Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
8 NÉPÚJSÁG KÖRNYEZETBARÁT 1993. október 28., csütörtök A természet kalendáriuma Október - őszhó (II.) Októberre jellemző, hogy hajnalban még ködös, boron- gós az idő, amelyet már kora délelőtt ragyogó napsütés válthat fel. A növényvilághoz hasonlóan ez a hónap az állatvilágnál is a télre való felkészülés jegyében zajlik. Ezt segítik elő a tömegével érő gyümölcsök és termések is. Ilyenkor még gazdag a rovarélet. Az enyhe napsugarak hatására a réteken, legelőkön még muzsikálni kezdenek reggelente a sáskák. Olykor a szemünk elé kerülhetnek zöld lombszöcskék, ritkán még szitakötők cikáznak a vizek körül, és lepkék keresgélnek későn nyíló virágokat. Gyakran láthatunk a télre készülődő, táplálékot cipelő hangyákat, a levegőben apró pókok úsznak maguk szőtte fonalaikon, a réteken még zsákmányukra lesnek a sárga-fekete csíkos darázspókok. Ám a hónap második felében az áttelelésre készülődő rovarvilág már igyekszik megfelelő búvóhelyet találni. Az ablakrésekben megjelennek a legyek, a lakásokban gyakran fogunk behúzódó poloskákat, így bogyómászó poloskát is. Ebben az időben a legszebb lepkéink közé sorolható nappali pávaszem és kis rózsalepke is gyakran tűnik fel telelőhelyet keresve kamrákban, pincékben. A bogáncslepkék egy része délre vonul, míg a helyben maradók elpusztulnak. Az első komolyabb fagyok hatására, mintegy varázsütésre tűnnek el a természet színpadáról a rovarok. Októberben javában tart az angolnák elvándorlása. Egy- részük néhány év után elhagyja táplálkozóhelyét, míg más példányok évtizedekig is az édesvizekben maradhatnak, s akár 4-6 kg-os testtömeget is elérhetnek. A legidősebb ismert példány kereken 50 évig élt egy svájci tóban. Kutatók elemezték az amurok táplálkozási szokásait. Megállapították, hogy 13 fokos vízhőmérsékleten már megindul gyengén a táplálkozásuk, de az étvágyuk csak 20 fok felett számottevő. 25-30 fokos vízhőmérsékletnél pedig az amur testtömegnek 100 %-át kitevő vízinövényt fogyaszt el naponta. A sebes pisztrángok ívása október végén kezdődik. Az ivarérett nőstények a patakok legfelső folyásánál a 20-30 cm mély vízben farkukkal a feneket tisztára kotorják és kisebb gödröket készítenek. Ide rakják 200-1000 ikrájukat, amelyeket a kísérő hímek megtermékenyítenek. Ezután a nőstények vékony homokréteggel takarják be az ikrákat. Szeptember vége felé már néhány kétéltű faj megkezdte téli nyugalmi állapotát. Októberben szinte valamennyi faj csatlakozik hozzájuk. A tarajos és a pettyes gőték már október első felében csapatosan elhagyják a vizeket és azok közelében keresgélnek megfelelő hely után. A gőték töb- bedmagukkal, dermedt állapotban vészelik át a kedvezőtlen hónapokat fák gyökerei között, talajrepedésekben vagy kövek, avar, moha alatt. Ä kedvezőtlen idő beálltakor a varangyok, az unkák, a gyepi- és a kecskebékák is szárazföldi lyukakba, kövek alá, fák gyökerei közé bújnak. A foltos szalamandra az egyik legkésőbb téli álomra vonuló kétéltűfaj, tekintélyes mélységbe beásva (mintegy 1-1,5 m) dermedt állapotban vészeli át a telet. Október hónap hüllőink többségének is a búcsúzás időszaka. A gyíkok többségé, így a fürge, a fali és a zöld gyíkok is a hónap folyamán keresnek fagymentes helyeket. A homoki és a pannon gyíkok inkább október vége felé kezdenek megfelelő telelőhelyek után kutatni, a mocsári teknősökkel közel azonos időben. Kígyóink közül a rézsikló október közepén kezd téli szállás kereséséhez. Megkezdik nyugalmi állapotukat a viperák is. Legkésőbb, október végén a vízi siklók indulnak pihenőjükre. Még javában tart Uyentájt az őszi madárvonulás. A hónap elején még láthatunk dél felé igyekvő füsti fecskéket, ám többségük már szeptemberben elvonult. Vizeink mellett többféle parti madárfaj is látható. A bíbicek, cankók, partfutók között legnagyobb, olykor felhőnyi mennyiségben a pajzsoscankó fordul elő. Ugyancsak nagy csapatokban vonulnak a, seregélyek. Nap közben is együtt táplálkoznak, az éjszakákat is közös pihenőhelyen, többnyire nagyobb nádasokban töltik. Szemtanúi lehetünk a csízek vonulásának is. Különösen a nyírfákon és égerfákon pillanthatjuk meg csapataikat. Vizeink környékén még itt tartózkodnak a nyári ludak, ugyanakkor már megérkeznek a vetési ludak és a nagylilikek. A hónap folyamán szinte valamennyi északi madárvendég megérkezik. Megjelennek a téli récefélék, így a hegyi, a jeges és a kercerécék. Ezek a fajok a vizsgálatok szerint előszeretettel .fogyasztják a nagy tömegben előforduló vándorkagylókat. Általában októberben eresztik le a halastavakat. Ezeken a helyeken hatalmas madártömegek jelennek meg. A gémfélék és sirályok mellett olykor egy-egy rétisas is megfigyelhető. Á hónap folyamán érkeznek Kelet-Európából a vetési varjak nagy tömegei, melyek szinte teljesen ellepik a határt. Emlőseink egy része is megkezdi téli álmát. A rovarevők egy része a hideg mellett a táplálékhiány miatt is kénytelen téli pihenőre térni. A sünök elhagyott rókalyukakba, bokrok vagy avarkupacok alá készítik fészkeiket és az első fagyok beálltával félig összegömbölyödött állapotban kezdik meg téli álmukat. A közönséges és a hegyesorrú denevérek is a hónap során jelennek meg megszokott barlangjaiknál. Október közepén kezdi meg nyugalmi állapotát a hörcsög és az ürge. Az ürgék a hideg idő beálltával a vackukból kiindulva új kijáratot ásnak, amelyet a felszín alatt 2-3 araszra abbahagynak. Az innen kikerülő földdel tömik be a régi járatot, védekezve a hideg, az eső és a hóié ellen. Ä hónap első felére gyakran áthúzódik a szeptemberi szarvasbőgés, míg a dámvadak násza októberben kezdődik. Ezt szaknyelven barco- gásnak nevezik. A dámbikák, ellentétben a szarvasbikákkal, a barcogóhelyen „teknőt" vájnak a földbe. Ezután ezt védik és ide várják partnereiket. A jobb helyekért a bikák óriási küzdelmet vívnak. Az ilyenkor legyengült bikák számára a közeli tél igen komoly próbatételt jelent. Szerencsére az őszi erdő terített asztal a vad számára. A most megszerzett kondíció esély a túlélésre. Andrási Pál Táj- és lélekmentő publikációk Kömyezevédelmi kongresszus márciusban Téma: az energiatermelés Az INTACT Nemzetközi Környezetvédelmi Kongresszus és Kiállítás minden évben az ipar egy-egy részterületét vizsgálja meg a környezetvédelem szemszögéből. Az INTACT '94 középpontjában az energiatermelés- és fogyasztás áll. A magyar gazdaságban most nagy hangsúlyt kell helyezni mindkettőre. A termelés oldalán gondot okoz a gazdasági recesszió, a fogyasztás oldalán pedig a pazarló felhasználás. Most alakulnak ki a piacgazdálkodást elősegítő törvényi feltételek is. Mindez indokolja az 1994 március 22-25 között Budapesten megrendezendő kongresszus és kiállítás aktualitását. A fórumra mindazokat várják, akik az energiatermelésben és elosztásban érdekeltek. A környezetvédelem üzlet lett és nemcsak divat, sokan élnek belőle. Vajon a csodálatos szerek vagy eszközök, amelyek a reklámok szerint csökkentik a belsőégésű motorok kipufogógázának ká- rosanyag-tartalmát, vajon hatásosak-e? A hirdetőket több osztályba lehet sorolni. Az egyik az ügyesek osztálya. Az ő hirdetéseik azok, amelyek arra hivatkoznak, hogy szerük valamilyen rendszámú gépkocsival milyen csodálatos eredményt produkált, mert csodaszer előtti használatához képest jelentősen csökkent például a kipufogógáz szennyezőanyag-koncentrációja. (T ermészetesen mindig az adott divatnak megfelelően javult a hatás.) Egy ilyen indokkal az időjárást is csodaszernek lehetne tekinteni, mert aki egy kicsit is ért a belsőégésű motorokhoz, az tudja, hogy a légkör állapota milyen hatással van egy termotechnikai folyamatra, vagyis „csodákat" lehet produkálni a különböző légállapotok mellett történt mérésekkel is. De a szakemberek azt is tudják, hogy egy olyan összetett rendszer működését, mint a járműmotorét, olyan sok tényező befolyásolja, hogy két egymást követő mérés eredménye között is eltérések vannak. Egy sorozat legjobb és legrosszabb eredményeire hivatkozni, ezeket önkényesen kiemelni, egyszerűen a nem szakember becsapását jelenti. Valamiről azt kijelenteni, hogy hatásos, csak igen alapos, körültekintő, a körülményeket megfelelően dokumentált vizsgálatok alapján lehetséges. Ehhez hasonló az, amikor valaki az eredetileg megvizsgált, és hatásosnak bizonyult termékét megváltoztatja, így rontva vagy megszüntetve annak hatékonyságát. A másik osztályba az igen ügyesek tartoznak. ők azok - maradva a járműveknél -, akik azt állítják, hogy a motorjukat egy vagy több intézetben megvizsgálták. Azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy mit vizsgáltak a motoron, illetve mi volt Csodaszerek? az eredmény. Ugyanis náluk két eset fordul elő. Az egyik az, amikor egy intézetet a hirdetéssel kapcsolatban egyáltalán nem, vagy csak meglehetősen áttételesen kapcsolatban lévő tényező vizsgálatára kértek. Például hűtőfolyadék vizsgálatra, de egy csodára képes kenőanyag kapcsán hivatkoznak az intézet vizsgálatára. A másik eset az, mikor valóban a hirdetett szer vizsgálatát kérték, de elfelejtik megemlíteni a hivatalos eredményt, s csak a fantáziájuknak, üzleti érdeküknek megfelelőt állítják, valóságtartalom nélkül. A harmadik osztály a naivak osztálya. Ide azokat lehet sorolni, akik megfelelő külföldi kereskedelmi kapcsolat és anyagi háttér birtokában olyan berendezést, eszközt hirdetnek, amelyről azt állítják, hogy megoldja a környezetszennyezés problémáját. A megvétele és beépítése esetén - ugyancsak a járművek motorját említve - a kipufogógáz mérgező anyagait veszélytelenné alakítja át eszközük, és azzal az igen káros ólomvegyületeket tartalmazó benzin helyett az ólommentessel használandó a jármű. A hirdetésből a szakértelem hiányára lehet következtetni, mert sajnálatosan a még nálunk sokkal fejlettebb országokban sem sikerült a kereskedelmi forgalomba hozatalra képessé tenni olyan megoldásokat, amelyek eltüntetik a káros anyagokat, hanem csak olyanokat, amelyek csökkentik azok mennyiségét, de ilyenek már itthon is kaphatók. Lehet, hogy a hirdetett is ilyen, csakhogy a hirdetés a szakembert szkeptikussá teszi. Főleg amiatt, mert a hirdető nincs tisztában azzal, hogy az ólommentes benzin nem használható korlátlanul minden járműmotorhoz, még katalizátor használata mellett sem. Ennek az oka egyrészt a hazai ólommentes benzin oktánszáma, másrészt pedig egyes motorok konstrukciója. Ezen ismeretek hiánya a motorok idő előtti tönkremenetelét eredményezi, növelve ezzel a gépjármű-közlekedés csekélynek még a legjobb indulattal sem nevezhető hulladéktermelő hatását. Természetesen a költségek sem mellékesek! A probléma összetettségére és a csodaszerek valódi helyzetére jellemző az, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgépészeti Intézetének környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei felajánlották - és ezt még most is fenntartják -, hogy minden hazai újítónak, feltalálónak vagy cégnek, amelyik saját fejlesztésű, gépjárművekkel kapcsolatos, környezetünket védő szert, berendezést hoz létre, azt környezetvédelmi szempontból megvizsgálják és dokumentálják, s mindezt munkadíj nélkül teszik, ha a hatásosság legalább 5 százalék. Természetesen ez azt jelenti, hogy rosszabb eredmény esetén a teljes vizsgálati költséget a „feltalálónak" kell fizetnie. Sajnálatosan eddig nem volt senki, aki vállalni merte volna ezt a megméretést. Ezek a jelenségek vetik fel azt a problémát, hogy miért nincs még szabályozva az, hogy milyen vizsgálatoknak való megfelelés alapján hirdetheti valaki termékéről azt, hogy az környezetvédő termék, és milyen feltételek, körülmények esetén alkalmas erre? Ha a gyógyszereknél, gyógyhatású készítményeknél már vannak hatásossági vizsgálatok, akkor vajon meddig kell várni arra, hogy az olyanoknál, amelyek nem egy-egy ember, hanem mindannyiunk életfeltételének, a környezetünk tönkremenetelének megakadályozását hivatottak megoldani, megszülessen egy objektív minősítő rendszer? Mikor talál az ezt sürgető könyörgés értő fülekre? Mert addig az igazi környezetvédelmi szándék érzése helyett a szakembereknek inkább csak kétségeik lehetnek. Dajka József Szeméthegyek itt és ott Az nem vitatható, nyugaton is vannak szeméthegyek. De vajon hol? Nem városok, falvak határában, temetők mellett, vagy egyszerűen a település közepén, mint nálunk. Németországban járva tapasztalhattuk ezt. Szekszárd németországi testvérvárosa, Bie- tigheim-Bissingen aktív tagja az Európai Természeti Örökségek Alapítványnak és pártfogója a környezetvédelemnek. Ez a város rendezte meg az idén nyáron először a testvérvárosok közti környezetvédelmi szemináriumot. A szervezők be kívánták mutatni, hogyan zajlik egy városban a környezet- és természet-, faj- és vízvédelem. Mindenekelőtt azt, melyek a konkrét intézkedések a szemétszállítás terén. A tábor résztvevői Bietigheim testvér- városaiból Surrey Heath-ból (Anglia), Sucy-en-Brien-ből (Franciaország) és Szekszárd- ról érkezett diákok voltak, néhány érdeklődő német fiatallal együtt. Városunkat négyen képviseltük: Matus Erzsébet (Kereskedelmi Szakmunkás- képző), Rizsányi Ágota, Kovács Gábor és Badics Balázs (Garay János Gimnázium). Az egyhetes tábor során előadásokat hallottunk a háztartási szemétről, a keletkezésétől a szeméttelepekig; a német erdők savas esők okozta betegségeiről; s ezen betegségek megoldási lehetőségeiről; a város ivóvíz ellátásáról és szennyvíz tisztításáról; a vadvizek szennyezettségéről. Meglátogattunk egy nagyobb és egy ldsebb - ám csak természetbarát eljárásokkal termelő - farmot; egy vízmüvet és egy szennyvíztisztító farmot, egy híres környezetvédelmi és kertészeti kiállítást Stuttgartban, és különböző gyárakat. A szervezők minden alkalommal megmutatták és elmagyarázták a környezetvédelmi eljárásokat és berendezéseket. A tábor célja a környezet- védelem színvonalának ösz- szehasonlítása is volt az országok, városok közt. Tapasztaltuk, hogy a német környezetvédelem szerepe és eredményei sokkal jobbak, mint a magyar környezetvédelemé. Jóval fejlettebbek a természetbarát eljárások, a termékek terén ugyanúgy, mint az elterjedt környezetvédelmi szemléletben. Az is igaz, hogy sokkal több pénzt, időt és energiát fordítanak rá, és a környezetvédelmi eljárások költségei mind az állampolgárokat terhelik. Rengeteget fizetnek például a szemét elszállításáért. De miután befizetik az elszállítás díját, biztosak abban, hogy a szemetet átválogatják, a káros és az újrafelhasználható anyagokat kivonják, és a szeméthegyek nem az utca végén fognak tornyosulni, hanem jól megtervezett szeméttelepeken. Ám a környezetvédelemhez nem csak pénz kell, hanem megfelelő szemlélet is. Hiába költünk milliókat a környezetvédelemre, vezetünk be új eljárásokat, rendszabályokat; ha az emberek nem hiszik el, hogy a környezetvédelem fontos, és hogy ők is tehetnek érte, amíg nem terjed el a környezetvédelmi elveken alapuló gondolkodás - nem leszünk sikeresek. Ha nincs is annyi pénzünk a környezetvédelmi célok megvalósítására, mint a németeknek, egyelőre azt kell elérnünk, amit pénz nélkül is lehet. Aki például az utcán nem szemetel, az már tett valamit. Badics Balázs Őszi pillanatok A természet aludni tér. Falun és városon, utcákon, tereken, erdőn, mezőn, szántón beköszöntött az ősz. Erről tanúskodik Ótós Réka, Ritzel Zoltán és Degré Gábor itt látható egy-egy felvétele. l K I
