Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

1993. szeptember 8., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC NÉPÚJSÁG 5 A TCtNA MEfiVH Kereskedelmi HÍREI Menedzser akadémia Dombóváron A dombóvári városi ka­mara a grazi kamarával kö­zösen „menedzser akadé­miát" szervez. A képzés két szakaszból áll. Az első sza­kasz Dombóváron kerül le­bonyolításra, előreláthátólag szeptember közepén. Az 5 napos előadássorozatot osztrák üzletemberek tart­ják. Tolmácsról, technikai feltételekről a kamara gon­doskodik. A második sza­kasz Ausztriában kerül megrendezésre, ahol az 1. szakaszban legjobban sze­repelt, német nyelvtudással is rendelkező 2-3 fő vehet részt. Jelentkezni lehet a kamara irodáiban, Szek- szárd, Arany J. u. 23-25. és Dombóvár, Szabadság u. 18. Export-import adó Fehéroroszországban Egyes árucikkekre vonat­kozóan 1993. második fél­évében a Minisztertanács ál­tal megállapított új export- és importadók figyelembe­vételével kell a fehérorosz külkereskedelmet lebonyolí­tani. Az exportadókat a ren­delet 2 és 10 százalék között határozza meg. Kivétel a nyersbőr és bőr (25%), a cipő (50%) és a vas, illetve az acél félkész termék (20%). Az importadók 1 és 50 százalék között mozognak, kivéve egyes alkoholfajtákat (80-150 százalék között), és a különféle társasjátékokat (80 százalék). 1993. július 7-től megvál­tozott az engedélyezési rendszer is. Eddig az idő­pontig egyes fehérorosz üzemek a stratégiai fontos­ságú termékek és a nyers­anyagok exportját csak en­gedéllyel és meghatározott mennyiségi kvóták szerint bonyolították le. Az új ren­delkezés az érintett árucik­kek kereken kétharmadát felszabadította a kvóták alól, valamint az üzemek kész­termékeinek kiviteléhez a jövőben nincs szükség en­gedélyre. Baszk delegáció Szeptember 27-29. között Spanyolország egyik legje­lentősebb, vállalkozói ha­gyományokkal rendelkező régiójából - Baszkföldről - üzleti delegáció érkezik ha­zánkba. A látogatás alkal­mával kerül sor a többszek- toros baszk-magyar üzlet­ember-találkozóra, amelyre várjuk magyar ér­deklődők jelentkezését. A baszk vállalatok által képvi­selt szektorok: szerszámgép­ipar, járműalkatrész-ipar, vas- és acélfeldolgozás, szi­vattyúk, felvonók, fafeldol­gozó berendezések, zárszer­kezetek, acélkábel-gyártás, ipari hűtő-, klíma- és lég­kondicionáló berendezések, irodabútorok, befektetés, beruházás, szarvas­marha-szaporító anyag for­galmazása, távoktatás és könyvkiadás, kikötői szol­gáltatások, kiállítás és vá­sárszervezés, képviselet. Jövőre várhatóan kevesebb társasági adót kell fizetni Jól jár a vállalkozó, ha munkanélkülit foglalkoztat Az adótörvény tervezett módosítása szerint jövőre a je­lenlegi 40-ről 38 százalékra csökkenthet a társasági adó kulcsa. Ezzel a viszonylag sze­rény mértékű engedménnyel és a többi változással is a vál­lalkozók fejlesztésre, beruhá­zásra fordítható pénzét kíván­ják növelni. A munkahelyteremtés ér­dekében, elsősorban a mun­kanélkülieket foglalkoztató vállalkozókat kívánják ked­vezményekben részesíteni. A javaslat szerint, ha nem csök­ken a dolgozók létszáma, vi­szont felvesznek egy volt munkanélkülit, akkor az utána fizetendő tb-járulék 70 százalékát le lehet vonni az adóalapból. Mivel az egész­ség- és nyugdíjbiztosítás a fi­zetés 44 százalékát teszi ki, ha a javaslatot jóváhagyják, ak­kor ennek több mint kéthar­madával lehetne csökkenteni azt az összeget, ami után tár­sasági adót kell fizetni. Az előterjesztés a munka- nélküliek foglalkoztatásáról szóló törvény módosítását is javasolja. A veszteségesen gazdálkodók a 44 százalékos tb-járulék 70 százalékára ese­dékes társasági adót vissza­igényelhetnék a Foglalkozta­tási Alaptól. Nemcsak az adófizetők, ha­nem a szakemberek is ponto­san tudják, hogy „okos" költ­ségelszámolással milyen jelen­tősen csökkenthető az adóa­lap. Éppen ezért jövőre már nem érdemes túl magasra sró­folni a reprezentációs kiadá­sokat, azokat ugyanis csak a bevétel 0,5 százalékáig lehet leírni. Hasonlóan korlátozni kí­vánják a szintén az adót csök­kentő „adományokat". Ala­pítványi és közérdekű hozzá­járulásokkal várhatóan csak az előző évben fizetett adó 5 százalékáig mérsékelhető az adóalap. A tervek szerint bevezetik a minimum adót, akinél az adó­alap nem éri el az árbevétel 1,5 százalékát, az ennek a másfél százaléknak a 38 százalékát fizeti majd be adóként. Az adóalapot, a személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozókhoz hasonlóan, a korrigált nettó árbevétel - ami a kereskedelemben az árrés - alapján kell majd jövőre ki­számítani. Az adókedvez­mény a minimális jövedelem utáni adóra is érvényes, így nem sérti az egyébként 100 százalékos adókedvezmény­ben részesülőket sem. A javas­lat viszonylag szűk körben - például a közszolgáltató kö­züzemi vállalatok esetében - mentességet is tartalmaz, il­letve a kormányra bízza, hogy elemi csapás, vagy más, a vál­lalkozás működését lehetet­lenné tevő objektív körülmény miatt, megadja-e az adómen­tességet. Ferenczy Europress Vállalkozás devoni módra A nyitás időszaka után most a kölcsönös haszonszer­zés időszakát éljük a bara- nyai-devoni kapcsolatokban - jelentette ki Ted Piney, a ke- let-devoni tanács elnöke, ami­kor Baranya angliai testvérte­rületének vezetője a helyi kö­zépvállalkozásokat elősegítő angliai tapasztalkatokról tájé­koztatta a sajtó képviselőit. Kelet-Devonban az elmúlt tizenkét év során 360 kisválla- kozást indítottak el „alulról építkező" módszerrel: a már sikeres vállalkozók üzleti ta­pasztalatai és ötletei alapján, megyei anyagi támogatással kezdtek kis- és középvállalko­zásokba. A felmerült gondok megoldását egy önkéntes szakmai tanácsadó szolgálat segítette. Az ilyen módon lét­rejött vállalkozások legtöbbje ma is működik, s mintegy ezerhatszáz dolgozónak nyújt munkalehetőséget. A Ford ba. Nagyobb teliesítménv. Nagyobb felszereltség. Alacsonyabb költségek. A Ford Transit még jobb lett. Szeptemberben új akció zajlik a Fordnál: a „Bajnokok Hava". A legjobb alkalom, ha Transitot szeretne venni. Érdemes hát ismét benézni a hivatalos Ford márkakereskedőkhöz. Vannak, akiknek csak a legjobb elég jó. Számukra van most egy jó hírünk: Ford Transit - a legjobb most még jobb lett. Mindazt megtalálja, amit a régi Transittól megkapott: kivételes hasznos terhelhe­tőség, sokoldalúság, alacsony üzemelte­tési költségek és a tőle megszokott ké­nyelem. És most még ennél is több! Most: még nagyobb teliesítménv! A választékban most már az erős 80 ló­erős, 2,5 literes dízelmotor is megtalál­ható. Most: még nagyobb felszereltség! Most még többféle modell, és mind­egyik még nagyobb felszereltséggel. Szervókormány a 80 és 100 lóerős mo­delleknél. CL csomag a nagyobb kénye­lem érdekében és fejtámla az első ülé­sekhez. És ez még csak a kezdet! Most: még alacsonyabb költségek! Ráadásul most mindez még kevesebbe kerül, mint eddig! Mi ez, ha nem egy jó üzlet? Még ma keresse fel hivatalos Ford már­kakereskedőjét, ahol megismerkedhet a Ford Transitok új, még teljesebb válasz­tékával és a Ford többi bajnok haszon­járművével. Biztos, hogy Ön is egyetért velünk: Most még a legjobb is jobb lett. Bennünket Ón vezet. Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége A Magyarországgal szomszédos határ menti régiókban a kis- és közép­vállalkozók üzleti és gaz­daságpolitikai gondolko­dásmódja jelentősen elma­rad a nyugat-európai vál­lalkozókétól. Ezen próbál segíteni a Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége, amely ez év májusa óta tanfolyamokat rendez a határ menti régiók magyar vállalkozói számára. A kurzusok hatására már vegyes vállalatok is létrejöttek, a hazatérő vál­lalkozók pedig létrehozták a szövetség szlovákiai, kárpátukrajnai, és romá­niai helyi csoportjait. Szeptember 10. és 12. között Nemzetközi Vállal­kozói találkozót szervez a szövetség. A találkozó - amelyre kelet- és nyu­gat-európai vállalkozókat is várnak - célja, hogy megnyerje a résztvevőket az 1996-os világkiállításon való részvételre. Egyre népszerűbb az MRP Eddig több mint 14 milliárd forint értékben adtak el állami vagyont a dolgozóknak MRP keretében az Állami Vagyon­ügynökség tájékoztatása sze­rint. A Munkavállalói Résztulaj­donosi Programról szóló tör­vény értelmében a vállalat dolgozói - amennyiben MRP-szervezetet alakítanak - tulajdont szerezhetnek, pon­tosabban vásárolhatnak saját cégüknél. A jogszabály adta lehetőséggel élve a dolgozók egyre nagyobb arányban vesznek részt a programban. A magyar iparvállalatok közül eddig 25 társaságnál vá­sároltak a dolgozók MRP ke­retében. Közülük a legismer­tebbek a Caola, a PEMÜ, a Zala Bútor, a Zalai Húsipari Rt. Az építőiparban 12 vállalat kollektívája jelezte tulajdon­vásárlási szándékát. A jogsza­bály lehetővé teszi, hogy az MRP-szervezetek pályázat nélkül vásárolhassanak tulaj­dont, ám a kialakult gyakorlat szerint erre csak a legritkább esetben - például a Herendi Porcelángyárnál - került sor. A kereskedelemben ugyan­csak számos MRP-tranzakció történt. A dolgozók kollektí­vája vette meg az Óra- Ékszer Kereskedőház, az Amfora, az Aranypók, a Masped és a Mo- gürt állami tulajdonrészét. Új ingatlanalap Az eddig létesült hazai in­gatlanalapok, a Pillér és a Pa- tex mellett hamarosan újabb ingatlanokba befektető alap kezdi meg működését. A Nürnberg-Budapest Invest­ment Rt. által indított Ma­gyarország 2000 Ingatlanbe­fektetési Alap jegyeit szep­tember 14. és december 17. között lehet majd jegyezni Budapesten és vidéken hatvan OTP-fiókban és tizennégy brókercég irodáiban. Az alap portfoliójába irodaházak, la­kások, irodák, üzlethelyisé­gek, orvosi rendelők kerülnek. Az ingatlanokkal való gaz­dálkodás eredményeként a tervek szerint az alap évi 15 százalékos hozamot biztosít majd a befektetőknek, a tíz éves futamidő lejárta után pe­dig a befektetési jegyek névér­tékének négyszeresét fizetik Nem javult a kereskedelmi morál A lecsökkent vásárlóerő sem ösztönözte a kereskedő­ket tisztességesebb magatar­tásra - hangzott el a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség tá­jékoztatóján, értékelve az első félévi tapasztalatokat. Az év első felében az ellen­őrzések nyomán a főfelügye­lőség 4.900 szabálysértési eljá­rást kezdeményezett, az élel- miszkereskedelemben mint­egy 2.300-at, a vendéglátásban csaknem 70-et, a ruházati és az iparcikk szakmában 500-at, illetve 600-at. A kereskedők 99 esetben fellebbeztek, s ezt kö­vetően 10 alkalommal került az ügy bíróság elé. A tájékoztatón elhangzott: a tapasztalható gondok egyik alapvető oka, hogy a keres­kedő-vállalkozó rétegnél hi­ányzik a kellő szakismeret, nem teremtődtek meg a kultu­rált kereskedelem feltételei. A vállalkozók az egyre erősödő konkurencia miatt bővítik te­vékenységi körüket, ami szin­tén maga után vonja a sza­bálytalanságok gyarapodását. Egyre áttekinthetetlenebb üz­letkörű bolti tevékenység van kialakulóban, s ez a legtöbb esetben a fogyasztók érdekeit sérti. A rendelkezésre álló ha­tósági eszközök nem elégsé­gesek a fogyasztói érdekeket sértő magatartás megállítá­sára, a kereskedelemre és a fogyasztóvédelemre vonat­kozó jogszabályok többségé­ben jelentős módosításokra szorulnak. Időszerűvé vált a fogyasztóvédelmi törvény megalkotása, amelyet a főfe­lügyelőség már jó ideje szor­galmaz. A gazdasági kamarákról szóló törvény tervezetéről A kormány elfogadta és sürgős tárgyalást kérve az Or­szággyűlés elé terjeszti a Gaz­dasági Kamarákról szóló tör­vény tervezetét. A köztestületként megala­kuló gazdasági kamarák az egyes megyékben és a fővá­rosban működnek majd. A tervezet ugyanakkor nem zárja ki a megyei kamarák egyesülésével kialakuló regi­onális gazdasági kamarák lét­rehozását sem. Annak érdekében, hogy a gazdasági kamarák területü­ket teljességgel reprezentálják, minden gazdálkodó szervezet szükségképpen valamelyik gazdasági kamara tagjává vá­lik. A gazdasági kamarai tag­sági viszony létrejötte a cégbe­jegyzéssel, egyéni vállalkozói igazolvány kiadásával, illetve az adóhatósághoz való beje­lentkezéssel automatikusan megtörténik. A kamara egyetlen gazdál­kodó szervezettől sem tagad­hatja meg a tagságot és tagjá­nak kizárására sem jogosult, ellentétben az úgynevezett hi­vatásrendi kamarákkal (or­vosi, ügyészi, közjegyzői, stb.). A gazdasági kamarák mű­ködésének pénzügyi alapját a tagok által fizetett működési hozzájárulás, valamint a ka­mara szolgáltatásaiért fize­tendő díjak képezik. A terve­zet rendelkezik arról is, hogy a tagdíj-befizetési kötelezett­ség bevezetése nem eredmé­nyezheti a vállalkozók jelen­legi terheinek növekedését, ennek érdekében lehetővé te­szi a kamarai tagdíj költség­ként való elszámolását. A ka­mara szolgáltatásaiért fizetett díjak csak a szolgáltatás költ­ségeinek fedezésére szolgál­hatnak és nem irányulhatnak nyereségszerzésre. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a gazdasági kamara nem foly­tathat, a gazdasági tevékeny­séget is igénylő feladatainak ellátására közhasznú társasá­got alapíthat. A gazdasági kamarák az ál­lamtól, a helyi önkormányza­toktól és annak szerveitől füg­getlenül működnek, felettük csak törvényességi felügyelet gyakorolható. i > )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents