Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

8 »ÚJSÁG UTÓN, ÚTFÉLÉN 1993. október 14., csütörtök Lengéscsillapítás a gépkocsiban (2.) Működési elv A lengéscsillapítók műkö­désében két különböző üte­met figyelhetünk meg: a be- rugózást és a kirugózást. Be- rugózás közben az olaj aka­dálytalanul áramlik át a du­gattyún. Az összes csillapító erő az alapszelepen képződik. Az alapszelepen átfolyó olaj mennyisége akkora, amekko­rát a dugattyú rúdja szorít ki. Kirugózás közben az alapsze­lep nem áll az olajáramlás út­jában, a csillapítóerők a du­gattyúszelepeken ébrednek. Ami olaj a dugattyú fölött van, mind a dugattyú alatti térbe áramlik. A dugattyúsze­lepeken három fokozatban folyhat át az olaj. Az első fo­kozatban 0,1 m/s sebességgel szinte csak szivárog az olaj. Ilyenkor a karosszéria finom mozgásait csillapítja a lengés- csillapító. A második fokozat­ban 0,35 m/s sebességgel ha­lad át az olaj a szelepen. Ezt a mozgást a rugóerők okozák és ennek segítségével a nagyobb karosszérialengések és a kere­kek pattogása akadályozható meg. A harmadik fokozatban 0,75 m/s sebességei áramlik az olaj a dugattyú lyukain át, hogy megakadályozza a durva kerékmozgásokat. A lengéscsillapító szerepe Ha a berugózás közben a kereket nem fékezné a lengés- csillapító, akkor sokkal dur­vábbak lennének az autó re­akciói az útegyenetlenségekre, ezenkívül a kerekek pattogni kezdenének. A lengéscsilla­pító részben átveszi a rugóra ható terhelést, kirugózás köz­ben pedi a karosszéria stabi­lan tartása érdekében a len­géscsillapító lefékezi a rugók terjeszkedését. A lengéscsillapítónak tehát két alapvető funkciója van: egyrészt a rugókkal együtt­működve a földön tartja a ke­rekeket, másrészt stabilizálja a karosszériát, és ezzel javítja a jármű vezethetőségét, ké­nyelmét. Ajkán készül a gázreduktor Ajkán, a Quattro Részvény- társaság üzemében gyártatja a Kargas Hungary ma­gyar-olasz kft. a gázmeghaj­tású autók lelkét, a reduktort. Az új gyártósort, amely mű­szereinek egy része Olaszor­szágból származik, az elmúlt héten avatták fel a dunántúli városban. A terméket a kft. társtulaj­donosa, a Longhi család fej­lesztette ki, amelynek számot­tevő része volt az olaszországi gázautózás teljes vertikumá­nak kiépítésében. A magyar tulajdonos Steier József, két másik cégében az AUTO- GAS-ban és a Globimpex-ben már megkezdte az autókhoz szükséges gázpalackok gyár­tását, valamint a szerviz- és a töltőállomás-hálózat kiépíté­sét továbbá a szerelők képzé­sét is. A reduktorok gyártásával a Steier vállalkozói csoport nagyrészt hazai termékként biztosítja a gázautózás vala­mennyi kellékét. A tulajdono­sok meggyőződése, hogy az Ajkán gyártott reduktor kivá­lóan alkalmas a levegőt szennyező autótípusok - a Lada, Skoda és Dácia - átala­kítására. Egy-egy ilyen kor­szerűsítés 50 ezer forintba ke­rül, de 18 ezer kilométernél már megtérül a befektetés. A gázzal ugyanis 30 százalékkal olcsóbb az üzemeltetés. A becslések szerint a következő egy évben mintegy 60 ezer au­tót alakítanak át üy módon. Az üzem avatásán bejelen­tették: a General Motors-szal megállapodást kötöttek, amely szerint a 0 kilométeres Opel Astrák is átállíthatok gázüzemelésűre, és nem vesz­tik el ezzel a garanciát. A siker záloga, hogy a re- duktorokat gyártó Quattro Rt. - amelynek elődje a Videoton volt - a műszertechnikában jártas , jól felkészült szakem­berekkel, sőt munkaerő-tarta­lékkal is rendelkezik. A helyi foglalkoztatási lehetőségeket javítja az is, hogy a reduktor- gyártás egyik fő beszállítója éppen az ajkai alumíniumön­töde. Az üzemavatást követően Ajkán átadták rendeltetésének a gáztöltő állomást is. Luxusautó-szalon Budapest belvárosában au­tószalont nyitott nemrégiben a 100 százalékos magyar ma­gántulajdonban lévő Classic Car Kft. A cég az év elején alakult 10 millió forint törzs­tőkével, várható forgalma az idén meghaladja a 100 millió .forintot - mondotta Varga Tamás, a cég tulajdonosa. A társaság luxusautók for­galmazásával és kölcsönzésé­vel foglalkozik, de nem kötő­dik egyetlen márkához sem. A cég által kínált autók nagy ré­sze keveset futott, használt, külföldi eredetű kocsi. A sza­lon megnyitásakor egy 1978-as Rolls Royce Silver Shadow, valamint egy-egy 1990-es Jaguar és Porsche gépkocsit mutattak be. A cég rövid határidőre vállalja a lu­xusautók beszerzését, jelenleg is opcióval rendelkezik pél­dául egy olyan angol Tempest nevű sportautóra, amelyből összesen 38-at gyártottak, s amelyből egyelőre egy sem fut a kontinensen. A cég vezető­jének becslése szerint a meg­lehetősen drága - 4-8 millió forintos - autókból a magyar piac évi néhány ezret, a még ennél is drágábbakból néhány százat képes felvenni. Ez az 550 lóerős Jaguár XJ 220-as szuperdrága szuper­sportkocsi a cég standján állt a Budapesti Autószalonon Még egyszer a Budapesti Autószalonról rsagy jelentőségű újdonság a Mercedes standján: a hengerenként négyszelepes dízelmotor Bár már két héttel ezelőtt röviden tudósítottunk a Bu­dapesti Autószalonról, azért még egyszer érdemes vissza­tekinteni, s felidézni az ott lá­tott érdekességeket, újdonsá­gokat. Feltétlenül figyelmet érde­mel a patinás Mercedes gyár új C-osztálya, amely 10 év után az eddigi 190-es soroza­tot váltja fel. A C-osztály négy verziójához háromféle dízel- és négyféle benzines motor közül válaszhat a vásárló 75 és 193 lóerő között. Újdonság, hogy immár a Mercedes legki­sebb autójában is szériafelsze­relés a kormánykerékbe sze­relt légzsák. Talán még ennél is fontosabb, hogy - e típus­családban a világon először - megjelentek a hengerenként négyszelepes dízelmotorok: a C 220 D 95 lóerős, a C 250 D 113 lóerős. Nagyon szimpatikus autót sikerült alkotnia a Lanciának az új Delta típussal, ennek el­lenére nem lesz könnyű a helytállás az alsó középosz­tályban, ahol a leggyilkosabb a verseny az autógyárak kö­zött. Amióta a Lancia a tö­meggyártó Fiathoz tartozik, régi hírneve, patinája megko­pott kissé, most a cég a külön­leges megoldásokra törekvő hagyományokat igyekszik fel­éleszteni az új modell- és üz­Renault Twingo a legszebb standon Az új Hyundai Sonata Nissan Terrano II. a vizesárokban Erőt, dinamikát sejtetnek a Lancia Delta vonalai letpolitikával. S persze a mi­nőség jelentős javulását is ígé­rik. Az év egyik meglepetése volt egy igazi francia egyéni­ség, a Renault Twingo megje­lenése. Meghökkentő külalak­jával és szellemes, praktikus megoldásaival kétségkívül magára vonja a figyelmet. A kocsit a vezérképviselet az autó hangulatához hűen szí­nes és vidám standon állította ki, amely az autószalon leg­szebb standja díjat nyerte. Az autószalon befejezéséig már több mint kétszáz Twingo megrendelést tudhatott ma­gáénak a Renault Hungária Kft., noha még meg sem kez­dődött az új típusú kisautók értékesítése. Az autópiaci re­cesszió ellenére is növekvő magyarországi Renault-eladá- sokat tovább bővítheti majd a Twingo. A dél-koreai Hyundai is hozott új típusokat Buda­pestre, mégpedig a Sonata megújult változatát, valamint a Lantrát kissé átszabott, le­gömbölyített „ruhában". Ezekre a típusokra eddig is a japánokkal vetekedő minőség, az igen bőséges kényelmi fel­szereltség és az ezekhez páro­suló viszonylag alacsony ár volt a jellemző, s ez a modell­váltások után is nagy vonzerő marad. A jövőben a Honda vezér­képviselet olcsóbb modelleket is értékesít a magyar piacon: a Civic kategóriát bővítik ki egy 90 lóerős DXI modellel, amely nem tartalmaz bizonyos luxuselemeket, például elektromos ablakemelőt és tü- körállítót. A Honda 1990-től 1993-ig lassan, de növelte el­adásait a magyar piacon. A Magyar Suzuki Rt. az el­sősorban a kényelmet szolgáló típusváltás kapcsán megújuló Swiftek árát az autószalon után a régiekhez képest átla­gosan 3,5 százalékkal meg­emelte. Az új típusok felsze­reltségben nyújtanak többet elődeiknél, így például az ezer köbcentis Swift GL ugyan­azokkal az extrákkal kerül pi­acra, mint az 1,3 literes társa. Új modell az 1,3 literes GLX, és az 1,3 literes Sedan GLX változat, amelyeket fejtámlá­val, oldalvédelemmel vala­mint nagyobb és puhább kormánnyal láttak el. Végül: terepjárókból is óri­ási kínálatot láthatott az autó­szalon közönsége. Ki kell emelni a Nissant, amely az új Terrano II. típusának különle­ges képességeit egy szabadtéri akadálypályán mutatta be nagy érdeklődés közepette. A Budapesti Autószalon egyik legérdekesebb látványossága volt.- árki - Fotó: Gottvald Büntetési tarifa autósoknak Külföldön is sokat kell fizetni A szabadságra induló autó­sok egy része valósággal meg- részegül, amikor a volánhoz ül. Végre lazíthat, nem kell a mindennapi gondokon rá­gódnia, s olyannyira elengedi magát, hogy megfeledkezik a közlekedés elemi szabályairól is. Köztudott például, hogy a Magyarországra látogató kül­földiek igen sok baleset oko­zói és súlyos tragédiák el­szenvedői. Nem csupán azért, mert nem ismerik az útvona­lat, és a magyar autósok szo­kásait, hanem mert olykor többet engednek meg maguk­nak, mint otthon. Nincs ez sajnos másként honfitársainkkal sem. Ráadá­sul a műszakilag kifogásol­ható, elöregedett gépkocsik nyugat-európai közlekedési környezetben még kevesebbet „tudnak", mint idehaza. Az egységesülő kontinens nyu­gati felén még nem sikerült megállapodni a büntetések uniformizálásában; az az eltö­kéltség viszont általános, hogy a közlekedési kihágások a korábbinál súlyosabb elbírá­lás alá essenek. Különösen kemény bünte­tésre számíthatnak azok, aki­ket ittas vezetésen kapnak. Nem árt tudni, hogy Csehor­szágon, Szlovákián, Törökor­szágon és Magyarországon kívül Európában 0,2-1 ezrelé­kig terjedő mértékben válto­zik a megengedett véralko­holszint, ám a teljes józanság­hoz szokott (?) magyarok jobb ha nem kockáztatnak külföl­dön sem. A legszigorúbb Svédország az ittas vezetőkkel szemben: itt akár öt havi jöve­delmébe is belekerülhet a ve­zetőnek a kihágás. Angliában a tilos parkolásért 250 fontot is elkérhetnek, az ittasság „ára" akár 12 500 márka is lehet, s aki nem fizet, ne csodálkoz­zék, ha lefoglalják a gépkocsit. Olaszországban sem szívbajo­sak a rendőrök: a sofőrtől a megengedett sebesség 40 ki­lométeres túllépésért még a jogosítványt is elvehetik. Az ittas vezetés 500-2000 már­kába kerül. Egy német hetilap külön táblázatban hívja fel a kül­földre utazók figyelmét, mennyi pénzt vigyenek ma­gukkal, hogy ki tudják fizetni az európai országokban ki­szabható büntetéseket. Az it­tas vezetésért, gyorshajtásért, a piros lámpa, az előzési és parkolási tilalom megszegésé­ért eltérő összegeket kérnek az autósokat „lemeszelő" rend­őrök. A húsz országot felso­roló listán Nagy-Britannia számít a legdrágábbnak. A felsorolt öt kategória közül négyben a szigetország viszi el a pálmát. A szabályoknak fittyet hányó autósok Török­országban és Magyarországon úszhatják meg a legolcsóbban. (toronyi) FEB

Next

/
Thumbnails
Contents