Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
1993. szeptember 20., hétfő MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Testületi ülés Gyünkön A Gyönk község ön- kormányzatának képvi- selő-testülete ma, hétfőn, délután 2 órakor a művelődési házban tart rendkívüli ülést. Ennek fő napirendi pontja az alsófokú intézmény igazgatójának kinevezése lesz. Grafikai és festészeti kiállítás A szekszárdi Postai és Távközlési Nyugdíjas Klubban nyílik Beda László és Minker Tibor alkotóművészek közös kiállítása. A szeptember 24-i grafikai és festészeti kiállításnak délután 16 órakor lesz az ünnepélyes megnyitója. Ki mit tett a falujáért? Közös testületi ülést tart a szárazdi és a keszőhi- degkúti önkormányzat. Az október 8-án, délután 17 órakor sorra kerülő ülésen a körjegyző beszámolóján túl mindkét testület tagjai megtekintik, hogy ki mit tett a falujáért. Véradás Csikóstöttösön, Kaposszekcsőn A Tolna Megyei Ónkormányzat Kórháza Vértranszfúziós Állomása szeptember 21-én Csikóstöttösön, az iskolában 10-től 16 óráig véradást tart. Másnap, 22-én Kaposszekcsőn, a sportcsarnokban lesz véradás. A 10-től 16 óráig tartandó véradásra várják a jágóna- kiakat is. A szervezők mindkét községben a vöröskereszt segítő munkájára is számítanak. Kedvezményes paprika nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíjasok Érdekszövetsége szeptember 24-én fűznivaló paprikát árusít. Az értékesítés 8-13 óráig történik Szekszárdon, a Hunyadi utcai irodaház mögötti parkolórészen. A szelvényt, amelyen a mennyiségek vannak feltüntetve, és amit már előzetesen megkaptak a nyugdíjasok, vigyék magukkal. Természetes diagnosztikai sorozat A szekszárdi Babits művelődési ház ezen elnevezésű előadássorozatát családorvosoknak, természetgyógyászoknak, egészségügyi dolgozóknak ajánlja, és azoknak, akik az emberismeret újabb forrásait szeretnék feltárni. A három előadásból álló sorozatra október 1-jéig még lehet jelentkezni. Az első elődás október 30-31-én lesz. Előadás Csurka István, a Magyar Út Körök Mozgalom elnöke és Horváth Lajos, a Magyar Élet és Igazság Párt megbízott elnöke tart előadást szeptember 23-án, csütörtökön, 17 órakor Szekszárdon, a Művészetek Házában. Komád György és az életveszélyes fenyegetések „Ha nem vagyok ott, akár fel is akaszthatnak" Túlzás lenne azt állítani, hogy a hazánkban jelenleg uralkodó korszellemnek kedves lenne Konrád György. Hiszen éppen a közelmúltban állították pellengérre a „népben és nemzetben" gondolkodó politikusok és közírók a „fáradt liberalizmust", mely manapság »a kommunizmus helyett járja be kísértetként a világot. Á bevallottan liberális Konrád György, aki a hét végén tartott kulturális fórum vendégeként járt Szekszárdon, mindenestre nem különösebben zavartatja magát az ilyen megítélésektől. — Nézze, nekem mindez ez nem újdonság. Ilyesfajta támadásokat én már a rendszerváltás előtt is megéltem. Azzal a különbséggel, hogy azok a támadások nem voltak annyira ízetlenek, mint a mostaniak. Talán azért, mert akkoriban jobban fegyelmezték azokat, akiket ezekre a manőverekre felbíztatták. — A régi rendszerben ön gyakorta esett tiltás alá. Ma viszont írhat, bár - gondolom - írásai miatt gyakorta kap életveszélyes fenyegetéseket. — Ó, hogyne, bőségesen. Ezeket ugyan cenzúrázza a feleségem, azaz nem mindegyiket tolja az orrom alá. Ez remélhetőleg időleges jelenség, '89 után valamennyi kelet-közép európai országban életveszélyes fenyegetéseket kaptak az írók. Az igazán szomorú az, ha ez a jelenség állami-politikai támogatást nyer. Ha viszont valamennyi politikus ösztönös reakcióval elutasítja ezeket az alpári hangokat, akkor van remény egy jobb országra. — Önt egyébként mennyire befolyásolják a kemény, nemegyszer mocskolódó, fenyegető hangok, melyek a különböző tömeg- gyűléseken is megjelennek? — Én megyek az utamon, s csak azt idézhetem, amit egyszer egy filozófus mondott: „Tudja, ha nem vagyok ott, akár fel is akaszthatnak". — Önt tudományosnak nevezett. művekben nemegyszer a magyarságért perlekedve átkozzák ki. Ez sem zavarja? — Tudja, majd tíz év múlva nézzük meg, hogy melyek azok a művek, melyek megmaradnak a magyar olvasók asztalain. Nekem az a gyanúm, hogy ezekből a gorombáskodásokból nem sok marad meg, mint irodalmi érték. — Ám addig is eltelik tíz év, s ennyi idő alatt rengeteg kárt lehet okozni. — Ez igaz. Pusztítani mindig könnyebb, mint alkotni, s gorombáskodni is könnyebb, mint gondolkodni. Kulturális lezüllést jelent az, ha a színteret a gorombáskodás veszi át az eszmecsere helyett. — Ugyanakkor mást sem hallunk, mint az erkölcsi, stb. megújulás égető szükségességét, legalábbis a régi viszonyokhoz képest. — Ha a morális megújulásnak nem lényege, alapértéke a ne tedd a másiknak azt, amit magadnak nem kívánsz parancsa, vagy amit Németh László úgy fogalmazott meg, hogy szigor magunkkal, elnézés másokkal szemben, akkor ezek a morális követelmények éppenséggel immorálisak. Sokan ugyanis mindig másoktól követelik, hogy újuljanak meg, ahelyett, hogy magukba néznének. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly A vállalkozásfejlesztési napok zárása A Tolna Megyei Vállalkozói Központ által szervezett 3 napos Vállalkozásfejlesztési Szakmai Napok utolsó epizódját szombaton tekinthették meg a résztvevők. A „műsorban" fellépett „a legkisebb gazdálkodó szervezetek legnagyobb érdekvédelmi szövetségének" elnöke, majd „kamarai sztriptízt" csodálhattak az érdeklődők. Az első előadást tehát az IPOSZ elnöke, Szűcs György tartotta. Mindenekelőtt röviden és velősen jellemezte a gazdaság jelenlegi helyzetét („zuhanórepülés"), majd az érdekképviseletek és a reményei szerint minél előbb megalakuló kamarák viszonyáról, kapcsolatának terveiről és funkcióiról beszélt, különös tekintettel a vállalkozásfejlesztési feladatokra. Rámutatott ugyanis, hogy az IPOSZ szerint a vállalkozásfejlesztésnek nincs alternatívája, hiszen a társadalmi béke biztosítéka a fejlett gazdaság, ez pedig - véleménye szerint - a magán- gazdaságon kell, hogy alapuljon. Szűcs úr közölte, hogy az IPOSZ hamarosan nyilvánosságra hozza gazdaságpolitikai téziseit, amit egyébként ezen a konferencián résztvevők egy kiadványból már meg is ismerhettek. Egyelőre még nem tudni, vajon megszületik-e a kamarákkal kapcsolatos törvény. Ha igen, akkor is számos nehézséget kell majd leküzdeni, hiszen a gyakorlatban kell megválaszolni egy még elméletüeg sem teljesen tisztázott kérdést. Ehhez nyújtott segítséget a szombati matiné második előadása, amelynek során egy jól működő intézményről, a Kelet-Ba- jorországi Kézműveskamaráról szedték le német alapossággal még az intim ruhadarabokat is a bajor vendégelőadók. Az első részben a magyar-bajor érdek- képviseletek közötti partner-kapcsolatok múltjáról és további lehetőségeiről, a második részben pedig az ottani kamara bemutatásáról, felépítéséről és működéséről hallhattak részletes és kimerítő tájékoztatót a megjelentek. A déli órákban Majtényi Ferenc, a Szekszárd és Környéke Ipartestület ügyvezető igazgatója zárszavában eredményesnek ítélte a konferenciát, megköszönte mindenki részvételét, majd levezetésként a szüreti fesztivál programjait ajánlotta. SK Iregszemcsei apróságok Útépítés Nem szabad félni a botrányoktól Beszélgetés dr. Sárközi Tamás professzorral Iregszemcsén az önkormányzat útépítésbe fogott. Igaz, nem könnyen, hiszen a fejlesztésekre, a beruházásokra nagyon kevés pénz jutott az idén, de sikerült önerőből finanszírozni a négy utcában az útépítés költségeit. A székesfehérvári Prizma Útépítő Gmk tervezte szüárd útburkolatnak a Vásár utca és a Köz utca, valamint a Battyá- nyi és a Munkás utca lakói örülhetnek. Az első két utcában folyó munkálatok összköltsége közel 1,6 millió, az utóbbiaké majdnem 1,8 millió forint. Összesen egy kilométernyi út épül majd. Nemcsak az út építésére fordít nagy hangsúlyt a helyi önkormányzat, hanem a járdák sorsát is figyelemmel kísérik. Iregszemcsén voltak olyan utcák, ahol eddig nem volt járda. Az Alkotmány, a Liliom és az Ifjúság utcában közel két kilométer betonjárdát készítettek az elmúlt hetekben. Telefonhelyzet Iregszemcsén is 1994 december végére ígérték a Matáv tervező szakemberei, hogy befejezik a telefonvonalak kiépítését. A községben - mint sok környékbeli településen - a Győrébe Tatics Istvánné- nak, aki szeptember 21-én ünnepli 39. születésnapját kívánok sok örömet és hosszú, boldog életet: Jakab Józsi És egyben Jakab Józsefnek, aki szeptember 26-án ünnepli 34. születésnapját, örömteli, hosszú, boldog életet kívánok: Mariid KI Tevelen édesanyám szeptember 20-án ünnepli születésnapját. Ez alkalomból kílakosok befizették a 35 ezer forintos telefon-hálózatépítési hozzájárulást, de úgy tűnik, hogy az állami támogatás nö- vekedtével ez az összeg csökkenni fog valamelyest. Az a közel háromszáz ember, aki befizette a hozzájárulást, októberben az önkormányzati hivatalban kérheti majd vissza a neki járó összeget. Ez valószínűleg több mint négyezer forint lesz. Zöldségesbolt nyílt Egy Értényből származó, de Budapesten élő magánvállalkozó nyitott zöldségesboltot Iregszemcsén. A Rákóczi utcában, egy magánlakásból alakították ki az üzletet. Az iregszemcseiek azért örülnek az új boltnak, mert az üzlet megnyitásával lesz konkurencia, aminek a lakosok látják majd a hasznát. Új benzinkút Egy magánvállalkozó nyitott benzinkutat Iregszem- csén. A helyi önkormányzat kizárólag a tanácsadásban segédkezett a vállalkozónak. Nagy szüksége volt már a községnek egy önálló benzin- kútra, mert korábban, ha egy helyi lakos az autójának kiszáradt tankját szerette volna megtölteni üzemanyaggal, mindig a szomszédos településekre kellett elmennie. vánunk sok boldogságot, erőt, egészséget és hosszú életet. „Rózsás úton kísérjen az élet, Teljesüljön vágyad és reményed". Ézt kívánja: Lányod: Edina, és férjed is Szeretett kisfiúnk Könyves Sándor 1993. szeptember 21-én ünnepli első születésnapját. Ezúton sok boldogságot kívánunk Bátaszékről: Szülei, nővére Piroska, nagyszülei A vállalkozásfejlesztési szakmai napok keretében a pénteki program egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó „sztárelőadását" dr. Sárközi Tamás, a nagy tekintélyű, országosan ismert, a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanító jogászprofesszor tartotta. Sárközi professzor sajátos stílusú, a laikusoknak is élményt nyújtó, humorral színesített előadáson beszélt a magyar- országi vállalkozások szervezeti, jogi formáinak lehetőségéről, mindjárt az elején kihangsúlyozva azonban, hogy „bármüyen szervezeti formában csődbe lehet jutni". Nagysikerű „fellépése" után néhány kérdés erejéig rendelkezésünkre állt. —Az ön véleménye szerint fejleszteni kell-e a vállalkozásokat, vagy inkább hagyni kéne őket fejlődni? —Alapvetően hagyni kell őket fejlődni, de ott, ahol a fejlődés megkívánja, a jogi korlátokat is el kell hárítani. Én nem vagyok híve annak, hogy valaki felülről fejleszt, viszont a fejlődés elérhet olyan pontot, amikor valamit csinálni kell. , —És mit kell csinálni? —Az én területemről beszélhetek csak. Nos, alapvetően a vállalkozók számára a jogi formák adottak, kisebb korrekciókra van maximum szükség. Például a kft-knél a hitelezővédelmi szempontokkal kapcsolatos rugalmasabb bírói gyakorlat megteremtése, a formakeveredés elősegítése lehet lényeges. De nem a jogi szabályozás az alapvető probléma. —Már a nyolcvanas évek közepétől megfigyelhető volt, hogy az egyetemeken gyakran a hivatalos, állami állásponttól eltérő tanári vélemények hangzottak el az előadásokon. Mi a helyzet most. Mit tanítanak ma a „közgázon"? Csak saját nevemben tudok nyilatkozni. Én „letanítom" a kereskedelmi, gazdasági jogból a tételes anyagot, úgy, ahogy azt a jelenlegi kormány szabályozta. Ehhez hozzáteszem az én véleményemet, hogy ez szerintem jó, ez meg rossz. Gyakran elmondom azt is, hogy nálunk ezt most így csinálják, de külföldön így és így van. Nekem az a dolgom, hogy részben a tényeket ismertessem, részben, hogy elmondjam a saját véleményemet. A kormánypárti és a kormánnyal szembeni kritikákat is el kell mondani, ez a felsőoktatás feladata. —És mi van a vizsgán? —Nézze, a közgázon, legalábbis a hallgatóim szerint a jog vizsga egy kellemes élmény. Elég liberálisan vizsgáztatunk, hiszen ez nem jogi egyetem. Én nem akarok harmad, negyed, ötödéves közgazdász hallgatókat gátolni a diplomaszerzésben, de érdekes módon, az általam tanított kereskedelmi, társasági jogot, ilyesmit, megtanulják, érzik, hogy szükségük lesz rá. —Előadása közben többször csipkedte az ÁVÜ-t. Mik a kifogásai velük szemben? —Van egy elvi vita. A jelenlegi kormányzat az ÁVÜ-n keresztül centralizáltan privatizál, én meg a decentralizált privatizáció híve vagyok. Én úgy gondolom, hogy a vállalati vezetésnek jóval nagyobb jogokat kellene adni a privatizációban. Egy budapesti központból a világ legkiválóbb szakembere is eléggé nehezen privatizál mondjuk egy szombathelyi vendéglőt. Persze erről nem az ÁVU tehet. A másik dolog pedig, hogy egy hivatal mindig azon gondolkodik, hogy a felelősséget minél tökéletesebben lefedezze, hogy ne lehessen ráfogni, hogy korrupt, satöbbi. Ezáltal nagyon nehézkessé válik a privatizációs folyamat. Ezért gondolom én, hogy az ÁVÜ-nek is részvénytársaságnak kéne lennie, amely érdekelt a privatizációban. Persze, hogy ez nincs így, arról sem az ÁVÜ tehet. Ez egy barátságos piszkálódás volt, az előadásom végén szépeket is mondtam róluk. Gondolhatja, hiszen az „ávüsök" visznek haza Szekszárdról... —Az ön véleménye szerint van-e valami köze a jogalkotás minőségének a most megismert, csalási, korrupciós botrányokhoz? —Nézze, én nem vagyok megelégedve a jogalkotás minőségével, de azon a területen, amiről ma beszéltem, ott a jogalkotás jó. Vannak azonban olyan részei, ahol a „hajrájogalkotás", a kapkodás miatt nem jó, szerintem. Ami a botrányokat illeti, azzal kapcsolatban én pont fordított állásponton vagyok, szerintem nem baj, ha vannak, ezek miatt nem szabadna a jogszabályokat megváltoztatni. Elképzelhetetlen, hogy egy nagyszabású átalakulási folyamat ilyenek nélkül menjen végbe. Régi dilemma, hogy meggátoljak 8 csirkefogót, ennek következtében 92 egészséges vállalkozás se „menjen", vagy 92 egészséges vállalkozás miatt eltűröm a 8 csirkefogót, abból négyet el tudok kapni és megbüntetem, 4 pedig érdemtelenül meggazdagodik. Én az utóbbinak vagyok a híve. Ezt el kell tudni viselni. Ettől nem szabad megijedni. Olvasson Dickenst, Thackerayt, Balza- cot, egyből meglátja, nyugaton 200 éve mekkora balhék voltak. A társadalom jelentős része persze másként vélekedik erről, és a jelenlegi kormánypolitika is másképp gondolja, úgyhogy szigorítja is a törvényeket, mert megijed a lakosság felháborodásától. —Végül egy személyes kérdés. Örül-e, hogy a szüreti fesztivál egybeesik ezzel a konferenciával? —Én akkor örülnék neki, ha itt tudnék maradni, de el kell mennem, úgyhogy túl sok jót ebből a szekszárdi szüreti fesztiválból, sajnos, nem fogok élvezni. sk Fotó: Ótós Réka Ossza meg örömét! Olvasóink írják
