Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
1993. október 28., csütörtök HÁZUNK TÁJA KÉPÚJSÁG 7 Alakulóban a hegyközségi egyesület Holtszezon van a virágpiacon is Az egyesületi forma mellett foglalt állást a szekszárdi kertbarátkor tagsága októberi taggyűlésén, amelyen részt vett Bésán Róbert, a szekszárdi városi önkormányzat főkertésze. Ismertette a közeljövőben a parlament elé terjesztendő hegyközségi törvény tervezetét és annak a jelentőségét. A szőlősgazdákat olyan helyzetbe kell hozni, hogy a tájjellegű borok - így a szekszárdi borvidék borai is - a megillető helyüket elérjék a hazai és külföldi piacokon. Jelenleg nincs egységes védelme és képviselete a magyar szőlő- és bortermelésnek. A volt piacok vesztése után fontos hivatása lesz a törvényi szabályozásnak az új piaci igényeknek és kívánalmaknak megfelelő rendteremtés, a tájjellegű borok hamisításának megfékezése, a tájjellegnek megfelelő fajták telepítése, a borok előállításának szabályozása, a szőlőtermő helyek út, villany, vízelvezető rendszerének, vagyonvédelmének szervezése, a kulturált borvidéki turizmus fellendítése, a szolgáltatások és szaktanácsadás rendszerének kiépítése területén. A hegyközségi tagság helyi feltételeit a majdani törvény részletes ismerete alapján lesz célszerű meghatározni - hangsúlyozta előadásában Bésán Róbert. A szekszárdi kertbarátkor mintegy nyolcvan tagja a törvény megjelenéséig egyelőre hegyközségi egyesület létrehozása mellett foglalt állást. Jelölő bizottságot választott a kialakítandó szervezet vezetésének már november hónapban történő megválasztására. Az egyesületnek mintegy előkészítő szerepet szánnak a hegyközségi törvény fogadásához, majd annak nyomán a rendteremtés és képviseleti jogosítvánnyal is rendelkező hegyközség megalakításához. Horváth József, a kertbarátkor elnöke néhány - az 1993. évi rendkívüli időjárás által kiváltott - rendkívüli jelenségre hívta fel a tagság figyelmét. Az újboroknál a hosszú évek átlagánál sokkal magasabb a seprőszint. Jó cukorszint és feltűnően alacsony savszint mellett ez eléri a tizenöt százalékot is. Elsősorban fehér boroknál igen nagy a bamatörés veszélye. Ezért a megszokottól eltérően sürgősen, már most fejteni kell az újborokat és különös figyelmet kell fordítani még vörösboroknál is a magasabb kénszint biztosítására. Az idei aszály megmutatta a szőlőhegyi talajművelési, talajminő- ségi bajokat. Feltűnően sok a kiszáradás, különösen a szer- ves-anyagszegény, rossz vízbefogadó és tárolóképességű területeken. Javasolta a meglévő istállótrágyák mellett minden szervesanyag, még a gyakorta árokba dobott szőlőtörköly mélyműveléssel való bedolgozását is, a drága műtrágyák meggondolt, szakszerű adagolása mellett. Műtrágyának ne csak a nitrogén- tartalmúakat tekintsék, mint az sok helyen sajnos még most is tapasztalható. Feltűnően kihúzódik a vegetációs időszak. A gyümölcsfák zöme, bár már nem aktív, de még mindig zöldleveles állapotban van. Kiváló az alkalom, különösen a tájunkon főfajként tekinthető őszibarackosok tafrinás levélfodroso- dása elleni, legalább 2 százalékos bordói leves őszi védekezésre, és amíg fagypont feletti a hőmérséklet, az almafa lisztharmat, a diófák levélbar- nulásos baktériumos fertő- zöttsége elleni, szintén réztartalmú szerekkel való védekezésre. A lehulló levéllel áttelelő fertőző spórák miatt a fák alatti lomb alapos permetezéséről sem szabad megfeledkezni. Szakái László Tanulmányút Kaposvárra A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei nyugdíjas klubja a meghívásnak eleget téve látogatást tett Kaposvárott, a Pannon Agrártudományi Egyetemen. Az ez esetben 37 főből álló csoport néhány tagjának nosztalgialátogatás volt ez, mert valamikor még az alapiskoláját, vagy felsőfokú technikumi képesítését Kaposvárott szerezte. Azóta az egyetemi karok áthelyezésével a város a mezőgazda- sági tudományok oktatásának jelentős bázisává vált. Az egyetem vezetői tájékoztatást adtak a munkájukról, amelynek legérdekesebb színfoltja az intenzív nyelvoktatás. Oka az utóbbi évek azon felismerése, hogy a végzettek jelentős része külföldre megy tanulmányai kiegészítésére, más része pedig nem közvetlenül a szakmában helyezkedik el, hanem annak valamely rokon területén, vagy éppen idegenvezető lesz. Akár a menedzsment, akár az idegenvezetés idegen nyelvtudás nélkül manapság már szinte elképzelhetetlen. Az egyetem sok létesítményét alakította át a modern követelményeknek megfelelően. A látogatás befejező látványossága a lovasiskola és produkcióinak bemutatása volt, amelyhez a Dunántúl kiemelkedő tenyésztői tevékenysége is kapcsolódik. Sz. L. Egy évvel ezelőtt két fiatalember merész vállalkozásba fogott: L & M néven virágkereskedést nyitott. Szekszárdiéi néhány kilométerre, Decs-Szőlőhegyen fóliasátrakban azóta is virágokkal foglalkoznak. Szakképzettségükből adódóan - mindketten karosszérialakatosok voltak - igazából egyikük sem értett a növényekhez, de aki mer az nyer, mondták, és belefogtak. Egy év elmúltával Szegő Lászlóval beszélgettünk az indulásról, az eredményekről. — Honnan ered a vállalkozás ötlete? — Már korábban megfogalmazódott bennünk a gondolata - egy rokonunk ötlete nyomán született meg -, hogy virág-nagykereskedést létesítsünk. Megvallom, a virághoz egyáltalán nem értettünk, de a gyakorlat teszi a mestert, lassan azért belerázódtunk. Nagyon sok ötletet, segítséget kaptunk az induláskor. — Milyen tervekkel indult a vállalkozás? — Kimondottan azzal az elképzeléssel, hogy a megyében lévő nagykereskedőket olyan szinten szolgáljuk ki virágokkal, kellékekkel, hogy ne kelljen Budapestre utazniuk, hanem itt, helyben szerezhessék be azt, ami egy virágüzletbe szükségeltetik. Az egy éves tapasztalat azt igazolta, hogy eddig ez sikerült is. — Miért éppen Decs-Szóló- hegyre települt a kereskedés? — A beruházás induló tőke nélkül, kölcsönnel indult. A hely itt adott volt és a fóliasátrat, illetve a teljes berendezést saját magunk építettük föl. — Mttyen kapcsolatokat sikerült kiépíteni? — Először Budapesten néztünk körül, az akkori Óbuda téesz vágott- és cserepesvirággal foglalkozott, tőlük sok segítséget kaptunk, kezdetben bizományba adtuk el az ő virágaikat. Sajnos a privatizáció során úgy alakult, hogy a téesz már nem a partnerünk. De nem estünk kétségbe, mi is megpróbáltunk önállóak lenni. Saját tőkére támaszkodva úgy érzem az önállóság sikerült, megteremtettük a saját forrást. Időközben a társam kivált a vállalkozásból, de helyette agilis kollégát sikerült beszervezni. — Hornét kerülnek ide a növények? — A széles választéknak meg kell lennie ahhoz, hogy a vevők bejöjjenek. Jelenleg Budapestről, illetve Hollandiából szállítjuk a virágot. — Virágra van-e pénzük az embereknek? — Jelenleg a virágpiacon is tapasztalni egyfajta holtszezon, de most már kezd beindulni a „gépezet". Itt is, mint mindenütt érezhető, hogy az embereknek egyre kevesebb pénzük van virágra. De megtorpanni nem lehet, mindig kell valamit csinálni. így aztán mi is váltottunk, a nagykereskedés mellett a kiskereskedésbe is átmentünk. így próbáljuk kompenzálni a visszaesést. — Érdemes volt belefogni? — Úgy érezzük igen, a számításunkat megtaláltuk. Mindent megpróbálunk annak érdekében, hogy a vállalkozás megmaradjon és ne vesszen el a süllyesztőben. Szeretnénk életképesek maradni. A távlati terveinkben szerepel egy olyan ötletnek, elképzelésnek a megvalósítása, aminek során nemcsak virágban, hanem kertészeti termesztésben is gondolkodunk. - p. téri Szegő László a fóliában többszáz cserép virágról gondoskodik Magyar répából magyar cukor Vásárnaptár Magyar cukorrépából kívánja a magyar cukorszükségletet kielégíteni, sőt még a kelet-európai piacokra is Magyarországról szeretne szállítani az Agrana osztrák cukor- és keményítőipari vállalat. Az osztrák cég forgalma Magyarországon éves szinten megközelíti a 10 milliárd forintot, s eddig mintegy 8 milliárd forintot ruházott be hazánkban. Többségi tulajdonnal rendelkezik a petőházi és a kaposvári cukorgyárban. Országos állat- és kirakodóvásár: Október 28.: Lajos- komárom. Október 31.: Tamási. Országos autóvásár: Október 30.: Pécs. Október 31.: Pécs, Szeged, Szolnok, Tamási. Gyógynövények és készítmények Termesztett növényeink fontosabb károsítói 3. A szőlő szürkerothadása A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség most első ízben vizsgálja a gyógyhatású szerek, elsősorban a gyógynövények és a gyógyszernek nem minősülő gyógykészítmények forgalmazását. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek a társszervekkel közösen kezdték meg az egész országra kiterjedő ellenőrzést, s már ez idáig nyolcmillió forint értékű áru forgalmazását állították le. Kaminka Imre paksi olvasónknak szarkahegyi homokdűlőben fekvő kertjében Gyakori tapasztalat, hogy lejárt minőségmegőrzési idejű gyógynövényeket, gyógy- kozmetikumokat forgalmaznak az üzletekben, de például több mint egy tonna gyógynövényt kilencszázezer forint értékben azért kellett már betiltani, mert semmiféle előzetes vizsgálaton nem ment keresztül. Az ellenőrzést a felügyelőségek november közepén fejezik be. termett ez a hatalmas sárgarépa, melynek a súlya 1,25 kg. Fotó: Degré Kórokozó: Botrytis cinerea gomba. Tünetei: a gomba a törzs és a kordonkar kivételével a szőlő valamennyi föld feletti részét megtámadhatja. A fertőzött rész megbámul, rajta szürke vagy szürkészöld penészgyep képződik, amely a nagy spóratömegtől erősen porzik. A kórokozó csapadékos tavaszokon még virágzás előtt megfertőzheti a zsenge hajtásokat, általában a tövi részükön. Virágzás idején a fürtök teljes vagy részleges elhalását okozhatja. Legjellegzetesebb tünetei az érő fürtökön figyelhetők meg: a bogyók barnára színeződnek és gócokban rothadnak. A beteg vesszők télen kifehérednek, tavasszal rosszul fakadnak. A fertőzött oltványok a téli táro- lássorán elrothadnak. Életmódja: a kórokozó a fertőzött növényi részeken telel át speciális képletekkel, melyeken tavasszal spórák milliói képződnek. A gombának a szőlőn kívül még számos egyéb tápnövénye is van, ezért a levegő az egész vegetáció alatt telített fertőző anyaggal. A szőlőbotritisz az egészséges növényeket, növényi részeket is megtámadhatja, de legtöbbször a sérüléseken keresztül hatol be a legyengült növényekbe. Környezeti feltételek: a fertőző spórák csak nedves közegben csíráznak ki, melyet a csapadék, vagy a sérüléseknél kibuggyanó szövetnedv is biztosíthat. A hőmérséklet szerepe elenyésző, mivel a gomba tág tartományban (5- 41 Celsius fok) fertőzőképes. A sebzések mind a botritisz térhódítását segítik. A szürkerothadás többnyire az érzési időszakban, tartós esőzések után lép föl járványos mértékben. Nagyobb kárra számíthatunk, ha az állomány buja, levegőtlen. Fajtaérzékenység: a bogyórothadásra különösen a tömött fürtű és a vékony héjú fajták (Leányka, Chardonnay, Rizlingszilváni, Tramini, Oportó stb.) érzékenyek. A vi- rágbotritisz elsősorban a Kékfrankost veszélyezteti. A fiatal, éretlen bogyók ellenállnak a kórokozó támadásának, zsendülés után azonban fogékonyságuk fokozatosan növekszik. Gazdasági jelentősége: a betegség csapadékos nyárvégeken vagy jégverés után súlyos mennyiségi és minőségi kárt okozhat (kevesebb és gyengébb minőségű bor készíthető). Védekezés: 1. agrotechnikai: laza, szellős állomány kialakítása, gyommentesen tartott talaj, a szüret idejének helyes megválasztása, a rothadó és a túlzottan tömött fürtök korai eltávolítása. 2. kémiai: a szürkerothadás elleni védekezésnek három fontos időpontja ismeretes: 1. virágzás kezdete, 2. fürtzáródás előtt közvetlenül, 3. zsendülés. A védekezés ezekben a stádiumokban - a környezeti feltételektől függetlenül - szükségszerű. Az utóbbi 5 év során jelentősebb éréskori bogyórothadást 1989-ben és 1991-ben, említésre méltó virágbotritiszt pedig csak 1989-ben észleltünk a megyében. 1990-ben, 1992-ben és 1993-ban a betegség alig ütötte föl a fejét, sok ültetvényben szüretig meg sem jelent. Ezek tükrében érthető, hogy a szőlőbotritisz elleni védekezéseink többsége utólag fölöslegesnek bizonyult. Újabb tapasztalataink alapján a szürkerothadás elleni védekezés technológiája a következők szerint módosítható: 1. Virágzás elején csak akkor kezeljünk, ha előzőleg (rügyfakadástól virágzás kezdetéig) csapadékos időjárás uralkodott, illetve, ha a betegség korai tüneteit (hajtástövi rothadás) már észleltük. A Kékfrankos fajtát kísérjük megkülönböztetett figyelemmel. 2. A közvetlenül fürtzáródás előtti permetezés fogékony fajtákban továbbra is kötelező érvényű, mivel az később már nem pótolható. 3. A fürtzáródás utáni védekezést akkorra időzítsük, amikor az első rothadó gócokat megtaláljuk és az időjárás is hajlamosít a betegségre. A zsendülés időpontjához nem kell mereven ragaszkodni. Szükség esetén többször is védekezhetünk. Nem szükséges már védekezni, ha az állomány még teljesen tünetmenetes és a szüretig előreláthatólag kevesebb, mint egy hónap van hátra. 4. A növényfejlettségtől függetlenül azonnal védekezzünk, ha a növényzetet jelentős mechanikai sérülés (pl. jégeső) éri. Alkalmazható gombaölő szerek: Buvicid F, Ortho-Phal- tan, Folpan: peronoszpóra ellen is hatékony, kontakt készítmények. A fertőzést csak megelőzni (gyógyítani nem) képesek. Várakozási idejük borszőlőben 30 nap, ezért fürtzáródás után már kerü- lendők. Ronilan, Rovral, Su- milex: a betegség részbeni gyógyítására is alkalmas, mélyhatású szerek. Bármikor kijuttathatok, de csak a fürtzáródás utáni időszakot érdemes rájuk alapozni, évente legföljebb 2 permetezéssel (a rezisztencia-problémák elkerülése érdekében). Polyoxin: antibiotikum hatóanyagú készítmény, alkalmazása az érzés időszakában előnyös (élelmezésegészségügyi várakozási ideje csak 3 nap). Chinoin-Fundazol, Top- sin-Metil: az országszerte tapasztalható hatástalanság miatt a szőlővédelemben már nincs helyük. A célirányos, botritisz elleni védekezésen túlmenően ügyeljünk a betegség számára kedvező körülményeket teremtő egyéb károsítók (lisztharmat, szőlőmolyok és más rágó rovarok) minél hatékonyabb leküzdésére is. Fűzi István Tolna Megyei Növényegés zségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Újabb réparekord « A k
