Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19 / 193. szám

4 »ÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 19., csütörtök „Város-képek" Pakson Meleg van! Sivár a nyár A paksi lakótelepen figyel­hető meg legjobban, hogy a város nem igazán gondosko­dik a gyerekek nyári program­járól. A kisebb-nagyobb cse­meték a lakóházak tövében kóborolnak, plédeket leterítve „táboroznak" a szikkadt gye­pen. Igencsak elgondolkodtató, hogy egy ilyen hatalmas léte­sítményekkel megáldott vá­rosban miért nem rendeznek valamiféle napközis sporttá­bort, vagy effélét a közel két­ezres létszámú iskolás korú gyermeknek. Kereslet bizonyára lenne, bár a szülők anyagi helyzete kevés kivételtől eltekintve nem krőzusi, de a gyerek biz­tonsága, a változatos progra­mok érdekében biztosan vala­hogy „kiszorítanák" a rávalót. A nyári szünidő amúgy is rengeteg gondot okoz a szü­lőknek, hosszú ez a két és fél hónap. A munkahelyek leg­többjén nagy a szigorúság, nem lehet csak úgy hazasza­ladni, vagy egy kicsit koráb­ban „lelépni", mint valamikor. A szabadságokat is beosztják az esetek zömében. A gyerekek pedig otthon maradnak, egyedül, vagy testvéreikkel, s a maguk mód­ján próbálják múlatni az időt. Sajnos legtöbbjük számára si­vár a nyár. Nagy dorogi szilánkok Mikor csörög a telefon? Nagydorogon közel félszáz otthonba van bekötve a sok­szor életet mentő telefon. Az országos telefonbővítési prog­ramnak megfelelően a köz­ségben is bővítik a vonalak számát, így aki korábban be­nyújtotta kérelmét a polgár- mesteri hivatalba, annak laká­sában 1994 második negyedé­vére megcsörrenhet a készü­lék. Legalábbis ezt ígérték a Matáv illetékesei. Elhangzott egy olyan másik ígéret is, miszerint ha a mun­kák zökkenőmentesen halad­nak, akkor már ezév végére a jelentkezőknek telefonja lesz, ami nemcsak dísze lehet a szobának, hanem majd hasz­nálható is. A községben 280-an jelezték igényüket, nekik 40 ezer forin­tot kellett befizetniük, a szer­vezéssel és jelentkezéssel kap­csolatos munkákat a helyi ön- kormányzat végezte. Mikor lesz készen a tornacsarnok? Készül a tornacsarnok Nagydorogon, de hogy mikor fejezik be az nem tisztázott még -, tudtuk meg a helyi polgármestertől, Pinczési Lászlótól. Elmondta továbbá, hogy körülbelül ötven száza­lékban van csak készen az épület. A főként testnevelés célját szolgáló épület kulturális programok fogadására is al­kalmas lehet majd. A tervek szerint színpaddal is ellátják, de ízlésesen, „kor­szerűen" berendezett öltözők, vizesblokk, valamint egy kis eszpresszó is helyet kapott a létesítményben. — Jelenleg a falak állnak, de sajnos, a munka is - mondta a polgármester. A te­tőszerkezet és a belső falazá­sok elkészültek és a nyílászá­rók is a helyükön vannak. Ed­dig is hatalmas összegeket fordítottunk rá, de a hátra lévő munkálatokhoz is renge­teg pénz szükségeltetik. Visz- sza van a belső terek végleges kialakítása, a padlózat, a va­kolás, valamint a teljes szak­ipari munka - foglalta össze Pinczési László, de hozzátette: ha azt a pénzösszeget kapjuk meg, amit ígértek a központi céltámogatásra való benyúj­tásnál, akkor biztosan nem tudjuk befejezni egyhamar. Sajnos, nem tudni, hogy a sa­ját költségvetésünkből meny­nyit lehet „lecsípni" az építke­zésre, hiszen nem kis költség­ről van szó. Útépítés a Vasvári utcában Közel 450 méter szilárd út­burkolatot építenek a közeljö­vőben Nagydorogon. Tavaly három utca kapott aszfalt bo­rítást, most a Vasvári és az Iri­nyi utcákban terítik le a fekete szőnyeget. Az országos úthálózat te­hermentesítésére kiírt pályá­zati alapból nem kapott egy fillért sem a község, így helyi erőből kénytelenek megoldani a problémát. Az alig fél kilo­méteres szakasz költségvetése már elkészült, közel 2,5 millió forintba kerül. Ha minden a tervek szerint halad, akkor szeptember végéig elkészül a várva várt útszakasz. Garay E. Jópáran a Paarfesten! Vendégségben a szívélyes bajoroknál Megérkezésünk második napjának délutánján került sor a Sörfesztivált bevezető felvonulásra, melyen negyven egyesület vett részt, színpom­pás öltözékben. Felvonultak a fúvósok, a vadászok, a pékek, a táncosok, és még sorolhat­nám az egyesületeket, melyek a bajorok örömét-bánatát hi­vatottak megosztani. Hatalmas sátor fogadta a fesztiválra igyekvőket, ahol a színpadon a díszhelyet a fú­vószenekar foglalta el. Anton Westner polgármes­ter rövid köszöntővel nyitotta meg a 24. Sörfesztivált, üdvö­zölte a paksi vendégeket, s magasra emelve söröskorsóját érces hangon énekelte a közel három ezer vendéggel együtt: Ein Prosit, ein Prosit der Ge­mütlichkeit! S megkezdődött a Sörfesztivál. A pincérnők egyliteres krig- likben vitték - tízesével - a vendégek asztalához a habzó seritalt. A sörsátor vendégei bajor virslit és grillcsirkét is kérhettek, hogy jobban csúsz- szon a „Grünen Goldes", a „zöld arany" - ahogy ők a sört nevezik - nedűje. A harapni­valóhoz tányér és evőeszkö­zök is dukáltak, ez utóbbiak szépen becsomagolva feküd­tek a tányérok mellett. A ven­déglátók a paksi küldöttséget igencsak ellátták mindenféle enni-innivalóval. Érdekes módon, arrafelé nem szokás a tánc. Ülnek a bajorok a hosszú asztaloknál, együtt éneklik a zenekarral a nótákat, tapsol­nak, egymásba karolnak, jól érzik magukat. Mellettünk egy tisztes fekete ruhába öltö­zött társaság ült, feleségestül. Mint kiderült, a komoly fekete ruha uniformis, ugyanis ők a helyi temetkezési vállalkozók. Vendéglátóink szombat délelőtt autóbuszos kirándu­lás keretében mutatták be az úgynevezett Altmühltalt-t, mely évmilliókkal ezelőtt a Duna ágya volt. Mára e szép táj a természetkedvelők nép­szerű kirándulóhelye, melyet a bajorok az idegenforgalom felvirágoztatásában igencsak jól hasznosítottak. Kichstátt- ban megtekintettük a Jura-múzeumot, mely az év­milliókkal ezelőtti élet meg­kövült nyomait őrzi. A város­ban található Willibaldburg rég püspöki lakhely, tükör­terme egyedülálló a világon. A kultúra világából ismét az asztal örömeihez térhettünk vissza, mégpedig Schambach- talban, a Linde fogadóban. Itt találkozhattunk az asztalon az extra méretű gőzgombóccal, a már szintén említett extramé­retű tányérokon. Az egész buszkirándulás alatt, az ablakból szemlélődve feltűnt, hogy a bajor települé­seken mennyire tisztán tartják az utcákat, tereket, járdákat. Errefelé nem látni kacatokkal, lommal telezsúfolt csúf hátsó udvarokat, a házak előkertjei olyanok, mintha arborétum­ban járnánk. Elhanyagolt, om­ladozó ház nincs sehol. Ennek oka pedig az, hogy a német parasztok a hatvanas években kötelességüknek érezték fel­újítani, újjáépíteni a szülői há­zat. Ehhez persze a megfelelő háttérrel is rendelkeztek. Így aztán csupa hófehér, csodás épület mutogatja magát az utazónak. Este, Reichertshofenben is­mét a Sörfesztivál volt a prog­ram. Ezen a napon történ a szépségkirálynő megválasz­tása is. A városhoz tartozó 13 település mindegyike delegált egy-egy jelöltet, s ott volt köz­tük Orbán Tünde is, Paks idei szépe, aki hófehér ruhájában igazán kellemesen reprezen­tálta a testvérvárost. A szép­ségkirálynő megválasztása nem volt nagy ceremónia, a bajor lányok népviseletben felmentek a színpadra, s be­mutatkoztak a vendégeknek, akik később leadták a voksu- kat, s így választottak szép­ségkirálynőt. A hagyományoknak megfe­lelően vasárnap délelőtt isten­tiszteletet tartottak, melynek végén a résztvevők kezet nyújtottak egymásnak, hogy sok boldogságot kívánjanak az év hátralevő részére. Ezzel a kéznyújtással bú­csúztunk mi is vendéglátóink­tól. A sok Mercedes és Audi közül kigördült piros Ikaru- szunk. Viszontlátásra Rei- chertshofen, találkozunk jö­vőre, a Paksi Tavaszi Fesztivá­lon! Eördögh Gabriella Bajor vidék, háttérben komlóültetvénnyel Mezőőr kell Vetle-pusztára Hírek innen­onnan Augusztus 20-án, Szent Ist­ván ünnepén 9 órakor a Jézus Szíve templomban szentmisét celebrál Isgum József plébá­nos. Közreműködnek a zenei tábor résztvevői és a városi fúvószenekar. Ezt követően 10 órai kezdet­tel a Szent István téren kö­szöntőt mond dr. Széchenyi Attila alpolgármester. Délután 6 órakor az evangé­likus templomban a Fóti Evangélikus Kántorképző kó­rusa ad hangversenyt. A Magyar Villamos Művek Rt., a Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaság és az ASE támo­gatásával augusztus 20. és 22. között Pakson kerül megren­dezésre az MVM Rt. dolgozói és családtagjai számára a VIII. Villamosenergia-ipari tenisz­találkozó. Úgy tűnik, hogy vadásztu­rizmus kialakításának céljából vevő találtatott a kajdacsi volt Sztankovánszky kastélyra, mely jelenleg iskolaként mű­ködik a községben. A vevő cég az iskolások számára új épületet biztosí­tana, ahol korszerű körülmé­nyek között folyna az oktatás. Az S.B.S. Kis- és Nagyke­reskedelmi Kft. felszámolja a paksi volt pártházban kialakí­tott kiskereskedelmi diszkont áruházát. A cég profilváltást hajt végre, ám hogy mibe fog­nak, eddig még nem ismere­tes. Az 1991. decemberében át­adott diszkontáruház volt az első magánvállalkozásban lé­tesült élelmiszeráruház a vá­rosban. A Dunaszentgyörgy hatá­rában elterülő Vetle-pusztán több mint 500 gazdának van kertje, gyümölcsöse, hétvégi háza. Az utóbbi időben rendre el­szaporodtak az olyan jellegű cselekmények, melyek révén Pusztahencsén, a központ­ban áll egy épület, amely ed­dig művelődési házként mű­ködött. A ház állaga nagyon leromlott és kihasználatlan is volt az épület. Az önkor­mányzat úgy döntött, hogy átépíti, helyreállítja. tönkremegy, vagy eltűnik a sok dolgos ember munkájá­nak gyümölcse. Vetle-pusztán nemcsak szentgyörgyieknek, hanem paksiaknak, szekszárdiaknak, gerjenieknek is van hobbi­kertje, amely úgy tűnik, me­Azt is eldöntötték, hogy a ház kulturális jellegét ugyan nem változtatják meg, de bő­víteni szeretnék a kihasznál­hatóságát. A fő funkciója tor­naterem lenne, úgy megoldva, hogy egyéb kulturális esemé­nyek is lebonyolíthatóak le­zőőr után kiált. Ez a segélyki­áltás jobbára a szentgyörgyi képviselőtestülethez szól, hogy .rend legyen ismét a hobbikertek táján, ha kell, a gazdák költségén. e.g. gyenek. A július elején elkez­dett átépítés eredményeként egy közel 180 négyzetméteres szabad területet alakítanak ki. Itt tartják ősztől az általános iskolások tornaóráit. A tervek a korábban meglévő színpa­dot is számba vették: megépí­tenek egy nyolcvan négyzet- méteres színpadot is. Jelenleg a mennyezet bur­kolása, a nyüászárók cseréje, a belső vakolat kijavítása adja a legtöbb munkát. A tervek sze­rint 94 végére készül el telje­sen az épület, de annyi biztos, hogy azok a gyerekek, akik ősszel iskolába mennek, már birtokba tudják majd venni. Az építkezés teljes költsége 5 millió forint, melynek negy­ven százaléka céltámogatás­ból kapott állami pénz, vi­szont a fennmaradó összeg a helyi önkormányzatot terheli. Ebben az évben összesen 2,5 millió forintot áldoznak az építkezésre és a jövő évre is ennyi jut. Persze, ez sem kis falat Pusztahencsének. Az építkezésben nagy szerepet játszanak a helybeli köz­hasznú munkások, akik a munkálatok javát elvégzik, csak egyes szakipari munkák­nál kell külső segítséget kérni. 1994 év végére készen lesz a falu szép és korszerű művelő­dési háza, mely igen nagy öröm lesz a helybelieknek. Garay Átépítik a művelődési házat i

Next

/
Thumbnails
Contents