Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

4 »ÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 5., csütörtök Egy elfelejtett tábla Tisztasági fürdőt hirdet a felirat, mely szerdán és szom­baton 13-20 óráig áll a nagy- közönség rendelkezésére. Azok számára, akik nem tud­ják, el kell hát mesélnünk, a hajdani tisztasági fürdők mi­benlétét. Szóval, úgy nézett ki a dolog, hogy bement a für­désre áhítozó kuncsaft, megfe­lelő pénz ellenében bemehe­tett egy fürdőfülkébe, ahol volt egy kád, szappan, sőt tö­rülköző is, s itt meghatározott ideig áldozhatott a forró fürdő és a tisztaság oltárán. Mint a felirat is sugallja, ak­koriban még elegendőnek tar­tatott, ha az ember egy héten kétszer fürdött, sőt, a heti egy­szeri is elfogadott norma volt. A tisztálkodással kapcsolat­ban egyébként sem volt ak­kora felhajtás, mint manap­ság. Létezett szappan, sampon és fogkrém, a nagyon igénye­sek számára fürdősó, s ezzel vége is a felsorolásnak. Hol voltak még a tus-gélek, testá- olók, wash and go-k, s egye- ek! A tisztasági fürdő vala­mikori léte azt is üzeni, hogy fürdőszobák sem akadtak olyan nagy számban, mint manapság. vm - rz Gáz van! Gázautó bemutató volt a kö­zelmúltban Budapesten. A Pak­son megjelenő Atomerőmű című lap munkatársa, Takács Antal most közkinccsé teszi ott szerzett tapasztalatait. Míg eleddig szabálysértés volt, ma már környezetkímélő üzemmód a gázautózás. Ám mielőtt bárki azon spekulálna, hogyan helyezze el PB gázpa­lackját hátul az autóban, fi­gyelmeztetjük: a járművet csak az engedélyezett gázbe­rendezések egyikével lehet felszerelni, a készüléket be kell vizsgáltatni, továbbá az autó gáztartályát csak hivata­los autógáztöltő állomásoknál (gáztanknál) lehet feltölteni. Ez utóbbiból eddig mindössze három van az országban! Minden esetre, aki már az átállító szerkezetre áldoz - ez az autó típusától függően 60-100 ezer forint - nem szennyezi a környezetet ólommal, a szénmonoxid-ki­bocsátás 90 százalékkal, a szén-dioxid kibocsátás pedig 20 százalékkal csökken. Ugyanakkor számolni kell a gépkocsi teljesítményének mintegy 15 százalékos vissza­esésével. A viszonylag magas beru­házási költség ellenére a sokat autózóknak ma még megéri az átállítás, hiszen 30-40 szá­zalékkal olcsóbb lesz az autó üzemeltetése, és ha a gáz ki­fogyna, a gépkocsit menet közben is át lehet állítani ben­zines üzemmódra. A gázüzem ma még olcsóbb tehát, de nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. El kell gondolkodni rajta, mert a hazai gáz ára jelenleg mind­össze harmada a nyugati piaci árnak... A gázautó üzemanyagtartálya Hivatásos tűzoltóság a paksi atomerőműben Az atomerőművek tűzvé­delmét csak társadalmi erőkre bízni nem szabad. A nagy ér­tékű energiatermelés és a biz­tonság, tökéletes védelmet igényel. Ebből kiindulva előbb szolgálati egységet hoztak létre, majd 1990. május 1-jén megalakult a Paks Atome­rőmű Üzem Tűzoltóparancs­nokság. A parancsnokság tagjai ál­lami tűzoltók. Fizetésüket az államtól kapják. Felügyeletü­ket a megyei tűzoltóparancs­nokság látja el. Üzemeltetésük feltételeit az erőmű biztosítja. A paksi üzem tűzoltók részére hat szerállásos laktanya épült, modem vonulószereket és eszközöket vásárolt az üzem. A hivatásos tűzoltók figye­lemmel kísérik az erőmű tűz­védelmét, tűzjelzésre pedig azonnal a helyszínre vonul­nak. A régi kazánházból kia­lakított laktanyában korszerű hálók, irodák, tan- és kondi­termek állnak az állomány rendelkezésére. Az esetleges tűzjelzést a modem hírközpont veszi, s aztán a tűz oltásához és a mentéshez használatos eszkö­zöké a terep. Megtalálható ezek között az általános fecs­kendő, a háromféle oltó­anyaggal - habbal, porral és vízzel - működő tűzoltógép* jármű, a targoncás hab-vízá­gyú, a könnyű habgenerátor. Ez utóbbit a külső kábelalagu- takban keletkezett tüzek oltá­sára használják. Az erőmű speciális körülményeire való tekintettel az itteni tűzoltók­nak sugárvédelmi eszközök is rendelkezésére állnak például védőöltözék, légzőkészülék és szállítójármű. vm Habgenerátor Vállalkozás, gazdálkodás Egy háziorvos „látlelete" Dr. Egry Tibor gyermek- gyógyász f966-ban végzett a pécsi orvostudományi egye­temen. Először a megyei kór­házban dolgozott Szekszár- don, a gyermekosztályon, me­lyet akkor az általa nagyon tisztelt dr. Csordás Jenő főor­vos vezetett. A doktor úr 1970-ben szakvizsgázott cse­csemő- és gyermekgyógyá­szatból, s a megyei kórházból mint alorvos került Paksra 1977-ben. Azóta a városban dolgozik mint körzeti orvos, jelenleg mint házi gyermekor­vos, illetve vállalkozó gyer­mekorvos. — Doktor úr, mit jelent vál­lalkozó orvosnak lenni? — Inkább úgy fogalmaz­nék, hogy gazdálkodó orvos vagyok. Tudniillik mi a társa­dalombiztosítástól kapott ösz- szegből gazdálkodunk, plusz nyereségre, azaz profitra nem tudunk szert tenni, mint más egyéni vállalkozók. Bár az ön- kormányzat igen nagy gon­dossággal és jól intézte a ren­delők dolgait, élve az új lehe­tőséggel, megpróbáljuk ma­gunk irányítani a gazdálkodó egészségügyi vállalkozást. A legfontosabb, hogy a vállal­kozó orvos ugyanolyan állami orvos, mint a többi, az önkor­mányzat alkalmazásában álló orvos. Továbbra is fennáll a területi ellátásban való részvé­tel kötelezettsége, a betegek látogatása, a meghatározott rendelési idő. — Mi a különbség a magán­orvos és a vállalkozó orvos kö­zött? — Valóban gyakran össze­keverik a kettőt, s megkérde­zik, hogy egy vállalkozó or­vosnál mennyit kell fizetni. Semennyit. Az orvosi magán- rendelés az, aminek tarifája van. A vállalkozó orvos any- nyiban különbözik az állami orvostól, hogy a kapott finan­szírozást saját maga osztja be. — Kérem, beszéljen egy kicsit bővebben erről a bizonyos finan­szírozásról. — A társadalombiztosítás minden háziorvos részére el­küldi a hozzá leadott kártyák után járó pénzt. A pénz nem közvetlenül az orvoshoz jut, hanem az önkormányzatok­hoz. Ebből a pénzből kell az­tán a praxist minden költsé­gével együtt fenntartani és működtetni. A pénzt minden esetben az üzemeltető kapja. Vállalkozó háziorvos esetében maga az orvos, a többiek ese­tében pedig az önkormányzat. — Milyen a kapcsolatuk az önkormányzattal? — Pakson négyen vagyunk vállalkozó orvosok, két fel­nőtt- és két gyermekorvos. Mindannyian egy többoldalas szerződést kötöttünk az ön- kormányzattal, melyben rész­letes kidolgozásra kerültek az egymás iránti elvárások. A la­kossági egészségügyi alapellá­tás biztosítása továbbra is az önkormányzatok feladata, ezért nekünk többirányú elvá­rásoknak kell megfelelni. — Beszéljünk egy kicsit a jö­vedelmekről. Egy önnel azonos beosztású, nem vállalkozó orvos milyen fizetéssel rendelkezik? — Mondom inkább a ma­gamét. A bruttó fizetésem 29 ezer forint. Ha nem ügyelek, ha nem felügyelek gyermekin­tézményt, ebben az esetben a nettó bérem 18 ezer forint. — Váltsunk témát. Hallottam emlegetni mostanság olyasmit, hogy gyógyszerhiány van, főleg az intézményekben. — Azt mondhatnám, hogy ez a rendszerváltással egy időben jelentkezett. Addig ugyanis a volt szocialista or­szágokban készült gyógysze­rek kerültek be hazánkba, me­lyeknek az ára igen alacsony volt. Most pedig mi a helyzet? A nyugati gyógyszergyárak annyit kémek a medicináju­kért, amennyibe annak az elő­állítása kerül. Azt is lehetne mondani, hogy nem gyógy­szer-áremelés volt, hanem a gyógyszert az áráért kell megvásárolnunk, s ez az ár igencsak megemelkedett. — Doktor úr, önnek hány kár­tyája van? — Egészen pontosan 1193 szülő tisztelt meg azzal,* hogy nekem adta le gyermeke be­tegbiztosítási kártyáját. Azon­ban nem a kártyák száma a lé­nyeg, pontrendszer van, mely a gyerekek korából indul ki. — Amiótá ön vállalkozó or­vos, mennyiben javult az ellátás? — Nagyon szégyellném, ha eddig nem végeztem volna jól a munkámat. Úgy érzem, ed­dig is a tudásom maximumát igyekeztem adni. Az ellátás szakszínvonala nem változik, de a rendelő miliője, a kör­nyezet, amelybe az anya hozza a beteg gyermekét, igen. Eördögh Gabriella A „kicsiben a nagy" elve Pakson A paksi önkormányzat megrendelésére készült Gal- lup-jelentés egyik része a kép­viselőtestület helyi megítélé­sével foglalkozik. E szerint azok a megkérdezettek, akik azt hitték, hogy a testületben kormánypárti képviselők vannak többségben, az ötpon­tos skála alapján 2,84-os „osz­tályzatot" adtak a városatyák tevékenységére. Akik jól tud­ták, hogy az önkormányzat SZDSZ- Fidesz többségű, 3,06 pontot adtak ugyanerre. Jól látható tehát, hogy az orszá­gos nagypolitikát meghatá­rozó tényezők az állampolgá­rok fent tükröződő véleménye alapján helyi szinten is érvé­nyesülnek. Az önkormányzat megítélésében tehát nem el­hanyagolható szerepet játszik az általános közhangulat, az emberek általános közérzete. Az országos helyzettel való elégedettség kihat a helyi vi­szonyok megítélésére, s a kép azt mutatja, bizony attól füg­getlenül, hogy jól működik-e az önkormányzat, vagy sem. A megkérdezetteknek egyébként 36 százaléka nyi­latkozott úgy, hogy őt nagyon érdekli az, hogy mit csinál, mi­lyen kérdésekkel foglalkozik, miben és hogyan dönt az ön- kormányzat. Kevésbé érdekeli a nyilatkozók 51 százalékát, és egyáltalán nem 11 százalékát. A többiek erre a kérdésre nem adtak választ. Nóra sztár volt Húsz éve írtuk A Paksi Állami Gazdaság­ban idén is jelentkezik a főbb termelési ágakhoz való átme­net, mely az 1972-es évben volt jellemző. Mint már utal­tunk rá, üzembe lépett az új tehenészeti telep. A jelenlegi tehénállományt kiegészítik az ezres létszámra, ezzel meg­alapozták a távlati elképzelé­seket. A múlt évi eredmények közé kell sorolni a gépesítési ágazatban megkezdődött erő­teljesebb fejlesztést. Megtör­tént a kukoricatermesztés géprendszerének kialakítása, hazai és KGST-gépekre ala­pozva. C3> A tsz-ek zöldségtermeszté­séről, a konzervipar és a la­kosság friss zöldáruval való folyamatos ellátásának elő­mozdításáról, a korszerű ter­melés megalapozásáról ta­nácskoztak Tolna megye párt-, tanácsi szövetkezeti ve­zetői, valamint a TOLNAKER és a legjobb zöldségtermesztő közös gazdaságok szakembe­rei és a kecskeméti székhelyű Zöldségtermesztési Kutató In­tézete tudományos kutatói. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el arról, hogy idén a Szovjetunióból több paradi­csom betakarító kombájn ér­kezik, melyeknek alkatrész-el­látása biztosított lesz, emellett jóval olcsóbbak a nyugati im­portból származó gépeknél. Egy Don Pepe nevű telivér ló volt a partnere Nukics Nó­rának, a Három nap a győze­lemért című film magyar fő­szereplőjének. A Clamatel Produkciós Iroda a fenti cím­mel 13 részes, ifjúsági filmso­rozatot készít, melynek ma­gyarországi epizódjait Pajert Róbert rendezte. Nukics Nóra most Budapesten Goór Nagy Mária színitanodájában tanul, azonban a játék örömével Pakson, általános iskolás ko­rában ismerkedett meg, a Pro­kop Józsefné vezette bábszak­körben. Jövőre a siker remé­nyében kíván felvételizni a színművészeti főiskolára. — Nóra, milyen volt sztárnak lenni? — Jó. Vagy bővebben vála­szolva: nagyon jó. Lovas sze­repet kaptam, filmbéli partne­rem egy négy és fél éves cso­daparipa. Addig soha nem ül­tem lovon. — Akkor hogyan tudtad elját­szani a szerepet? — A forgatás idején kijár­tam Pomázra, a felvételek helyszínére, ahol a kaszkadő­rök segítettek, hogy jól menjen a dolog. — Meg lehet tanulni esés nél­kül lovagolni? — Á, dehogy! Esés nélkül nincs lovaglás. Még a neves kaszkadőrök is azt mondták, nem is igazi lovas az, akit soha nem dobott le a ló. — Kik voltak a filmbéli part­nerei? — A svájci Cédric Bou­chart, az olasz Tamara Dona, és hazajött a sorozatban ját­szani Franciaországból Funtek Frigyes is. E. G. i < á

Next

/
Thumbnails
Contents