Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-22 / 247. szám

12 »ÚJSÁG ÜNNEPI MAGAZIN 1993. október 22., péntek ^ Kis ^ Generáció | Ifjúsági oldal «•* Törd a fejed! Két héttel ezelőtti felvéte­lünk lópatkó lenyomatát áb­rázolta. A helyes megfejtést beküldők közül a szerencse Föglein Nóra tolnai olvasónk­Az alábbi sorokban néhány megszívlelendő jótanácsot nyújtunk át csokorba kötve azon sorstársainknak, akik al­bérletbe, esetleg saját lakásba költözve kénytelenek önálló életvitelt, netán háztartást is vezetni. 1. A szülői háznál tapasztal­takkal ellentétben a piszkos edényt neked kell elmosni. 2. A sötét színű ruhaneműn is meglátszik a kosz, előbb-utóbb. 3. Ha életed első rántottáját sütöd, legyen a kezed ügyé­ben gázálarc, poroltó és ideg­nyugtató. 4. Ha reggel nem látsz ki az nak kedvezett. Nyereményét postán küldjük el. Aki kita­lálja, mit ábrázol a fenti kép, két hét múlva tudja meg, jól tippelt-e. ablakon, akkor vagy napfo­gyatkozás van, vagy nem húz­tad fel a redőnyt, vagy sürgő­sen ablaktisztítószert kell be­szerezni. 5. Ha eddig szeretted a gyors- éttermek ételeit, gyorsan megutálod őket. 6. Ha a hűtőben megállapítha­tatlan korú élelem van, vesd alá próbának. Kínáld meg a házinénit, szomszédot, egye­bet. Ha két óra múltán nem lesznek kiütései, vagy egyéb panaszai, nyugodtan elfo­gyaszthatod az étket. 7. Hiú ábránd, hogy a légfris­sítő minden kellemetlen illatot semlegesít. Bosszy nagyanyó bájitala meglehetősen gusztustalan kinézetű és illatú volt. A nagyi rosszallóan ingatta a fejét a kotyvalékot szagolgatva, mondván, hogy a kis ba­rátnő-jelöltem meglehetősen nehéz esetnek látszik. Engem ugyan egy cseppet sem érde­kelt a jó mámi dehonesztáló megjegyzése, lelki szemeim előtt csak a jövendő első ran­devú elképzelt eseményei pe­regtek. Lehet, hogy meghív a lakására. Az is elképzelhető, hogy megfogja a kezem, sőt, még az is lehet, hogy megkí­nál süti vei! Istenem, mennyi gyöngyörűség! Szóval, mint említettem, az én szomjas szerelmem egy hajtásra tüntette el a bájitalt Bambi üdítőstül együtt ezen a szép őszi kiránduláson, s ha­marosan látható volt rajta a szer hatása. Az ebédszünet után folytat­tuk a gyalogtúrát, ám az én imádottam egyre elgondolko- dóbbá, mondhatni merengővé vált. Aha, gondoltam, már hat a szer. Hitben ugyanis nem volt hiány nálam. Ilonkám ele­inte még lelkesen magya- rázta-mutatta az erdő fáit, ál­latait, egy idő után azonban hangja elhalkult, mi több, el­halt, orcája elsápadt, majd el- zöldült, s egyszercsak várat­lanul nagy sebességgel beron­Heti cáfolat Nem igaz, hogy a jövő nyáron, Orbán Viktor és Pető Iván rockoperáját mu­tatják be a Margitszigeten. Indul a szívküldi! Ha üzenni akarsz (jövendő) barátodnak, (jövendő) barát­nődnek, esetleg valaki más­nak, nos, ne tartsd vissza ma­gad, jeligés üzenetedet átad­hatod ezentúl a Kis Generáció hasábjain, a szívküldi postáján keresztül. Jó, ha üzeneted rövid, és az sem árt, ha szellemes. (Ám nem ízléstelen.) A beküldött borítékra vagy levelezőlapra írd rá: Szalon­képes Szívküldi. Címünk: Tolnai Népújság, Kis Generá­ció, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3., 7100. Tanácsok kezdőknek Denver-dino jó barát? Amikor elindultam meg­nézni a Jurassic park című filmet, elsősorban a kíváncsi­ság vezetett. Olvastam ugyanis a könyvet, melynek alapján az amerikai sztárren­dező, Spilberg, a filmet készí­tette. (Megjegyzem a könyv címe - Őslénypark - jobban tetszett, mint a filmé.) Hálát­lan feladat összehasonlítani az alapművet a belőle készült filmmel, hiszen a két műfaj alapvetően más eszközökkel hat az emberre. A könyvek eszköze a leírás, s a fantáziára bízza a látvány kialakítását. A film elsősorban láttat, s a ké­pek segítségével sugallja a mondanivalót. Már ha van neki. A Spilberg-film elvitathatat­lan érdeme a látvány volt. A rendező híres arról, hogy minden eszközt felhasznál az erőteljes, hatásos látvány ér­dekében, s ez most sem volt másképp. Csodálatos környe­zetben, egy Dél-Amerikai szi­geten vették fel a film külső je­leneteit, s a filmtrükk minden eddigit felülmúlt. Spilberg di­noszauruszai jobbak voltak ta­lán még az eredetieknél is. Aki nem látta volna a fűmet, a tör­ténet arról szól, hogy egy megszállott milliomos a világ legkülönlegesebb szafari park­ját rendezi be egy szigeten. Oroszlánok és orrszarvúak he­lyett azonban génsebészeti úton előállított valódi dino­szauruszok szolgáltatják a park állatállományát. A kísér­let balul sül el, a monstrumok elszabadulnak a szigeten, s a szereplők zömét megeszik. A szívünknek kedves főbb figu­rák persze elmenekülnek, mint ahogy az már Hollywo­odban lenni szokott. A film végig feszült, izgalmas, telis tele hatásos jelenetekkel. Jó mozi. De nem több ennél. Per­sze tudom, hogy a tanulságot nehéz elmondatni a szerep­lőkkel egy sikerfilmben, hi­szen a nézők többsége nem szereti a hosszú párbeszéde­ket, a filozofikus magassá­gokban szárnyaló monológo­kat. Csak attól tartok, a tö­mérdek látványban elsikkadt a lényeg, ezt csak az ismeri, aki olvasta a könyvet. Hiszen a téma hihetetlenül izgalmas. Három érdekes kérdést is felvet. Az első, a génsebészet, korunk egyik legfrissebb és legveszélyesebb tudománya. Nem véletlen, hogy a génsebészek „szöges­drót" mögött dolgoznak, mert lézerkéseikkel „beleszólnak" a természet működésébe, erő­szakkal hoznak létre mutációt, tetszés szerint alakítják az „élet láncát", a DNS-t. Tevé­kenységük megítélése enyhén szólva is vegyes, a film is azt sugallja: nem jó, ha az ember Istent játszik. A másik dolog: nincs tökéle­tes biztonság, nincs hibátlan rendszer. S főleg: ostobaság az ember védelmét kizárólag egy lélektelen gépre, a kompjú- terre bízni. A filmben ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol, elég egy pénzéhes ember, aki kikapcsolja a biztonsági be­rendezéseket, s a dinók máris szabadon grasszálnak a park­ban. A harmadik: hol van a pénz hatalmának a határa. A film azt sugallja, sehol. A könyv is. Meglehetősen nyomasztó. Az viszont pozitív teljesít­mény, hogy sokat megtudha­tunk erről a kihalt állatfajról. A dino-kutatás új eredményei alapján lassan eltűnik a lom­haagyú, lassú, buta hústor­nyok képe. Egyre inkább úgy tűnik, a dinoszauruszok a madarakhoz közelebb álltak, mint a hüllőkhöz, melegvé- rűek és gyorsak voltak, s nem egy közülük nagy intelligen­ciával rendelkezett. Tény, hogy aki megnézte a Jurassic parkot, vagy elolvasta az ős­lénypark című könyvet, már nem olyan biztos benne, hogy „Denver-dino" valóban olyan jó barát volt-e. venter Önéletrajz XXX. tott a sűrűbe. Nevezett hely irányából hamarosan megle­hetősen megmagyarázhatat­lan hangok hallatszottak, s olyan csörtetés, mintha egy egyész szarvascsorda dorbé- zolna ott, barcogás idején. Még ekkor is teljesen gya­nútlan voltam. Ilonkám jókora idő múlva került csak élő a csalitból, meglehetősen meg­viselt állapotban. Mint később megtudtam, nem volt elég a maga baja, ráadásul rengeteg csalánbokor és mérges szö- mörce is dúsította a tetthelyen a növényvilágot, s ő pont a kellős közepükben végezte el halaszthatatlan élettani teen­dőit. Szóval szerelmem züált állapotban átlengett a színen, s közölte tisztelt igazgató bá­csinkkal, a másik kísérő tanár­ral, hogy most egy időre szük­ségét érzi annak, hogy elvo­nuljon a világ zajától, főként, mert nem biztos, hogy élve és balesetmentesen hazaér. Ezért hát nem is húzza tovább az időt, mondta, s azzal futásnak eredt. Csalódottan néztem tá­vozó alakja után, láttam, amint átvág a mezőn, egy bo- rókabokomál megállót tartott, bizonyára kereshetett valamit, mert úgy vettem észre, több­ször mélyen meghajol, később Vicces! — Ki tudná megmondani, mit jelent az a kifejezés, hogy nonszensz? — Lehetetlenséget, képte­lenséget jelent. — Mondj rá egy példát! — Például, ha egy elefánt egy mély szakadék fölött le­beg, és csak azért nem zuhan le, mert egy ibolyába kapasz­kodik! le is guggolt egy időre. A ki­rándulás ezek után semmi jó­val nem kecsegtetett, este csa­lódottan értem haza, s Bosszy nagyanyónak beszámoltam imádottam érthetetlen és megmagyarázhatatlan csele­kedeteiről. A nagyi ettől szemmel láthatóan ideges, mi több, riadt lett, visszavonult a szobájába, s hallottam, hogy mormogva csörömpöl az üvegcséivel, s valami könyvet lapozgat mérgesen. Hamaro­san meglepett sikolyt halla­tott, s sápadtan rontott ki a szobából. Közölte, hogy visz- szaadja az ipart, mert kettőt lapozott a varázskönyvében, s igaz, hogy a szerelmi bájital receptjével kezdte, de a csótá- nyírtó szer receptjével fejezte be a főzetet, s a keverék hatása nemhogy kétes, egyenesen ki­számíthatatlan, s mint ilyen beláthatatlan következmé­nyekkel járhat az ügy. Egy álmatlan éjszaka után rettegéssel teli szívvel indul­tam iskolába. Igyekeztem fa­pofát vágni, hogy nehogy ész­revegyék rajtam a rossz lelki­ismeret okozta csalhatatlan je­leket. Ilonkám nem érkezett meg az iskolába, kénytelen volt Csámpás Juci néni helyet­tesíteni. (Benőkét is magával hozta, ennek következtében igen mozgalmas tanítási nap­ban lehetett részünk.) Később, mikor a tanári környékén ólálkodtam, hallottam, hogy Ilonka szörnyű betegségéről tárgyal az egész tanári kar. Csaknem elájultam. Mint megtudtam, szerelmem az ár­nyékszéken töltötte az éjsza­kát, ölében egy lavórral. Reg­gelre olyan cudar lett az álla­pota, hogy mentőt kellett hívni, s most a városi kórház fertőző osztályán vizsgálgat- ják a baját. Állítólag lila tarja­gok borítják az egész testét, a bőre világoskékre színező- dött, a szeme fehérje sárga, és nem tud megszólalni. Zokogva értem haza, Bosszy nagyanyó szorongva várt. Mikor értesült a fejlemé­nyekről, másodszor is közölte, hogy visszaadja az ipart, aztán úgy döntött, egy tévedés miatt kár ezt cselekednie. Mint mondta, remek ellenszert tudna rittyenteni, de erről, az események ismeretében in­kább lebeszéltem. Abban álla­podtunk meg, hogy ha Ilon­kám élve megússza ezt a ka­landot, nagyobb körültekintés mellett megismételjük a báji- tal-akciót. Mint látható, el­szántságom nem ismert hatá­rokat. Ami azt illeti, a nagyié sem. Okoska (Folytatjuk.) De ha így megy tovább, pár év múlva mi lesz? Gyermekeitekből csavargó senki lesz. Amit elkezdtetek, azt fogják folytatni: Lopni, csalni, narkózni, gyil­kolni. Szomorú vége lesz, ha így folytatjátok! Sajnos nem válthatom én meg a világot. Harmath Zsuzsa Még mindig Amióta elhagytál, nagyon rossz nélküled. Boldog voltam, amíg itt voltál mellettem. Fáj, hogy mással vagy már, Sokat gondolok rád! Elhagytál. Semmit sem szóltál. Nem kérdeztél, nem magya­rázkodtál. Csak eltűntél egy zord téli na­pon. Pedig tudtad, én ezt nem aka­rom. Kómíves Gabriella Angol 1. Haddaway TOP 10 Life 2. Culture Beat Mr. Vain 3.4 Non Blondes What's Up? 4. Freddie Mercury Living On My Own 5. Pet Shop Boys Go West 6. Soul Asylum Runaway Train 7.J. Jeff And FP Boom! Shake The Room 8. 2 Unlimited Faces 9. Culture Beat Got To Get It 10. Haddaway What Is Love Válogatott versezetek Hozzátok Senki vagyok. A múltból jöt­tem tán, Hisz oly sokszor furcsán néz­tek rám. Nem értitek meg, hogy mit üzen a szív, Nem értitek meg, hogy a sza­badság hív. Más vagyok. A diszkó nem hat rám. Barátom a csend és a magány. A múlt századot hoznám vissza. Óh! Ez a világ semmire sem jó. Felzárkózunk idegen orszá­gokhoz, Mindenki mindenkit bemocs­kol, sároz! Hová tűnt el az a szép világ, Hol kevés volt az ólom, s több a virág? Szennyezzük a Föld levegőjét, vizét, „Pusztuljon a Föld!" De mondjátok, miért? Miért kell mindig ölni, pusztí­tani? E helyen a békét kéne tanítani. Háború dúljon az egész vilá- gon? Lopás. Gyilkosság. Én ezt nem kívánom! Miért ne lehetne végre min­den szép? Békében élhetnénk, úgy, mint soha még. Ölés és gyükolás, pusztítás he­lyett Térjetek észhez! Legyetek em­berek! Értek el valamit, ha folyton gyilkoltok Kábítószereztek, loptok és zsaroltok? Rövid az élet? Jobban kéne élni? Már nem tudok hinni, nem tudtok remélni? Dráma a boltban Az egész úgy kezdődött, hogy felkerekedtem, bár nem volt kerekem, s ha lett volna, bicikli lettem volna. Szóval elmentem a boltba. Ez a min­dennapos feladat nem is gon­dolnánk, mennyi veszélyt rejt magába. Ám én, mint Hivatá­sos Túlélő, profi vagyok a be­vásárlás átvészelésében, ezért kötelességemnek érzem, hogy elmeséljem a Gyanútlan Tej­vásárlóknak a minapi drámai eseményt, a Franciasaláta Vá­sárló merénylési kísérletével kapcsolatban. A vásárlás szokás szerint akadályversennyel kezdődött, aminek lényege a bevásárló­kocsik közötti szlalom-balhé. (Büszkén mondhatom, hogy én vagyok a csúcstartó a 30 méteres bevásárlókocsis síkfu­tásban.) Ott motoszkáltak fe­jemben a legfontosabb szabá­lyok. 1. Soha ne parkoljunk le a hűtőládák előtt, mert előfor­dulhat, hogy zárás után kell a személyzetnek onnan minket kiolvasztani. 2. Bármi történik, ne lepőd­jünk meg és ne várjuk, hogy a sült galamb a szánkba repül­jön. (Bár én nem bánnám, ha időnként egy sült galamb a számba repülne, esetleg ubor­kasalátával.) Szóval a múltkor épp elhagytam a pempörsz vidékét, és megküzdöttem az üdítő árral, mikor a szörnyű­ség történt. Bevetettem ma­gam a tejért hadakozók so­rába, s rendületlenül törtem előre. Nem volt könnyű fel­adat, le kell szögeznem (bár nincs nálam szög). Pár perc múlva végre a kezemben tar­tottam az áhított fél literes zacskós tejet. Sajnos. Ugyanis egy Franciasaláta Vásárló nem nem megengedett sebességgel rám zúdult. Na, itt kezdtek el rohanni az események. (Biztos jól el is fáradtak.) A teje­szacskó repült, utána a Fran­ciasaláta Vásárló. Ez utóbbi, repülése közben meglökött egy Joghurt Vásárlót, aki félig beleborult egy Vaj Vásárló be­vásárló kocsijába. Ez utóbbi elejtette az áhított árut, ami az én lábamon landolt, minek következtében én zuhantam a Franciasaláta Várárló nya­kába. A dráma tetőpontjára ért. A Franciasaláta Vásárló a szétfolyt tejben csücsült. Ké­sőbb fel kellett törölni. A tejet. A legtragikusabb állapotban a Vaj Vásárló volt, aki fuldok- lott. A röhögéstől. Én meg csak álltam ott dühösen, für­készve a merénylőt, hiszen az életemre tört! A helyzetet né­mileg oldotta a Joghurt Vá­sárló, aki javasolta, hogy ve­zessék be a tejeszacskó dobást az olimpiai számok sorába. Hát kérem, igaza van! Sze­rencsére már mindannyian nevettünk. Mindezt csak azért meséltem el, hogy ne feledjük: „Okos ember lépést tart a kor­ral, ha sérelem éri, bosszú he­lyett tejet forral!" Mácsik Henrietta v

Next

/
Thumbnails
Contents