Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

1993. október 14., csütörtök HAZUNK TAJA NÉPÚJSÁG 7 Termesztett növényeink fontosabb károsítói 2. Szőlőlisztharmat Kórokozó: Uncinula neca­tor gomba. Tünetei: a szőlő zöld részein piszkosfehér, selymes, könnyen ledörzsöl­hető, dohos szagú penészgyep képződik. A levelek mindkét oldalukon fertőződhetnek, sú­lyos esetben besodródnak és elszáradnak. A korán megtá­madott fürtök már akár kötő­déskor elhalhatnak, későbbi fertőzés esetén a bogyók fel­repednek („sérvesednek"), majd beszáradnak. A fertőzött vesszőkön vörösbarna, pókhá­lószerű foltok figyelhetők meg. Életmódja: a gomba külső élősködő, testének nagy része a növény felületén található, csak annak külső bőrszöve­tébe süllyeszt néhány - táp­lálkozási célt szolgáló - gom­bafonalat. A kórfolyamat zömmel a rügypikkelyek kö­zött áttelelt gombaszövedék- ' bői indul ki, (hideg telek után az ivaros szaporítóképletek is nagyobb ’ szerephez juthat­nak), amely a tavasszal a kifa­kadt hajtással együtt fejlődik és hamarosan spórákat (koní- diumok) képez. A konídiu- mok a szél segítségével a zöld növényi részekre kerülnek és beindítják a másodlagos fer­tőzéseket. A konídiumképző- dés a vegetáció során többször megismétlődhet. Nyáron a kórokozó gombafonalai a még zöld rügyek pikkelyei alá is behatolnak, ahol a telet töltik. Környezeti feltételek: a kó­rokozó áttelelésének kedvez­nek az enyhe telek, ugyanis tartósan -15, -20 Celsius alatti hőmérsékleten a telelő gom­bafonalak megfagynak. Korai, erős fertőzés meleg tavaszo­kon - gyors kitavaszodás ese­tén - várható (lásd 1993.). A gomba 25-28 Celsius fok hő­mérsékleten és magas relatív nedvességtartalom (90 %) mellett fejlődik legintenzíveb­ben, ilyenkor a fertőzési ciklu­sok 5 naponként követhetik egymást. A spórák fényben jobban csíráznak, ezért általá­ban a tőkék napos oldala lisztharmatosabb. A kórokozó számára a közvetlen csapadék kedvezőtlen, mert lemossa spóráit a talajra. Kedvező vi­szont a nagyobb esők után ki­alakuló, tartósan párás klíma. Fajtaérzékenység: a fajták zöme a betegségre kifejezetten érzékeny. Különösen az Oportó, Bíborkadarka, Kékf­rankos, Rizlingszilváni, Char- donnay, Leányka, Ezerfürtű, Szőlőskertek királynője, Pan­nónia kincse és a Hamburgi muskotály fajták veszélyezte­tettek. Előrejelzés: érzékeny faj­táknál, szélvédett termőhe­lyeken (különösen enyhe telek után) a betegség járványos fel­lépésére minden évben szá­míthatunk. Meleg tavaszokon az első tömeges (konídiumos) fertőzés már a rügyfakadást követő 20-25. napon bekövet­kezhet. Gazdasági jelentősége: rosszul védett ültetvényekben a betegség a termés egy részét (akár az egészet) rendszeresen elviheti. Védekezés: 1. agrotechni­kai: - ellenálló (Bianca) vagy kevésbé érzékeny fajták (Mer­lot, Kunleány) termesztése, - szellős művelés (metszés, haj­tásválogatás, kacsozás),- gyomirtás,- a túlzott nitrogén-műtrá­gyázás kerülése. 2. kémiai: fertőzésveszélyes helyeken, fogékony fajtákban a hatékony védelem gomba­ölő szerek nélkül elképzelhe­tetlen. A lisztharmat alatto­mos betegség. A fertőzéstől az első jól látható tünet megjele­néséig sokszor több hét eltelik (hosszú a lappangási idő), ezért alapkövetelmény a meg­előzés, vagyis a védekezést akkor kell elkezdeni, mikor az állomány még tünetmentes. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy az első permete­zésre legkésőbb 40-50 cm-es hajtáshosszúságnál (virágzás előtt 2-3 héttel) kerüljön sor. (Az semmiképpen sem hiba, ha valaki ennél korábban kezd). A további kezeléseknél a szerek hatástartamát és ha­tásmódját messzemenően fi­gyelembe kell venni: kéntar­talmú szerekkel (Kumulus, Microthiol, Thiovit, Kénkol, Szulfur, Nike-kén, Szera) 5-7 naponként, Karathane-nal 8-10 naponként, felszívódó készítményekkel (Topas, Tilt, Trifmine, Sápról, Sumi-8, An­vil, Systhane, Bayleton, Rubi- gan, Punch, Dorado) 13-15 naponként biztonságos a vé­dekezés. A szőlő az intenzív fürt- és hajtásnövekedés vé­géig fogékony a betegségre, ennek megfelelően a záró­permetezésre zsendüléskor (július vége-augusztus eleje) kerüljön sor. A növény felületén ható kontakt szereket (kén és Ka- rathane) a spóra vagy a gom­baszövedék közvetlenül veszi fel, így ezekkel a betegséget bizonyos mértékben gyógyí­Közraktározás Kétéves előkészítő munka után mára mű- ködtethetővé vált a piacszabályozásnak és a mezőgazdasági termelők rövid távú hitelezé­sének egyik fontos eszköze, a közraktározás, amit a június 30-án alakult Concordia Közrak­tározási és Kereskedelmi Részvénytársaság végez - nyilatkozta Both E. László, a Concor­dia igazgatója. A már több évtizede szünetelő rendszert kedvezőtlen külső körülmények kö­zött kellett újraszervezni. Az aszály, a gyenge terméseredmények és a mezőgazdasági terme­lők súlyos forgóeszközhiánya miatt ugyanis a közraktár nehezen versenyezhet a készpénzzel fizető vásárlókkal. Ennek ellenére a társaság 420 ezer tonna tárolókapacitásának 26 százalé­kát már megtöltötték gabonával: 83 ezer tonna kalászost helyeztek el a cég tárolóiban, 188 ezer tonna gabona közraktározását pedig művi úton, a termelőnél kialakított közraktárban végzik. Az felvásárolt gabonából 145 ezer tonna került a Concordia telephelyeire. Kiegyensúlyozott a zöldségpiac A zöldségfélék - paradi­csom, paprika, csemegekuko­rica, gyökérzöldségek betaka­rítása folyamatos. Megkezdő­dött a fűszerpaprika szedése, sőt a felvásárlás is megindult. A másodvetésű zöldbab ter­mésátlaga, az elmúlt hetek kedvezőbb időjárása követ­keztében, jóval meghaladta a fővetésű területek átlagát. így sikerült a tervezettnél na­Kora reggel a szekszárdi piacon gyobb mennyiségű jó minő­ségű árut feldolgozni. Pang viszont az étkezési alma piaca - mutat rá a szak­minisztérium legfrissebb elemzése. Szabolcsban a más megyékből érkező felvásárlók a minőségi almát is csupán 8- 10 forintos egységáron szeret­nék megvenni. A termelők szorult helyzetére jellemző, hogy még ilyen alacsony áron Fotó: Bakó Jenő is történt értékesítés. Az or­szág többi részén valamivel kedvezőbb a helyzet: az étke­zési minőségű almát 20 forint körüli áron veszik meg a ter­melőktől. Ugyanakkor a „szedd magad!" akcióban a termelők 25-40 forintos árat is kérnek az alma kilójáért. Az alma betakarításában országosan lemaradás mutat­kozik. A legjelentősebb alma­termelő megyében, Szabolcs- Szatmárban a gyümölcs két­harmada még a fákon van. Exportra is nagyon kevés alma került, a FÁK-orszá- gokba szeptember végéig mindössze 10-11 ezer tonnát szállítottak a termelők. A bruttó ár alig haladta meg a 20 forintot, ami azonban tartal­mazza a göngyöleg, a rakodás és a szállítás költségeit is. így a nettó ár 12-13 forint körüli. Szőlőből a tavalyihoz ha­sonló mennyiség termett. Ez csupán 8 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. A mustfok ugyanakkor jobb a sok évi átlagnál. A szüret a középérésű fajtáknál már fo­lyik, az Alföldön szeptember végére e munka felén is túl voltak. Az átvételi árak a fajta, a minőség és a termőhely függvényében általában 10-20 forint között mozognak kilo­grammonként. A kiemelkedő minőségért esetenként azon­ban még 25 forintnál többet is fizetnek a termelőknek. To- kaj-Hegyalján a kedvező ok­tóberi időjárás esetén jó aszu- termést várnak a szakembe­rek. Nincs hiány takarmányban tani is lehet. A felszívódó (szisztemikus) készítmények hatása ellenben közvetve ér­vényesül, mivel ezek csak a növénybe szívódnak fel (a gombaszövedékről „lepereg­nek") és így belülről védik a növényt a behatoló gombától. A már kifejlett szaporodó gomba ellen gyakorlatilag ha­tástalanok, mivel az már csak minimális táplálékot (és vele együtt gombaölő szert) vesz fel a növényből. A szisztemi­kus szerek megelőző jelegű használatát tehát még inkább ki kell hangsúlyoznunk. Al­kalmazásukat legkésőbb a vi­rágzás előtt 2-3 héttel kezdjük és zöldborsónyi bogyó állapo­tig folytassuk, évente legfel­jebb 4 alkalommal (a többi vé­dekezés kontakt szerekkel tör­ténjen), hogy hatékonyságu­kat minél tovább megőrizzék (a lisztharmat ne váljon elle­nállóvá velük szemben). A kontakt és a szisztemikus szercsoport együttes kijuttatá­sával kedvező tulajdonságaik ötvözhetők. A lisztharmat év- ről-évre erősödő fertőzési nyomása következtében egyre inkább számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a korábban csak „tűzoltásra" használt, tel­jes dózisú kontakt+szisztemi- kus szerkombinációkat rend­szeresen alkalmazzuk a sző­lővédelemben. A jelenlegi ár­viszonyok mellett ez még mindig nem drága, hiszen például csak fele vagy har­mada egy peronoszpóra elleni szisztemikus permetezésnek adott területen, ugyanakkor a lisztharmat jelentősége ma­napság többszörösen felül­múlja a peronoszpóráét. Szakszerűen átgondolt és kivitelezett technológiával a szőlőlisztharmat évi 6-7 keze­léssel a legkritikusabb ültet­vényekben is teljes biztonság­gal elhárítható. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi Talajvédelmi Állomás Szekszárd Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Október 16.: Paks. Október 18.: Kapuvár. Országos állatvásár: Októ­ber 16.: Pécs, Szeged. Október 17.: Pécs. Országos kirakóvásár: Ok­tóber 17.: Kaposvár. Autóvásár: Október 16.: Pécs. Október 17.: Kiskunfé­legyháza, Pécs, Szeged, Szol­nok. Takarmányozásra elegendő gabona áll rendelkezésre ha­zánkban. A Gabonaszövetség Takarmány gyártó Tagozatá­nak véleménye szerint, tehát az igen magas árakban mutat­kozó hiánypszichózis nem megalapozott - mondta Ma- kay György. A Magyar Gabo­nafeldolgozók, Takarmány- gyártók- és Kereskedők Szö­vetségének főtitkára kifejtette: kétségtelen, hogy a kalászos gabona és a kukorica aránya az utóbbi javára tolódott el. Ezen segítene az a hetek óta elfogadásra váró javaslat, amelynek értelmében mintegy 400 ezer tonna kalászos ga­bona importjára és ezzel azo­nos mértékű - azaz 400 ezer tonna - kukorica exportjára nyílna lehetőség. Ez mérsé­kelné a jelenlegi irreális gabo­naárakat. Egyben a kukoricá­val rendelkező termelők és Termetes sárga­répa Ilyenkor ősszel egyre másra érkeznek a hírek rekord méretű termések­ről. Ez az óriási sárgarépa őcsényben termett, Patyi Miklós cipészmester tel­kén. Fotó: GK kereskedők szembesülnének azzal a ténnyel, hogy a ton­nánkénti 10 ezer forint feletti árelképzeléseik a külpiacon már nem reálisak. A takarmánygyártók véle­ménye szerint: a sertéstartási kedvet jelentősen mérsékel­heti azt is, hogy 1 kilogramm élősertés árábóí az idén már 3 kilogrammal - azaz 25 száza­lékkal - kevesebb kukorica vásárolható mint a múlt év­ben. A kukorica jelenlegi árá­ból - ami a tárolással csak drágul - ugyanis 130-140 fo­rint kilogrammonkénti élőser­tés árak következnének, ami­nek piaci és vásárlói reakciói - minden jóslás nélkül - köny- nyen kiszámíthatók. E hatást ugyancsak mérsékelhetné az importot és az exportot egy­idejűleg és azonos mennyi­ségben lehetővé tévő azonnali hatósági döntés. Hízók, kocák, malacok Még mindig vannak olyan megyék, ahol az anyakoca-ál­lomány tovább csökken - ál­lapítják meg az FM szakértői. A fiaztatás-választás befejez­tével az anyakocákat fokoza­tosan vágják ki több megyé­ben is - így például Bács-Kis- kunban és Baranyában. Más régiókban, ahol szilárd az in­tegrációs szerveződés - pél­dául Csongrád megyében - a magas takarmányárak elle­nére is, újra van igény a vem­hes- és a szűz kocasüldők ki­helyezésére. A takarmány árának alaku­lása - jelenleg egy tonna ku­koricáért akár 10 ezer forintot is kémek - nincs arányban a sertés felvásárlási árváltozása­ival. Szakmai vélemény sze­rint ez az oka, hogy nem vál­tozik kedvező irányba a te­nyésztői kedv. A hízó nagy­üzemi felvásárlási ára átlago­san az országban 106-120 fo­rint között alakul kilogram­monként, míg a kisüzemből 95-110 forint között veszik meg a sertéseket. A malacpia­con nem indultak be a valódi piaci mozgások, ezért több­nyire 100-150 forintos kilo­grammonkénti áron kapható a választási malac. Már most gondoljunk a tavaszra! Ha visszagondolok ez év tavaszára, amikor sze­zonja volt a vetegetéseknek a házikertekben és bi­zony hol ez, hol az a keresett zöldségvetómag-féleség kifogyott, átmenetileg hiányzott a boltok polcairól. Célszerű tehát figyelemmel kísérni a tavaszi vetó- magféleségeket árusító boltok árukészletét és szán­dékainknak megfelelően már jó előre beszerezni az elképzeléseink szerinti termeléshez a vetőmagszük­ségletet. Jó, ha annak figyelembevételével is tesszük ezt, hogy manapság a zöldségvetőmag- készletezés nem tartozik a legolcsóbb mulatságok kategóriájába. E figyelembevétel legfontosabb eszköze a szaksze­rűség, egyrészt a kiválasztásban, másrészt a fel- használásban. A mezőgazdasági szakemberek körében jól ismert az a tény, hogy a növényfajták értékmérő tulajdon­ságait magában hordozó és átörökítő vetőmag az egyik legfontosabb termelőeszköz. Az erre hivatott intézetek ellenőrzési feladata, hogy ez az alapvető termelőeszköz minden tekintetben hiteles legyen, szolgálja a felhasználók érdekeit. A termelés sikere érdekében ez az egyik nem rajtunk múló fontos kér­dés. A másik már a kezünkben, a házikertművelók ke­zében van az ellenőrzött, jó minőségű vetőmagvak felhasználásánál. Sajnos, gyakori tapasztalat, hogy az időjárási vagy agrotechnikai hiányosságokért is a vetőmagot hibáztatják. Kétségbevonják fajtaazonosságának hi­telességét, minőségét, stb. Legyen szabad ennek szemléltetésére egy saját példával előhozakodnom. Házikertemet több éven át lovasekével szántottam fel. Érdekes módon megismétlődve a gyökérzöldsé­gek egyre gyengébb termést produkáltak és „Borzas Kata" alakzatot vettek fel, majd az utóbbi aszályos években tekintet nélkül a termesztett növények fa­jára és fajtájára, szinte egyszerre ért el mindent az aszálykár. Pedig köztudott, hogy a zöldségnövények szárazságtűrése igen eltérő egymástól. Egy véletlen folytán megoldódott a rejtély! A lekerült korai he­lyét ásni kezdtem a másodvetésűek alá - szárazság­ban -, és az ásó 15-16 cm után mintha sziklába üt­között volna. Az évek óta azonos mélységben vég­zett szántás olyan tömör un. „eketalpat" préselt össze, hogy azon sem nedvesség, sem a gyökérzet áthatolni nem, vagy csak alig tudott. Tehát az első­rendű figyelem a mélyrétegű, jó táperőben lévő ta­lajra fordítandó. Ha szántunk is, időnként vékony szeletekben fogott minél mélyebb ásózással. A másik fontos szempont annak figyelembevétele, hogy minden növénynek élettérre, a rá jellemző te- nyészterületre van szüksége. A vetőmag szidásának másik fő indítéka, hogy a petrezselymet, sárgarépát, borsót, babot, általában a szórva vetett módszerrel termelt növényeket olyan sűrűre vetjük, hogy a gyökérzöldségek kisujjnyi vastagságúak lesznek, a hüvelyesek pedig egy-egy száron csak 2-3 hüvelyt hoznak. Egyértelmű ok a szükséges élettér hiánya, ami egyébként vonatkozik az itt fel nem sorolt egyéb házikerti növényfajokra is. Egy száraz időjárás az e miatti bajokat csak fokozhatja. Pazarlás a vetőmag­gal, a talaj víz- és tápanyagkészletével egyaránt. Fontos tehát tavasszal a vetőmagvak felhasználá­sánál a szakszerűség és hozzá a feltétlen türelem, mert vitathatatlan, akár gyökérzöldségek, akár hü­velyesek magvait a kívánt sűrűségűre, vagy éppen ritkaságára elvetni türelem kérdése is. Mindenképpen figyelemre ajánlható az a régi, klasszikus definíció, hogy a vetőmag gazdasági érté­két mindazok a tényezők, illetve tulajdonságok hatá­rozzák meg, amelyek a vetőmag rendeltetésszerű használatát biztosítják, illetve azt kedvezően befo­lyásolják! Szakái László a kertbarátkor tagja Szekszárd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents