Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

1993. augusztus 5., csütörtök DUNAFÖLDVÁR »ÚJSÁG 5 A mezőgazdaság szektorsemleges gondjai Virágzó gazdasági társaság? Színes, jól áttekinthető táb­lázatok emlékeztetnek a ma már történelmi múltra az (új típusú) Virágzó Mezőgazda- sági Szövetkezet irodaházá­nak folyosóján. A kimutatások a hetvenes évektől 1987-ig kö­vetik nyomon a szövetkezet munkáját, eredményeit. A tag­létszámot ábrázoló grafikon szerint 1975-ben hétszázhar- mincnyolc tagsági könyvnek volt birtokosa. Ma kétszáz­húsz nyugdíjas, és százhu­szonöt dolgozó áll „virágzó" kapcsolatban a szövetkezettel.- Most mi állna a grafiko­nokon 1993 mellett? - kérde­zem Ferenczi Jánost, az igazga­tótanács elnökét, aki 1976 óta áll a szövetkezet élén, és aki mellékesen ma már nem híve a szövetkezeteknek.- 1987-ben volt egy úgyne­vezett kísérleti számviteli rendszer, ez a rendszer már nem volt kompatibilis a régi­vel, és a kimutatásokat nem lehetett volna folytatni. 1990-ben jött a rendszerváltás, és már nem is volt mit feltün­tetni, mert ágazatok megszűn­tek, átrendeződtek.- A jövedelmezőségi grafi­kon szerint 1987-ben volt a nettó jövedelem a legkisebb.- Ha folytatnánk a grafi­kont, akkor ez a szám most nulla alatt lenne. A mezőgaz­daság baja 1980-ban kezdő­dött, a „nadrágszíjpolitiká­val", ezt annak idején úgy fo­galmazták meg, hogy a mező- gazdaság vegye ki a részét a terhek vállalásából. Az alap­vető gond a mezőgazdaság jövedelmezőségének hiánya. Ehhez csak adalék, hogy a tu­lajdonviszonyok azóta meg­változtak, megszűntek a pia­cok. Innentől kezdve már le­hetek „elégedett", hiszen ma már ez az egész szektorsemle­ges, a nagy cégek ugyanúgy bajban vannak, mint a magán- termelők. Az igazi baj az, hogy ugyanaz folytatódik, ami 1980-ban elkezdődött, csak sokkal radikálisabban, mert nem mindegy, hogy hu­szonnyolc százalékos jöve­delmezőségről megyek le ti­zenötre, vagy a három száza­lékról mínusz háromra.- Mekkora adóssága van a szövetkezetnek?- Ha van adósság, az nem baj, a cég jelenleg is fizetőké­pes. Azon kevés szövetkeze­tek közé tartoztunk, amelyek­nek a tárgyévi termelés finan­szírozásához akadt bank, a Budapest Bank Rt., amely adott kölcsönt tavasszal. Ez a zöld hitel - húsz millió forint - , amelyre szükség volt a tava­szi vetésekhez. Az első tör­lesztés augusztusban esedé­kes, a fedezete az aszály elle­nére is megvan. Az más kér­dés, hogy ez nem valami ró­zsás üzlet, a kamatok huszon­nyolctól harmincegy százalé­kig terjednek. De a hitelnek nem az egyedüli ismérve, hogy jó, vagy rossz a kamat, hanem lényeges a visszafize­tés ütemezése, hogy mire for­díthatom, és még sorolhat­nám.- A június 25-i közgyűlésen felmerült, hogy célszerű lenne részvénytársasággá alakulni.- Ez ilyen egyszerűen nem igaz. Én úgy ítélem meg, hogy a szövetkezetek a jogbizonyta­lanságok miatt, e rendszerbe nem tudnak beilleszkedni. Amit én javasolni tudok az az, hogy a szövetkezeti törvény hatálya alól ki kell vonni a cé­get, és át kellene vinni a társa­sági törvény alapjára. Hogy milyen tárasággá kellene ala­kulni, azt még nem tudom, a kft.-től a részvénytársaságig minden formát el tudok kép­zelni. Erre felkértem egy taná­csadó céget, amely arról készít tanulmányt - állapotfelmérés­sel, átvilágítással hogy mi­lyen formát tart lehetséges­nek. Ennek eredménye ősszel a közgyűlés elé kerül. Ha raj­tam múlik, ezt az évet szövet­kezetként zárjuk, de megpró­bálom előkészíteni a céget a gazdasági társasággá alaku­lásra. Ha ez a szövetkezet azon termelési feltételekkel tud indulni, mint ami most van, akkor a társasági törvény alapon talán még tovább tud racionalizálni, költséget csök­kenteni, a tulajdonosok általi működtetés hozzáállást tud változtatni.- Az FKGP földvári szer­vezetének vezetője szerint itt, ahol a kisbirtoknak erős a ha­gyománya, hasznos lenne a további szövetkezeti kiválá­sok elősegítése.- Földváron valóban van­nak a kisbirtoknak hagyomá­nyai, de nem az ilyen keretek között termelt kukoricának és búzának. Ez a hagyomány a szövetkezeti hegemónia alatt is folytatódott, ez ennyiben részigazság. De ha az a kér­dés, hogy most a 8600 hektár nagyüzemi táblarendszerben egyenként, az egy lovas eké­vel a két-három hektáros par­cellákon neki lehet állni kuko­ricát termelni, ez sajnos mese. Nem hiszem, hogy ez váltja meg a világot, ettől függetle­nül meggyőződésem, hogy ezt az utat végig fogjuk járni, te­hát a birtokrendszer szétesik, de hogy ki és mikor jön rá, arra, hogy ha öt hold helyett jobb ha ötvenet művelnek, azt nem tudom. Az, hogy a me­zőgazdasági termelés derekát kitevő nagy növények - gabo­nafélék, ipari növények - a kisbirtok keretei között ter­meszthetők lennének, az rém­álom. Tóth Ferenc Atkukkantó Drágább lett a helyijárat Az augusztus 1-től életbe lépett áfa-törvény miatt Dunaújvárosban is drágul­tak a Volán személyszállí­tási tarifái. A huszonnégy forintos autóbuszjegy egy forinttal kerül többe, az összvonalas bérletért az eddigi hétszázhúsz helyett hétszázötven forintot kell fizetni. Csecsemő - nejlonzacskóban Mentőt hívtak kedden este egy tizenhat éves lányhoz Dunaújvárosban, aki, mint utóbb kiderült, azért lett rosszul, mert szült. Az újszülött tetemét később megtalálták, nej­lonzacskóba csomagolva. Az ügyben a dunaújvárosi rendőrség nyomozást indí­tott. Röviden Kollégiumi helyek 1993-ban két kollégiumi férőhelyet vásárolt a város Pécsen, a JPTE kollégiumá­ban, az ott tanuló földvári diákok részére. Az erre igényt tartók augusztus 20-ig jelentkezhetnek felvi­lágosításért a polgármesteri hivatalban. Vikendező betörők Hét víkendházat törtek fel ismeretlen tettesek va­sárnap éjszaka a bölcskei határban. Zsákmányuk ro­tációs kapa és gázpalack volt. A kár értékét még nem felbecsülték fel. Támogatás a szakiskolának Egy millió kilencszázezer forint támogatást ítélt meg a Megyei Munkaügyi Tanács múlt heti ülésén a duna- földvári Szakoktatási és Ipari Centrum Kft.-nek a Szakképzési Alaphoz be­nyújtott pályázatára. A szeptemberben induló szakiskola eredetileg kilenc millió forintot igényelt az alaptól. A szódás mindig kétszer csenget * Nem minden város büszkélkedhet azzal, hogy a szikvízkészítő még manapság is házhoz viszi a szódát. Földváron nap mint nap megteszi ezt Zsebeházi András, akit mindenki csak Bandi bácsinak ismer. S ha ő nem is, Degré Gá­bor fotójának tanúsága szerint a lova mindig kétszer csenget. Nem tudni, mesterségének lesz-e folytatója. * Szőlő, a kofáknak negyedáron Kényszerből lett kistermelő 1956-ban sok embernek megváltozott az élete, de ke­vesen mondhatják el maguk­ról, hogy akkor lettek - egy az ötvenes években „feltalált" ki­fejezéssel élve - maszekok, vagyis a magán szektorban dolgozók. Bircsár József ebben a történelmi esztendőben lett kistermelő, és utána sem lé­pett be egyik termelőszövet­kezetbe sem, csaknem négy évtizede foglalkozik szőlő- és gyümölcstermeléssel. De ho­gyan is lesz valakiből a kollek­tivizálás idejében egyéni gazda?- Nincs ennek különösebb története, a kényszer viszi rá az embert - emlékezik vissza Bircsár József. Gépkocsiveze­tőként kezdtem, amikor a tée­szek megalakultak, apámtól nem vették át a szőlőt, lebete­gedett, és nem bírta megmun­kálni. Én pedig, mint hűséges gyermek kénytelen voltam megművelni. Olyan levelet kapott az apám, hogy ha nem munkálja meg, akkor szabo­tázst hajt végre. Elvitték, egy­szerűen kivonták a forgalom­ból, senki nem tudta, mi van vele. Otthagytam az álláso­mat, és mint legényember, megműveltem az öt hold sző­lőt. így „keveredtem" bele. Ötvennyolcban megnősültem, apám átadta a szőlő egyik felét, a másikat elvette a téesz. Abból a 2500 négyszögöl —* _____f- ■ ú*___ B ircsár József gyümölcsösből éltem meg, házat építettem, felneveltem három gyereket. Most már be­töltöttem a hatvanadik életé­vemet, átadnám a gyerekeim­nek, de őket nem nagyon ér­dekli. Szándékosan nem is neveltem erre őket, mert a magántulajdonnak nem volt értéke az elmúlt rendszerben. A fiúk már szakmát tanul­tak, ez Bircsár Józsefnek nem adatott meg. Beleesett abba az időszakba, amikor igazolás kellett a tanácstól, a téesztől - attól a téesztől, amelyhez az édesapja birtoka tartozott -, annak ellenére, hogy nem is volt tagja. Elvégzett másfél évet sikeresen a mezőgazda­sági szakiskolában, ahol aztán szépen megmondták neki, hogy nem járhat, mert nincs meg az igazolás.- Most is 2500 négyszögö­lön dolgozik?- Már nem. Vettem ezt a házat, e mögött is van 1200 öl, aztán visszakaptam 8 hektár családi földet. Később majd begyümölcSösítem egy részét.- Hogyan oldják meg az ér­tékesítést?- Legnagyobbrészt Buda­pestre visszük az árut, mert itt nem lehet eladni, itt csak a ko­fák veszik meg negyedáron. Most van egy kis csemegesző­lőm - Favorit, Cardinál, Pan­nónia kincse -, odaadnám azon az áron, ahogy a téesz venné meg, a téesz viszont egyáltalán nem veszi.- Pesten jobban el lehet adni?- Az is olyan bizonytalan. Vannak kollégák, akik pa­naszkodtak, hogy két napig árultak 30-40 mázsa szőlőt, és csak nagy nehezen tudták el­adni.- Ön itt a termelői szinten hogyan látja át a kereskedel­met? Hány kézen megy át az áruja, amíg a fogyasztóhoz el­jut?- Legtöbb esetben há­rommégy kézen megy keresz­tül. Én nem sajnálom, ha 30-40 százalékot keresnek rajta, de sokszor nagyon bántja az em­Az ízletes Favorit bért, amikor 200 százalékos hasznuk.- Könnyebb lett valamivel a kistermelők élete a rend­szerváltozással?- Erre nehéz válaszolni. Pil­lanatnyilag úgy néz ki, hogy kevesebb zaklatásnak van ki­téve az ember, de állandóan azt hallja, hogy az adót fogják emelni, meg jön a bortörvény. Mit lehet erre mondani? Az ember a legnagyobb bizalmat­lansággal van. Nem lenne-e egyszerűbb összefogni a kistermelőknek? - hangzik a következő kérdés, vendéglátóm válasza egyér­telmű nem. Az elmúlt évtize­dekben a szövetkezés bármi­lyen formája ellenszenvessé vált a magángazdák előtt. Ta­lán majd a fiatalabbak megva­lósítják - mondja Bircsák Jó­zsef nekik nincsenek rossz emlékeik. Panzió a Botelben Ismét indul az élet a Duna-parton a dunaföldvári Ví­zitúra Sportegyesület tulajdoná­ban lévő hajón, a Botel Admirá- lon, amelyen eddig kocsmajelleg­gel csupán büfé üzemelt. A száz esztendős hajó dunaúj­városi bérlője több mint fél millió forintért elvégeztette a szükséges felújításokat, amelyek ahhoz kel­lettek, hogy jövő hétfőtől meg­nyílhasson a tizenegy szobás kö­zépkategóriájú panzió. A vízi al­kalmatosságon a Pakson is na­gyon népszerű hajódiszkó várja majd a szórakozni vágyó földvári ifjúságot. Emellett változatlanul innen rajtolnak a sportegyesület csónakjai is. A jövő héttől hihetünk a feliratnak: az Admirál fedélzetén hajópanzió nyílik

Next

/
Thumbnails
Contents