Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. november 15., hétfő Rejtett értékeink Schneider János tevékenysége V annak életutak, ame­lyek inkább korok meg­annyi színfoltját villantják fel, mint megélőjük hősi vagy ki­emelkedő egyéniségét. Mégis, ha számtalan hasonló is akad, figyelemreméltóak a másod- vonalbeli egyéniségek, akik­nek olyan kisvárosra, mint megyénk székhelye, nagy ha­tásuk volt. Száztizennyolc éve, 1875. november 17-én született az előző században idevándorolt Schneider-családban János, aki a helyi polgári, majd a ke­reskedelmi iskola elvégzése után szülővárosába tért visz- sza. A Szegzárdi Népbank kis- tisztviselőjeként kezdte, de már az első években fontos lett számára az újságírás és a sport is. Geiger Gyula mellett - sokszor szerkesztője hosszas távollétei alatt is - a Szekszárd Vidéke segédszerkesztője, aki, ha kell maga pótolja a fogyat­kozó munkatársak szorgal­mát: ír tárcát, hírt, vezércikket. Később megválik a laptól, mert a kompromittált tulajdo­nos-főszerkesztő olyan szemé­lyeskedésekbe akarja bele­vinni, amelyeknek nem híve. Baráti kapcsolatai révén azon kevesek egyike, akik megala­pítják a ma oly nagyhírű szek­szárdi kerékpársport legré­gibb elődszervezetét. Az egy­let titkáraként nem csupán a szürke papírmunkát és gaz­dasági irányítást végzi, hanem az első megyénkben, aki egy év alatt több mint 1500 kilo­métert tett meg sportszerén s így elnyerte a túraérmet. Ek­kor mindössze huszonkét esz­tendős ... A sport, a szakma és az új­ságírás területén is tovább te­vékenykedik: 1912-ben alapító tagja az első egész városra ki­terjedő sportegyesületnek, a Törekvésnek, amelynek ké­sőbb elnöke lesz, a levente egyesületnek pedig társel­nöke. A népbank után Tolna vármegye szolgálatában lesz alszámvevő, így találjuk ott 1908-ban a Molnár-féle Nyomdai Részvénytársaság megalakítói között, ahová rö­vid ideig főállásba is megy 1910-ben. Két év múlva már a Szekszárdi Népbank vezető igazgatói posztjára választják. Hirn László Tolnamegyei fe­jek című 1930-ban megjelent könyvében olvashatjuk, hogy intézménye „fejlesztése érde­kében igen élénk tevékenysé­get fejtett ki, úgy hogy a Szek­szárdi Népbank ma a csonka ország legnagyobb vidéki szövetkezete". (Ne hallgassuk el, hogy még magánbankja­ként is emlegetett pénzintéze­tének csődje nagy vihart ka­vart ugyanebben az évtized­ben a szekszárdi hitel- és pénzügyi körökben ...) Már 1919-ben olyan jelen­tősnek értékelte a Tanácsköz­társaság Schneidert, hogy az ellenforradalom leverésekor túszként őt is elvitték és bün­tető sarccal sújtották. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy még ez év őszén előbb német lapot, majd a negyed századig fennálló kormány- párti újságot hoznak létre a Molnár Rt. romjain. A Tolna­megyei Újság előtt másfél év­tizeddel Bodnár Istvánnal együtt létrehozott Közérdek és utódlapjait követően ez a leghosszabb életű sajtótermék ekkoriban. Hosszú ideig fele­lős szerkesztőként, élete utolsó éveiben igazgatóként jegyzi a lapot Schneider. Halála évében jelent meg - tudomásom szerint - egyetlen könyvecskéje, amely a Susák- tól - Daruvárig Magyar orvo­sok és újságírók útja Jugoszlá­viában 1938. május 5-től május 16-ig címet viseli. A bécsi dön­tés előtt néhány hónappal le­zajlott, jószerivel első és utolsó baráti utazáson 128-an vettek részt, s ez a látogatás nagyban szolgálhatta volna a közeledés ügyét. Schneider Lipikfürdőn mondotta: „Mi magyarok örömmel ragadjuk meg a felénk nyújtott jobbot, és meg vagyok győződve, hogy az ily baráti összetalálkozá­sok, mint a jelenlegi is, kie­gyenlítik azokat az ellentéte­ket, amelyek a diplomácia hi­báiból fakadnak. Nem lehet, hogy oly nemzetek, amelyeket egy évezredes baráti érzés fű­zött össze, ellenfelekként áll­janak egymással szemben." F él év múlva, 1938. no­vember 11-én Schneider meghalt szülővárosában, s a politika már új csapást kere­sett ... Dr. Töttős Gábor Kamatozó Kincstáijegy A Kamatozó Kincstáijegy 1 éves befektetés, melyre biztosan számíthat. Most november 15- 19-ig jegyezhető! Ki mondta, hogy 1 évre nem érdemes lekötni a pénzét? A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves lekötésű értékpapír, amelynek kamata évi fix 23%!* A Kamatozó Kincstárjegyet a magánszemé­lyek mellett intézmények is megvásá­rolhatják. Az 1 éves futamidő alatt az érték­papír tőzsdei forgalmazásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy állami értékpapír, visszafizetését az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értéke­sítő fiók köteles visszaváltani a Kamatozó Kincstárjegyet. Ha azonban az 1 éves futam­idő lejárta előtt szeretné visszaváltani Kama­tozó Kincstárjegyét, csak a névértéknek meg­felelő összeget kapja kézhez. A Kamatozó Kincstárjegy most november 15-19 között jegyezhető. Es biztosan számít­hat rá később is, minden hónapban. *A 23%-os fix évi kamat bruttó kamatot jelent. I = s A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Budapest, Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Tolna • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13. pl AT o > K«y ÁLLAMPAPÍR ♦] A KÉZENFEKVŐ BEFEKTETÉS Megszaporodtak a besurraná­sos lopások. Ezúttal Öcsénkben és Decsen vittek el készpénzt. Volt, ahonnét tízezer forint tűnt el, de volt százeres kár is. Szek- szárdon feltörtek több autót, me­lyekből autórádiót, hangszórót és táskákat és vittek el. Volt Mercedes? Lehet, hogy elloptak egy fenti márkájú autót is Szek- szárdon. Azért a kétség, mert egy Németországba vissza­térő jugoszláv vendégmunkás jelentette be az autója eltűné­sét, miután Szekszárdon éj­szakázott. Sem az nem derült ki hitelt érdemlően, hogy va­lóban az autóval érkezett, se az, hogy volt-e biztosítása, mert a bejelentést követően továbbment Németországba. Az álsértett A hét elején feljelentést tett va­laki két ismeretlen tettes ellen, akik az utcán elrabolták néhány ezer forintját. Személyleírást is adott támadóiról, majd az elétett fényképek alapján az egyiket „fel­ismerte". A gyanúsítottat hamar megtalálták, ki is hallgatták. Ta­gadása meggyőző volt a rendőrök számára: hetedik érzékük azt súgta, hogy igazat mond. Ez ké­sőbb - a „sértett" ismételt kihall­gatása után be is igazolódott. Ki­derült, hogy a rá bízott pénzzel nem tud elszámolni, ezért találta ki a rablómesének bizonyult tör­ténetet a rablókról. -i­Mi foglalkoztatja a börtönparancsnokot? Elítéltek kedvezményei Vállalkozókat várnak a szekszárdi börtönbe! A szekszárdi börtönbe vagy hivatalos nevén, „büntetés­végrehajtási intézetbe" nem az úgynevezett „kemény fiú­kat" hozzák. De halálos köz­lekedési baleset okozásáért, a társadalom szemében eny­hébbnek vélt vétségek miatt is le kell ülni azt az 4-5 évet, amit a bíróság kiszab. Hogy ez könnyebben elviselhető, em­berhez méltó legyen, ezért fo­gadta el az Országgyűlés ez év áprilisában a XXXII-es tör­vényt, amely lehetőséget ad az elítélteknek az eddigieken túl a különböző jogcímeken való eltávozásra. Kertész Sándor börtönpa­rancsnokot a helyi lehetősé­gekről kérdeztem.- Nem gondolja parancsnok úr, hogy az emberek egy része, nemtetszéssel fogadja majd ezeket az új kedvezményeket, mondván, így is sok a bűncselekmény, hát még ha a „rabokat" is az utcára engedik?- Én nagyon bízom abban, hogy kevesen gondolkodnak így, hiszen éppen azt szeret­nénk a kedvezményekkel el­érni, hogy még kevesebb le­gyen a büntetett életű, és aki mégis „rossz útra" tévedett, legyen lehetősége visszake­rülni a „normális" életbe. A visszaesők között nagyon so­kan vannak, akik a börtönélet után, munka és család nélkül, képtelenek a talpraállásra és így számukra elkerülhetet­lenné válik egy újabb bűncse­lekmény. Az említett törvény pedig arra ad lehetőséget, hogy még a büntetésvégrehaj­tási idő alatt is megmaradjon a szoros kapcsolat a családdal, esetleg a munkahellyel is.- Konkrétan, milyen lehetősé­gekről van szó?- Régen is volt, most is van a rövid tartamú eltávozás, ami különböző fokozatban, (fegy- ház, börtön, fiatalkorúak) 5,10, 15 nap lehet évente. Eddig fegyház fokozatra ez a ked­vezmény nem vonatkozott, most 5 nap lehet egy év alatt. Az intézet parancsnoka dönti el, hogy kinek adja ezt meg. Ez az egyik legnagyobb ju­talom ami az elítélteknek ad­ható. Itt említeném meg a büntetés félbeszakításának le­hetőségét is, amit a parancs­nok saját hatáskörében ren­delhet el. Egy évre maximum 10 napot engedélyezhet, ami­kor az elítélt elhagyhatja a börtönt. Például mezőgazda- sági munkánál, amikor súlyos anyagi veszteség érné a csalá­dot, ha nem kapnának segít­séget, vagy családiház építke­zésénél, de hadd ne adjak tip­peket, a feltételeket a törvény részletesen szabályozza. Any- nyit még érdemes megje­gyezni, hogy az így kapott néhány nap nem számít bele a büntetés idejébe. Teljesen új kedvezmény a kimaradás, ami azt jelenti, hogy havi egy alka­lommal, maximum 24 órára kap az elítélt eltávozást. Egy példával tudnám illusztrálni, jön a hozzátartozó látogatóba és nem kell a börtön épületé­ben szoronganiuk, hanem az elítélt átöltözhet civübe és némi költőpénzt is vehet ma­gához és akár étterembe, mo­ziba is elmehetnek a látogató­jával.- Önök már éltek ezzel a lehe­tőséggel? (Folytatás az 5. oldalon.) i l

Next

/
Thumbnails
Contents