Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám

1993. szeptember 30., csütörtök HAZUNK TAJA KÉPÚJSÁG 7 Rendhagyó jelenségek a házikertekben Az idei nyár csak rátetézett arra a sorozatra, hogy ne so­roljuk a Kárpát-medencére eddig jellemző nyarak közé a maga aszályával, az egymást követő hőségnapok szokatla­nul magas számával. Ez a rendkívüliség rendhagyó, ilyen mértékben általában nem tapasztalt jelenségek elő­idézője a házikertekben, sző­lőkben, gyümölcsösökben, amelyek előtt sok esetben ér­tetlenül és persze kárvallottan állunk. Itt van például a korai és túlzott mértékű gyümölcshul­lás esete. Egyértelműen össze­függ a rendkívüli aszályos időjárással, de hogy ezt ok­szerű beavatkozással meg­előzhessük, célszerű megis­merni a növények élettevé­kenységét. Ennek minden fá­zisát a terméskötéstől az éré­sig, a termőágakról való könnyű leválásig hormonok szabályozzák. Ha az optimális hormonműködést az optimá­listól eltérő körülmények - mint az aszály, a vízhiány okozta tápanyagfelvétel zava­rai, az átalakítás (asszimiláció) akadályozása - befolyásolják, kihat a növény életritmusára, a termés mennyiségére és mi­nőségére. Tehát szárazságban, aszályban a nem kórokozók által előidézett gyümölcshul­lást, korai kényszerérést foko­zott növényápolással, kielé­gítő víz- és tápanyagellátással befolyásolhatjuk. A gyümölcs­fák öntözésének célszerű, ki­próbált módszeréről e rovat­ban már írtam néhány gyakor­lati tapasztalatot (fúrt lyukba- öntözés a lomb peremének vonalában), ami néhány külö­nös jelenség miatt kiegészí­tésre szorul. Elég széles körben tapasz­talható, de magam is két fiatal gyümölcsfám elvesztése révén vettem észre, hogy már a megelőző években is, de az idén is fokozottabban azok a néhány éves fiatal fák szárad­tak ki, amelyeket pedig öntöz­tek is. A két fiatal kiszáradt fám gyökérzetének kiásása nyomán azt állapítottam meg, hogy a mély rétegekig kiszá­radt talajban a talajlakó gyö­kérpusztító rágókártevők a ré­szükre jobb életfeltételeket biztosító öntözés által nyir­kossá tett zónákba tódulnak, és a fák gyökércsúcsainak rá­gásával akkora kárt tesznek, hogy a még gyér, terjeszke­désben lévő gyökérzetű fa egyszerűen kiszárad. Mellette, a nem öntözött fa pedig átvé­szeli a nehéz időszakot. Ez arra figyelmeztet, hogy a java­solt tápanyagoldatok mellett óvatosan, a talajlakó kártevő­irtó szereket is célszerű, sőt kell adagolni. Ebben az éven a szőlők ko­rai érésén sem kell csodálkoz­nunk, hiszen e növényre is vonatkoznak az előzőekben már leírtak. Sok a meditáció! Szedjük? Ne szedjük? Száraz időjárásban a szabá­lyozó hormonműködés fel­gyorsul és egy bizonyos érett­ségi fokon túl a cukorkoncent­ráció már nem gyarapodik a kívánható mértékben. Ugyan­akkor a nemes zamatanyagok, a savak lebomlása beindul - közhasználatú szóval „elég" - és több lesz a kár, mint a ha­szon a minőség tekintetében.. Tehát? Rendkívüli időjárás­ban rendkívüli figyelmet kell fordítani a szőlők érési folya­matára. Az illat- és zamat­anyagok vélhető maximumá­nál ne várjunk a szürettel. Nem véletlenül teszik közzé az erre hivatott szervek az egyes fajtáknál a szüret min­den évben más és más, cél­szerű időpontját. Széles körben tapasztalható ez évben a legkülönbözőbb rovarok, csúszómászó „száz­lábúak", kecskedarazsak túl­zott elszaporodása. E jelenség legjellemzőbb példája a Duna-Tisza közi sáskajárás volt. Most még van időnk arra, hogy a téli tárolóhelyeket a padozattól a mennyezetig fokozott körültekintéssel ta­karítsuk, és a pince nedves zugaiban meghúzódó gyökér- zöldség-károsító bogarakat, lárvákat éppúgy távolítsuk el, mint azt a homokot, amelyben a gyökérzöldséget esetleg már évek óta tároltuk. Célszerű minden felszerelési tárgyat megmozgatni, tisztítani, me­szelni, majd kénlapok elégeté­sével a tárolóhelyet fertőtlení­teni. Egy kénlap-szelet általá­ban hét-nyolc köbméterére elegendő, gondosan zárt ajtók, ablakok mellett. Külön „élmény" ez évben a szőlőfürt-fosztogató kecske­darazsak feltűnően nagy tö­mege. Ott, ahol szinte hem­zsegnek a szőlőtőkék, prések és szüretelőkádak körül, a kö­zelben népes telepeik is meg­találhatóak az ereszek aljában, régi farakásokban, odvakban, de teraszos szőlőmben az el­hagyott mezei pocoklyukba is beköltöztek. Célszerű dupla dózisú Bi 58 rovarölő szerrel töltött permetezőgéppel ~ fel­fegyverkezve, e telepeket fel­kutatva megközelíteni és megsemmisíteni. A petróleu- mos, olajos ronggyal való alá- tüzelést semmiképp nem ja­vaslom, mert a környezet puskapor szárazságú lehet egy ilyen nyár után, és megint több lehet a kárunk, mint a hasznunk! Végezetül a lejtős területe­ken a szüretet követően egyre több helyen látni, hogy csapa­dékfogó gátacskákat, göd- röcskéket csinálnak közvetle­nül a szőlőtőkék mellé. Két okból ne tegyük, azaz ne ide tegyük, hanem a két tőke közé, egyrészt mert közvetle­nül a tőke mellett kemény tél esetén fokozza a fagykárve­szélyt, másrészt mert a víz- és tápanyagfelszívó gyökérzet nem a gyöktörzsnél, hanem a tőkétől távolabb esően alakul ki. Szakái László a Kertbarátkor tagja Minőség­biztosítás A piaci eredményesség érdeké­ben a magyar agrárgazdaságban egyre nagyobb szükség van a mi­nőségbiztosítási rendszerek elter­jesztésére - hangzott el a hét ele­jén a Magyar Agrártudományi Egyesületben abból az alkalom­ból, hogy csütörtökön és pénteken a Minőség és minőségbiztosítás a magyar agrárgazdaságban cím­mel szimpóziumot rendeznek. A szervezők azért döntöttek az eszmecsere megtartása mellett, mivel úgy vélik, hogy a minőség javítása az egyetlen út, amitől a magyar áruk kelendőbbek lehet­nek a fejlett országok piacain. Ezért a magyar élelmiszereket úgy szeretnék piacra juttatni, hogy megfeleljenek az Európai Közösség szabványaiban előírt minőségi követelményeknek. A je­lenlévő szakértők kifejtették: ez a folyamat ugyan nem olcsó, mivel egy-egy minőségbiztosítási rend­szer bevezetése több millió fo­rintba is kerülhet és eltarthat akár egy évig is, ám a befektetés mindedképpen megtérül, mivel az áru jól eladható lesz a nemzet­közi kereskedelemben. A Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériuma éppen ezért a Keres­kedelemfejlesztési Alapból támo­gatja a minőségbiztosítási rend­szerek bevezetését mindazon cé­geknél, amelyek a minőségtanúsí­tást be tudják mutatni. Ez 50 százalékos visszatérítést jelent a bevezetés után és emellett 25 szá­zaléknyi kamatmentes kölcsön is igényelhető a rendszer költségei­nek fedezésére. Várhatóan a kö­zeljövőben bevezetik az egységes magyar minőségi jel használatát is azon termékeknél, amelyek megfelelnek a szigorú minőségi előírásoknak. Ez ugyancsak a pi­acra jutás feltételeit hivatott elő­mozdítani. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Október 2.: Marcali. Október 3.: Bonyhád, Kapos­vár. Országos állatvásán Októ­ber 2-3.: Pécs. Autóvásár: Október 2.: Pécs. Október 3.: Bonyhád, Kapu­vár, Pécs, Szeged, Szolnok. Támogatás a földhasznosításhoz Támogatás igényelhető az elmaradott, munkanélküliség­től sújtott területeken az 5000 négyzetméter vagy ennél na­gyobb szántók, szőlők, gyü­mölcsösök, kertek, rétek, lege­lők műveléséhez. A támoga­tásról szóló felhívást a kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter tette közzé a tárca értesítőjének szeptember 17-ei számában. A támogatás célja a mező- gazdasági földhasznosítás elősegítése, a gazdasági, tár­sadalmi szempontból elmara­dott településeken, ahol a szántóterület átlagos aranyko­rona értéke hektáronként nem haladja meg a 17 aranykoro­nát. A támogatásra azok a bél­és külföldi magánszemélyek, illetve jogi és nem jogi szemé­lyiségű gazdálkodó szerveze­tek pályázhatnak, akik a kü­lön meghatározott települése­ken mezőgazdasági termelést, művelést folytatnak. Ilyen mezőgazdasági földhasznosí­tóknak számítanak a tulajdo­nosok, a bérlők, vagy az en­gedéllyel rendelkező ingyenes földhasználók. A támogatás mértéke rétek­nél, legelőknél 500 forint, szántóknál, szőlőknél, gyü­mölcsösöknél, kerteknél 1800 forint hektáronként. A termő­föld hasznosítását a jogi sze­mélyiségű földhasználóknál az illetékes megyei földműve­lésügyi hivatal, a magánsze­mélyeknél a helyi önkor­mányzat ellenőrzi. A támoga­tást - igazolt adatlap csatolá­sával - december 10-éig lehet igényelni. A magánszemélyek az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal területileg illeté­kes megyei igazgatóságától, jogi személyek közvetlenül az Adóelszámolási Iroda, folyó­sítási számláról igényelhetik a támogatást. Az igénylő lap, valamint az adatlap a helyi önkormányzatoknál szerez­hető be. Kertbarátoknak - szüret idejére Leszedjük, vagy a tőkén hagyjuk a fürtöt? A kiskertek gazdái ezekben a hetekben alighanem fürtön­ként mustrálják a tőkék ter­mését: érettek-e már fogyasz­tásra, préselésre vagy még ko­rai volna a szedés. Nos, a dön­tésnél érdemes figyelembe venni, hogy a szőlő nem tarto­zik az utóérő gyümölcsök közé. Ha tehát féléretten szed­jük le, remény sincs beérésére. Viszont arra is gondolni kell, hogy az érett bogyók a sza­badban fölöttébb „sérüléke­nyek" - nagy kárt tehetnek bennük a darazsak, madarak és fogékonyak a szürkerotha­dásra, illetve a gombafertő­zésre. A szedés alapszabálya, hogy mindig csak a szépen beérett fürtöket szüreteljük le - a begyűjtött mennyiség azonban lehetőleg csak annyi legyen, amennyit már az adott napon elfogyasztunk vagy feldolgozunk. Ha időnk en­gedi, a kinn maradó fürtökről távolítsuk el a beteg, rothadó szemeket, mert egészséges társaikra is ártalmasak. A szőlőfajták nagy része egyébként teljesen beérve is sokáig friss marad a tőkén, természetes helyén jóval to­vább tartható üdén és ízlete­sen, mint bárhol másutt. A bogyók a tőkén csak akkor kezdenek fonnyadni és ránco­sodni, ha a levelek lehullanak. Ilyenkor ugyanis a párolgás miatti vízveszteségüket a leve­lek vízfelvételéből nem tudják pótolni. A levélhullásáig, te­hát akár novemberig bátran kinn maradhatnak a fürtök. A „csillag-garázs" persze csak száraz időben jó tároló­hely - ha beköszöntenek az őszi esőzések, haladéktalanul lássunk hozzá a szürethez, mert a szemek rothadni kez­denek és odalesz a termés nagy része. Szüreteléskor ügyeljünk arra, hogy a vörös bort adó faj­ták fürtjei ne keveredjenek össze a fehérekkel. Direkt- termő soha ne kerüljön a többi közé, mert erős szagával kel­lemetlen ízt ad a bornak. Szü­ret végeztével a már leérett tőkéről minden fürtöt, fürt­maradványt távolítsunk el; a rothadó, fertőző részeket pe­dig gyűjtsük össze és jó mé­lyen ássuk el. Ezek még kom- posztba sem valók, mert fer­tőző forrássá válhatnak jö­vőre. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress Új húsmarha- íajta kistermelőknek Kistermelőknek, magán­gazdáknak mutatta be Szente­sen az átalakult Pankotai Ag­rár Rt., az új Szentesi Vörös elnevezésű húsmarha-fajtáját. A szakmai megbeszélésre és bemutatóra azzal a céllal hív­ták meg az állattartókat, hogy megismertessék velük a két évtizedes tenyésztői munka eredményeként kialakított, a mostoha tartási körülmények között is jól termelő, egy csa­lád ellátására képes szarvas­marha-fajtát. Az rt. szakemberei elmond­ták: magyartarka és egy angol fajta keresztezésével sikerült kinemesíteni egy olyan típust, amely igen jól bírja a külterjes tartást, abrak etetése nélkül, melléktermékkel takarmá- nyozva is jól tartja a kondíció­ját. Az új húsmarha-fajta terme­lékenysége, borjúfelne­velő-képessége kiváló. A bemutató alkalmából kö­zölték, hogy a Pankotai Agrár Rt., mint a Pankotai Állami Gazdaság jogutóda folytatni szándékozik elődje tevékeny­ségét, amit azzal is bővít, hogy szolgáltatásokat nyújt az új földtulajdonosoknak és a ma­gángazdálkodóknak. Az élőállatok kivitele és behozatala Módosultak az élőállat, illetve állati termékek importjáról és Magyarországon való átszállításáról szóló jogszabályok. Az erről szóló 1981-es MEM-rendeletet Szabó János földművelésügyi miniszter módosította. A módosítás szerint az export, vagy az átszállítás előtt 2 munkanappal értesíteni kell a beléptető állategészségügyi határál­lomást. Export esetén a rendeltetési he­lyen illetékes állatorvost is. Közölni kell ugyanakkor a behozatali, illetve átviteli engedély számát is. A hőkezelt (pasztő­rözött) tejtermékekre, a fagyasztott, vagy előhűtött halakra, rákokra és más vízi ál­latokra, valamint az ezekből készült kon- zervekre viszont a jövőben nem szüksé­ges előzetesen behozatali engedélyt kérni. A beszállítónak továbbra is gondos­kodnia kell azonban arról, hogy a szál­lítmányt a rendelet-módosításban leírt származási és egészségügyi'bizonyítvány kísérje. Szintén változás, hogy az előzetes ál­lategészségügyi behozatali engedélyeket a továbbiakban egyedi kérelem nélkül, egyes országok áruira, vagy bizonyos árufajtákra általános érvénnyel is kiad­hatja a minisztérium. Az ilyen engedély megadását, felfüggesztését, vagy vissza­vonását - miként az állat- és közegész­ségügyi behozatali feltételeket is - a mi­nisztérium a MÉM Értesítőben teszi közzé. Sürgős esetben a tilalmat mind­azonáltal a napi sajtó útján is közük. Tolna megyében nőtt a tejkínálat Országosan csökkent az állatállomány, lassan emelkednek a felvásárlási árak Az állatlétszám országosan csökkenő tendenciát mutat. A tenyészetekben az elmúlt hó­napban már erősebben érző­dött az abrak- és szálastakar­mány hiánya. Szeptembertől több gabonaforgalmi vállalat 11-18 százalékkal emelte a kü­lönféle tápok árát, tudtuk meg a Földművelésügyi Miniszté­riumban. A szakemberek sze­rint a magángazdák szívesen tartanának akár 5-10 tehenet is, ha valamilyen segítséget kapnának ehhez a kormány­zattól. A magángazdaságok kedvezményes hitelt elsősor­ban az állatokra és a takarmá­nyokra vennének igénybe. Jó példa erre Tolna megye, ahol az elmúlt évhez képest 1,5 százalékkal nőtt a tejkínálat. A kedvező helyzet kialakulásá­hoz hozzájárult az is, hogy a Tejipari Vállalat 1500 vemhe­süszőt ajánlott kedvezményes áron a gazdáknak. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében is javult a tej minősége, az év első felében a magántermelők­től átvett tejnek csupán 4 szá­zaléka nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak. Megnőtt a feldolgozók ér­deklődése a vágómarha iránt, de mert a felvásárlási árak nem követték a ráfordítások növekedésének ütemét, a gazdák nem nagyon mutatnak hajlandóságot a vágó­marha-tenyésztésre. Augusztusban váratlan fordulat következett be a hí­zott sertés értékesítésében: a kínálati piacot hirtelen keres­leti piac váltotta fel. Egyedül Hajdú-Bihar megyében kielé­gítő a malac-kínálat, kilo­grammonkénti ára kortól füg­gően 90 és 150 forint között mozog. A hízó „alapanyag" ára jelenleg országszerte stag­nál, a vágásra érett kocák fel- vásárlási ára viszont emelke­dőben van. A nagyüzemi te­lepekről 95-100 forintért, a magántermelőktől 85-95 forin­tért vásárolják fel a vágásra szánt disznók kilóját. Bárányból országszerte ke­vés van, ezért a felvásárlók szinte versenyeznek az áruért. Heves megyében a 13-16 kilo­grammos tejesbárány kilója - áfa nélkül - 260-270 forint, a 16-20 kilogrammosoké 230 fo­rint. A 24-27 kilós pecsenyeb­árányt kilónként - áfa nélkül - 180 forintért, a 27-30 kilo­grammos jerke (nőivarú bá­rány) kilóját - áfa nélkül - 150 forintért vásárolják fel. Az abraktakarmányárak emelkedése jelentős jövede­lemcsökkenést okoz a barom­fitenyésztésben is. A kukorica ára Békés megyében jelenleg 15.400 forint. Nehezíti a ba­romfitartók helyzetét a feldol­gozó vállalatok késedelmes fi­zetése. A magas takarmányá­rak ellenére a baromfitartók biztonságosnak ítélik meg az értékesítést, ezért sok kis- és nagytermelő vállalkozik az ál­lattartásra, sokan a beruházá­soktól sem idegenkednek.-rí- Ferenczy Europress L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents