Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-25 / 248. szám
1993. október 25., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 Rejtett értékeink A Világ mozgóképszínház Kérdésstaféta A hivatal a tanácsnok szemével Szeleczki József kérdése Németh Zsolt tanácsnokhoz: Mi a véleménye a polgár- mesteri hivatal munkájáról? A kérdés megválaszolásához szükséges visszatekinteni az elmúlt három év történéseire a polgármesteri hivatalban. A polgármesteri hivatal jelenlegi formájában 1991. január 1. óta működik. A képviselő-testület megszüntette a korábbi 8 tanácsi osztályt, a GAMESZ-t, és a Társadalmi Eseményeket Rendező Irodát. Létrejött a polgármesteri hivatal jelenlegi egységes 5 irodából álló hivatala (1992-től a Tolna Megyei Illetékhivatal is a polgármesteri hivatal része). Az átszervezés kisebb-na- gyobb zökkenőkkel történt, 1990 végén, '91 elején 34 munkatárstól búcsúztunk el. Ez az irányzat 1991-ben is folytatódott, mára a hivatal 50 százaléka kicserélődött. Ilyen körülmények között - sok pénzügyi szakember, jogász távozott, jobb fizetéssel, könnyebb munkafeltételekkel kecsegtető állásokba, de ez a tendencia nemcsak helyi, hanem országos probléma is a közigazgatásban - nehéz volt a jó színvonalú hivatali munka feltételeit megteremteni. Ennek végrehajtása elsősorban a jegyző feladata, a képviselő-testület a körülményeket igyekezett, illetve igyekszik biztosítani, gondolok itt az 1992-ben történt jelentős béremelésre, illetve a számítógéphálózat kiépítésére és működtetésére, a munka feltételeinek javítására. A városban járva, az emberekkel találkozva az ügyintézést bíráló kifogásokat is hallok. Az természetes, ha valakit köteleznek, bírságolnak, valamitől eltiltanak, ezt nem boldogan veszi tudomásul, érzékenyen reagál arra, hogyan beszélnek ve]e, milyen a hivataltól kapott levél stílusa, és egyáltalán úgy érzi-e, megkapta a szükséges segítséget a hivataltól gondja-baja elintézéséhez. Egészen konkrétan: a hideg, kötelező hivatali hangnemet az ügyfelekkel szemben meg kell szüntetni, és normális tárgyszerű hangot kell megütni az ügyintézés során. Nem jogász lévén, az ügyintézés jogszerűségét, törvéHajdan nyességét nem tudom megítélni, az a Köztársasági Megbízotti Hivatal feladata, ők a legutóbbi tájékoztatójuk alapján azt megfelelőnek, jó színvonalúnak tartják. Ugyanez áll a gazdálkodásra és az ez év nyarán lefolytatott Állami Számvevőszék vizsgálatára. Ezt alátámasztja az idén készült közvéleménykutatás is. A hivatalról a bizottsági ügyek tanácsnokaként az ön- kormányzat - a képviselő-testület, a bizottságok - munkáját előkészítő, döntéseit végrehajtó tevékenysége alapján tudok képet alkotni. Ezek a területek vegyes képet mutatnak. Van, ahol példaértékű, magas színvonalú munka folyik, és van olyan terület, ahol van pótolni való. Ahogy az ország nagy tanulási folyamat közepén van, ugyanúgy nekünk, képviselőknek és a hivatalnak is meg kell felelniük az új kihívásoknak. Kérdésem Dránovics Istvánhoz: Mi a véleménye a kultúra és a gazdaság kapcsolatáról? Ki ne ismerné Babits Mihály kedves sorait: „A gép sugarát kékén veti, képköre fénylik a sík lepedőn/ mindjárt, szívem, új színek és alakok lovagolnak a fénylegyezőn/ olcsó s remek élvezet összecsodálni e gyors jelenéseket itt..."? Amikor a költő e sorokat papírra vetette 1907-ben, még álmodni sem mertek a szekszárdiak arról, hogy állandó filmszínházuk, vagy Hel- tai Jenő szavával élve mozijuk legyen. Ma, a tévék és videók korában aligha érezzük, milyen nagy üzleti vállalkozást jelentett hajdanán ez az ügy. A helybeliek a múzeumban, olvasókörökben, a szálló nagytermében láthattak először vetített képeket, előbb állókat, később mozgót is, de nem volt kezdetben olyan tömeges az igény, hogy önálló házban a legújabb alkotásokkal ismertessék meg a nagyérdeműt. Amikor 1913. március 10-én először ad hírt az újság a munka megkezdéséről, nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget: a 24. kis hír volt, hogy Grün- feld Mór és társai a Fischof Károly-féle üzlet épületét megvették, terveik szerint 50.000 koronáért átalakítják mozinak. A lendület akkor tört meg, amikor már új épület emeléséhez fogtak, s júliusban a városi tanács és a köz- igazgatási bizottság betiltotta a további építkezést. A mindent megverselő Bodnár István Gyutacs álnéven írta: „Nem engedik, megengedik,/ Megengedik, majd betiltják,/ A tanács így, kapitány úgy,/ forgatják és csavarint- ják./ Beleszól a vármegye is:/ Hogy így se jó, amúgy se jó/ S a miniszter fejet vakar:/ ló, mió, kemény dió./ Mert hát jó vón, ha úgy vóna,/ De mert úgy van, még sincsen jól/ S ami nincs jól, éppen az jó . . ./Grünfeld tata sóhajtva szól:/ Drága fuvar az ebadta: Egy stráfkocsi már az akta! / - S közbe, mint farkatlan boci:/ Bámul a félig kész mozi. // Szerencsére, végre-valahára 1913. október 29-én mindezek dacára a kész épületnek és a benne tapasztaltaknak örülhetett a helybeli nobilis közönség. A tervezett összeg háromszorosánál is többet költöttek el Uglár János tervének megvalósítására, de a korbeli leírás szerint nem hiába: minden részletében és egészében is olyan lett a mozi, hogy méltán büszkélkedhettek vele. Az épület külsejében igazodott a tér hangulatához és a szerény lehetőségekhez, előkelő, de nem hivalkodó formában nőtt ki a földből. Belső terébe bronzírozott vaskapu vezetett, a teremben ezernyi apró figyelmesség a kopár falsík megbontásától Keil György pécsi festő 12 freskójáig, „amelyek beszélőén szimbolizálják az irodalmat, művészetet, ipart, kereskedelmet, mező- és szőlőgazdaságot, a négy évszakot". Föld alatti központi fűtése, a plüssel és vászonnal bevont páholyok, a vasbetonból épült vetítőház a legmodernebb technikát és ennek kényelemteremtő erejét aknázták ki. Természetesen - az előzmények nyomán - külön figyeltek a biztonságra: az oldalsó ajtókon pillanatok alatt elhagyhatta volna a közönség a nagy termet, ha netán tűz ütne ki. Ma, amikor az épületek többcélú hasznosítását igyekeznek megvalósítani, figyelemreméltó, hogy színháznak is alkalmas volt az első állandó mozi, de ha valaki csupán szórakozni vágyott, azt is megtehette a télikertben, de még a számtalan apróbb-nagyobb szobor is kellő műélvezetet adhatott hajdanán. No meg persze a vidám cigányzene, ami feledtette a film némaságát. A bizalmatlanabbak előbb körbekémleltek odabent, meggyőződtek a szépségről és biztonságról, csak azután ballagtak a pénztárhoz, hogy megváltsák a bilétát. A sors úgy hozta, hogy félig- meddig igazuk lett: a gép elromlott A Pali és a rendőrök filmsz- keccs során, a gépész pedig a közönség ütemes tapsától ösztönözve megjavította a masinát, amit hamarosan ki is cseréltek, hogy nemzedékek hódolhassak a tizedik múzsának. Dr. Töttős Gábor 270 éve, 1723. október 25-én, a Szekszár- don tartott megyei általános gyűlésen elhatározták, hogy Simon- tornyán megyeházát építenek, megerősítik a megyei fegyveres erőt és rendezik a tisztviselők fizetését; akkor a teljes hivatalnoki kar, a négy hajdú és tizenkét huszár összes fizetése nem érte el együttesen a kettőezer-kettőszáz forintot. (Összehasonlításul: egy tehén ára, vagy öt akó első osztályú bor ára egy forint volt. ..) 155 éve, 1838. október 28-án Garay János Simon Júdás című cikkében idézi a népi szólást: „Simon Júdás! (Jaj tenéked pőre gatyás!") az, akinek e nap után nincs nadrágja, csak gatyája, ugyancsak fázni fog. . . . 130 éve, 1863. október végén a balatoni csatorna megnyitásakor Siófokon nagy ünnepséget és konferenciát tartottak, amelyre A Balaton és a Sió szabályozása történelmének rövid vázlata címmel külön füzetet adtak ki. 100 éve, 1893. október 29-én a Tolnavármegye Garay-szo- borpályázat kiírását sürgette, hogy a mil- leniumra fel lehessen avatni a művet. 90 éve, 1903-ban ugyané napon Szek- szárd történetében először volt áramszünet, amely egy óráig tartott. 85 éve, 1908. október 31-én közölte a helyi sajtó a városi virilisták (legtöbb adót fizetők) névsorát: a természetes személyek közül a legtöbb adót - mert az értelVálasz: jövő héten. miségieknek kétszeresen számították - Szabó Ferenc fizette, aki gimnáziumi tanár volt. 80 éve, 1913. október 30-án a Tolnavármegye és a Közérdek Szekszárd város adósságairól ad kimutatást: összesen hétszázhetvenötezer korona a tartozás, a kölcsönöket többek között a Szegzárd Szálló építésére, a villanytelep létesítésére, a polgári leányiskola építésére vették föl, de negyvenezer koronával szerepelt a Séd patak szabályozása is. Krónikás Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének állásajánlatát. Szakma/állás Fő Hol? Telefon Elektroműsz. (3 hó) Rádió 5 ifi Szekszárd 311-122 és tv-műszerész (3 hó) 6 ffi Szekszárd 311-222 Takarítónő 2 nő Szekszárd 312-211 Nyomdai gépmester 2 ffi Szekszárd 311-422 Üzletkötő 5f/n Szekszárd 319-821 Varrónő 5 nő Szekszárd 311-222 Kőműves 2 ffi Szekszárd 316-248 Hidegburkoló lffi Szekszárd 312-311 Panzió portás 2 f/n Szekszárd 316-122 Kőműves 4 ffi Szekszárd 319-369 Hidegburkoló 2 ffi Szekszárd 319-369 Elektroműszerész 4 ffi Szekszárd 311-434 Varrónő (bútorgyári) 3 n Szekszárd 315-199 Kárpitos 6 ffi Szekszárd 331-122 Ápolónő 30 nő Szekszárd 312-211 Varrónő 5 nő Decs 3 Varrónő 5 nő Szekszárd 315-522 Varrónő 5 nő Várdomb 28 Orvosi műszerész lffi Szekszárd 312-234 Egy szomorú lány kerestetik Megkerült a ballagási ajándék Nagy bánat ért egy fiatal hölgyet még júniusban. A ballagására kapott Swatch típusú óráját elveszítette a szekszárdi Skála áruházban. Akkor - édesanyjával együtt - hiába keresték az ajándékot az áruház éttermében és a rendé- szeknél. Nos, ha kicsit késve is, az óra mégis megkerült. A megtaláló azonban nem tudja a károsult nevét. Ezúton próbálunk segíteni, hátha e sorok olvastán magára ismer az ifjú hölgy, aki az órát az áruház harmadik emeleti mosdójában felejtette. (A szerkezet a számlapja alapján ismerhető fel.) Kérik, hogy az elveszettnek hitt óráért a 312-202-es telefonszámon jelentkezzék, aki magára ismer. Képemlékezés Rovatunkkal ezúttal a szekszárdi Korzóra látogatunk, ahol harminc éve - Bakó Jenő felvételén - a csatornát építették. Azóta eltűntek az üzletek - s a gödrök - és egy kicsit „nagyobb lett a népsűrűség". A mai felvételt Ótós Réka készítette i
