Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11 / 212. szám
10 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. szeptember 11., szombat Száz éve is volt színielőadás Szekszárdon A néző a színész nevére jön be Kaczián János, a Tolna Megyei Levéltár munkatársa talált rá az évfordulóra, miszerint az éppen száz évvel ezelőtti nyáron volt színielőadás Szekszárdon, a Garay szálló nagytermében, amely arról nevezetes, hogy ott Jászai Mari is feliépet. Ebben az értelemben jubileumi évadra készül a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház. Mint Pék Jánosné főmunkatárs elmondta, a koncepció nem változott, hiszen hosszú évek óta bevált. Az előző évadban is telt házak előtt játszottak. A felnőtt közönség „nevelése", már óvodás korban kezdődik, s valódi színházi előadásokkal. Bábelőadást, játékos gyerekműsort más intézmények is szerveznek a városban. Az ifjúsági bérlet előadásai között az idén is lesz tanagyagba vágó darab. A felnőtteknek, az eddigiekhez hasonlóan nyújt az idei évad is, vidám zenés darabot, operettet, klasszikust, ismert színészeket. Szekszárdon is igaz, hogy a közönség elsősorban az ismert színészek kedvéért megy be a színházba. A hagyományos és bevált bérleti rendszer mellett lesznek szabad előadások, az ifjúság és a felnőttek számára is. E mellett természetesen minden bérleti előadásra lehet jegyet kapni. A társulat nélküli színház minden előnyét élvezheti a szekszárdi közönség, amikor - a győri kivételével, mert az messze van s ezért sokba kerülne utaztatásuk - a Dunántúl valamennyi színháza legjobb előadásai közül válogathatnak az érdeklődők. Huszonnyolc bérleti előadást tartanak, a bérleten kívüliek többsége a Független Színpad produkciója lesz, ők nagy sikert arattak az előző évadban a Béla téri templomban, a főiskolán és a színházban, izgalmas produkcióikkal, Ruszt József vezetésével. Ízelítőnek álljon itt néhány név és más információ a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház idei színházi évadjának kínálatából. Az első előadás a Hegedűs Bérlet keretében lesz október 28-án. A tatabányai Népszínház-Játék- színház Noel Coward Magánélet című romantikus vígjátékát adja elő, Göncz Árpád fordításában - többek között - Piros Ildikó, Sztankay István fellépésével. Ugyancsak ők mutatják be a Mindhalálig Beatles Il.-őt Mikó Istvánnal. A „kötelező olvasmány" Moheré Dandin Györgye a veszprémiek előadásában, a klasz- szikusok között megnézted a város és környéke érdeklődő közönsége Steinbeck Egerek és emberekjéf ugyanattól a színháztól, Hasek Svejkjét a székesfehérváriak előadásában. Az operettet a Szibill és a Bál a Savoyban képviseli. Néhány név a szereposztásokból: Németh Marika, Marik Péter, Leblanc Győző, Agárdy Gábor, Bánsági Ildikó, Szombathy Gyula, Trokán Péter, Bács Ferenc, aki rendezőként is bemutatkozik. A rendezők sorában szerepel Iglódi István, Bujtor István, és Jirzsi Danyek, aki természetesen a Svejket állította színpadra. Bizonnyal érdeklődésre tarthat számot Kovács István, Asztalos István, Gizella című rockoperája, a veszprémi színház eredeti bemutatója. I.I. A széksértés megállapítása nem tilos Az állampolgárnak joga van a képviselethez Simontornyán történt, hogy a képviselőtestület visszahozta a régmúltból a széksértés jogintézményét, ami még nem is lett volna baj, mert önmagukra nézve olyan szabályokat alkotnak, amilyeneket akarnak, ha az egyébként magasabb jogszabály előírásaiba nem ütközik. S ha egy képviselőtestület úgy gondolja, hogy a testület, s annak tagjai tekintélyét csak - esetleg, és - helyi rendelettel lehet megvédeni tulajdon tagjainak stílusától, ám tegyék. De, milyen szabály az, amelynek betartását nem szankcionálják? Csak az nem mindegy, hogy mivel. A simontornyai helyi rendelet egyik paragrafusa pénzbüntetéssel fenyegette a testület méltóságának, komolyságának, ingerült szavakban megnyilvánuló megsértését, ami még nem tilos, hadd bírságolják önmagukat, egymást, ha megérdemlik. Rendnek lenni kell, még egy képviselőtestületi ülésen is. Érdekes elképzelni például egynémely más képviselőtestületet, amint az ülés egyik felében vitázik, a másikban pedig széksértési ügyekben szavazgat éjfélig. Ha végeznének addig. Bár az is kétséges, hogy egyáltalán tudnának-e dönteni, ugyanis az utóbbi időben minden lehetséges javaslatot hajlamosak elutasítani. Az eredetit, a módosítást, majd ismét az eredetit. A végén már azt sem tudják, mi van éppen érvényben. Melyik rendelet melyik paragrafusa mikor is szavaztatott ki a helyéről, és akkor most mi van benne? Az is igaz, hogy éles helyzetben általában tartózkodni szoktak a szóban forgó városatyák, amit ha így folytatnak, akkor elóbb-utóbb mindenki tartózkodni fog a voksolásban megnyilvánuló véleménynyilvánítástól. Ez viszont újabb alkotmányjogi problémákat vethet fel. Például azt, kit képvisel az, akinek vagy nincs véleménye, vagy gondosan titkolja azt a választói elől, esetleg nem meri vállalni. A pénzbüntetésbe tehát az Alkotmánybíróság nem szól bele. Ismételt széksértés esetében viszont kilátásba helyezte a simontornyai rendelet, hogy a magáról és a jómodorról megfeledkező helyi képviselőt eltiltják az ülés látogatásától. No, ezt kifogásolta a köztársági megbízott területi hivatala és az Alkot- m nybíróság nekik adott igazat elvi határozatában. Ez a kitétel ugyanis alkotmányos jogot sért. Nem is elsősorban a képviselőét, bár ót is törvény kötelezi a „képviselésre", s jogokat is ad neki ennek gyakorlásához, hanem az állampolgárét. Az állampolgárét, akinek alkotmányos joga, hogy legyen képviselete. Ihárosi Tisztelet az öregeknek A tizenkettedik stáció építtetője Amíg fiatal az ember, nem gondol az öregségre, sót nagyapjára, nagyanyjára is úgy tekint, mintha ók eleve időseknek születtek volna. Ahogy múlnak az évek, egyre inkább kénytelen megbarátkozni a gondolattal, ha szerencséje van, az öregség elkerülhetetlen állapot és innentől már csak egy kívánsága marad, hogy emberhez méltó évek várjanak még rá, és ha eljön az utolsó perc, legyen mellette valaki. ❖ A sebészet intenzív osztályán már egy hete haldoklott az idős asszony. Karjában infúzió, nyakából pedig egy cső meredt kifelé. Pajzsmirigy műtété volt,- mondta a mellette fekvő beteg. Azóta nem tud beszélni, mesterségesen táplálják. Elmúlt már 80. Nem tudom levenni róla a szemem, nem értem, ilyen idős korban mért vállalta a műtétet. Mintha megérezné az érdeklődésemet, a szemével int, menjek közelebb. „Szomjas vagyok", olvasom le a szájáról. Közben olyan köhögés szerű roham jön rá, hogy A szekszárdi Illyés Gyula Tanítóképző Főiskola szociális munkás hallgatóti tíz napot töltöttek Szálkán, egy szocio- táborban. Céljuk az volt, hogy az elméletben szerzett szociológiai, pszichológiai ismereteik mellé a gyakorlatban is megtapasztalják az igényfelmérés lehetőségeit, majd javaslatot adni arra, miként fejlődjön egy kis falu meghatározott területen. A falu lakóinak véleményét kérdőíves módszerrel, technikával kérték, néhol interjúkat készítettek. Tábori körülmények között nem volt módjuk számítógépeket igénybe venni az adatok feldolgozáshoz. Az utolsó este tájékoztatták végzett munkájuk eredményéről a falu néhány érdeklődő polgárát. A felmérések területén azt kutatták, hogy a község lakóházai, épületei milyen korból származnak és komfortfokozatuk milyen mértékű. Az épületek átalakítását az 1980-as '90-es években végezték leginkább, ez 43 százalékos arányt jelent. Az összkomforthoz tartozó szennyvíztárolás érdekes arányt mutat. Itt 82 százalékot találtak kiépített emésztő, tároló, derítőként, és 18 százalékban szabad elfoszaladok a nővérért. Nem kell úgy megijedni, nyugtatgat, nem sok van már neki hátra, úgy is úgy fog megfulladni. Röstellem magam a nővér helyett is, hiszen a néni nem süket. Megitatja, majd elrendezi az ágyát és alaposan leszidja a nénit, mert az addig mocorgott amíg a bekötött katéter kicsúszott és levizelte az ágyat. A néni csak hallgat, a szemében nincs könny, csak szomorúság. Ó is ember, mégha beteg és öreg is. Tehetetlenül fekszik és várja, hogy minden fájdalomnak egyszer vége legyen. Egy hetet kellett erre még várnia. Ügy ment el, hogy nem volt mellette senki. ❖ Géza bácsiról azt mondják, öregségére kivirágzott. Hatvannyolc éves fejjel, öt évvel ezelőtt tanult meg sárkányrepülózni, ezzel ó lett a „nagy öreg" ebben a sportágban. Hihetetlen energiával újabb és újabb versenyekre készült, szinte egy óra lazítást sem engedélyezett magának. Közben megfeledkezett arról, lyású a szennyvíz. Ez a tény kérdések, feladatok sorát veti föl, különösen akkor, amikor a vendégvárás, az idegenforgalom, a turizmus tervei szövődnek Szálkán. A megkérdezettek 65 százaléka szerint minimális lehetősége van a gazdálkodásnak a meglevő épületekben. Kérdések hangzottak el a lakosság foglalkozási státuszára, végzettségére vonatkozóan is. A nemek szerinti megosztásban a szálkai nők 41 százaléka nyugdíjas, míg a gyesen lévők 9 százalékot képviselnek. A férfiak közül alkalmazottként 56 százalék dolgozik, nyugdíjas 28 százalékuk. Mindkét nemből 5-5 százalék a munkanélküli. A szálkai nők 25 százaléka nem tudta elvégezni az általános iskola 8 osztályát. Tizenhárom százaléknak középiskolai végzettsége van, 6 százalék felsőfokú végzettségű. A férfiak esetében ez utóbbi 4 százalékos arányt jelent. A képesítéssel rendelkező férfiak közül számszerűit 58-an dolgoznak ennek megfelelő munkahelyen. A felmérés során kérdés hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a lakosság milyen érdeklődést mutat a falusi turizmus iránt. A jövedehogy már eljárt felette az idő, és az addigi kisebb-nagyobb betegségek is mintha kifelejtették volna ót a sorból. A három gyermeke már rég felnőtt, ki-ki a maga módján, de elérte a célját, unokái is élik az ifjak életét, sót, már egy dédunokája is van. Talán egy kicsit úgy érezte, már nincs akkora szükség rá, mint régebben. Ekkor fedezte fel a repülést. Éveken keresztül mindig ott volt az első három helyezett között. Sok fiatal neki köszönheti, hogy pilóta lett. Az egyik versenyen megbántották. „Nem lenne jó reklám, ha az öreg összetörné magát. Valahogy meg kellene neki mondani, hagyja már abba." Kicsit rosszul esett neki, de megértette. Azóta nem versenyez. Egy évvel ezelőtt az ejtőernyősök hívták, most velük gyakorol és néha arról ábrándozik, hogy egyszer repülés közben elszáll örökre, mint egy madár, a felhők fölé. ❖ Rozi néni gyermekkori emlékeimből bukkant elő. Úgy emlékszem rá, mint a legrafináltabb emberre, akit valaha is ismertem. Hogy kis nyugdíját kiegészítse, hetente egyszer, a faluból induló lemkiegészítőnek is számító falusi turizmus a megkérdezettek 36 százalékát érdekű. Több kategóriát is fölállítottak e területen, hogy ki, mi módon kapcsolódna ehhez. így például akad, aki szálláshely adásával, zöldség-, gyümölcs- termesztéssel, állattartással, szolgáltatással, programadással és egyéb módon venne részt ebből. Jelenleg 8 házatar- tás ad helyet a turizmusnak. A hallgatók kérdéseire adott válaszok szerint Szálka község lakóinak 66 százaléka nem áll gyógykezelés alatt. A betegségek közül kiemelkedik a keringési zavarokkal küszködök aránya. Az egészségi állapottal hozható összefüggésbe a sport- és szabadidős tevékenység. Legtöbben az úszásoktatás megszervezését igénylik. Tenisz, aerobic, labdarúgás, kerékpár és atlétika érdekli a szálkaiakat. Hiányolják, hogy a községben nincs mozi, strand. Igény volna idősek klubjára is. Kördiagrammon is ábrázoltak felmérési eredményt. A szenvedélybetegek között nagyobb számban az alkoholt fogyasztók vannak, a lakosság egyhar- mada. Az itteniek 74 százaléka a nemdohányzók közé tartozik. reggeli busszal járt be a város piacára, néhány tojást és egy kis zöldséget eladni. A busz mindig tömve volt, hiszen a bejárók, az iskolások és a többi piacos is akkor utazott. Hogy mindig elsőnek szállhasson fel, minden alkalommal ugyanahhoz a trükkhöz folyamodott, és mindig elhitték neki, amin magam is szerfelett csodálkoztam. Amikor a busz beállt a megállóba, Rozi nénire hirtelen rosszul- lét jött, elájult. Aki ott volt mellette, felsegítette, mindjárt előre engedték és még a kosarát is vitték. Ahogy a busz a város felé közeledett, egyre jobban lett, a leszállásnál pedig már ő volt az első, hiszen mindig a vezető melletti ülésre ülhetett. Az ajtó kinyílt és Rozi néni korát meghazudtolva, kosarával a karján futásnak eredt. Erre a „cselre" azért volt szüksége, hogy időt nyerjen a leszállásnál, hogy a piacra beérve, a bejárathoz közeli helyen tudja áruit kínálni. Hamarosan fogalom lett a faluban, hogy a legrosszabb piacos nap akkor van, ha még a Bálint Rozi sem tudja a tojásait eladni. mau Vizsgálták a lakosság korok, nemek szerinti kapcsolatát, rokonokhoz, szomszédokhoz, egyesületekhez, intézményekhez, körökhöz, klubokhoz való viszonyát. A sport-, a horgászegyesület, az énekkar, a tánccsoport, az erdészeti szövetség tagjainak vallotta magát a megkérdezettek 40 százaléka. A polgármesteri hivatal munkáját értékelve 37 százalék jónak minősítette azt, 2 százalék kiválónak tartja, míg 20 százalék nem nagyon került kapcsolatba a hivatallal. Felmérték azt is, hogy melyek azok az intézmények, amelyek serkentő-gerjesztő hatással vannak a falu életére. A polgármesteri hivatalt 35 százalék értékelte ilyennek, 38 százalékuk mondta ugyanezt a Szálkán a Művészetért Alapítványról. Említették a Rancho Kft-t, az általános iskolát, a sportegyesületet, és a vízitársulatot. A szociotábor vezetője Kocsis Erzsébet, és a szálkai polgármester, Nagy Ferenc megállapodtak, hogy a felmérésről készítenek egy írásos-szöveges jelentést is, valamint a színes grafikonokról, ábrákról másolatot, ami a lakosság érdeklődőinek is a rendelkezésére állhat. Jövőre egy-egy részterület mélyebb elemzésével is foglalkozhatnak ebben a faluban a főiskolások. Decsi Kiss János Hőgyészen az 1927-ben épült óvoda épületének felújítási munkálatait a tavasszal fejezte be a helyi építőipari kisz- szövetkezet. A gyerekek részéről megtörtént már az „átvétel", a hivatalos átadásra azonban most, szeptember 25-én kerül sor. Az önkormányzat által szervezett kis ünnepségen - a hőgyésziek mellett - részt vesznek majd a németországi partnertelepülés, Eckental képviselői is. — Beszédet fog mondani az európai stukaturszövetség elnöke, a Nürnbergben élő Kopp György is. - mondja Pál Imre polgármester. Az 1927-ben Hőgyészen született Kopp György neve a mai hőgyésziek többsége előtt már nem ismert. Hőgyészen 1988-ban szerveztek egy nagyszabású találkozót, mely a helybeliek és a külföldre elszármazottak találkozója volt. Ez eredetileg az 1926-27-es évfolyam találkozójának indult, de a nagy érdeklődés miatt minden Hő- gyészről elszármazott találkozójává vált. A községben a tanács végezte a szervezést, míg Németországban Kopp György, Kilvinger József, Schönfeld Károly és Pech József voltak a főszervezők. — Szinte összejött az egész 26/27-es évfolyam - mondja Farkas Jánosné, Ilonka néni. — Mi, akik még Hőgyészen élünk, Ift Miklósné, Sashegyi Antalné, Balog Lajosné, Borbély Lászlóné és a Witz Károly a Kopp Gyurival jártunk óvodába. Majd az elsőtől a harmadikig iskolába. Az óvónéni Ugrai Györgyné, Gréte néni, a tanítónőnk Ágoston Mária volt. — Milyen ember a Kopp úr? — A Gyurival addig mi évtizedekig nem találkoztunk. Akkor örült, hogy újból fölleltük egymást. Ragaszkodik az iskolatársaihoz, az ünnepek alkalmával mindegyikünknek ír. El benne a szeretet és a szülőhelyhez való ragaszkodás. Legutóbb egy hőgyészi küldöttség járt Kopp Györgynél Nürnbergben. 6 a résztvevőknek megnyílt szívvel beszélt az egykori hőgyészi óvodáról és óvodástársakról. Elmondta, hogy árva gyerek volt. Mivel az édesanyja járt dolgozni és nem tudta kire hagyni, neki, ha akart, ha nem, óvodába kellett mennie. Ezek az évek soha nem törlődtek ki az emlékezetéből. Az elemi után Kopp György Kopp György társainak a többsége a polgáriba ment. A pénz hiánya miatt viszont ő nem járhatott oda. Kőművestanuló lett a község egyik legjobb mesterénél, Herrmann Ádámnál. Tőle nemcsak a szakma alapjait sajátította el, hanem megtanulta a tisztességes mesterségbeli magatartást, a pontosságot. 1941-ben pl. a mesterével együtt ő készítette a templom körüü stációk kőművesmunkáit. Az elsőnek az alapjába tett egy papírt, de azt most tavasszal csak szétmállott állapotban találta meg az új stációkat építő Besztercén Jenő. A háború Kopp Györgyöt Németországba sodorta, s ott vállalkozó lett. Gipszmunkákkal foglalkozott és előbb a bajor, majd a német, végül pedig az európai stukaturszövetség elnöke lett. Egész héten Bonnban van, csak a hétvégeken jár haza Nümbergbe. — Miért fogják megkérni, hogy beszédet mondjon az óvodában? — Most, amikor megtudta, hogy felújítják a hőgyészi óvodát, községszeretete jeléül segítséget ajánlott fel, amit beszédében fog elmondani a mostani óvodásoknak, hőgyé- szieknek - mondja a Nüm- bergben járt küldöttség egyik résztvevője. Szeptember 24-től 26-ig ünnepségsorozat lesz Hőgyészen. Az óvoda, a díszkút mellett felavatják a templom körüli új stációkat is. Az első stációt építő hajdani kőművesinas papírra vetett sorait szét- porlasztotta az idő. A most általa állíttatott tizenkettedik stáció láttán azonban még a következő generációk is emlékezhetnek egy, a falujától elszakadt, de azért tenni akaró és azt sohasem felejtő emberre. Stefán György Szálkán kutattak Egy szociotábor följegyzéseiből
