Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-23 / 195. szám
4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 23., hétfő Szenzációs műtét Szekszárdon > A szakma ezután ismeri meg A főorvos a műtét helyét mutatja Az országban egyedülálló műtétet hajtottak végre néhány hete a szekszárdi kórház baleseti sebészetén, dr. Hulin István főorvos vezetésével. A műtét különlegessége, hogy bőrön keresztül, a gerincoszlop feltárása nélkül távolították el a beteg porckorongot. A szenzációs beavatkozásról dr. Hulin István főorvost kérdeztük.- Hogyan kerülhetett sor erre a műtétre Szekszárdon?- A német szakirodalomban olvastam erről a lehetőségről, mivel ott már néhány kórházban ezt alkalmazzák. Magyar nyelven ennek a módszernek még szakirodalma sincs. A műtéthez szükséges műszerkészlet pedig tulajdonképpen véletlenül került hozzánk. Az Olympus nevű japán, orvosi műszereket gyártó cég magyarországi képviselője járt itt a kórházban és különböző készleteket kínált. Megkérdeztem, hogy a percutan nucleotomiához (a bőr megnyitása nélküli porckorong eltávolításhoz) szükséges műszereket tudna-e biztosítani. Az igenlő válasz után, kipróbálásra megkaptuk a szükséges eszközöket, amit természetesen szeretnénk idővel megvásárolni.- Mennyibe kerül egy ilyen fontos műszer?- Fél- és egymillió forint között, attól függően, hogy az alap műszerek mellett milyen extra kiegészítőket kér az orvos. Időközben a kórház Tudományos Tanácsa megszavazta a következő év kiadásai közé az említett eszközt, így a műtéteket a jövőben is tudjuk folytatni.- Mennyire gyakori betegség ma Magyarországon a porckorongsérv?- Sajnos, mára ez egy mindennapos betegséggé vált, még akkor is, ha nem minden beteget kell végül megműteni. Általában nagyobb teher megemelésénél, túlsúly vagy egy rossz mozdulat esetén jelentkezik. Rendszerint az idegszál kilépése mellett kidudorodik, ez okozza a panaszokat, ami derékfájással, az alsó végtagok fájdalmával, zsibbadással, izomgyengeséggel jelentkezik. Megyénkben évente mintegy százötven beteget kell műteni.- Túl az első műtéten, milyen tapasztalatokat szűrtek le a műszer használatával kapcsolatban?- Gyorsan és bonyodalom nélkül zajlott le a műtét - az első izgalmakat leszámítva - gyakorlatilag fél óra alatt be is lehet fejezni. Hagyományos műtétnél a gerinc feltárása elengedhetetlen egészen a csigolyákig, oda bejutva megtaláljuk a beteg porckorongot, amit kikaparunk és a sebet összezárjuk. Ezzel szemben az új megoldással a gerincvelőtől mintegy 10 centire, oldalt, egy hosszú tűvel beszúrunk a bőrön keresztül, egészen a beteg porckorongba. Televíziós röntgenkészülék forog a beteg törzse körül, így a tű irányát ellenőrizni tudjuk. A célt ért tűre egyre vastagabb fémhengereket húzunk, míg el nem érjük a 6 millimétert. Ezen a csövön juttatjuk be a kanalat, amivel kitisztítjuk a beteg porckorongot. Kihúzzuk a csövet, egy öltéssel zárjuk a bőrt. Nagy vonalakban ennyi a műtét, ami után 1-2 nap és a beteg haza mehet. Lényeges előnye ennek a beavatkozásnak, hogy nem lép fel műtét utáni hegesedés, mely a hagyományos formánál gyakori, és olyan tüneteket produkál mintha kiújult volna a porckorongsérv.- Ki volt az első szerencsés beteg, aki átesett a műtéten?- Egy 60 év körüli tanárember, aki nagyon jól viselte a beavatkozást, amit természetesen altatás közben végeztünk. Pár nap után haza is ment.- A szakmában, itt Magyarországon mekkora sikernek számít ez az operáció?- Még nem nagyon tudnak róla. Novemberben, Bükfürdőn lesz a soron következő Magyar Gerinc Társaság tudományos ülése, amelynek témája éppen a porckorongsérv lesz. Azt tervezzük, hogy a következő műtétet videóra vesszük - az elsőnél a nagy izgalom miatt elfeledkeztünk erről -, és azt szeretnénk ott bemutatni. Úgy gondolom ennek a módszernek nagy visszhangja lesz.- A műtétet Ön vezette, kik voltak a segítői?- Dr. Szemes László osztályos orvos és dr. Albech Zoltán alorvos asszisztáltak, de a későbbiek során valójában ez egy egyszemélyes műtét.- Kinek nem javasolná ezt a bőrön keresztüli beavatkozást?- A nagyon kövér betegnek, mert a fémhenger hossza náluk nem megfelelő, és az olyan esetben sem ajánlott, ha a sérv már kiszakadt és elmozdult a helyéről. A betegek 70 százalékánál azonban elvégezhető ez a műtét. Mauthner Fotó: Ótós A fibulák Milánóba mentek A képen látható fibulák - melyek a Szekszárd-palánki ásatásnál kerültek elő - már Milánóban vannak. Az ottani városi tanács kérésére juttatta el a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, merthogy ott rövidesen kiállítás nyílik a Gótok az I-VII. században címmel. A két díszcsat - 23, illetve 22,1 gramm tömegűek, 87,5, illetve 85 mm hosszúak - feltehetően az V. századból való, ezüstből készült, arany futtatással, 1959 óta látható a szekszárdi múzeumban. A régi ékszerekhez hasonló is kevés van szerte Európában értékük felbecsülhetetlen, mindenesetre tizenötezer német márkára biztosították őket. Fotó: Ótós Réka Hajdan 185 éve, 1808. augusztus 22-én Pesten meghalt Jung József építész, aki 1780-ban a vármegyeháza átalakításának egyik tervezője volt. 135 éve, 1858. augusztus 24-én lemondott Korbonits Elek, Szek- szárd első polgármestere, aki 1857. április 23. óta viselte e tisztet. A hónap utolsó napjaiban a pénzügyőri biztosság közölte hivatalos levelében, hogy a megyeszékhely lakosainak száma meghaladta a tízezret, ezért a jóval kedvezőtlenebb II. adózási osztályba sorolják. 100 éve, 1893. augusztus 26-án a vármegye alispánja több orvos kíséretében egészségügyi szemlét tartott Szekszárdon. A Tolnavármegye megállapítja: „Au- giás hírhedt istállója bizonyára csak egy közönséges szemétdombocska volt ahhoz az óriási, emberi képzelmet felülmúló piszok- és ronda- sághoz képest, amely Szekzárdon, a vármegye központjában úton-útfélen feltalálható". 95 éve, 1898. augusztus 29-én a Tolnamegyei Közlönyben Babits Mihálynak Pécsre szól az üzenet: „Hangulatos költeményét legközelebb kiadjuk". 80 éve, 1913. augusztus 25-én adott hírt a helyi sajtó arról, hogy a szekszárdi cserkészek a városháza udvarán tűzoltói gyakorlatokat végeznek, s ezzel az országban elsőként szeretnék meghonosítani az USA-ban már bevált cserkész-tűzoltói intézményt. Krónikás Olcsó Út Porecsbe szekszárdi időseknek A Szekszárdi Nyugdíjasok Érdekszövetsége társasutat szervez az Istria félszigetre, Porecsbe. Indulás szeptember 3-án, érkezés szeptember 8-án. A horvátországi utat a nyugdíjasok érdekszövetségének tagjai jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe. Az ellátás félpanziós (ami a reggelit és választás szerint az ebédet vagy a vacsorát foglalja magában). Bővebb felvilágosítást a szövetség irodájában, Szekszárdon, a Hunyadi utca 4. szám alatt adnak - fogadónapokon. Várjuk további észrevételeiket, javaslataikat, információikat! A Szekszárd és környéke oldalakat szerkesztette: Hangyái János Négyen, három hétig Törökországban Jövőre: irány Irán A lányt a szitakötők érdeklik Egyiptom után az idén Törökországot járta be a Gödöllői Agrártudományi Egyetem négy diákja, köztük Péter Gábor szekszárdi fiatalember, aki még indulás előtt beszámolt olvasóinknak terveikről, s most, hogy hazaérkeztek ismét jelentkezett, hogy élményeiket, tapasztalataikat megossza másokkal is. Az elejére kívánkozik a szponzorok felsorolása. A Echo Tours ingyen vitte el őket Isztambulig, hazafelé pedig a Kisalföld Volán Rt. biztosította féláron az utazást. Fő szponzoruk a Vetőmag Kereskedő Rt. szekszárdi üzletága volt. Tóth Adrien volt a hölgy, akit a szitakötők érdekelnek, és ezért mászta járta be Törökországot. A növényeket, rovarokat az egyetemnek gyűjtötték. Péter Gábor úgy fogalmazott, hogy munka nagyobb része még hátra van, és ez a növények állatok meghatározása. Áz itthon vásárolt felszerelés és élelmiszer értékét nem számolva fejenként tizenötezer forintból úszták meg a három hetes utazást. A konzervek egyharmadát visz- sza is hozták, aminek az oka egy kisebbfajta ételmérgezés volt. E miatt nem sikerült a tervük, hogy megmásszák a négyezer méter magas Kochor Dagi-t. A „tettes" a kebab volt, ez nyárson egybe sütött birkahús, amiből szeleteket vágnak le. Biztos nem volt eléggé megsülve, mert 2200 méteren kezdődtek a bajok: láz, hasmenés, hányás. A csapat két tagja megkísérelte a feljutást, de 3500 méterről vissza kellett fordulniuk. Néhány napig csak keserű teán, rizsen és az ott vásárolt krumplin éltek, ami a betegség mellett nem igazán tett jót az erőnlétüknek. Pedig erre nagy szükség volt, mert a patakok olyan gyors folyásúak, hogy csak kötélbiztosítással lehetett átkelni rajtuk. Ha valakit elsodor és nekivág a víz a sziklának, életveszélyesen megsérülhet. A táborhely a Koruh folyó völgyében volt, ott találták a leggazdagabb növény- és rovarvilágot. A víz a sebes sodrás miatt nem kék és nem zöld, hanem fehéren „habzik". Ehhez azonban még előbb át kellett szelni Törökországot keresztben, ami egy 39 órás úttal kezdődött. Ezt vasúton tették meg. Kényszernek tűnt kezdetben, hogy a hat személyes fülkében időnként tizenegyen utaztak, ám ezt később felváltotta a barátkozás és a nyelvtanulás, mert ahogy kelet felé haladtak mind kevésbé volt használható a német nyelv. Ezért aztán tanultak törökül. A számokat sajátították el elsőnek, ami az árak lealku- dásánál nélkülözhetetlen. Törökországban még az autóbusz viteldíja is alku tárgya, amihez minden esetben helyi közvetítőt vesznek igénybe. Visszafelé a Koppodákia nevű tájegységet is érintették, mert meg akarták nézni a geológiai nevezetességként ismert riolit tufa hegyet. Tolna megyényi területen figyelhető meg ez a különös, varázslatos holdbéli táj. A puha tufát a szél és víz alakította ki különös formákká. A puha, köny- nyen formálható „sziklákban" ma is vannak jellegzetes barlanglakások. Hasonlóan nagy élmény volt számukra Pamukkale melegvizes forrásainak vidéke, ahol a mészkőből kioldott anyagok alulról építik a cseppköveket. Boldogan tanulmányozták az édesvízi mészkőképződés folyamatait. Láttak parányi fácskákat is már megkövesedett állapotban. Annak viszont nem örültek, hogy a tányérokban turisták tömege gyógy- és iszap- fürdőzött. Az élmények sokaságából csak néhányat lehet felvillantani. A keleti hegyekben még őrzik a hagyományos életformát, fából, illetve terméskőből épülnek a házak, a patakok vizét isszák, a környezetszennyezésnek még nyoma sincsen. A pásztorok, akikkel mindenképpen beszélni akartak, őrzik a félnomád életformát. A nyelvtanulás szépségei közé tartozott az udvariassági formák megtanulása, ami angol-török társalgási könyvből történt. S magyarra fordítva érdekes nyelvi fordulatok jönnek ki belőle, ezeket a nagyvárosok polgárai éppúgy használják, mint a pásztorok. A füsszentésre használatos „egészségedre" szófordulat helyett a török valami olyasmit mond, hogy: ne bántsa betegség a testedet, vagy baleset, más betegség esetén azt kívánja, hogy a betegség minél hamarabb legyen a Te múltadban. Láttak jellegzetesen török kisvárost, s jártak a nagyokban. Mintegy négyszáz színes dia őrzi a városok, falvak, emberek emlékét, s persze elsősorban a növények és állatok közeli képeit. Vonattal indultak vissza Iszatambulba, s meglepetés volt számukra, hogy a Márvány tengeren át vezet az út, láthatták a hét tornyú várat, ahol annak idején Török Bálint raboskodott. Hasonlóan elementáris élmény volt kora reggel Efezosz, a bibliai település, ahol kétezer évet lehet visszasétálni az emberiség múltjába. Már itthon, a török követségen kiderült, hogy Kurdisztánt török oldalról is kockázatos megközelíteni, s kevés a remény arra, hogy átjussanak Iránba. Ezért jövőre irány Irán, ha a politikai helyzet lehetővé teszi. lhárosi Ibolya Szálkáim Katolikus terrorista? A közösségi teremből - ami máskor étterem, előadások helyszíne, vagy éppen grafikai műhely - most halk orgona- és gitármuzsika szól. Csörgődob ritmust ver a dallamhoz. Fiatalok kora reggeli énekléshez gyülekeznek a nyári táborozásukkor. Ez egyáltalán nem kötelező foglalkozás. Este megismétlik. Dicsérik az Urat! Más lesz ettől a napjuk és az éjszakájuk. Kedvesek és figyelmesek a társaikhoz. A Hit gyülekezet tagjainak vallják magukat és példaképük Jézus ... Mindez ma történik Magyarországon. A borsodi vagy a tolnai dombok között? Szerte e hazában szaporodnak azok a kis közösségek, ahol szerepet kap a Biblia olvasása, és az abban foglaltak szerinti életvitel. Idén nyáron két táborvezető foglalt már helyet az 1994-es esztendőre, hogy imatábort, vagy bibliakalauzt vagy.. szóval olyan csendes napokat szeretne együtt tölteni kicsit romantikus környezetben, például Szálkán, ahol az egymásra figyelés, együtt örvendés kapna nagyobb hangsúlyt. Tapasztalat szerint az ilyen táborok lakói nem ütköznek a törvénnyel, nem követnek el erőszakos cselekményeket a másik ember ellen, sőt inkább imádságos gondolataik közé fogalmazzák ellenségeiket is, bár nem használják ezt a fogalmat. így aztán teljesen értetlenül állnak olyan hírek, információk előtt, amikor azt hallják, hogy „katolikus terroristák" ezt és azt hajtották végre. Nem értik mi ez? Vagy katolikus vagy terrorista! Ha egy olyan történelmi egyház tagja, mint amit a katolicizmus teremtett, akkor hogy vesz fegyvert a kezébe? Ha terrorista, akkor.. ? Azt sem értik a lanttal, hegedűvel dicséretet zengő mai magyar fiatalok, hogy milyen szerepet vállal a honvédseregben egy adott pillanatban a tábori lelkész, akiket most toboroznak a legújabb újsághírek szerint. Megáldják majd a fegyvereket? Imádkoznak azért, hogy rakétákkal és egyéb harci eszközökkel jussanak győzelemre porig rombolva amit az ősök megteremtettek? Nincs számukra elfogadható magyarázat ezekre, de szeretnék ha a világ egy nagy imatábor volna - nem csupán egy nyáron át. Decsi Kiss János <
