Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

1993. november 25., csütörtök HÁZUNK TÁJA NÉPÚJSÁG 7 Termesztett növényeink fontosabb károsítói A szőlőlevélatka szívásnyomai áteső fényben jól láthatók Csak a szőlőt károsítja. Tö­meges felszaporodása a 70-es években kezdődött. Leírása: a kifejlett alak 0,15 mm hosszúságú, szabad szemmel nem látható, pók­szabású élőlény. Kártétele, kárképe: a fiatal, hajtásvégi leveleket szivo- gatja, aminek következtében megjelennek a szívásnyomok, később az ilyen levelek kana­lasán zsugorodnak. Jellemző még a hajtástorzulás, az íz- közrövidülés és nyár végén a levélbarnulás. Különösen a fi­atal (1-5 éves) ültetvényekben tehet nagy kárt. Életmódja: a tőke kéregre­pedéseiben és a kordonkarhoz közeli rügyekben (a rügypik­kelyek alatt) a kifejlett atkák (imágók) tömegesen telelnek. Tavasszal a fakadó rügyekre vándorolnak és megkezdik szivogatásukat, eleinte a leve­lek mindkét oldalán, később csak a fonáki részén. Egyedfej­lődésük 4 lépésből áll (tojás, lárva, nimfa, imágó) és 20-26 napig tart. Valamennyi mozgó alak (lárva, nimfa, imágó) ká­rosít. Évente 7-10 nemzedék fejlődik ki. Nyár derekán (jú­lius vége - augusztus eleje) a kifejlett egyedek tömegesen telelőre vonulnak. Környezeti tényezők: erős felszaporodásuknak a több éven át ismétlődő meleg, szá­raz klíma kedvez. Jelentős kártételre hűvös (esős) tava­szokon számíthatunk, mikor a szőlő hajtásnövekedése stag­nál. A károsítás mértékét a faj­ták atkaérzékenysége is befo­lyásolja. Védekezés: jelentős gazda­sági kár az erős tavaszi atka- fertőzöttségből adódhat. Ezt kell megakadályoznunk az atkaölő szerek kijuttatásával. A védekezésre két időpont kí­nálkozik: 1. még az előző év nyarán (augusztus elején) az atkák tömeges telelőre vonu­lásának kezdetén az Omite, Neoron, Torque vagy Mitac készítményekkel, melyek va­lamennyi mozgó alak ellen hatásosak. 2. tavasszal, az át­telelt egyedek irtása a.) barkás állapotban, lemosó permete­zéssel (Nevikén, Ágról, Tio- sol, Bárimpoliszulfid). Ez az eljárás napjainkban egyre in­kább visszaszorul, mivel drága, alacsony hatékonyságú és a hasznos szervezeteket sem kíméli, b.) 1-3 kisleveles állapotban, a Neoron, Tor­que, Danitól, Mitac vagy Oxotin készítményekkel. Von­tatott fakadás esetén a véde­kezést ajánlatos megismételni. Tojásölő szerek (Nissorun, Apollo) kombinálásával gyors és tartós hatást érhetünk el (pl. Danitol+Nissorun). c.) arasznyi hajtások állapotánál a tojásokat és a lárvákat pusz­tító Cascade készítménnyel, mely a tenyészidő hátralevő részében szinte teljes atka­mentességet biztosít. Ha sok az áttelelt egyed, előzőleg (1-3 kisleveles korban) egy imágó- ölő szerre is szükség van. A mai növényvédelmi gya­korlatban évi 1 vagy 2 speciá­lis atkaölő szeres védekezéssel számolunk. Évi egy védekezés esetén a jól időzített nyári ke­zelés általában eredménye­sebb, mint a tavaszi. Évi két beavatkozásnál többféle meg­oldás is adódik: gazdaságos- sági szempontból a két tavaszi (1-3 kisleveles korban + arasznyi hajtásos állapotnál), biztonságilag a két nyári (jú­lius vége + augusztus eleje) védekezés kedvezőbb. Az arany középutat választva egy tavaszi és egy nyári kezeléssel mindkét szempontból jól jár­hatunk. Ha a szőlőültetvényben minden károsító ellen okszerű és környezetkímélő védeke­zést folytatunk, számíthatunk a levélatkák természetes el­lenségeinek (főleg a ragado­zóatkák) segítségére is. Ilyen szempontból lisztharmat ellen elsősorban a felszívódó ké­szítményeket (Systhane, Tilt, Sápról, Sumi-8, Bayleton, Rubigan, stb.), peronoszpóra ellen a Bravo-t, a rezet és a rézzel kombinált felszívódó szereket (Ridomil Plus, San- dofan C, Mikai C, Curzate R, stb.), a rovarok ellen pedig az átalakulás-gátlókat (Nomolt, Dimilin, Insegar) a Bancol-t és a Zolone-t érdemes előny­ben részesíteni. Kifejezetten kerülni kell a piretroidokat (Decis, Fendona, Chinmix, Sherpa, Sumi-Alfa, stb.), me­lyek a hasznos ragadozókat megtizedelik, ugyanakkor a káros levélatkákat nem bánt­ják, sőt növelik azok tojáspro­dukcióját. Értesítjük az érdeklődőket, hogy a II. kategóriájú, (felté­teles forgalmú) szerek hasz­nálatára jogosító 80 órás tan­folyam megkezdődött. A je­lentkezéseket november 25-én vagy november 29-én 16.00 órakor (az előadások kezdetén) a helyszínen (Ve­tőmag Kereskedőház Rt. Szekszárd, Hunyadi u. 5.) még elfogadjuk. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: November 28.: Kis­kunfélegyháza, Szekszárd, Tamási. Országos állatvásár: No­vember 27-28.: Pécs. Autó vásár: November 27.: Pécs, Szekszárd. November 28.: Kaposvár, Pécs, Szeged, Szolnok, Tamási. Nem hókusz-pókusz! Többen kérdezték ... egy televíziós kertészeti műsor kapcsán (amit sajnos én nem láttam), hogy mi ér­telme van a gyümölcsfa - vagy szőlő ültetőgödörbe ga­bonamag - főképpen árpa - szórásának? Jogos a kérdés, mert laikus számára valami babonának, hókusz-pókusz- nak tűnik, de korántsem az, hanem a növények hajtás- és gyökémövekedését serkentő hormon az u.n. heteroauxin jótékony hatásának kihaszná­lásáról van szó. A gabonamagvak csírázá­sánál, amely földbekerülés után hamar bekövetkezik, bő­ségesen képződik és serkentő­leg hat az éppen elültetett fa vagy gyökeres oltvány gyö­kérfejlődésére is. Keletkezése mindig a hajtás- vagy gyökér­csúcsban megy végbe, fo­kozva a sejtosztódást, a sejt­megnyugvást, a vízfelvételt, a sejtlégzést, a sejtnedvek áram­lását, egyszóval a növekedést. Ez a hormon a „tettes" abban, hogy a kordonos szőlőkben mindig a kordonkarvégi haj­tások, vesszők a legerősebbek, vagy gyümölcsfasudaraknál a legfelső, csúcson lévő rügyek­ből lesznek a legerőteljesebb hajtások, ami hátrány a szőlő­nél, mert megtéveszti a hobbykertművelőt, sajnálja kimetszeni a legszebb szőlő­vesszőt, és elnyurgítja a ter­mőkart, de előny a fiatal gyü­mölcsfák korona-kialakításá­nál. E növekedéstserkentő hor­mon jelenléte adja majd az ér­telmét annak, ha a gyökerezte- tésre szánt zölddugványok (pl. muskátli) földbe kerülő végébe zab- vagy árpaszemet dugnak. A gyorsan kicsírázó gabonamag heteroauxinja serkenti a dugvány gyökér­képződését is! Sz. L. Újra nyerhet! „Ajánljon bennünket" címmel hirdettük meg szeptemberben előfizetést gyújtó akciónkat. Számos olvasónak kedvezett a szeren­cse, sokan nyertek értékes használati tárgyat. Az akció folytatódik: havonta tartunk sorsolást, és - mondhatni karácsonyi ajándékként - december 22-én külön húzás is lesz. A sorsolásokon azok vehet­nek részt, akik új előfizetőket szereztek a Tolnai Népújságnak. Öt­ven értékes nyeremény: színes tévé, magnósrádió, órák, kávéfőzők, vasalók, hajszárítók és más hasznos eszközök várnak a szerencsés nyertesekre. Figyelje a Népújságot, abban is az az alább megjelen­tetett előfizetést gyújtó szelvényt! Ajánljuk magunkat, ajánljon bennünket barátainak, Ismerőseinek és mindenkinekI Előfizetőinket kérjük, hogy szerezzenek újabb előfizetőket a 31.000 példányban megjelenő PÚJSÁGo* Ajánlja lapunkat, s ha megnyerte Ismerősét az előfizetésre, töltse ki és borítékban küldje be az Itt következő szelvényt, valamint az előfizetési díj befizetését igazoló postai csekket vagy másolatát a TOLNAI NÉPÚJSÁG Kiadója (7100 Szekszárd, Pí.: 71.) elmére. Előfizetési díj egy hónapra 375,- Ft SZEREZTEM EGY ÚJ ELŐFIZETŐT IPÚJSÁG ­BARÁTAIM, ISMERŐSEIM KÖZÖTT Az új előfizető neve: ............. C íme (ahova az újságot kéri): 9 A beküldő neve:................................................................................ Címe: ................................................................................................. K iről szeretne olvasni a lapban? AKIK A LAPUNKBAN MEGJELENT SZELVÉNYT BEKÜLDIK, AZOK KÖZÖTT NOVEMBERBEN EGY AUDIOTON RÁDIÓT SORSOLUNK KI Ez a szelvény részt vesz az 1993. decemberi rendkívüli sorsolásunkon is! Kilestem, hogyan csinálja Egy olvasói levél ürügyén: Kiszolgáltatott állattartók?! Ki fizet kártérítést, ha nem szállítják el időben az állatot? Egészen , 1990. tavaszáig szinte menetrendszerűen ért a bosszúság az éppen virág- bimbós állapotú bokorbabso- raim megcsúfolása miatt. Nem mondanám csupálásnak, de a legbimbósabb részét a babsomak mintha nyírógép­ei vágták volna le. Amellett, ogy a nyilvánvalóan nyúlga- rázdálkodás ellen a különféle riasztószerek csak az első zá­porig hatottak, a zöldbab gyors lekerülése miatt még az önmérgezés veszélyének is ki­tettem magam és a családom, a kipermetezett vegyszerek ál­tal. Egyszer aztán korán reggel, még a Nap kibújása előtt kiül­tem kis tanyám elé. Innen jó rálátásom van az egész kony­hakerti részre. Hát egyszer- csak a harmatos hajnali szür­kületben megjelenik ám egy 5-6 kilós, szép, rőtvörö- ses-barna baknyúl. Lábai közé veszi a babsort, úgy lovaglóü- lésszerűen, és mint a legmo­dernebb sövénynyírógép, fejét villámgyorsan jobbra-balra kapkodva csemegézi az én so­kat ígérő piros-bimbós zöld­babomat. Néma lesben csak a mód­szere rövid kitapasztalásáig tűrtem, és a kezem ügyébe akadó fadarab tőlem telhető pontosságú felé hajításával (5-6 méterrel mellé ment!) ve­tettem véget a lakomának. Adódott, hogy éppen aznap este kertbarátköri ülés volt. Mesélem az esetet a szaktár­saknak és kiderült: szinte va­lamennyien kárvallottai már hasonló garázdálkodásnak és „te még csak itt tartasz?" kér­déssel fűszerezve jó tanácsot is kaptam. Alkalmaztam! Bevált! Hátha vannak még e sorok ol­vasói között, akik mint én ak­kor még „csak ott tartanak". Nos hát, szabtam néhány 40 cm hosszú botocskát, annak végére cérnával szorosan tex- tilgombóckát kötöztem. A tex- tilgombóckát szintetikus alapanyagú, erős illatú kölni­vízzel becsöpögtettem. Az így „szagosított" végű botocská­kat 3 méterenként a babso­rokba tűztem. Azóta - szom­szédaim a tanúim - egy bimbó sem hiányzik a környék bab­sorairól, pedig nyúl az van bőven. Egyre azonban fel kell hív­nom a figyelmet! A természe­tes növényi alkaloidákkal illa­tosított kölnivizek nem jók erre a célra, mert illótermésze- tüknél fogva a napfény és le­vegő hatására hamar elillan­nak. És ki tudja? Lehet, hogy a nyulak a természetben hozzá is szoktak ezekhez az illatok­hoz. Szakái László Elkeseredett levelet hozott Sió- agárdról a posta szerkesztősé­günk címére. Olvasónk azért fo­gott tollat, mert: „november 11-i szállításra elő volt jegyezve 3 da­rab hízóbika. Nagy volt az örö­münk, csak az öröm ürömbe tork­ollott. A szállítási napon, 11-én, a szállítás előtt 3 órával Fábián László felvásárló értesített ben­nünket, hogy a szállítás elmarad. A jószágok útra készen be voltak oltva, 600 forint a krotáliák (fül- jelölő) értéke. A marhalevél irá­nyítása újabb 600 forintba került. Kérdésem, ki fogja a feleslegesen kiadott pénzünket megtéríteni, hiszen ha valamikor szállítva lesznek, ugyanezek a költségek megismétlődnek? " Hosszabb utánjárással, a kérdésre a választ dr. Had- házy Árpád, a megyei föl­dművelésügyi hivatal ve­zető-helyettese adta meg. — Ez az ügy olyan, mint a sokat emlegetett állatorvosi ló, minden tipikus hibát magán visel. Fábián László, az emlí­tett felvásárló, a kakasdi szék­helyű FÉR Kft.-ben dolgozik. Nem találkozott a termelővel, hanem más cégek megbízói­val „üzent", amikor úgy gon­dolta kell az „áru", majd „üzent” amikor lemondta a szállítást. A felvásárló és a gazda között így nem is lehe­tett korrekt, egymás feltételeit ismerő kapcsolat. A termelő így amikor megkapta az üze­netet, hogy a szállítás elma­rad, nem tudott és nem is tud­hatott semmit annak okairól. Jogos volt tehát az elkesere­dése, annak ellenére mondom ezt, hogy egyre inkább hozzá kell szokni ahhoz, hogy egy-egy szállítás, a legalapo­sabb előkészítés ellenére is el­halasztódhat. Az állattartásba benne van sajnos ez a rizikó. — Mit változtatott volna ezen az eseten, ha a felvásárló és a ter­melő között közvetlen a kapcso­lat? — Azt, hogy nem olyan ki­szolgáltatottnak érezte volna magát a levélíró, mint az a le­veléből kitűnik. — Ugyanis november 10-én, szerda délután az olasz Egészségügyi Minisztérium Állategészségügyi igazgató­ságának vezérigazgatója, dr. Roman Marabelli úr, határzár­latot rendelt el száj- és köröm­fájás gyanúja miatt. Ennek következménye, hogy a szlo­vén hatóságok is lezárták a ha­tárt és hogy ne torlódjanak a kamionok, a magyarok is. A zárlat híre csütörtök délelőtt jutott el a FÉR Kft.-hez. És emiatt nem vették át az állato­kat, de az okokról nem tájé­koztatta az érintette(ke)t. Egyébként az egész vaklárma volt, 12-én már fel is oldották a zárlatot. — Ilyen esetben, az nem vár­ható el az érintett kft.-tói, hogy akkor is vegye át az árut ha nem is tudja tovább szállítani? — Egy embargó akár fél évig is eltarthat. A bejelentés illanatában senki nem tudja, ogy mikor oldják fel. Ebből a tanulság az, hogy meg kell vá­lasztani a partnert, akivel a kapcsolat közvetlen, így a bi­zalmatlanság ki Van zárva. — Az jó, ha a két fél között meg van a bizalom, de attól a kár még fennáll. Kérhet-e valakitől kártalanítást adott esetben a ter­melő? — Szerencsére a termelőt ez esetben nagy kár nem érte, mert a következő héten az em­lített három hízóbika elszállí­tásra került. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a FÉR Kft. ugyan jelentkezett a zárlat feloldása után, de a gazda egy másik felvásárlónak adta el az állatokat. A krotáliát a szállí­tástól függetlenül is meg kel­lett volna csináltatnia, a mar­halevél kiállítása pedig 6 na­pig érvényes. Anyagi kár te­hát nem érte a levélírót. — Mi a véleménye a panaszos ama mondatáról, hogy „a tv-ben, rádióban mindig a kistermelők segítését hirdetik, mikor nincs, aki megvegye az állatokat?" — Ebben az esetben szá­momra érthetetlen a történtek ellenére is ez a vélemény, mert a hízómarha területén a keres­let jóval nagyobb, mint a kíná­lat. A forgalmazók megyéket, falvakat járnak össze és kere­sik a szállítmányt, nyilván ez az oka annak is, hogy a terme­lők előre nem hajlandók szer­ződést kötni egy felvásárlóval sem, mert annak adják, aki a legtöbbet kínálja érte. — Említette, hogy akár fél évig is eltarthat egy embargó, az is előfordulhatott volna, hogy az élet nem oldja meg ezt a problé­mát, és a termelőt ért kár valóban jelentős. Akkor ki fizet kártérí­tést? — Az agrárpiaci rendtartás egy erre szolgáló pénzalapot különít el, olyan esetekre, amikor embargó miatt kár éri a termelőt és az így bekövet­kezett veszteségeket ebből mérsékelni tudják. Mauthner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents