Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
6 NÉPÚJSÁG ERRŐL - ARRÓL 1993. november 25., csütörtök A pályaválasztás kérdőjelei Kaput nyitnak ezekben a hetekben a középiskolák az általános iskolák végzősei előtt: ismerkedjenek a helyszínnel, a körülményekkel - így alighanem könnyebben, jobban tudnak dönteni az „útelágazásnál": milyen iskolatípus, milyen pálya felé induljanak tovább. Sokféle más módja, eszköze is van a segítségnek és tanácsadásnak - mégis nehéz apai-anyai kötelezettség a pályaválasztásban való részvétel vagy közreműködés. Már csak azért is, mert tudni kell: a szülői felelősség nem hárítható másokra, a pályaválasztás dilemmáival helyettük senki nem szembesülhet. Bízzanak azonban magukban, végre is saját gyermeküket ők ismerik legjobban. Persze nem árt ezt az ismeretet a továbbtanulás, a pályakeresés szemszögéből fölfrissíteni, rendszerezni. Gondolják például végig, melyek azok a tárgyak, játékok, könyvek, filmek, foglalatosságok, amelyekhez az átlagosnál jobban kötődik gyerekük. Ezek sokat elárulnak vonzalmairól, hajlamairól, érdeklődési köréről, speciális adottságairól. Az efféle „tesztelésben" fiunk, lányunk legjobb pajtásai, kedvenc tanárai is hiteles segítőtársak lehetnek. Legalább ilyen fontos (ha nem fontosabb), hogy a továbbtanulásra való jelentkezést vagy a szakmaválasztást megelőzően hallgattassák meg maga a gyerek - de nem egyszer vagy kétszer, hanem többször, sőt sokszor ... Kedve, hajlama, jövőképe, ideálja, reményei és sok minden más kitapintható az ilyen oldott hangulatú beszélgetések során. Szót ejthetünk, együtt gondolkodhatunk a különböző szakmák, hivatások előnyeiről, árnyoldalairól -, s néhány közös meditáció után a korábbinál sokkal teljesebbé válnak ismereteink gyermekünk mikrovilágáról csakúgy, mint reális lehetőségeiről. Még valamit: ne hárítsuk a választás felelősségét a gyerekre, korához képest bármennyire is érett gondolkodásúnak tartjuk. Ne igényeljük, hogy konkrétan megfogalmazza, hol akar tanulni és mi akar lenni. A megalapozott elhatározáshoz tizenévesen egyszerűen nem lehet birtokában sem a kellő tájékozottságnak, sem a szükséges önismeretnek. Ugyanilyen hiba volna a másik végletbe esni: kizárni a pályaválasztási esélyek, lehetőségek mérlegeléséből, mellőzni vagy meg sem hallgatni a véleményét, tehát ahogy mondani szokták: nem szabad dönteni róla - nélküle. Még senkit nem hajt a tatár: hosszú hetek kínálnak alkalmat az informálódásra, a középfokú tanintézetek közötti válogatásra és a családi konzultációkra. De a pályaválasztás témáját ne vegyük le napirendről, mert utóbb az átgondolatlan, rossz döntés nem ránk, hanem a gyerekre üt vissza. Dr. Kecsmár Ilona A Családi Szövetség akciója A Magyar Családok Országos Szövetsége (Családi Szövetség) Nagyatádon, Sárbo- gárdon és környékén, valamint Szigetszentmiklóson nagysikerű alma-, burgonya- és hagymavásárlási akciót szervezett 1993. október hó folyamán, főleg Szabolcs-Szat- mári megyei termelők bevonásával, a rászoruló családok részére. Az akciók sikere alapján a Családi Szövetség országos mozgalmat hirdet „Termelők a családokért - családok a termelőkért" címmel. Felhívja a Családi Szövetség helyi szervezeteit, de minden jószándékú állampolgárt is, hogy működjön közre a családok és a termelők közötti közvetlen kapcsolat megszervezésében. Ezzel a családok, akik egyre nehezebb anyagi helyzetben vannak, olcsón juthatnának nagy mennyiségben alapvető élelmiszerekhez, ami a karácsony közeledtével különösen időszerű és ülő dolog volna. A termelők pedig megszabadulnának az őket is nyomorgató lánckereskedelemtől, s megélhetésük biztosítása meüett is jutányosán adhatnák a családoknak áruikat. A Családi Szövetség örömmel vállalná térítésmentesen a közvetítést is. A mozgalomhoz való csatlakozás és az akciók híreit a következő címre kérjük: Családi Szövetség, Szigetszentmiklós, Bercsényi út 14. 2310. „Keressük egymást!” Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket adják fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írják rá: „Keressük egymást!" Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után - a postaköltség megtérítése mellett - elküldik. Az „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolatteremtéshez. Az egyedülálló olvasóknak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjanak a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelüket a jelige tulajdonosához. Jelige: „Az élet szép, Tenéked magyarázzam?" Érettségi előtt álló szekszárdi osztálytársak vagyunk és „krónikus fiúhiányban" szenvedünk. Az idei szilveszteri bulit már nem akarjuk „lányos felállásban" tölteni. Ha velünk akarsz bulizni, írj! Nem baj, ha nem vagy „Rómeó jelölt", mi sem vagyunk Júliák. Viszont udvarias, kedves, jó modorú legyél. Az sem baj, ha csendes, visszahúzódó vagy. Magunkról: átlagos külsejű és gondolkodású lányok vagyunk. Fő dolgunk a tanulás lenne jelenleg, de jobban szeretünk olvasni, jó filmet nézni, zenét haügatni, kirándulni, úszni. Kedvenc helyünk nyáron Dombori. Imádjuk az Eddát, szeretünk kosárlabdázni. Ha tudsz kosarazni, beveszünk a csapatba. Ha nem szívesen úszol, megvárhatsz a parton. Ha nem tudsz jól táncolni az sem baj, mi sem tudunk. Tudunk viszont gondolatokat cserélni komoly témákról is. Pálya- választás előtt állunk. A nagybetűs ÉLET, ha még manapság létezik Uyen, érdekel bennünket. Nem érdekel viszont az alkohol, a drog. Nem szívesen járunk discóba sem. Ha komoly gondolkodású vagy, nemcsak hülyéskedni akarsz, ha tartalmas baráti kapcsolatokat keresel, ha kellemes, hasznos időtöltésre vágysz, gyere közénk! Válaszolj jeligénkre! Jelige: „Mindig lesz nyár és szerelem" Átlagos külsejű és testalkatú 41 éves (175/80), reál beállítottságú férfi vagyok. Távol áü tőlem a romantika, a nagy szavak és vallomások. Csöndes, halk szavú, inkább visszahúzódó alkat vagyok. Szeretem a természetet, kirándulást, pecázást, olvasást, a jó filmeket. Azaz csak szeretném, mert semmire sincs időm, nem tudok a mindennapi taposómalomból küépni, elborítanak a hétköznapi tennivalók. Bemutatkozásomhoz tartozik, hogy mi hárman vagyunk. Kislányom 5, kisfiam 10 éves, egyedül nevelem őket. Anyagi körülményeim rendezettek, sőt jók. Csak éppen hiányzik az életünkből valaki. Gyermekeim anyára vágynak, női szívre és kézre, gyöngédségre, rendszerre életükben. Én társra vágyom, akiért (akivel) érdemes megállni a hajszában, aki mellett lehet élvezni az élet apróbb örömeit is. Teljes életet szeretnénk élni. Egy újrakezdéshez szeretnék társat találni olyan hölgy személyében, aki hozzám hasonlóan gondolkodik. Ha gyermekét ő is egyedül neveli, akkor pláne megértheti problémámat. Az újrakezdéshez kitartással, aktivitással, jószándékkal, kompromisszumkészséggel rendelkező hölgyet keresek. Együtt könnyebb és szebb lenne az élet, ha sikerülne két csonka családból egy boldog, teljes családot összekovácsolni. Én erre készen állok. Jelige: „Korhatár nélkül" Falun, családi házban élő, 36 éves, 182 cm magas, erős alkatú szakmunkás vagyok. Már majdnem megszoktam a magányt, ám kezd egyre rosszabb lenni. Nehezen barátkozom, kissé zárkózott vagyok, így a szabadidőmet nincs kivel megosztanom. Szeretem az őszinteséget, ragaszkodó vagyok. Keresem azt a hölgyet, aki kibillent magányomból, aki megértő, aki szeret kapni és adni, s aki hozzám költözne. Zenészek, figyelem! A Magyar Művelődési Intézet és a Táncházi Kamara Táncháztalálkozó '94 címmel népzenei pályázatot hirdet népzenei együttesek, hangszeres szólisták, énekesek számára. E pályázattal lehetőséget kívánnak biztosítani ahhoz, hogy a népzenei mozgalom legszínvonalasabb zenei produkció CD lemezen és műsoros kazettán megjelenhessenek, ill. a XIII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár kamaratermi koncertjein és az élő lemezbemutatón bemutatkozhassanak. Pályázni hagyományhű népzenei anyaggal, ületve e szellemben készített feldolgozásokkal lehet. A kazettán beküldendő hangfelvételek időtartama együtteseknél max. 30, szólistáknál max. 15 perc lehet. Kérik, az előadók nevét, ének-, és a műsorszámaik pontos feltüntetését is. Beküldési határidő: 1993. november 30. Magyar Művelődési Intézet Népművészeti Osztálya, Budapest, 1011. Corvin tér 8. A beérkezett pályázatok közül szakmai bizottság választja ki a hangfelvételen, ü- letve a lemezbemutatón közreműködő együtteseket és szólistákat, valamint javaslatot tesz a kamaratermi koncertek résztvevőire. A zsűrizést követően nyüvános értékelést tartanak. A pályázati kazettákat archiválják. A felvételeken közreműködő előadók költségtérítésben részesülnek, honoráriumukat hanghordozók formájában kapják meg. A pávakörök, a népi együttesek, a citerazenekari mozgalom együttesei, a hagyományőrző előadók és hivatásos zeneszerzők tevékenysége nem tartozik a pályázat tárgyához, így felvételeiket nem tudják elfogadni. A pályázat támogatói: Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, Népművészeti Egyesület, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség. Az olvasó véleménye Ingyenreklám?! Kétszer is megnéztem a címlapot: biztos, hogy a Népújságot olvasom? Mert eleddig nem volt divat a lapban (főként nem címoldalon) a fi- zetetlen és ízetlen, szirupos reklám. Márpedig e hétvégi számban bizony fehéren-feke- tén erről van szó: első oldalas tudósítást olvasok egy szakorvosi magánrendelő megnyitásáról, névvel, címmel, stb., ahol is államtitkárunk (nem szakmai) családbaráti minőségben emeli az esemény fényét. A cikk sejtetni engedi a ráfordítás 10 milliós nagyságrendjét (az összeget „némi apró"-ként aposztrofálva), amelynek hála a (gondolom más rendelőkben szerzett) „tapasztalatok szülte rémület" „üyen milliőben" legott köddé válik, s halk zene mellett fájdalom és kellemetlenség mentesen, hogy azt ne mondjam élményként zajlik a beavatkozás és a beteget úgy kell majd lekváros kenyérrel hazacsalogatni a rendelőből... Olvasom, olvasom, s rádöbbenek: még almát sem kell ennem előtte, mint borkóstoláskor, hogy konstatáljam: ez bizony rosszízű! A „frissen szakvizsgázott" doktort talán életkora mentheti valamelyest, hogy ezt nem vette észre - a cikk szerzőjét viszont nem. Nem vagyok szakmabéli, így talán jobb, ha mindezt mint olvasó én írtam le (bár csodálnám, ha a konkurencia szó nélkül hagyná). A téma jogi oldalát mélyebben nem ismerem, meglehet, nincs is oly körülhatároltan szabályozva, mint gondolom, etikailag mindenesetre számomra igen nehezen emészthető. Véleményem összegzéseként íme a sportoldalra kívánkozó végeredmény: Tisztességtelen Reklám-Szakmai Esélyegyenlőség 1-0. Dr. Gergelyffy László Szekszárd Tisztelt Gergelyffy Úr! Köszönettel vettem levelét, hiszen egy olyan kérdést vetett fel, bár igazán kár, hogy ilyen ingerülten, ami szakmánkat is nap mint nap foglalkoztatja: hol a reklám és a tudósítás, az olvasó számára új információ adása közt a határ, különösen, ha a lap - és bizonyára Ön is ezt érzékelhette -, felkarolja a vállalkozásokat, különösen, ha fiatal emberekről van szó. Természetesen abban a nem titkolt reményben is, hogy mint hirdetők üzletpartnereinkké válnak, vagy máris azok. Soha A Pro Pannónia Kiadói Alapítvány pályázata A pécsi székhelyű Pro Pannónia Kiadói Alapítvány pályázatot hirdet 1994 és/vagy 1995-ben kiadásra kerülő művek megjelentetésére. A pályázat benyújtásának feltételei: pályázni kész kézirattal vagy szinopszissal (és a hozzá mellékelt legalább egy kidolgozott fejezettel) lehet. A pályamű tárgyával, témájával és/vagy a szerző személyével kapcsolódjon Baranya megyéhez vagy a dél-dunántúli régióhoz. Műfaji megkötöttség nincs. A Kuratórium külön figyelmet fordít azon pályázatokra, melyek valamilyen formában kapcsolódnak az 1996-ra tervezett Vüágkiál- lításhoz. Kedvező szakmai elbírálás esetén előnyt élveznek azok a szerzők, akik pályamunkájuk megjelentetéséhez nem tette szóvá még egyetlen olvasónk sem, ha netán - és nem egy esetben az első oldalon - adtunk hírt új üzletek nyitásáról, megújuló üzletek bővülő választékairól, esztéti- kusabb elrendezéséről, autószalonokról, telefontársaságokról, mezőgazdasági vállalkozásokról, vállalkozók üzlet- filozófiájáról, termékbemutatókról, a különféle vállalkozások beindításának feltételeiről konkrét példákon keresztül, és sorolhatnám a végtelenségig a lapunkban megjelent és az Ön által is csak ez egy esetben kárhoztatott cikkeket. Miért nem ingerli egy olajkút vagy egy virágüzlet, netán egy magánpatika, egy üzletház megnyitásáról szóló tudósítás? Ez az, amit nem értek, és talán nem vagyok ezzel egyedül. Vagy a szakmai esélyegyenlőségbe nem tartozik a magánrendelőt nyitó fiatal fogorvos? Ráadásul az, aki aznapi lapunkban, amikor levelét megkaptam, nem kevés pénzért hirdetve árulja el neve mellett pontos címét, a rendelések időpontját, szolgáltatásairól a bővebb információt? A tisztességesen informáló újság úgy gondolom e területen (mármint vállalkozások) sem rekeszthet ki egyetlen szakmát sem. Úgyhogy az Ön által jelzett végeredményt én megfordítom: 0:1. Továbbra is tisztelve önálló véleményét: Kamarás Katalin főszerkesztő valamüyen pénzügyi forrással már rendelkeznek. Ebben az esetben az Alapítvány kiegészítő támogatást nyújt(hat) a mű megjelentetéséhez. A pályázati kiírás alapjául szolgáló források - az egyes munkák kiadási költségeitől függően - néhány pályamű díjazását és megjelentetését teszik lehetővé. A pályázatokat név és pontos cím feltüntetésével lehet benyújtani a Baranya Megyei Könyvtár - Pannónia Könyvek Szerkesztősége címére (7601 Pécs, Pf. 100). Benyújtási határidő: 1994. január 31. Á pályázat elbírálására április végéig kerül sor. A döntésről a résztvevőket személyesen és a sajtó útján értesítik. Útközben Csak egy mozdulat és életben marad! (Az alábbi cikk az Autó Revű című lap őszi számában jelent meg.) Sokan úgy gondolják, hogy jól kitámasztott kézzel és lábbal is lehet úgy fékezni az ütközés pillanatában tehetetlen testet, mint ahogy az öv teszi. Ez egyértelműen tévhit! A felszabaduló hatalmas mozgási energiát végtagjaink még 40 km/h sebességnél sem képesek lefékezni. Mert mit is csinál az öv? Hogyan ment életet? Az öv az előre száguldó testet megfogja és vissza- kényszeríti az ülésbe. A védekezésbe, megelőzésbe ekkor lép be az ülésbe beépített és a testmagasságának megfelelően beállított fejtámla, amely az ilyenkor veszélyes nyakcsigolya sérüléstől véd meg. Egyes típusoknál a vezetőt újabban az ütközés pillanatában önmagától felfújódó légzsák védi. Ä biztonsági öv feladata kettős: amellett, hogy ütközéskor megóvja az utasokat a kirepüléstől, minimálisra csökkenti a gépkocsi belső tartozékai - kormány, visz- szapillantó tükör - okozta sérülések lehetőségét. Ők már tudták A biztonsági öv nem napjaink találmánya. Gustav Desire Lebeau francia szakember már 1903-ban kidolgozta ennek a rendszernek az elvét. Igaz, alkalmazásra csak az 1960-as években került sor, és az USA-ban, valamint a fejlettebb nyugati országokban jóval később, 1970. után tették kötelezővé. Magyarországon 1977. július 1-jétől írta elő a KRESZ a két első ülésen a biztonsági öv felszerelését és alkalmazását. A bevezetést propagandakampány és szigorú ellenőrzés követte, s ennek volt köszönhető, hogy a gépjárművezetők 82 százaléka alkalmazta. A későbbiekben - 1984-ben - ez az arány a járművezetőknél már 67, az utasoknál 35 százalékra csökkent. A mintavételek most is 70 százalék körüli arányt mutatnak, a gyakorlati tapasztalatok szerint viszont nem éri el a 40-50 százalékot, sőt a hátsó üléseken, valamint a lakott területeken belül még rosszabb az arány. Katt... Ez év március 1-jétől lakott területeken kívül a hátsó ülésen is használni kell a biztonsági övét. 1992. július 1-jétől csak olyan gépkocsit lehetett forgalomba állítani, amelyiknél a hátsó rögzítési pontokra az övék fel vannak szerelve. Fontos még, hogy a hátsó öv helyett biztonsági gyermekülés is beszerelhető. Mint az eddigi tüzetes vizsgálatok megállapították, ütközés esetén a hátsó utasokra is ugyanolyan veszélyek leselkednek, mint az elsőkre, sőt, veszélyeztethetik az első ülésen utazókat is. A hátsó ülésen utazók még jobban ki vannak téve a tehetetlenségi erőnek, hiszen ők nem is láthatják át teljesen a gépkocsi előtti szituációt, még csak fel sem tudnak készülni az ütközésre. Kimutatások bizonyítják: háromszor annyian halnak meg öv nélkül, mint az övét használók. Álló járművek ütközésekor négyszeres a védőhatás, faroló, felboruló kocsinál ötszörös. (Folytatjuk.) Tolna Megyei RFK, Közlekedési Osztály (x) i i t
