Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám

1993. november 15., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE »ÚJSÁG 5 Kérdésstaféta Gazdaság és kultúra Hajdan 270 éve, 1723. novem­ber 17-én a szekszárdi megyegyűlés határozott a megyei hajdúk parancs­nokának feladatairól, va­lamint beosztottjai fizeté­séről és jutalmazásáról. 195 éve, 1798. novem­ber 11-én született Kajda- cson Sztankovánszky Imre, aki az 1848-1849-es forradalomban megyénk főispánja volt. 130 éve, 1863. novem­berének közepén egy felmérés során megállapí­tották, hogy megyénknek 212704 lakosa van, az álla­tállományban pedig 52972 szarvasmarha és 28037 ló található. 100 éve, 1893. novem­ber 19-én a Tolnavárme­gye Dömötör László tanár Szövetkezzünk című fel­hívását közölte, amelyben a szőlősgazdákat szólí­totta föl összefogásra. 90 éve, 1903. november 15-én a Vasárnapi Újság cikket közölt városunk szülöttéről, Perczel Dezső­ről, akit az Országgyűlés elnökévé választottak. 85 éve, 1908. november 21-én mutatták be Szek- szárdon a helyi születésű Krammer Zsófia A leány című három felvonásos társadalmi színművét. 80 éve, 1913. november 15-én elhunyt Borgula Ede, aki az azóta foga­lommá vált fényképészeti műtermet létesítette váro­sunkban. 19-én meghalt Molnár Lajos helyi rend­őrkapitány, aki 1905-től viselte tisztét: „Képzett rendőrtisztviselő volt - írja róla a nekrológ -, a tollat is üygesen forgatta, miről számos közigazgatási, rendészeti munkája és cikke tanúskodik". Krónikás (Folytatás a 4. oldalról.)- Szekszárdon erre még nem volt példa, ennek az az oka, hogy az eltávozás kritéri­uma, hogy legalább 6 hónapot a fokozatában töltsön el az el­ítélt. Nálunk eddig még olyan rab nem volt a törvény életbe lépése óta, akire ez ráillett volna. Ugyancsak új kedvez­mény az eltávozás is, amit havi 4 alkalommal lehet adni, 48 óra időtartamra. Ez azt je­lenti, hogy minden hétvégét, szombat és vasárnapot az el­ítélt otthon tölthet. Ez az eny­hébb végrehajtási szabályok alkalmazása, amit a büntetés­végrehajtási bíró engedélyez. Kérheti az eltávozást az elítélt, a védője, de az intézet pa­rancsnoka is.- Milyen gyakran?- Egyszer kell kérni, az en­gedély visszavonásig van ér­vényben. Ugyancsak új, a súlyos be­teg hozzátartozó meglátoga­tása vagy a temetésén való részvétel. Ez az intézkedés vonatkozik az előzetesen fogva tartottakra is. Ilyen ese­tünk már volt, temetésre kel­lett mennie az egyik előzetes­nek, civilben volt ő is és a „kí­sérete" is.- Nem várható ezektől a ked­vezményektől, hogy tovább nö­vekszik a szökött rabok száma?- A szökések száma nem növekedett az utóbbi időben, csak többet írnak róla, mint eddig, talán ez téveszti meg az embereket. Szekszárdon leg­utóbb 1968-ban volt egy szö­kés, de az sem volt sikeres, mert az elítélt a bástyafalról ugrott le, de eltörött a lába és hamar elfogták.- Említette, hogy a vállalko­zók, vállalatok segítségét szeretné kérni.- Igen, van lehetőség arra is, hogy intézeten kívül, szer­vezett munkahelyen, felügye­let nélkül dolgozhassanak az elítéltek. Ez azt jelentené, hogy reggel civilbe öltözhet­nek, kimehetnek munkára, Németh Zsolt kérdése Drá- novics Istvánhoz: Mi a véleménye a kultúra és a gazdaság kapcsolatáról? Milyen a gazdaság és a kul­túra viszonya? Erre egyér­telmű és egzakt választ adni, ma a legkevésbé lehetséges. Különösen nem Magyaror­szágon amikor egy gazdasági szerkezet-váltás és tulajdonvi­szony-váltás közepette kell át­értékelni a kultúra és a gazda­ság, a kultúra és a vállalkozá­sok viszonyát. Talán inkább azt tudnám le­írni, hogy én milyennek lá­tom, illetve szeretném látni a kultúra és a gazdaság, a kul­túra és a vállalkozások viszo­nyát, de ehhez egy kicsit visz- sza kell mennünk az időben. Tudomásul kell venni, hogy a magyar művelődési és kul­turális intézmény-rendszer egy, az 50-es években kitalált modell szerint működik ma is. Tehetünk-e erről vagy sem? - ez nem ide tartozó kérdés. Az viszont ide tartozik, hogy áttudjuk-e ezt alakítani, ugyanis ezt át kell alakíta­nunk. Én azt hiszem, hogy a kultúrának, a művelődésnek a világon mindenhol alapve­tően a polgári kezdeménye­zés, az egyéni és csoportos tö­rekvések, ambíciók a bázisai és nem az intézmények. Ha pedig valaki fejében most az ún. „szolgáló-intéz­mény" fogalma rémlene föl gondoljon gyorsan a hivatal mindenek feletti önérdek-ér­vényesítő hajlamaira. Az alapvető feltétel tehát az, hogy a társadalmi támogatás, a központi támogatás - ha lehet ilyet mondani - alapvetően az állampolgárhoz, a kezdemé­nyező személyhez jusson el, és ne egy avítt és lassan mű­ködésképtelenné váló intéz­További észrevételeiket várja a Szekszárd és környéke oldalak szerkesztője: Hangyái jános ahol önállóan, kíséret nélkül, végezhetnék a feladatot és önállóan visszajönnének a börtönbe. Ehhez keresünk olyan vállalkozókat, akik al­kalmaznák ezeket az embere­ket. Bízom benne, hogy a visz- szavezető út a szabad életbe így sokkal könnyebb lenne az elítélteknek, megszoknék az utcán való közlekedést - hi­szen akit 4-5 évre „kivontak a forgalomból" annak ez is gondot jelent - nem parancsot teljesít, hanem a főnöke utasí­tását hajtja végre és megta­nulnak alkalmazkodni a kül­világhoz. Ma már szinte lehe­tetlen olyan munkát találni az elítéltek számára, amit bent az intézetben tudnának végezni, ezért gondoltam erre a lehető­séget. Természetesen alapo­san meggondoljuk, ki az, aki ki mehet munkára. Nem kell tehát félniük a város polgárai­nak, hogy ezzel tovább romlik a közbiztonság, hiszen az el­ítélt is tisztában van vele, mit tesz kockára, ha akár csak késve is ér vissza az intézetbe. A munkába indulókat a szük­séges papírokkal látnánk el, ha igazolnák őket.- Van-e már jelentkező a vál­lalkozók közül?- Igen, egy tolnai cég, ahová a volt munkáltatója hívta az elítéltet. Még további jelentkezőket várunk, mert le­galább tíz elítéltet szeretnénk foglalkoztatni.- Milyen összeget, munkadí­jat kap a munkába járó elítélt?- A munkaszerződést az intézet és a vállalkozó köti, a tb. járulékot, az szja-t is a bör­tön fizeti az elítélt után, és a munkadíjat is tőlünk kapja. Pár éve Helsinkiben jártam, ahol egy börtönt néztünk meg. A 32 rabból csupán ket­ten voltak bent, a többiek dol­goztak. Volt, aki egyetemre járt, és a statisztikájuk azt mu­tatja, hogy ennek a módszer­nek a bevezetése után csök­kent a visszaesők száma. Mauthner ményrendszerbe áramoljon be, ugyanis ha ez történik - már pedig Magyarországon ez történik - úgy nagyon sok pénz elvész, nagyon drágává válik a kultúra működtetése, a kultúrális tevékenységek mű­ködtetése. Itt újra megállhatunk, nem kell „működtetni" vélemé­nyem szerint egy országban a kultúrát, lehetőséget kell adni arra, hogy aki valamilyen tö­rekvést, kultúrális mozgal­mat, netán egyéni ambícióit kívánja kiélni az erre lehető­séget kapjon és ugyanolyan súllyal mérettessen meg a pá­lyázati rendszerekben, netán egy önkormányzati támogatás esetében, mint a fent említett intézményrendszer. Erre talán említenék egy példát: a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, amelyik azt hiszem alapvetően egy kultúrális rendezvény és meglehetősen nagy népszerűségnek örvend a városban és az országban is lassan, nem kaphat a Művelő­dési Minisztériumtól támoga­tást, mert alapvetően egy ma­gánvállalkozás működteti. Ez rendkívül furcsa és azt mu­tatja, hogy nincs ma még meg az egyenlő elbírálás elve a fe­jekben. Ezen nem lehet cso­dálkozni, azok az emberek akik 20-30 éve a központi ide­ológiai és gazdasági irányítás szolgáiként „művelték" a né­pet. ők ma ugyanúgy gon­dolkodnak mint 5 évvel ez­előtt, tisztelet a kivételnek. Tehát mi, vállalkozók úgy érezzük, hogy az intéz­mény-rendszer működtetése költséges, a hagyományos és A Szekszárdi Városi Televízió adásideje mától bővül.A képújság adásai a szokásoknak megfelelően jelentkeznek továbbra is. Hétfőn a változás a Ma Este címmel jelentkező híradó, amely hétfőtől péntekig este héttől tíz, vagy tizenöt perc­ben foglalja össze a nap ese­ményeit. Nem változik a POP TV műsorának időpontja, to­vábbra is hétfőn estéként je­lentkezik saját és sajátos ifjú­sági szórakoztató műsorával. Kedden is egy órás a Képúj­ság, amit a napi híradó követ. Ezentúl keddenként jelentke­zik a Sztár TV műsora. Kínála­tukban igényesen szórakoz­tató filmek szerepelnek. A szerda az élő és aktuális vitaműsorok időpontja lesz, amit saját vásárlású film kö­vet. Ennek a célja a rétegigé­rossz struktúrába beáramló pénzek elvesznek. Ezért is akadozik azt hiszem Magyar- országon a vállalkozói mece­natúra. Nem szívesen ad senki fantom programoknak, meg­foghatatlan és a költségvetési „bűvészkedésben" különösen jártas szervezeteknek pénzt. Meg kell nézni Nyugat-Eu- rópában vagy Amerikában ez, hogy működik. Nagyon ko­moly támogatási rendszer van, nyilvánvaló ennek állami segédletei is vannak pl. az adórendszer respektálja a kul­túrális támogatásokat, de a polgári kezdeményezés eredményeként egy adott kör, amelyik személyesen ismeri a festőt, vagy a fúvószenekart vagy köze van a hagyomá­nyokat ápoló egyesülethez, nos ez a kör támogat és ez a kör szerintem Magyarorszá­gon is támogatna, mert - hogy visszatérjek a Szüreti Feszti­válhoz - nagyon sok támoga­tást kapunk a vállalkozóktól ehhez a rendezvényhez, tehát megtalálható az a fajta har­mónia amiben működtethető a kultúrális vállalkozás és működtethető a vállalkozói mecenatúra. Említhetném a Tolna me­gyei könyvet is amit kiadtunk és nagyon komoly támogatást kaptunk a vállalkozóktól, a vállakózásoktól, önkormány­zatoktól. Azt hiszem, hogy az érték támogatásra talál, a vál­lalkozók zöme szereti és érté­keli, különösen saját környe­zetében a kultúrában vagy a sportban elért eredményeket. Amit nem értékel az az intéz­mények „feneketlen bendője". nyék kielégítése, mintegy szekszárdi filmklub jelleggel. Csütörtökön ismét a Sztár TV műsora jelentkezik. Ami­kor a képviselőtestület ülést tart a hét órás szünetben vetí­tik a híradót, ha testületi ülés nem ér véget akkor más idő­pontban kerül sorra a SZTÁR TV műsora. Pénteken a hetet záró, va­lamint a hét végét előkészítő színes saját riportműsor je­lentkezik, amely újdonságai mellett átörökíteni kívánja a megszűnt Pásztázó értékeit. Az adást játékfilm zárja. A szombati napon most még nem terveznek rendsze­res élő adást, mert nincsenek meg a feltételei, bár a sport és a kulturális események ezt in­dokolnák. Vasárnap délután továbbra is a heti műsorokat ismétlik. Egy másik probléma: Ma­gyarországon különösen nagy szerepet kapott a rendszervál­tásban a humán értelmiség. Tudomásul kell venni, hogy a társadalmi munkamegosztás­ban törvényszerűen és a ha­gyományok alapján kialakul egyfajta működési rend. A vállalkozók azt érzik, hogy nincs közük a kultúrához, nincs közük a politikához, mert azt az a humán értelmi­ség próbálja a kezében tartani, amelyik egyfajta kiváltságot kapott az előző társadalom­ban. Ezt a pozíciót akár mani­pulativ módon is meg kívánja őrizni ez a réteg. Köreiben ér­zékelhető egy erős vállalkozás és gazdaságellenesség. (Itt jegyzem meg, hogy erre a problémára a magyar társada­lom tudósok legjobbjai na­ponta hívják fel a figyelmet, pl. Kolosi Tamás, úgy tűnik hiába). Ez a fajta elidegenedés ami a humán reálértelmiség közt ma Magyarországon megtalálható is akadálya an­nak, hogy a gazdaság és a kul­túra viszonya, a gazdaság és a művelődés viszonya Magyar- országon igazán harmoni­kussá váljon. Még egy dolog: vállalko­zik-e ma, tud-e vállalkozni a művelődésben, a kultúrában működő menedzsment? Az én tapasztaltaim szerint igazán nem tud. Nem érti azt a nyel­vet, amin kommunikálni kel­lene a gazdasággal. Akik ezt értik, azok kívülről jöttek, azok nem ismerik a régi ha­gyományokat. Úgy tűnik, hogy Szekszárdon a Művésze­tek Házában elindult egy Hogy miként alakul az ön- kormányzatok pénzügyi helyzete, mit tudnak megva­lósítani azokból a javakból, amiket az állam juttat szá­mukra, még pontosan nem tudni. Már csak azért sem, mert még az országnak sincs költségvetése, így csak körül­belül lehet meghatározni, hogy mi az önkormányzatok jövő esztendőre megszabott feladata. Az bizonyos, hogy a bevétel nem fog növekedni, az állami támogatás is a tavalyi szinten marad, ezzel szemben a kiadások növekednek. Töb­bek között erről is tárgyaltak az őcsényi testületi ülésen, amikor fölvázolták, hogy mit is kell megvalósítani 1994-ben. Szeretnének egy 100 adagos konyhát építeni a bölcsőde he­lyén. E célra címzett támoga­tásra pályázatot is benyújtot­tak. Itt étkeztetnék a gyerme­keket és az öregek otthona is itt kapna helyet. A falu déli ré­ilyen folyamat, talán nem vé­letlenül. Más intézményekben ennek nyomait sem láthatjuk, de ez országos probléma is. Azt hiszem, hogy a vállal­kozók várják, hogy értékek te­remtődjenek környezetükben és az értékeket mindig is tá­mogatni fogják, de biztos, hogy jobban működik az ér­tékteremtés, ha ez egy polgári kezdeményezés formájában indul el és nem intézmények­ben pozíciókhoz ragaszkodó emberek „agyalmányaiként" jönnek létre. Emberileg érthető persze az, hogy mindenki ragaszko­dik a munkahelyéhez, az eg­zisztenciájához, de mért van az, - csak egy példát említsek befejezésül - hogy Németor­szágban egy Szekszárd mé­retű városban 3-4 ember mű­ködteti a kultúra a művelődés kereteit. Miért van az, hogy 10-12 egyesület önálló szék­házakkal és nagyon komoly társadalmi támogatói körrel rendelkezve virul csak Bietig- heim-Bissingenben, ahol egyébként több mint 100 egyesület és polgári kezde­ményezés van. Nos ezek a példák a jó pél­dák, csak a döntéshozóknak kéne ezt tudomásul venniük és megfontolniuk. És nem úgy kezelni a művelődés, a kul­túra ügyét mint a szociális el­látás részét vagy más egyéb megfontolások szerint, el­odázni döntéseket ugyanis ezzel a polgári kezdeménye­zés sérül, a liberalizmus esz­méje sérül és nincs eredmény, de ha van is sokkal kevesebb mint lehetne! Dránovits István Kérdésem Horváth Feren­chez, a Sigma SC elnökéhez: Mi a véleménye a sport és a gazdaság kapcsolatáról? szére buszmegállót kell épí­teni, a posta, és egészségház tatarozása is időszerűvé vált. A temetőbe kolumbárium vá­sárlására, valamint a Sárközi lakodalomra is félre kell tenni a pénzből. A testületi ülésen a földki­adó és földrendező bizottsá­gok vezetői ismertették a föl­használatról szóló rendelete­ket. Tájékoztatójukból kide­rült, hogy az összes földterü­let tulajdonba került, illetve a földek nevesítése is megtör­tént. A nevesített földek 80 százalékát bérletbe kiadva a téesz műveli tovább, míg 20 százalék a saját művelésű. Napirenden szerepelt még az 1994. évi munkaterv meg­tárgyalása is, és ezzel együtt elfogadták a testület 6/1993. (XI.15.) sz. rendeletét a pénz­beli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/1993. (VI.15.) sz. rendeleté­nek módosításáról. Kén^mlékezás Öt éves a szekszárdi tévé Az új műsorrend Bizonytalan a jövő Mozgásban a világ, benne a Garay tér. Merthogy menni - ahogy hajózni is - kell. A harminc év előtti felvételt - és annak újabb változatát - Bakó Jenő készítette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents