Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-25 / 248. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. október 25., hétfő Mindenki annyira kiszolgáltatott, amennyire hagyja magát Szeretem a nehéz dolgokat Ha egyszer megteszed, nincs menekvés jében, hogy kint marad? — Az, hogy végleg semmi­képpen, legfeljebb még né­hány évet töltöttem volna kint, ha sikerül munkát, meg engedélyt szereznem. Ez elég nehezen megy: kell lenni munkának is meg vízumnak is, és az egyiket akkor adják, Tam Csilla három évet töltött francia nyelvterületen. Baby-sitterként előbb Franciaországban, majd Belgiumban élt. Mit kezdett magával egy szekszárdi 18 éves lány a „Nagy Nyuga­ton", s a három év mit hozott, mit kezd itthon a tapasztalataival? Első­sorban ezekre voltunk kíváncsiak, amikor megkerestük az ifjú hölgyet. — Ennyire kiváló volt a gimi­ben franciából? — A, dehogy. Volt egyszer egy rajzpályázat, melynek a fődíja egy párizsi út volt. Nos, én indultam ezen a pályáza­ton, de „természetesen" nem nyertem, ezért aztán még in­kább kívánkoztam a franciák­hoz. Érettségi előtt a Garayban a tanárnőm szólt, hogy lenne egy lehetőség . .. — Azért bizonyára oka volt, hogy Önnek szólt. — Ezt inkább tőle kellene megkérdezni, mindenesetre nem én voltam a legjobb fran­ciás. Én nem akartam egye­temre menni. — Tényleg: szeret tanulni? — Nem mondhatnám, hogy egy könyvmoly lennék. Inkább a kalandok, az új dol­gok érdekelnek. — Nos, akkor egy hároméves kiruccanás éppen Önnek való... — Ó, igen. Bár sokat hallot­tam a magyar lányok külföldi Az ikrekkel tanultam meg beszélni megpróbáltatásairól mielőtt elmentem, mégis belevágtam. Párizs külvárosában, Fonte- nay Le Fleury-ben töltöttem az első két évet. Két másfél éves picire kellett vigyáznom, - ikrek voltak - szinte velük együtt tanultam meg beszélni. — Mit szóltak ehhez a házi­gazdák? — Nagyon kedvesek vol­tak, járhattam nyelvtanfo­lyamra, és nyelvvizsgát is tet­tem. — Milyen kép élt Önben az út előtt a franciákról, és mennyire igazolta azt a valóság. — Mondják, hogy a fran­ciák „nacionalisták" - így igaz, nehezen szólalnak meg más nyelven, és főként csak a saját termékeiket vásárolják. Azt is mondják, hogy fenn hordják az orrukat, ez is igaz, különösen a fővárosiak. •Ugyanakkor roppant barát­ságosak, kedvesek, bohóká- sak. Nagyon sok barátra tet­tem szert, akikhez nyugodtan fordulhattam bármiféle segít­ségért. — A flamandok és a franciák köztudomásúan nem rajonganak egymásért. A belgiumi egy év alatt Ön is tapasztalta ezt? — Igen. Az alaphelyzet az, hogy a flamandok nem be­szélnek franciául, a franciák flamandul, így aztán nem ér­tik félre egymást... No de, félre a viccel, velem a flamand házaspár, akiknél éltem na­gyon kedves volt. A kedve­mért még franciául is beszél­tek, de én is sokat tanultam flamandul. No meg angolul is. Ez elég érdekes volt: fla­Naponta bizonyítanom kell mand nyelvterületen francia közvetítéssél angol hos- tess-képzőben... — ...egy magyar lány.. Tényleg: mennyire kiszolgálta­tott odakint egy fiatal, csinos - adott esetben magyar - lány, aki beköltözik egy idegen házba? — Én erről azt gondolom, hogy mindenki annyira ki­szolgáltatott, amennyire hagyja magát. A munkával meg csínján kell bánni. Az alapszabály az, hogy ha egy­szer megteszed, nincs menek­vés. Tehát nem érdemes ud­variasságból szívességet tenni, mert másnap már elvár­ják, kötelezővé teszik. Ezért érdemes tisztázni az elején, hogy mit várnak el az ember­től. Azt azonban pontosan meg kell csinálni, így is marad idő pihenésre, szórakozásra. — Soha nem fordult meg a fe­ha megvan a másik. Odáig el­jutottam, hogy munkám lett volna, csak az engedély hi­ányzott. A huszonötödik pró­bálkozás után azt mondtam: elég volt. — Hazajött. Mit csinál itt­hon? Egy ilyen kis városban nem kapkodnak a hostessek után ... — így igaz. Sok mindennel foglalkozom: ügynököskö­döm, fordítok, csoportokat vezetek, újabban a városi tv-nél kezdtem dolgozni. Szó­val próbálgatom magam. — Mások - különösen ebben az életkorban - elkeserednek, ha nincs állandó munkahelyük. — Én szeretem a nehéz dolgokat és ahogy élek, így naponta bizonyítanom kell. Azt hiszem, nem fogok erről egy darabig leszokni. Hangyái Fotó: Ótós Réka A német nemzetiségi egyesület másfél éve A kultúra ápolása, testvérkapcsolatok Beszámolt a kisebbségi szószóló Százhatvankét fizető tagja van a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesületnek, amelynek elmúlt másfél éves történetéről dr. Józan Mihály kisebbségi szószóló tájékoz­tatta a városi önkormányzat képviselő-testületét. Tavaly nyáron az egyesület azzal vált ismertté, hogy a magyarországi németeket is érintő kárpótlási ügyekben tanácsadási szolgáltatást indí­tott. Foglalkoztak a malenkij robot, a kitelepítések egykori kárvallottjainak ügyeivel, te­kintet nélkül azok jelenlegi lakhelyére és állampolgársá­gára. Novemberben megszervez­ték a német nemzetiségi egye­sületek első országos találko­zóját, melyen a német szövet­ségen belüli reformtörekvé­sekről és a kisebbségi törvény - akkor még - tervezetéről volt szó. Tavaly decemberben a Dienes Valéria általános is­kola tanulói Hepp Ádám be­tanításában bemutatták a ka- kasdi betlehemest. A Duna-menti Svábok Kul­turális Egyesületének finan­szírozásában megnyílt Szek- szárdon a megye ídsebbségi szervezeteinek összefogásá­val, tájékoztatásával foglal­kozó iroda, amely biztosítja az összeköttetést az anyaországi kulturális központokkal is. Az egyesülethez többé-ke- vésbé szorosan kapcsolódva öt kulturális csoport működik, a német klub, a nemzetiségi kórus, az Ifjú Szív Tánccso­port, az ifjúsági- és a tűzoltó fúvószenekar. A negyedik Pünkösdi Fesz­tiválra az anyaország ajándé­kaként a város egy tizenötmil­lió forintot érő ultrahang-ké­szülésekkel lett gazdagabb, javítva az egész megye kardio­lógiai ellátásán. Az egyesület közreműkö­dött a magyarországi, majd a megyei magyar-német gazda­kör megalakításában. Tartják a kapcsolatot a Német Szín­házzal is, amelyhez hasonló a Lajtától keletre csak Temesvá­ron van. Az idén jutott először közel az egyesület ahhoz, hogy saját otthona legyen. Az Újvárosi Római Katolikus Olvasókörrel együtt alakították meg a Szent István Közösségi Házat, amit a beszámoló óta már fel is avattak, s otthona lesz a kultu­rális önkormányzatnak is. A szerződés értelmében az egyesület 25 évi használati jo­got kapott. Mindezek nem valósulhat­tak volna meg - hangsúlyozta a szószóló - a megyei és a vá­rosi önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatása nélkül, valamint az anyaország szer­vezeteinek, egyesületeinek támogatása nélkül. Az egyesület a közeljövő legfontosabb feladatának tartja a településrészi kulturá­lis önkormányzat megalakítá­sának előkészítését, majd pe­dig működésének segítését. Névváltozás után profilváltás Felvételi tájékoztatót jelen­tetett meg az I. Béla Gimná­zium és Műszaki Szakközép- iskola. A korábban Rózsa Fe­renc nevét viselő intézmény­ben a a szakközépiskolai kép­zés fokozatosan átadja helyét a gimnáziumi oktatásnak. A jövő tanévben a nappali tago­zaton már csak gimnáziumi osztályok indulnak, ám a ké­sőbbiekben is építeni kíván­nak az alma mater műszaki hagyományaira. A négyéves gimnáziumi képzés első két esztendejét orientáló szakasz­nak tekintik. E kezdőciklus­ban a technika tantárgy kere­tében ábrázoló geometriát és számítástechnikát is tanulnak a diákok. Az idegen nyelvek közül angolt és a németet - va­lamint megfelelő számú je­lentkező esetén orosz nyelvet is - tanítanak. A második év befejeztével alapvizsgát tesz­nek a diákok. Harmadikban választhatnak a humán és a reál képzés, illetve a szakkép­zést megalapozó számítás- technika, elektronika, mű­szaki rajz és mechanika elsajá­títása között. Ez utóbbi eseté­ben érettségi után elektronikai technikus, illetve gépész tech­nikus szakmát tanulhatnak. A bűncselekmények számát tekintve is átlagos hét volt az előző a szekszárdi kapitány­ság illetékességi területén. Az Alisca lakótelepen ismét fel­törtek egy sor kocsit, s volt benzinleszívás is. Betörtek a Mérey ABC-be, raktárából vit­tek el mintegy harmincezer forint értékben cigarettát, italt. Pénzt, a rendőr­igazolvány mellől Angyalarcú Pétiké, a gyer­mekkorú besurranó ismét be­írta nevét a megyeszékhely bűnügyi krónikájába. A szek­szárdi városi televízióból szerdán este fórumot közvetí­tettek, ahol jelen volt a megyei főkapitány, a városi kapitány, s még néhány rendőr. A stúdióban talán éppen a besurranóktól óvták a lakos­ságot, amikor megérkezett a kisfiú, akit meg is szólítottak, látván, hogy táblából. A kérdésre azt válaszolta: színházjegyet szeretne venni. Helyismerettel nem rendel­kező szekszárdi olvasóink kedvéért mondjuk el, hogy a városi tévé stúdiója a Babits Művelődési Házban van, s előterében valóban árulnak színházjegyet. A gyerek addig tett-vett minden feltűnés nélkül, míg sikerült elemelnie az egyik tiszt több ezer forintját, köz­vetlenül a rendőrigazolványa mellől. A rendőrök a kabáto­kat nem hagyták kint a ruha­tárban, egy üres szobában ve­tették le, Peti mégis megtalálta azokat. Érdekessége a történetnek, hogy éppen a „keresztanyját" lopta meg, ugyanis ő nevezte el kilenc éves korában Angya­larcúnak. Szekszárd kis város, előbb utóbb mindenki sorra kerül, de szerencsére ez azt is jelenti, hogy Petiből is csak egy van. ő viszont nemcsak ügyes, ha­nem szorgalmas is, mert 10-15 esetben tüntetett el besurraná­sos módszerrel alkalmanként 5-8 ezer forintot. Nem tudtak veszíteni Két férfi és egy nő addig ját­szott a szekszárdi Tambov presszó automatáján, míg veszteségük mintegy ötvene­zer forint lett. Ekkor megsértődtek, s úgy döntöttek, hogy viszik az au­tomatát, s visszaszerzik belőle a pénzt. A személyzet nem fo­gadta kitörő lelkesedéssel az ügyet, a majdnem vereke­déssé fajuló dulakodásnak a kihívott járőrök vetettek vé­get. -ihi­A befektetésekről Napjainkban Magyarországon igazán sokféle lehetőség kínálko­zik a felesleges pénzeszközök el­költésére, vagy befektetésére. A látszat ellenére ugyanis meglehe­tősen nagy azoknak a száma, akik rendelkeznek nagyobb megtakarí­tott összegekkel, akár csak átme­netileg, akár hosszabb távon is. Ezek a rétegek keresik a lehetősé­gét annak, hogy pénzeiket a le­hető legkedvezőbb módon kama­toztathassák. Leköthetik tartós betétként, vásárolhatnak értékpa­pírokat, államkötvényeket vált­hatnak, de egyre inkább teret nyernek a befektetési alapok. Ezt a befektetési formát tulajdonkép­pen már egyfajta vállalkozásnak foghatjuk fel, ami amellett, hogy jelentős anyagi eredménnyel ke­csegtet, még meglehetősen biz­tonságosnak is tűnik, mivel több­nyire ingatlanok építésébe, for­galmazásába fektetik a kis tőkével rendelkezők pénzét. Magyaroszágon még nem túl­ságosan ismert és elterjedt az in­gatlanalap-kezelési vállalkozás. Az sem véletlen, hogy ezen a te­rületen az elsők között külföldi, már tőkeerős, hosszú ideje tapasz­talatot szerzett cégek jelentek meg ilyen lehetőséggel. Például az NBI Nürnberg-Budapest Be­fektetési Részvénytársaság, akik annak érdekében hozták létre Magyarország 2000 elnevezésű ingatlan befektetési jegyüket, hogy a lakosság és más befektetők megtakarításait a szükséges, ná­luk meglevő szakértelemmel, de a kockázat megosztásával fektessék a gazdaságba, s elsősorban ingat­lanokba. Miért az ingatlanbefektetés a legelőnyösebb napjainkban? Azért, mert az infláció negatív hatásai nem befolyásolják a fo­lyamatos bevételt -, éves hozamot és hosszútávú nyereséget biztosít, biztos befektetés, mert terveik szerint irodákat, lakásokat, üzle­teket, orvosi rendelőket, vendég­látóipari ingatlanokat, biztosító­intézeti, banki helyiségeket, inf­rastrukturális jellegű ingatlano­kat kívánnak vásárolni. Mit kap a pénzéért a befektető? Évente átlagosan 15% hozamot, a 10 éves futamidő leteltével pe­dig 400%-os értéknövekedést. Mindehhez adózási előnyök is já­rulnak, jövedelemcsökkentő té­nyező ez a befektetés, s az éves hozam után csak forrásadót kell fizetni, nem személyi jövedele­madót. Az ajánlat komolyságát jelzi, hogy az alapkezelő kezde­ményezi a tőzsdei bevezetést is. A német részvénytársaság 1988-ban, a magyar 1992-ben alakult. Ez utóbbi 90%-ban né­met tulajdonban van, 5-5%-naka Konzumbank Rt., illetve a Belvá­rosi Irodaház Kft. a tulajdonosa. Jegyezhető: 1993. december 17-ig az OTP fiókokban. MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Rt. 7700 Mohács, Budapesti országút, Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 Termékeinket ajánljuk: ÉPÍTKEZÉSHEZ: natúr farostlemez min* 2140 x 2750 x 3^ mm, 3,5 mm, 4 mm, 5 mm, 6 mm, 7 mm laminált farostlemez mén* 1600 x 2750 x 3,5 mm, szfn: uni és lautáruatú lambéria: natúr szitanyomot farostlemez és laminált fa utánzatú mént: 300x1350 x 7 mm perlorált lakkozott farostlemez: mén* 1250 x 2750 x 35 mm szín: fehér BÚTOR­KÉSZÍTÉSHEZ: KIÁLLÍTÁSI STANDÉPÍTÉSHEZ: lakkozott farcstfamez métái: 1600 x 2750 x 35 mm, szín: fehér és paszM szf netten Lu-I.XM fei rr, nllnmn» Bminan Brosnemez: méret: 1600x2750x3,5 mm szfn: uni <s butánzariú laminált duplex farostlemez: mérni: 1600 x 2750 x 7 mm kétoldalú laminál farostlemez mérőt: 1600x2750x35 mm szín: fehér és fa utánzatú színekben CSOMAGOLÁSHOZ: natúr farostlemez: méret: 2140 x 2750 x 7 mm BARKÁCSOLÁSHOZ: whmennyi femnéket KERESSE TERMÉKEINKET A TÜZÉPTELEPEKEN, FÉSZEK ÁRUHÁZAKBAN, VISZONTELDAÓINKNÁL ÉS A MOHÁCSI MINTABOLTUNKBAN. 7700 Mohács, Budapesti országút, Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents