Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-14 / 189. szám
4 »ÚJSÁG TOLNA ES KORNYÉKÉ 1993. augusztus 14., szombat Medinai kosarasok A falusi gyerek tévézéssel kezdi a napot. Már korán reggel ott kukorékol a Kakassal szembe. Á kisördögök ezután a versenybringához vonszolják, s lódul néhány kört a falu betonbzott útjain ... Szóval olyan átlagosan unalmas ez a nyár. A fiúk jobban feltalálják magukat: rúgják a focit kora délelőtt vagy késő délután, de a játék heve még így is izzadtságot csal homlokukra. A fiúi lelemény, no meg a változatosságra törekvés arra serkenti a kis csapatot - Pusztai Laját és társait -, hogy maguk fabrikálta kosárpalánkot álh'tsanak a füves kis „senkiföldjére". Mert milyen is ez a palánk? Néhány darab deszkán egy négyzetes farostlemez, erre erősítve egy kampingbicaj kimustrált, de még fénylő abroncsa, hálónak pedig a ritkaszövésű zöldséges zsák egy darabja. Első látszatra visszatetsző kissé, de a célnak megfelel - magad uram, ha szolgád nincsen alapon! Most új helyre „költözött" a szerkentyű: így nem csak az apróbbak, hanem a középiskolás fiúk, lányok is kézbekapják a focit, mert egyenlőre ez a kosárlabda, és pattogtatnak, cseleznek, dobnak, örülnek .. . Sőt, a szurkolótábor is mindig akad az arra jövőmenők, az iskolatársak, a játékra várakozók személyében. De a felnőttek is megállank egy-egy pillanatra. Könnyen előfordulhat, hogy az „élet kikényszeríti", s lesz egy hivatalos palánk. Gyakoroljanak csak a gyerekek. Elvégre: mindenki a zsebében hordja a marsallbotot - mondá egykoron Napóleon. A medinai „ősparkot" addig is gyerekricsaj veri fel. Komád László Bogyiszlói események Tornaterem készül a művelődési házban Tornaterem épül Bogyisz- lón, igaz, nem a klasszikus értelemben vett nagy, tágas csarnok, de minden bizonnyal örülni fognak neki a helyiek. A művelődési ház kihasználatlansága miatt úgy döntött a képviselő-testület, hogy átépítik a művházat és ebből alakítják ki a tornatermet. tízzel a megoldással hatalmas összegeket spórolnak meg, hiszen egy új, kizárólag sportcélú építmény ára többszöröse lenne a most sorra kerülő átalakítás költségének. A tornaterem építését már régóta tervezte az önkormányzat. A régi épület nagy része megmarad, csak belsőleg úgy alakítják ki, hogy az épület kihasználására többféle mód nyílik. Ennek megfelelően alakítják ki a belső teret is. Jelenleg a belső tér átépítésénél tartanak a szakemberek. Ha elkészül az épület, lényegesen több mindenre tudják majd használni, mint eddig: kulturális és sportcélokra. Az átépítés költségvetése közel 2,3 millió forint, melynek egy részét a céltámogatásként kapott összegből (800 ezer forint) fedezi az önkormányzat. A többit saját anyagi tartalékokból kell még hozzátenni. Renoválás alatt a posta épülete Felújítják, átépítik a helyi posta épületét. A munkálatokra azért volt szükség, mert a ház állaga nagyon leromlott, így az önkormányzat úgy döntött, hogy felújíttatja az épületet. A munkálatok jelenleg folyamatosan haladnak. Új tető- szerkezetet kap az épület, mégpedig bádogból. A belső tereket úgy alakítják ki, hogy kellemes, tágas és nem utolsósorban színvonalas tér fogadja a betérőket, ugyanakkor nem kell szűkölködniük majd az alkalmazottaknak sem. A minden nemében korszerű posta hivatal esztétikai és biztonságossági szempontból is megfelel majd a kor követelményeinek. A munkálatokat július közepén kezdték meg és a tervek szerint október végére szeretnék befejezni. Az átépítéshez anyagi segítséget nyújtott a posta is. Polgármester-választás: októberben A jövő héten fog összeülni a bogyiszlói választási bizottság, melynek oka, hogy a polgármester, dr.Sümegi Zoltán júniusban lemondott tisztségéről. Az közel kétezer lelket számláló falu ismételten az urnákhoz járulhat, polgármestert választani. Annak, aki indulni szeretne a választáson, az önkormányzat által kiküldött kopogtató cédulák legalább három százalétát össze kell gyűjtenie. Eztán következhet csak a szavazás, melyre számítások szerint október elején kerül sor. Új helyén a tejbegyűjtő Új helyre került a tejbegyűjtő állomás. A régi helyén nem volt megfelelő a környezet higéniája, nem volt megoldott a szennyvíz elvezetése sem. Az áfész udvarába költözött, ahol a Dunagyöngye Mgtsz-szel együttműködve üzemelteti az önkormányzat. Utóbbinak 300 ezer forintjába került ez a költözés. Községtérkép a központban Talán többeknek feltűnt már az a tetőszerkezettel ellátott, fából készített tábla, amely Bogyiszló központjában található. Ez nem más, mint egy térképtartó. Erre kerül majd a község térképe, tájékoztatásul a faluba érkező vendégeknek. A helyi önkormányzat szorgalmazta, hogy készüljön el egy községtérkép, valamint egy köszöntő és búcsúzó tábla is. Ez utóbbit a falu két végére helyeznék. A községi pénzből létesített táblák faipari munkáit Nemes András helyi vállalkozó készíti. Az úgynevezett fogadótáblák belső részét, melyen a fálu jelképei lesznek feltüntetve, a Bonyhádi Zománcgyártól rendelték meg. Garay E. Kutyák és gazdák A nagytestű Dégfalvi Dana Rés Cacib-díjat hozott haza Kelemen József és Izsák Károly a díjnyertes szukával Volt Tolnán három jóbarát. Egyszer összejöttek és megbeszélték, hogy fajkutyákat fognak tenyészteni. — Hogyan jött ez az ötlet? - kérdezem Kelemen Józsefet, aki fogtechnikusként dolgozik. — Az ötlet nem az enyém volt, hanem Méhes Laci barátomé. Neki már volt két kutyája és ő mondta, hogy próbáljuk meg, hárman összefogva, a fajkutyák tartását, mert megéri. Megegyeztünk abban, hogy a Laci és én vesz- szük a kutyákat és a harmadik barátunk, Izsák Károly biztosítja a helyet. Abban is egyetértés volt közöttünk, hogy amennyire lehet, a legritkább fajból vásárolunk kölyköket. így 1992 januárjában vettünk egy tízhónapos berni pásztort, majd márciusban egy nyolchónapos pireneusi hegyi- pásztor-kölyköt és június-júliusban két landseen kutya- kölyköt. . — Mennyibe került az indulás? — A négy kutya kilencven-ezer forint volt. Akkor még el kellett készíteni a helyüket, drótot venni, ajtókat készíttetni, betonozni, szóval volt kiadásunk. És ez nem olyan befektetés, ami holnap visszatérül. Ha visszatérül. Mert előfordulhatnak különféle fogzási és egyéb hibák, melyek kizárási okok lehetnek a tenyésztésből, és máris meg vagyunk lőve. — Honnan ez a kutyaszeretet? - kérdezem Izsák Károlyt, aki húsbolti eladó, jelenleg vendéglátásban dolgozik. — Nálunk a családban soha nem volt kutya, itt az a helyzett állt elő, hogy a barátok mondták, nincs helyük az ebtartásra. Itt volt rá lehetőség, felajánlottam a helyet és vállaltam a kutyák etetését, tisztántartását és a takarítást. Másfél éve vannak nálam, megszerettem őket. De álmomban sem gondoltam, hogy ilyen sok munkával jár a kutyatartás. — Mit kapnak enni, milyen gyakran és mennyit? — Eleinte marhahúst adtam nekik, de most már vegyesen: belsőségeket, körmöt, moslékot és kiegészítéskép- pen kevés tápot. A négy kutya 30 kiló húst megeszik. Vasárnap koplalónapjuk van, akkor csak vizet kapnak, meg egy-egy velőscsontot rágcsálni. Az etetés havi 3000-4000 forintba kerül. Ami természetesen megoszlott háromfelé, de, sajnos, Méhes Laci barátunkat egyre ritkábban látjuk, úgy néz ki, hogy itt hagy bennünket, és így kettőnkre marad a munka is, a költség is. — Megtérül a befektetés? - kérdezem Kelemen Józsefet. — Most jutottunk el olyan stádiumba, hogy valamit hoz vissza. Kutyáink közül kettő már elmúlott másfél éves, tehát törzskönyveztethetők, fe- deztethetők. Szerencsére voltunk 1993. május 9-én Budapesten, a nagytestű kutyák európai kiállításán, ahol a pireneusi hegyipásztor kutyánkkal (törzskönyvezett neve: Dégfalvi Dánná) vettünk részt és büszkék is lehetünk rá, mert elnyerte a Rés Cacib-díjat, azaz a nyüt szuka osztályban II. helyezést ért el, holott ő volt a legfiatalabb a mezőnyben. — Mikor lesz tenyészthető? — Minden szukának részt kell vennie egy tenyészszem- lén, vagy meg kell lennie két felnőtt minősítésnek, két kitűnőnek. Tehát a pireneusinak megvan égy Európa-bajnoki második díja, most még egy versenyre elvisszük, utána tenyészthető. Két Európa-bajnoki díj sokkal jobb minősítést jelent, mint egy tenyész- szemle. Ha ilyen minősítéssel hirdetem meg a kölyökkutyák eladását, akkor biztosan elkelnek. A kutya hathónaponként tüzel, úgy számolom, hogy tavasszal, március végén, április elején lesznek eladhatóak a kölykök. írta és fényképezte: Kövesdi János Erdélyből (Folytatás az 1. oldalról.) — A fa iránti tiszteletem, szeretetem, művészi hajlamom segített, hogy nekilássak a festett, faragott bútorok és paraszti hangszerek készítésének, felújításának. Sajnos, a képzettségemet igazoló iratokat nem hozhattam magammal. Ez adta azt a nagy elhatározást, hogy két kezem munkájával bizonyítsam tudásomat, tehetségemet. Kis dolgokkal, apró bútorokkal, kisebb használati tárgyakkal indultam - amit el lehettet adni -, mert élni is kellett. Ebben az elmúlt három-négy évben arra kellett ráhajtani, hogy fizetni tudjuk az- Medinára adósságot, ezek az esztendők voltak a reklám évei. Mentem vásárokra, népművészeti rendezvényekre, jelen voltam a budapesti mesterségek ünnepén, az országos táncház találkozókon. Mindenhová „odatolakodtam", ahol ismeretséget szerezhetek, barátokat kereshetek. Végül is azt mondhatom, hogy most már ismernek, jönnek a megrendelések a sarokpadokra, az étkezőgarnitúrákra, a népi hangszerekre, a pánsípokra, a köcsögdudákra, a székelykapukra, és a kopjafákra. Közben nejem magántervezői jogosítványt szerzett. Pillanatnyilag a szekszárdi DOM Rt-nél tervezői állása van. —y Ez volt a „kevés múlt", a mozgalmas jelen. És a jövő? — Van olyan elképzelésem - mondja János -, hogy néhány fiatallal meg kellene kedveltetnem a művészi famunkát, megtanítani őket a faragásra, a bútorfestésre, a paraszthangszerek készítésére. Bízom abban, hogy azt a gazdag erdélyi motívumkincset, amit magammmal hoztam, mind-mind „fába önthetem", s megtanulhatom azt a sárközi népművészetet, aminek közvetlen közelében élek. Durrant a pezsgősüveg, s a község polgármestere köszöntötte az új magyar állampolgárokat, s a falu régi-új lakóit. Komád László Testületi ülés égi áldással Sűrűbben is tárgyalhatott volna a faddi önkormányzat az idei aszályos nyáron, hiszen a napirendeket itt hagyományosan bő csapadék kíséri. Most is nedvesen csöpögő esernyők mellett hallgattak meg a képviselők egy helybéli vállalkozó által előterjesztett elképzelést a faluközpontban építendő ABC-ről. Vita támadt egy-két fával kapcsolatosan - nosza a „zöld" frakció azonnal a helyszínre és vissza szaladt kimondva a verdiktet: a terv kivitelezhető. Persze, a további témafelvetések nem sugallták a gyors döntéshozatalt. Igen parázsvita alakult ki a nemrég tulajdonba kapott dombori holtág vízminőségének javítását célzó koncepcióval kapcsolatosan. Az öt pontba bezsúfolt teendők szakmai hátterét több képviselő is megkérdőjelezte, illetve azt a maga szájíze szerint értelmezte. A jegyző- könyvvezető érthető riadt- sággal kapdosta fejét, hiszen az egymás szavába vágó, indulatosság határát súroló nézetütköztetés, szövegszerkesztőben történő korrekt rögzítése bizony embert próbáló feladat lesz. A régebbi keltezésű „szivornya-szind- róma" újabb felszínrevetülése a több szakhatóság sokféle megfogalmazásának ezerféle értelmezését hozta. Nehezen, de egyezség született a vízpótlás indokoltságában - annak mikéntjében azonban nem. Egyik képviselő az összes1 laboratóriumi adat megkérését javasolta, egy másik országos szintű jogi szabályozást vár, egy harmadik a közeljövőben összeülő szakmai ankét eredményére alapoz. Aztán egy józan hang baráti figyelmeztetése: akár a folyó Duna pihenteti vize, akár az atomerőmű hűtővize kerülne egy határozati javaslattal a holtágba, a megvalósítás pénzügyi fedezetének töredéke sincs meg. Ugyanígy fe-lesleges az iszap eltávolításának módjáról kezdeményezett vita, hiszen az sem végeztethető ingyen. A polgármester kijelentette, hogy a nádvágást és az ANTSZ véleményét is figyelembevevő szezonon kívüli vízbeemelést továbbra is elvégezteti, majd szünetet rendelt el. Aki arra számított, hogy az imént még elkékült fejjel érvekkel egymásnak feszülő szenátorok birokra kelnek - nagyot csalódott. A folyosón kedélyes beszélgetés, hátla- pogatás, jóindulatú élcelődés, közös belopódzás a titkárnő által elővezetett üdítőre. Ami ebben a természetes: az ellenérv képviselője nem ellenség, csupán ellenzék. Uraim! Nem kellene egy-egy honatyát Faddra invitálni tanulmányútra? A kétd- garettányi pauzát újabb kényes téma követte. Vajon eladó-e a kultúrának helyi végvára. Nos a jelenlévők egyetértettek abban, hogy az épület műszaki állaga az avultsá- gon kívül a tudatos rongálásnak is köszönhetően a végletekig leromlott. Vállalkozásközpontú nézet a magántulajdonba adásban látta a megoldást, amit egyes képviselők azzal utasítottak vissza, hogy a profitérdekeltség a veszteséges közösségek célzatú tevékenységektől azonnal megválna. Egy elköltöztetés pedig felemésztené az eladásból származó egyszeri bevételt. Az intézmény még éppen pengeélen táncoló költségvetésétől leválasztani a gyakran joggal közfelháborodást keltő disco bevételét - hasonló eredményhez vezetne: A többség az utóbbiakat inkább méltányolva a változatlanság mellett voksolt. A művelődési ház és könyvtár egyébként is esedékes tájékoztatóját a testület egyhangúlag elfogadta - annak hangsúlyozásával, hogy az ott dolgozók igen áldozatos munkáját a legmesz- szebbmenőkig elismeri. Tette ezt azért is, hogy demonstrálja - nem a kultúrális tevékenység, csupán az ingatlan sorsa volt (immár múlt időben) a többhónapos huzavona tétje. Újabb szünet - folyosói disputa: nem lehetne-e a helyi iparosokat egy kultúrház re- konstrukdóba bevonni? A polgármester bólogat, de közben visszatereli a fáradni látszó képviselőket. Gyors helyzetismertetés az átadáshoz közelítő sportcsarnok-beruházásról. A hallgatóság rövid tanácstalanság után az arra illetékes „hosszúnevű" bizottsághoz utalja az üzemeltetés feltételeinek kidolgozását. Ismét ingatlanokról, immár Dombodban és a falu strandja ill. közműkútjainak környékén. A határozati javaslatok óvatosak: ne a következő, faluvezetés sorsát nehezítsék. A tudósító bizonytalan abban, vajon a választópolgárokban, vagy saját egyébiránt cseppet sem háládatos munkájában nem bízik a testület. De ekkor már az ötórás tárgyalás intenzitása is hat. A szociális célzatú beterjesztések rutinszerűen, következetesen kerülnek elbírálásra. Este tízkor magnó kikapcsolva, a hátramaradók rövid politikai eszmecsere után csepegő esőben. .'.ki-ki nyugovóra. Uborka- szezon Faddon? Ugyanmár! Odry Károly « 4 k
