Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-29 / 278. szám
1993. november 29., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE «ÚJSÁG 5 ft Lex Horn: elterelő és megfélemlítő manőver? Kérdésstaféta Gál Zoltán egy tv-sorozatról: „Durva történelemhamisítás" Kétségkívül nem elsősorban Gál Zoltánt, az MSZP parlamenti frakciójának vezetőjét ildomos kérdezni Horn Gyula felől, ám a szekszárdi Szegfű klub legutóbbi vendégének természetesen volt - méghozzá markáns - véleménye a szocialista párt elnökét is érintő történésekről. — Képviselő úr, a beterjesztendő „pufajkástörvényt" manapság egyre gyakrabban emlegetik Lex Horn néven. Utalva ezzel arra, hogy az MSZP elnöke 1957-ben karhatalmistaként teljesített szolgálatot. — Az úgynevezett pufaj- kástörvény nem érinti Horn Gyulát. Az MSZP elnöke már korábban nyüvánosságra hozta, hogy milyen szerepet töltött be az '56-ot követő időszakban. — A leendő törvény szerint nem arról van szó, hogy például a volt karhatalmisták bizonyos funkciókat, tisztségeket nem tölt- hetnének be? — A tervezet csak azt tartalmazza, hogy nyilvánosságra hozzák az érintett személyek neveit. Más szankció egyelőre nincs. A dolog persze ennél komolyabb, hiszen például a kereszténydemokrata Gáspár Miklós olyan módosító indítványt nyújtott be, melynek értelmében kizárható lenne a megválaszthatósága bizonyos korábbi szervezetek tagjainak. Ez már viszont érintené Horn Gyulát. — Több elemzésben is lehetett már olvasni, hogy az említett Lex Horn végül is az MSZP növekvő népszerűségét lenne hivatott visszaszorítani. — Természetesen itt nem elsősorban Horn Gyuláról van szó, hanem egy olyan elterelő, feszültségkeltő és megfélemlítő manőverről, melyre az országnak nincs szüksége. Jól látszik egyébként már most a kormánykoalíció, ezen belül az MDF választási taktikája: mivel a demokrata fórum a lehetőségekkel nem tudott megfelelő módon élni, hibás döntéseket hozott, ezért megpróbálja a hiányosságokat visszavezetni az elmúlt negyven év mulasztásaira, összemosva a négy évtizedet az MSZP-vei. — Éppen most megy a televízióban az a sorozat, mely a Törvénytelen szocializmus alcímet viseli. Miként vélekedik erről a megállapításról az a párt, mely magát szocialistának vallja? — Durva történelemhamisítás az eltelt negyven évet egyformán megítélni, annak ellenére, hogy maga a rendszer végül is életképtelennek bizonyult. De azért nyüván másképp élték meg az emberek az ötvenes éveket, mint a hetvenes vagy nyolcvanas éveket. S ezért tartom ostobaságnak a televízióban is tetten érhető törekvést: az állampolgárok közvetlen élettapasztalatai nem igazolják azokat az értékeléseket, melyeket most egyesek tesznek. — Lezsák Sándor nemrég kijelentette: az MSZP-t összetörve kidobták az ajtón, de most meg- póbál visszajönni az ablakon keresztül. Ennyire vágyakoznak önök a hatalom után? — Ha üyen ostobaságokat mond Lezsák úr hat hónappal a választások előtt, akkor vajon mit fog mondani a kampány kellős közepén? Ránk 1990-ben ötszázezren szavaztak, most pedig a voksaink növekedésével számolhatunk. Ha valakit nem érdekel közel egymillió választó, akkor arra nem tudok mit mondani. — Ön szerint mely rétegekre számíthat jövőre az MSZP? — Elsősorban a munkavállalókra ... — Ön tudatosan kerüli a munkásság megjelölést? — Igen, mert nem kizárólag az ipari munkásságról van szó, hanem mindazokról, akik nem a tulajdonukból élnek. Szándékosan beszéltem a munkavállalókról, mert ők alkotják a társadalom legnagyobb rétegét. S nekünk az a célunk, hogy a munkavállalók ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek az átalakulásnak. Szeri Árpád Gazdaság és sport Röviden azt tudnám felelni, hogy a gazdaság és a sport kapcsolata napjainkban kielégítő. Pontosabban, a sportra áldozni is hajlandó gazdasági egységeket alapul véve jó ez a kapcsolat. De melyek ezek a gazdasági egységek, hisz a szerkezetváltás keretében a vállalatok privatizálásával szinte letaglózták a magyar sport rendszerét. A régi sportfinanszírozási rendszerben ugyanis az állami támogatáson túl a sportszervezetek általában egy nagy vállalatra vagy intézményre is támaszkodhattak. Tekintettel arra, hogy az állam teljes egészében kivonult a sportmozgalomból, a gazdasági egységek átalakulása miatt a sport elvesztette úgymond régi támogatási rendszerét. Az új gazdasági szervezetek viszont még nem tudnak a sportra áldozni, illetve az átalakulásukat követően még nem az első számú feladatuknak tekintik a sportmozgalom finanszírozását. Ebben az ellentmondásos helyzetben a sport anyagi terheit az önkormányzatokra és a gazdasági egységekre hárította át az állami sportirányítás. Az egész magyar gazdaság átalakulásának időszakában így nagyon kevés egyesületnél jöhetett létre az élsportot szolgáló, jól funkcionáló szervezet. így a sport valamennyi szinten kiszolgáltatottja lett a gazdaságnak. A sportmozgalmat anyagiakkal támogató vállalkozások rendkívüli eredménycentrikussá- got várnak el az általuk szponzorált klubtól, ezért az utánpótlásneveléshez nem mindenhol adottak a megfelelő feltételek, így rendkívüli nehézségekkel lehet csak az utánpótlás folyamatos képzését biztosítani. Az átalakulás időszakában arra bíztatták az egyesületeket, hogy vállalkozásokkal növeljék bevételeiket. De mint kiderült, mindehhez elsősorban pénzre, megfelelő személyekre és eszközökre lett volna szükség. így a klubok jelentős része továbbra is csak a személyes ismeretségen alapuló „kéregetésekkel" próbálja a sportot életben tartani. De „pusziért" ma már egyetlen gazdasági vezető sem támogat, hanem jogosan elvárja, hogy az üzleti tevékenységét reklámozva jusson mind nagyobb gazdasági előnyökhöz. Ezért a sportban dolgozók jelentős része ma már szinte üzletkötőként is tevékenykedik a gazdaságban. Hogy a sporttal foglalkozó vezetők, edzők, szakemberek csakis a szakmai feladataikra tudjanak összpontosítani, ahhoz égetően szükség lenne egy megfelelően szabályozott sporttörvényre. A jogszabályoknak megfelelő kedvezményeket kell biztosítani a sport támogatására hajlandóságot érző gazdasági egységeknek, s e kedvezményeknek konkrétan meg kellene jelennie az adófizetési rendszerben is. Bizonyára szívesebben fektetné pénzét a sportba valamennyi gazdasági egység, ha nem az adóalapjából, hanem a befizetett adójából írhatná le a támogatás mértékét. Ezáltal a helyi adók befizetésénél az adó egy bizonyos százalékát a gazdasági egységek elszámolhatnák a sportmozgalom javára. Mindezt alapul véve elmondhatjuk, hogy nem kell nekünk Magyarországon új támogatási rendszert kidolgoznunk, hanem a külföldön is jól működő szisztémát kell „magyarosítani." Ehhez azonban a más országokban e területen döntést hozó szervek hozzáállását és gondolkodásmódját is érdemes lenne „indigóra tenni." Ezzel nem arra utalok, hogy a határainkon belül nincsenek az említett területen otthonosan mozgó szakemberek, de az elképzeléseik gyakorlati megvalósításához még hiányoznak a jogszabályi feltételek. E feltételek megteremtéséig a sport továbbra is fokozottan kiszolgáltatott helyzetben lesz a gazdasággal szemben. Horváth Ferenc Horváth Ferenc kérdése Kis Pál Istvánhoz, a Szekszárdi Városi TV vezetőjéhez szól: Milyennek ítéli meg a sport és a sajtó kapcsolatát? Szálkáim Szeretet és a szalmaszál Rossz alvó vagyok. Pontosabban akkor alszom, amikor a szervezetem megkívánja. Ez kicsit felborítja a normálisnak számító hétköznapi életet. Például, ha fáradtnak érzem magam este 8 órakor, akkor Samanta szép szemei miatt sem maradok képernyőközeiben. Viszont a rádió éjszaka is mondja a magáét. Egyre szaporodnak azok a műsorok, melyeket a szeretet jegyében sugároznak. Bevallom kicsit édeskésnek tűnik az a sok „kedves hallgató" aki a „kedves műsorvezető" „legrégebbi ismerőse, barátja, szívecsücske és a többi..." Azt is tapasztalhatjuk, hogy az olvasók is szívesen megosztják örömüket. Egy-egy lapszámba csak töredéke jut a jelentkező szívbéli jókívánságoknak. Igen, így van rendjén! A megosztott öröm duplának számít csakúgy, amint felére csökken a megosztott bánat. A szerétéiről sok mindent zengtek már bölcselők. Leginkább azt, hogy olyan valami, ami soha el nem fogy. Erre jegyezte meg barátom, hogy van ezen kívül még egy másik dolog is. Nem egyéb, mint egy szalmaszál. Az, amit keresztbe lehet tenni és általa hatalmasat bukni, buktatni. Van egy szalmaszál, amit rendre ott talál barátom az úton. Látja, de ha nem venné észre, mindig akad, aki szerétéiből, féltésből figyelmezteti merre lépjen. A játék szépsége, hogy pontosan tudja, ki helyezi meghatározott rendbe útjára a soha el nem fogyó szalmaszálat. Decsi Kiss János 290 éve, 1703. december 5-én összeírják a szekszárdi apátság javait. 195 éve, 1798. december 4-én született Csapó Vilmos Dunaszentgyörgyön, 1848-49-ben Tolna megye nemzetőrparancsnoka volt, 1848. október 30-án ezredessé léptették elő, főleg az ozorai diadal kivívása miatt. 145 éve, 1848. december 5-én Sztanko- vánszky Imre főispán beszámol az Országos Honvédelmi Bizottmánynak a megye által kiállított 2622 újonc elosztásáról. 100 éve, 1893. december 3-án a Tolnavármegye híradása szerint „Balog Árpád színtársulata itteni működését Hajdan Szegzárd nemtóje címmel, nagy allegorikus képpel nyitotta meg, melynek vége az volt, hogy a közönyt elűzi a művészet géniusza". Ugyanitt a bö- dői hegyen talált régészeti leletről számol be a lap. December másodikán (a ma is meglévő) Báthory Elek I. Béla királyhoz címzett gyógyszertárát Szeghy Sándor vette át. 90 éve, 1903. december 2-án - 16 jelölt közül - választották meg Szekszárd aljegyzőjét, Janosits Károlyt. 85 éve, 1908. december elsején Szekszárdon előadA héten nem volt kriminális a helyzet a szekszárdi városi rendőrkapitányság területén. Mindösszesen körülbelül harminc ügyben rendeltek el nyomozást, és ezek többségét is kisebb jelentőségű bűnesetek tetteseinek kiderítésére. Hideg miatt a csalás elmaradt Hogy csalás, vagy ámítás a történet, arra azért nem derült még fény, mert hideg volt az elmúlt héten. Szokás szerint rejtélyes hirdetéssel kezdődött. Á megadott telefonszámon üzenet- rögzítő „válaszolt", a hirdetésben megjelölt címen viszont egy kiírás fogadta az ország különböző pontjáról érkezőket, amelyen az szerepelt, hogy a megbeszélés a hideg időjárás miatt elmarad. Most várhatjuk a tavaszt. A besurranó tolvajok is kevés pénzt kerestek az elmúlt héten. Részben azért, mert keveset is „dolgoztak". Mindössze az 505-ös szakmunkásKépemlékezés Rovatunkban ezúttal a Tartsay lakótelep mellett levő tízszintes lakóházakat, illetve azok helyét mutatjuk be. Bakó Jenő felvétele a hatvanas éveket, az építkezés időszakát idézi, Ótós Rékáé pedig a jelenlegi állapotot mutatja. ták László Géza helybeli gimnáziumi tanár Toldi című színművét, december 4-én Habsburg herceggel a fedélzetén léghajó haladt el Szekszárd fölött. 80 éve, 1913. december elsején Kovách Aladár Besenyő telepek Tolna vármegy ében címmel közölt tanulmányt a Tolnavármegye és a Közérdekben. December 3-án tartotta a Szekszárdi Önkéntes Tűzoltó Egylet (október 26-a óta halasztódó) negyven éves jubileumát, amelyre megjelent Erdei Lajosnak az egylet történetéről szóló műve. Krónikás képzőből tűnt el kisebb ösz- szeg, részben azért, mert a kórház rendelőintézet irodáiban - ahova egyik éjszaka ellátogattak - hiába kerestek, nem találtak készpénzt. Mást meg nem akartak elvinni. Hol a rabló? Feljelentést tett egy férfi, hogy a bátaszéki vonaton leütötték és elrabolták tízezer forintját. A rablót nagy erőkkel keresik, mert ha igaz a történet, súlyos az eset, ha nem, akkor elaludhatott az atyafi és úgy verte be a fejét. -i Várjuk további észrevételeiket, javaslataikat, információikat! Az oldalt szerkesztette: Kamarás Katalin 1 Értesítjük a 11. sz.1 választókerület polgárait, hogy dr. Ferenczi József a választókerület képviselője 1993. december 2-án, 17.30 órakor LAKOSSÁGI FÓRUMOT TART a VOLÁN Vállalat földszinti tanácskozó termében. A fórum témája az 1994. évi költségvetés tárgyalása előtti beruházási, vásorüzemeltetési, felújítási feladatok igényfelmérése. Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala I (413661 I A 12, 13, 14. sz. választókerületek polgárait értesítjük, hogy 1993. november 30-án, 17 órai kezdettel a választókerületek képviselői: Jobban Zoltán, dr. Leidecker Jenő, Pósta Péter képviselő urak LAKOSSÁGI FÓRUMOT tartanak, az 5. sz. Általános Iskola éttermében. Napirendi pontok: 1. 5. sz. Általános Iskola környékének részletes rendezési terve - módosítása 2. az új orvosi körzetesítéssel kapcsolatos tájékoztatás 3. az 1994. évi költségvetés tárgyalása előtti- beruházásokat, városüzemeltetési feladatokat érintő - igényfelmérések az érintett választókörzetekben. Kérjük tisztelt választópolgárainkat, hogy megjelenésükkel, javaslataikkal szíveskedjenek hozzájárulni a választókerületek problémáinak megoldásához. Tisztelettel: Dr. Leidecker Jenő képviselő 12. sz. választókerület Jobban Zoltán képviselő 13. sz. választókerület Pósta Péter képviselő 14. sz. választókerület ______________________________ (41270) «
