Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19 / 193. szám

1993. augusztus 19., csütörtök ÜNNEPI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 15 A fényképek: tény-képek emelésére" narancssárga elő­Koholt per áldozata lett Kékszakáll, a marsall Minden táborozás és kirán­dulás annyit ér, amennyi ma­radandó emléket is jelent. Ezért is szeretünk fényké­pezni és később elmélázni a tovatűnt időkön. Habár a filmnyersanyag és „kidolgo­zásuk" nem olcsó passzió, jó ha tudjuk: a napfényes jó idő nem kíván érzékeny, s éppen ezért drága filmet, a 6x6 vagy 6x9-es hagyományos méret pedig költségcsökkentő té­nyező, mert nem szükséges a nagyítás sem. A legszebb tájakon is ügyel­jünk rá, hogy a természet jel­legzetességei és a lencsevégre kapott személyek egyaránt a maguk teljességében érvénye- süjenek. Ezért aztán ad- dig-addig kell közelebb csalni (hívni) a fényképezendőket a lencséhez, amíg a kiválasztott háttérrel egybeötvöződnek. Önmagát a tájat fényképezni nemigen érdemes, hiszen a hagyományos anzixok száz­számra találhatók minden tra­fikban és útikalauzban. Csa­ládi albumukban akkor lesz hiteles a kép, ha a szép meg­kapó táj és az ottjárt ember együtt szerepel rajta. A fény­kép lételeme - a nevében is fellelhető - fény. Kerüljük azonban a déli, hosszú, szem­árnyékokat is okozó napsuga­rakat és összpontosítsunk arra, hogy mindig kameránk mögül süssön. Biztosra mehe­tünk a délelőtti, viszonylag lapos (nem meredek) napsütéssel és megkapóan szép látványt ígér az alkonyi fény is. Folyó- vagy tóparton ügyel­jünk arra, hogy a víz, akár egy tükör, megsokszorozva veri vissza, szinte szikráztatja a napsugarakat. Ilyenkor hal­ványzöld szűrő alkalmazása célszerű, mely fóliából, otthon is elkészíthető. A felhők „ki­tét előnyös. Jó ha tudjuk: nem minden esti felvételnél szük­séges vaku vagy műfény. Ha a látvány mozdulatlan (pl. egy kivilágított utcasor vagy kira­kat) állványra tett, vagy fel­támasztott gépünkkel, a tartós lencsenyílás szép képet ered­ményezhet. Az autók lámpái ilyenkor fénykígyókat rajzol­nak az aszfaltdzsungelre. Szándékosan nem szóltunk ehelyütt a professzionális „önbeállítós" szupergépekről, amelyeket egyébként is lassan leköröznek a hivalkodó vide­ósok. Olyan közhasznú taná­csokkal igyekeztünk olvasó­ink szolgálatára lenni, ame­lyek fontosak a családi fotóal­bumok megtöltésére. Hiszen a kétkedők máig is úgy tartják, „hiszem ha látom, ... ha kép van róla". Napjaink túráiról, utazásairól pedig lehet tény- képeket mutatni. 1440 októberében máglyán megégették Nantes városában Gilles de Raist, Franciaország marsallját azzal a váddal, hogy megölt és megerőszakolt 800 fiút! A szörnyű történetet mese formájában dolgozta fel Charles Perrault, a Hüvelyk Matyi és a Csizmás Kandúr megalkotója. Ebben a mesé­ben Kékszakáll feleségére bízza szobájának a kulcsát, de megtiltja neki, hogy oda be­nyisson. A nő nem tud elle­nállni a kísértésnek, benyit, itt látja a hét korábbi, kiváncsi feleség holttestét és ő is a sor­sukra jutna, de fivérei szeren­csére időben érkeznek és megölik a gonosztevőt. A té­mából operettet írt Offenbach és Bartók csodás operájához (A kékszakállú herceg vára) pedig Balázs Bélé készítette a szövegkönyvet. Már Gilles de Rais kortársai között is akadtak, akik kétel­kedtek az ellene felhozott vá­dakban. Később Voltaire is a kétkedők közé tartozott. Gil­bert Proteau francia történész vette a fáradságot, áttanulmá­nyozta a korabeli jegyző­könyveket, majd az emberi jo­gok strassbourgi bizottságá­hoz fordulva, beadványban kérte az egykori vádlott hiva­talos rehabilitálását! Miután a bíróság meggyőződött a be­advány jogosságáról, az ügyet a francia „bölcsek bírósága" elé utalta, amely a minap ki­mondta Gilles de Rais ártat­lanságát! Krimibe illő a sztori: a dús­gazdag és művelt, latinul fo­lyékonyan beszélő, udvarában költőket és művészeket ven­dégül látó ifjú főnemes a szá­zéves háborúban az angolok ellen harcolva kapta a marsalli rangot. Jean d' Arc, az Orle- ansi Szűz harcostársa volt, s amikor a Szüzet elfogták az angolok, fegyveres erővel akarta kiszabadítani. Ezután csalódottan hátat fordított a politikának, alkímiára adta a fejét. Rémtörténetek terjedtek a titkos praktikákról, s ezeket használta fel Bretagne hercege és Malestroy érsek a marsall roppant vagyonának megka- parintására. A marsallt 1440 szeptemberében letartóztat­ták, s Bretagne hercege két nappal később már a fia ne­vére íratta birtokait! FEB Közelebb a hiteles válaszhoz Mi okozta a maya birodalom pusztulását? Fordulópont lehet annak kutatásában, mi okozta a maya birodalom pusztulását. Belizében, a Mexikói öböl és a Karib tenger közötti hegyvi­déken négy maya város rom­jait találták meg amerikai ré­gészek. A kutatásokat végző tudósok szerint a települése­ken mintegy hétezer ember élt, s elsősorban bányászattal foglalkozott. Az összegyűjtött ásványokat - tükörcsiszolásra használt piritet, színezésre al­kalmas okkert, őrlőkőnek kia­lakított gránitot - onnan száz kilométerre, Tikal városában cserélték be más árukra. Az archeológusok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a paloták, emlékművek és a ma is ép víztárolók remek kikép­zéséről; minthogy a jelek sze­rint sem idegen hódítók, sem pedig fosztogatók nem buk­kantak rá eddig az egykori te­lepülésekre, a maya városok­ban ezer év alatt csak a trópusi klíma tett kárt. A maya birodalomnak ne­vezett civilizáció mintegy há­rom ezer évvel ezelőtt alakult ki Közép-Amerikában, s fej­lettségében nem maradt el az európai, ázsiai és afrikai kul­túráktól. Nyomaira elsők kö­zött az amerikai Stephens és az angol Catherwood bukkant rá 1839-ben; az őserdei ka­landjaikról írt könyv hatalmas sikert aratott. 1890-ben elké­szült a fellelt maya épületek teljes katalógusa, s ettől az időtől kezdve különféle elmé­letek kerültek forgalomba ar­ról, kik is voltak a mayák, s mi okozta hatalmas városaik el­néptelenedését, kultúrájuk hanyatlását. Egyes feltételezé­sek szerint a piramisok az el­süllyedt földrész, Atlantisz emlékei, mások a zsidók elve­szett tíz törzsét, megint mások az ókori egyiptomiak, a föní­ciaiak örököseit, sőt a japánok elszármazott rokonait látták a mayákban. A rendszeres ásatások és a modern műszerek használata sok ismerettel gyarapította a tudományt, s a maya írás megfejtése további hatalmas lépést jelentett a civilizáció titkainak feltárásában. Ma már szinte bizonyosan állít­ható, hogy egy tipikus család hét főből állt. Reggelire forró csokoládét ivott, vagy ha sze­gényebb volt, atole-nak neve­zett kukoricaitalt fogyasztott, ugyancsak kukoricából sütött lepénnyel. A fő ételek tökből, babból és kukoricából készül­tek, s időnként pulykahússal és nyúllal egészültek ki. A fér­fiak a nap legnagyobb részét a földeken töltötték, mig az asz- szonyok otthon fontak és főz­tek. Esténként a család közö­sen étkezett és imádkozott, s a rituálé része volt, hogy a csa­ládfő véráldozatot mutatott be. Olyan időszakokban, ami­kor nem lehetett földet mű­velni, a férfiak templomokat és piramisokat építettek, s a király vezényletével nagy ál­dozati szertartásokon vettek részt. A leletekből ítélve a mayák igyekeztek csúcsosra formálni vagy laposítani a csecsemők fejét, fogaikat pedig - fájda­lomcsillapítóval vagy anélkül - kihegyezték, esetleg T-ala- kúra formázták. Mindmáig rejtély volt, hogy kétezer év után mi okozta a virágzó kultúra megszűnését. A most feltárt titkok nyomán a tudósok már nem tartják ki­zártnak, hogy a korábban bé­késnek hitt települések hábo­rúskodni kezdtek egymással: leletek bizonyítják fegyverek használatát. Ezzel párhuza­mosan a nagyszámú népesség valószínűleg kiirtotta létalap­ját, a trópusi erdőt, s az alul­tápláltság nagymértékben hozzájárult a civilizáció ha­nyatlásához, majd pusztulá­sához. Az egykor virágzó bi­rodalom szétesett, s noha utó­daik száma többmillióra te­hető Közép-Amerika országa­iban, a maya nemzetre ma már csak nagyszerű építmé­nyeik romjai emlékeztetnek az őserdő mélyén. FEB A legnagyobb aranykincslelet Francia régészek aranykincsre - 240 golyóformájú, darabonként 7$ gramm, kereszttel jelzett gall aranyérmére - bukkantak burgun- diai ásatásaik közben. „Ez a legnagyobb aranykincs-lelet a 19. század ■óta"- mondja Michel Dhenin, a francia nemzeti könyvtár éremgyűj­teményének vezetője. Az érméket már tavaly júniusban megtalálták, de esetleges fosztogatók miatt, óvatosságból eddig nem hozták nyilvá­nosságra a szenzációs hírt. Az érméket egy fazékban tartották egy sensi gall parasztház támpillérében. Formájuk szokatlan a tudósok számára, összetételüket pedig még vizsgálni kell. „A 19. századig nem létezett tiszta aranyból készült érme. Ha az érmékben nikkelt, kadmi- umot vagy más fémet találnánk, akkor meg tudnánk határozni az ere­detüket"- mondja Dhenin. (FEB) • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY KAMA­TAIT ÉS VISSZAFIZETÉSÉT AZ ÁLLAM SZAVATOUA. Az állami garancia mindig érvényes marad. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét is biztonság­ban szeretné tudni, akkor az Ön be­fektetése: a Magyar Államkötvény. • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY GYORSAN MOBILIZÁLHATÓ. A futamidő nem azonos a lekötéssel. A Magyar Államkötvénybe fektetett pénz a futamidő alatt - a tájékoztatóban megadott feltételek szerint - bármikor mobilizálható. • MINDEN BEFEKTETŐ MEGTALÁLHAT­JA A NEKI LEGKEDVEZŐBB KAMA­TOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNYT. Az Államkötvények többsége fix kamato­zású, mely azért előnyös, mert a kamat előre kiszámítható. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatot alkalmaztunk, ami pedig azért kedvező, mert bármi történik a gaz­daságban, a befektetőt nem érheti megle­petés, kötvényének kamata értékálló. Forgalmazóhelyek: MNB Főpénztár (Buda­pest V. Hold utca 4.) és az MNB Tolna Me­gyei Igazgatósága (7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13.). A forgalmazóhelyeken az itt felsorolt, korábban kibocsátott Ma­gyar Államkötvények - a helyszínen ren­delkezésre álló feltételek szerint - folyam­atosan megvásárolhatók: Elnevezés Kamat Kamatfizetés lejárat 1994/A 18,74% '93. XII. 1. '94. XII. 1. 1994/B 17,5% '93. XII. 18. '94. XII. 18. 1995/A 21,0% '93.X. 6. '95.X. 6. 1995/B 21,0% '93. XI. 12. '95. XI. 12. 1995/C 17,5% '94.11.1. '95.11.1. 1995/F 17,0+1,5% '94. VII. 2. '95. VII. 2. 1996/A 16,5% '93. XII. 28. '96. XII. 28. 1996/B 17,5% '94.1.22. '96.1.22. 1996/C 17,5% '94. II. 10. '96. II. 10. 1996/F 17,5+1,5% '94. V. 17. '96. V. 17. 1997/C 18,0% '94.111.1. '97. III. 1. 1998/A 17,8%* '94.111.10. '98. III. 10. * változó kamatozású, féléves kamat Az 1995/F Államkötvény kapható még az OTP és a Kereskedelmi Bank kijelölt fiókjaiban. MAGA A BIZTONSÁG Miért jó befektetés Önnek a Magyar Államkötvény? Sohasem volt nagyobb biztonságban /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents