Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

4 KÉPÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1993. szeptember 8., szerda Hőgyész és a németség A hétvégén Hogy észen, a mű­velődési házban tartotta a Ma­gyarországi Ifjú Németek Közös­sége a küldöttgyűlését. A rendez­vényen szombaton Pál Imre polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A polgármester beszédében kitért a település múltjára, ezen belül pedig a né­met ajkú lakosságnak a község ar­culatát meghatározó szerepére. Ezzel kapcsolatosan kerítünk sort most mi is egy kis történeti visz- szatekintésre. Tolna megye tizedik legna­gyobb településének nevét egy birtokperes akta említi először 1277-ben. „Árpádházi IV. Kun László boldog Margit szűz ünnepé­nek nyolcadán az Úr 1277. esztendejében Simonnak, a ki­rályi udvar albírájának adta a koronának tett szolgálataiért a királyi kondicionáriusok, (szolgálónépek) Hőlgyész nevű három ekényi földjét." A község 1571-től jobbágy­falu, majd a török időkben tel­jesen elnéptelenedik. Az újra­telepítésre 1722-1740 között kerül sor, amikor is Mária Te­rézia utasítására a németor­szági Fuldából, Wüttenberg- ből és Frankfurt környékéről többnyire földművelő és kéz­műves svábok, 265 család, 1061 fő német telepes érkezett Claudius Florimundus és gróf Mersi Colos tábornok irányí­tásával Hőgyészre. A falu et­től kezdve mezőváros és vásá­rozóhely. A szorgalmas svábok ha­mar felvirágoztatták a telepü­lést. A fejlődésre mi sem jel­lemzőbb, minthogy 1773-ban már létrejött a faluban a Lini Fabrika Textilgyár és Kékfestő Üzem, ahol munkásokat fog­lalkoztattak. Később henger­malom, bőrgyár és téglagyár épült. Kialakult a kereskedelmi hálózat, amiben nem kis sze­repe volt a szintén itt letelepe­dett 120 zsidó családnak. Volt a faluban latin grammatikai gimnázium és zeneiskola. A második világháború előtt Hőgyész Tolna várme­gye 5. legnagyobb kereske­delmi központja volt, gazdag üzlethálózattal, vásározó kis­iparosokkal. Mintegy 40 kéz­műves iparág honosodott meg a községben, volt itt bőr­cserző, fésű-készítő, kötél­verő, papucs és strimpfli gyártó, ezüst-, aranyműves, gombkészítő, szűr-szabó, ka­lapos, hogy csak az érdeke­sebb mesterségeket említsük. Vannak, akik szerint egy itteni hentestől Stifoler Jánostól származik a stifoler nevű híres szalámi receptje is. A hőgyészi iparosok között különösen nagy számban vol­tak kőművesek. Az ügyes kezű építőmunkások bejárták a világot, katedrálisok, gyár­kémények és házak őrzik ke­zük munkáját Törökország­ban, Németországban, Angli­ában és Amerikában. A falu fejlődése a második világháború után megtorpant. 1947-ben 618 német ajkú la­kost telepítettek ki Hőgyész- ről. Ma 3600-an élnek itt, kö­zülük az 1990-es népszámlá­lásnál 180 fő vallotta magát német nemzetiségűnek. Mint­egy 160-170 család, 560 fő A Hunyadi János Általános Iskolában öt éve két tannyelvű oktatás is folyik Béla utcától a horgásztó par­kolójáig. Most már eshet az eső, jöhet az őszi sáros idő­szak, helybeliek és vendég- Régi óhaja teljesült a dóm- szült a szilárd burkolatú bi- horgászok „jó úton" juthat- bóvári horgászoknak: elké- tumenes útszakasz a Reich nakel a tóhoz. tilinger Iskolakezdés Dombóváron Út a horgásztóhoz Új szakok, szakmunkásoknak Az 516-os számú Szakmun­kásképző Intézet és Szakkö­zépiskolában 19 alapszakma képzése mellett az idei tanév­ben első osztály indult elekt- rolakatos szakmában. A másik új képzési formáról Vida Já­nos igazgató a következőket mondta. — Az idei tanévben 72 fő­vel indítottuk nappali tagoza­ton a dolgozók szakközépis­koláját. A különböző szervek­kel történt egyeztetés után a város vonzáskörzetéből vet­tünk fel - matematikai és ma­gyar felvételi után - már szakmunkásvizsgát tett lá­nyokat és fiúkat. A tanterve­ket az iskola tanárai készítet­ték. A közismereti tárgyakon túl vállalkozási ismereteket ­a Lakitelek alapítvány anya­gából -, valamint számítás- technikai operátori képzést kapnak a tanulók. Német és olasz nyelv oktatással elősegít­jük a külföldi munkavállalás lehetőségének esélyét. A szakmai oktatás az iskola mű­helyeiben és külső munkahe­lyeken fog történni. Jobb körülmények az Apáczaiban Az Apáczai Csere János Szakközépiskola tanulói és pedagógusai jobb körülmé­nyek között kezdték idén a tanévet, az intézmény bőví­tése, korszerűsítése a tanév kezdetére befejeződött. A ta­névnyitót megelőző átadáson a megjelent vendégeknek Gál János igazgató mutatta be a megújult oktatási létesít­ményt. Mint ez alkalomból az igazgató elmondta, az iskola fejlődése és átalakítása, a mindenkori lehetőségekhez való alkalmazkodása már tra­dícióvá vált. A jelen állapot­hoz kétéves komoly, igényes munkát végző út vezetett. Mindenki, aki az új épület ter­vezésében, a döntések előké­szítésében, végrehajtásában, az építkezésen részt vett, jó ügyet szolgált. Az átalakítás költsége 37 millió forint volt, a MÁV 20 millió forint támoga­tást adott. Az új épületszárny elkészültével a földszinten négy tanterem - köztük ké­miai és biológiai szaktanterem szertárral - és egy orvosi szoba került kialakításra. Az emeleten az eddig az épület különböző helyein elhelyezett gazdasági, tanári, igazgatói irodák és a könyvtár kapott helyet. A felszabadult irodák helyén a kollégiumi férőhe­lyek száma bővült 70 ággyal. Á három számítástechnikai szaktanterem kialakításával egyszerre 60 IBM számítógé­pen tanulhatnak a diákok. El­készültek a szabadtéri sportlé­tesítmények, a salakos tenisz­pálya, a bitumenes sportpálya is. Az 1993/94-es tanévben 550 diák tanul vasútüzemi, vasúti vontatott és vontató jármű- forgalmi, postaforgalmi, va­lamint bankforgalmi szako­kon. A 220 levelező hallgató­ból 90 az első osztályos. A kol­légiumban 220, externátusi el­helyezést pedig 30 fő részére tudtak biztosítani.- tilinger ­Átadták az új sportpályát ERRŐL-ARRÓL Hírek - információk - események Szót kap a polgár A dombóvári képviselő- testület legutóbbi ülésén történt döntés értelmében a testület felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy az ülésen megjelent állampol­gároknak két percben hoz­zászólási jogot engedé­lyezzen a napirend, illetve az ülés végén, amennyiben a polgár a hozzászólási szándékát és annak rövid tartalmát jelezte. Telek az OTP-nek Az OTP Bank székházat szeretne építeni Dombóvá­ron, amennyiben a város e célra megfelelő telket tud biztosítani. Az új székház a szolgáltatás színvonalának emelése miatt a városnak is érdeke, hiszen az OTP a legnagyobb lakossági bank és az önkormányzat pénz­ügyei mellett az intézmé­nyek pénzügyeit is intézi. A megyei igazgató, Ko­vács Béla a telekvásárlási szándékkal megkereste a polgármestert. A testület döntése értelmében, a ké­résnek eleget téve, a Dombó Pál utcában, a gyógyszertár-Majláth Kft. között elterülő területet 4000 forint/négyzetméter árban, úszótelekként érté­kesítik. Az OTP a telekre kétszintes épületet szándé­kozik építeni. Vízbekötés Mászlony-pusztán A tervezettnél később került sor Mászlony-pusz­tán a vízbekötésre. A kése­delem oka: a kivitelező egy ideig nem tudta beszerezni a munkák befejezéséhez szükséges öntöttvas kifo­lyókat. A műszaki átadást akadályozta a nyári szárazság miatt bevezetett vízkorlátozás is, mivel nem volt kellő vízmennyiség a vezeték átmosásához. mondható egyértelműen né­met nemzetiségűnek. A csalá­dok mintegy fele nyelvileg már asszimilálódott, sok a ve­gyes házasság. A község vezetésében a német ajkú lakosság mindig aktív szerepet vállalt. A kép­viselőtestületben a 13 képvi­selő közül 5 német nemzeti­ségű. A hivatalokban, intéz­ményekben mindenhol tud­nak németül. Az általános is­kolában 1976 óta van német nemzetiség nyelvoktatás, idén 172 diák tanul németül. Két tannyelvű oktatás 5 éve folyik, osztályonként átlagosan 25 gyerekkel. Az óvodában 5 csoportban 140 kicsi ismerke­dik az idegen nyelv alapjaival. A faluban az 1983-ban ala­kult Német Nemzetiségi Kó­ruson kívül nemzetiségi tánccsoport és egyházi nemze­tiségi énekkar működik. A he­lyi Német Nemzetiségi Egye­sület 1989-ben alakult, 1988-ban német nemzetiségi gyűjteményi szoba nyílt. — Ami a kitelepítettekkel való hivatalos kapcsolatfelvé­telt illeti, ez a községben már akkor megkezdődött, amikor még nem volt jellemző „el­származottak találkozóját" rendezni. Az első „Hőgyészi Találkozóra" 1988-ban 300-an érkeztek a világ minden tájá­ról, de elsősorban Németor­szágból. Hőgyészen ma békésen él- hek egymás mellett székelyek, felvidékiek, svábok és magya­rok. De azért, hogy ez így ma­radjon, mindenkinek tennie kell valamit, vigyázni kell, hogy továbbra se legyenek el­lentétek, értelmetlen villongá­sok. — Eddig a követ néhányan vitték, most már többeknek kell hordaniuk, hogy az épít­kezésből katedrális legyen -, mondta találóan az egyébként székely származású polgár- mester a szombati küldöttgyű­lésen. /. kováts Fotó: Degré Gábor Információikat, híreiket, kérdéseiket továbbra is várja az oldalt szerkesztője, F. Kováts Éva Döbröközi művészek Riba Márta Riba Márta festőművész 1931-ben született Döbröközön földműves családban, a törté­nelmi nevezetességű döbröközi vár tószomszédságában. Már elemista korában kitűnt a társai közül a kézügyességével és elha­tározta, hogy festőművész lesz. Még 20 éves sem volt, amikor Budapestre ment és munka mel­lett végzett művészi tanulmá­nyokat. Hincz Gyula tanítványa volt. Főként tájképfestészettel fog­lalkozik, képeit naturalista-rea­lista stílusban alkotja. Dolgozott a Pest megyei Nagymaroson, majd házassága révén élt és alko­tott Kanadában és Arizonában. Amerikából aztán véglegesen ha­zajött és Kaposvártól nem mesz- sze, Mosdós községben telepedett le. Voltak kiállításai Arizonában, Kanadában, idehaza pedig a ka­posvári Presszó Galériában, a nagyatádi állandó művészi kiállí­táson és Vácon. Rendszeres kap­csolatban van a budapesti Bagat- tel Art Képző- és Iparművészeti Egyesülettel. Képei megtalálha­tók az Egyesült Államokban, Ka­nadában, Németországban, Hol­landiában, Kínában és természe­tesen Magyarországon, Mosdó­son. Jelenleg nagy erővel dolgozik egy mosdósi művésztelep és szo­borkiállítás létrehozásán. Mindig nagy szeretettel emlékezik döbrö­közi életéveire, élményeire, küz­delmeire. dr. Gelencsér Gyula Használt autó mellett újat Szervizt és műszaki vizsgáztatást is vállalnak Az üzleti életben az tud tal­pon maradni, aki időben rea­gál a piac változásaira. Nos, ezt az ős-öreg megállapítást kamatoztatta az a két vállal­kozó kedvű fiatalember, Ko­vács Levente és Szimon Zsolt, akik Kaposszekcsőn előbb szinte tőke nélkül használt­autó-kereskedést, majd au­tósmozit, autósboltot, később pedig autószalont, nemrégi­ben pedig autószervizt nyitot­tak. A SZIKO Petrol Kft. néven futó vállalkozás a a használt­autó-kereskedéssel szemben lévő ABC épületét vásárolta meg, itt alakították ki a Rena­ult Hungária Kft.-vel kötött szerződés alapján a Reanult autószalont és szervizt. Az épülethez toldalékszámy ké­szült, az öt szerelőt foglalkoz­tató szerviz mellett itt kerültek elhelyezésre az irodák. A gép­kocsik eladásával hárman fog­lalkoznak. A kezdetben két fős baráti társulás viszonylag rövid idő alatt kisvállalko­zássá fejlődött. — Úgy éreztük, tovább kell lépnünk, nem elég csak hasz­nált autók vételével-eladásá- val foglalkozni, ezért nyitot­tuk a szalont mondta Ko­vács Levente. - Úgy gondol­tuk, hogy összekötjük a hasz­nált gépkocsik vételét-eladá- sát az újjal. Ugyanis aki ná­lunk vásárol Reanault-t és itt adja le a régit, annak bármi­lyen típusú és évjáratú volt a régi autója, azt beszámítjuk a vételárba. Ezenkívül vállaljuk a szervizelést és a műszaki vizsgáztatást is. Hogy beváltak-e a számítá­sai a két fiatalembernek, megy-e az üzlet, arra Kovács Levente csak annyit mondott, hogy a szalon 1992. november 7-i nyitása óta eddig nyolcvan Reanault-t adtak el. Áki egy kicsit is jártas az üzletben az tudja, hogy ez nem kis ered­mény. f. kováts - ótós Uj szalon, uj autók Történet egy sikeres üzleti vállalkozásról

Next

/
Thumbnails
Contents