em­bernek. Ha ezzel megfelelő módon élnek az embernek, nem lenne annyi probléma, mint amennyi van. Életünk egyik fontos területe az éle­tösztön, a nemi ösztön. E kettő a legdinamikusabb az emberi életben és ha itt probléma van, az egész szervezetre, az ember egész lényére kihat. És a lelki problémák a súlyosabbak és nehezebbek a testieknél. — A legtöbb probléma a fiata­lok szexuális kultúrájában mu­tatkozik, ami nem a helyes utat mutatja. Van-e kivezető út? — Sajnos a fiataloknál tu­datlanság is fennáll. Gerjen- ben - a férjem ott lelkész - a fiatalokkal való beszélgetések során kiderült, hogy nekik rossz elképzeléseik vannak a szerelemről. Nagy baj, hogy a szülőktől nem mernek kér­dezni, de azoknak nincs is ide­jük foglalkozni a problémával. Ez intim szféra, és nem szíve­sen tárja fel - főleg a tinédzser - a problémáját. Finoman, okosan kell velük foglalkozni, hogy megértsék a jót. Iskolá­ban is keveset foglalkoznak a témával, jó lenne többet be­szélgetni erről. Nem elég az egészségügyi oldalát nézni ennek a kérdésnek, hanem meg kellene hívni a lelkésze­ket is. — Mi a véleménye a párkap­csolatokról? — Isten Ádám mellé nem Évákat, és Éva mellé nem Adámokat teremtett. Szóltunk a mellérendelt kapcsolatról. Ez nem képzelhető el úgy, hogy több ember vesz részt benne. Bizalommal erős kap­csolatot csak két személy tud kialakítani. Több személynél ebből nem lesz semmi, csak testi kapcsolat. Idővel kiég­nek, megundorodnak egy­mástól, pedig nem így kellene lenni. Boldogság olyan fiata­lokat látni, akik először lelki­leg kapcsolódnak egymáshoz. Valószínűleg ezt kellene elő­ször megértetni az ifjúsággal. — A lelkész milyen módon tud segíteni a kisiklott életű fiata­loknak? — Ha már valaki ilyen helyzetbe kerül, megpróbá­lunk segíteni, ha elfogadja azt. Mert csak úgy lehet segíteni, ha ő is kinyújtja felénk a kezét. (p. téri) Minden külön értesítés nélkül, robbantottak a pénzintézetek. Többségük az év utolsó negyedé­vében, a két ezrelékes forgalmi ju­talék mellé, megemelte a vállalko­zói számlák kezelési költségét. Ez elsősorban a kisvállalkozókat érintette érzékenyen, mert ahhoz, hogy „működhessenek", számlát kell nyitniuk. Ez a rendelkezés a kárpótlás során földhöz jutottak egy részére is vonatkozik. Biztosan sokan emlékeznek még rá, amikor ez év elején az OTP bejelentette (aki addig a megbízások többségével rendelke­zett), hogy a számlakezelés ne­gyedévi költségeit 0-ról 1000 fo­rintra emeli. Nagy volt a felzúdu­lás és az érintettek sértődötten, olyan pénzintézetekhez jelentkez­tek át, ahol még nem számoltak fel ezirányú költségeket. Márci­usban már a Budapest Bank is 500 forintra emelte a tarifát, de akkor még minden érdekeltet ér­tesítettek. Az októberi banki el­számolásnál azonban újabb meg­lepetés érte a vállalkozókat, ami­kor a Budapest Bank, minden kü­lön értesítés helyett, immár mi­nimum 2000 forintos számlake­zelési költséget vont le a bevétel­ből, a harmadik negyedévre visz- szamenően. Schwemmer László, a Buda­pest Bank szekszárdi fiókjának az igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a bankszámla szerződésben benne van, miszerint a fontos közlendőket a ' hirdetményben, mely a bankban van kifüggesztve, teszik közzé. A változást a Buda­pest Bank központilag rendelte el, sajnos fel kell készülni a változá­sokra, tette hozzá az igazgató. A legnagyobb meglepetést a Mezőbank Rt. okozta ügyfeleinek azzal, hogy a vállalkozói számla- kezelési költséget, negyedéven­ként minimum 5000 forintra emelte. Vagyis 10 millió forintot kellene megforgatni éves szinten, a bankon keresztül, hogy ezt az összeget ne potyára fizesse be a kisvállalkozó. A Mezőbank Rt. szekszárdi területi igazgatója, Drüszler József szerint, ha a vál­lalkozásokban lévő pénz valóban a pénzintézeteken menne keresz­tül, akkor ez az összeg nem le­hetne sok egy vállalkozónak sem. Bár a Mezőbanktól a laikus el­várná, hogy az e területen vállal­kozóknak kínáljon szolgáltatást. A mezőgazdasági kisvállalkozók pedig aligha dicsekedhetnek lega­lább 10 milliós forgalommal. A Bátaszék és Vidéke Takarék- szövetkezet Szekszárdi Kirendelt­ségén, Varga Mária ügyvezető igazgató elmondta, hogy a ne­gyedévi számlakezelési költség mindössze 300 forint, viszont 30 forint postaköltséget számolnak fel tételenként, de itt 5 ezrelék a forgalmi jutalék. így legalább a tényleges költséget fizeti meg a vállalkozó. Az Agrobank Rt. Szekszárdi Területi Irodáján, Ábrahám Csaba irodavezető arról tájékoz­tatott, hogy mindenkit kiértesí­tettek a számlakezelési költségek emeléséről, melynek a minimális c szege 2500 forint lett, negyedé­venként. A bank a jutalékból él meg, mondta az irodavezető, ha ennek hatására az a vállalkozó mondja fel a szerződést, aki eddig csak ott tartotta a pénzét, de forgalma nemigen volt, csak a pénzintézet kiadásait csökkenti ezzel. Az OTP, melynek év eleji dön­tése viharokat kavart, ma már az egyik legvisszafogottabb pénzin­tézet lett, az ügyfelek szempont­jából. Január óta nem emelték az ezer forintos számlakezelési ösz- szeget, mondta Kolontár Zoltán, az OTP Tolna Megyei Igazgató­ság Vállalkozási Osztályának ve­zetője. A kezelési költség itt is, éves szinten, 2 ezrelék, de utólag kerül csak számlázásra és ez lé­nyeges előny a többi pénzintézet­hez képest. A Magyar Hitel Bank Rt. ápri­lis elsejével vezette be az ezer fo­rintos számlakezelési költséget és a számlakivonat utáni 25 forin­tot. Ehhez társul még a számla- nyitás díja, melynek összege 5000 forint. Joó László, a megyei ki- rendeltség igazgató-helyettese kérésünkre elmondta, hogy ugyanakkor a „kényszer" miatti számlanyitásnál (újrakezdési köl­csönnél, vagy más okból) nem számoltak fel se számlekezelési, se számlanyitási költséget. A Kereskedelmi Bank Rt. szek­szárdi fiókja április 1-tól 1500 fo­rintra emelte a számlakezelési költségeket, de az ügyfeleit a már­ciusi zárószámlával egyidejűleg értesítette erről. A kényszer szülte, technikai jellegű bank­számlák megnyitásánál eltekin­tettek a számlakezelési költségek felszámolásától, mondta Szijjártó László, a kisvállalkozói fiók veze­tője. Mauthner Gólyák ősz közepén, a fenékpusztai bázison sára is. Molnár László sem tit­kolja, hogy inkább hobbyból, mint anyagi okok miatt él már '91 nyara óta egy fűthető(l) fe­nékpusztai lakókocsiban. Évi 365 napon át foglalkozik vo­nuláskutatással, befogással, gyűrűzéssel, állományfelmé­réssel. Délelőtt is, délután is többször, meghatározott idő­szakonként végigjárja a ná­dasban kelet-nyugati irány­ban kifeszített hálókat (a ma­darak mozgása észak-déli), s kiszabadítván a befogott pél­dányokat, kis zsákocskákba rakja, majd elvégezve a szük­séges mérést, könyvelést, jelö­lést, szélnek ereszti őket. A központi bázison tehát januártól decemberig tartanak a faunisztikai és egyéb megfi­gyelések, két kihelyezett lakó­kocsiban pedig kora tavasztól késő őszig. A Vörsi-küátó mel­lettiben Megyer Csaba és Ács Andrea teázgatott azon a hű­vös őszi reggelen, amikor fel­kerestük őket. Elmondták, hogy itt 218 méter hosszban feszítettek ki hálókat, s napi átlagban 80 madarat gyűrűz­nek. Vörösbegyeket, fülemü­léket, füzikéket, cinegéket, ökörszemeket, stb. Azért is érdekes ez a hely, mert itt van a csobogó. Megkezdték ugyanis a Kis-Balaton feltölté­sét, „felcsapolását", s a Vörsi-kilátó közelében talál­ható az a torlasz, melyen min­den esztendőben 10-10 centit emelnek. Tanulmányozzák majd, hogy milyen hatással lesz az elárasztás a flórára és faunára, ezen belül is a ma­dárvilágra. Aki mindeme dolgokat ösz­Vonuló kárókatonák szefogja, Zala természetvé­delmi felügyelője, a Szent- gál-pusztai illetőségű szenve­délyes ornitológus, Palkó Sándor. Sok szárnyas-történe­tet tud, de érdekességekért nem kell sem időben sem tér­ben messzire kalandoznia an­nak, aki Fenékpusztán jár. Elég ha az égre emeli tekinte­tét, s mit lát: ősz közepén gó­lyák köröznek a feje fölött. A dolog magyarázata az, hogy emberek nevelték fel őket, s lehet hogy itt maradnak télire is, a madarászok vendégei­ként. Pedig mehetnének ... Wessely Fotó: Degré Madárcsapda a nádasban, 218 méter hosszan Azon a területen jártunk, ahol a Tüskevár című filmet forgatták: Matula bácsi biro­dalmában, a Kis-Balatonnál. Az őszi nagy madárvonulás utolsó mozzanatainak tanúi voltunk. Kalauzul Tóth István Zsolt bonyhádi természetvé­dőt kértük fel, aki jól ismeri a hazai legnagyobb madármeg­figyelő bázis, Fenékpuszta környékét, hisz már többször több hetet töltött itt, ornitoló­giái táborokban. Kevés a pénz a madártani megfigyelések finanszírozá­Tóth István Zsolt igazítja a hálót a Vörsi-kilátónál I

Next

/
Thumbnails
Contents