Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-14 / 189. szám
1993. augusztus 14., szombat GAZDASÁG KÉPÚJSÁG 5 Virágzásban A szotyolától a szümcsőig (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Takács László 1985 óta irányítja az intézményt. Eredményesen. Piszkálják is sokan, mivel Iregszemcse Magyarországon van. Szerencsére van mivel bizonyítania. Nincsenek világmegváltó elképzelései. Az intézet vezetőjeként az ő dolga az, ami a legnehezebb: a pénzcsinálás, biztosítani a magas színvonalú munkához a feltételeket. Azt mondja, nem feltétlenül neki kell a legokosabb kutatónak lennie az intézményben. Mert a tudományos eredmény egy jól szervezett csapatmunka „következménye". Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Ma már ott tartanak, hogy kénytelenek néhány együttműködésre jelentkező partnert visszautasítani. „Nevük" van a világban. Ezek a tények persze sokak által ismertek lehetnek, hiszen az intézet nem először szerepel a nyilvánosság előtt. Egy kutatóintézet lényege azonban mégsem a financiális mutatókban rejtezik. A takarmánytermesztési kutatóintézetben azért mégiscsak a növények a legfontosabbak és a legérdekesebbek. Van belőlük bőven, hiszen 340 hektár területen sokminden elfér. A sztár a napraforgó. Ezzel összefüggésben a legtöbb „figyelem" erre a növényre összpontosul Iregen. Többek között új hibrideket, vonalakat állítanak elő, rezisztencia nemesítés keretében tesztelik az új növényeket, összehasonlító teljesítményvizsgálatokat csinálnak, kísérleteket végeznek az optimális vetésidő, tenyészterület és tápanyagellátás meghatározására. Mindezen munkák rendkívül aprólékos, odaadó munkát, nagy pontosságot, kitartó tevékenységet igényelnek. Mert több ezer növény egyedenkénti(l) magasság-, és tányérmérése, érési időpontja, terméstömege adatainak rögzítése és még ki tudja, hányféle adat felvétele, a kívülállónak elképesztő munkának tűnik. (Az is.) Külföldön is népszerűek az itt előállított fajták. Franciaországban például a napraforgó vetésterület 40 %-án iregi érdekeltségű fajtákat termelnek. Jelenleg a világon és hazánkban 17 iregszemcsei fajta szerepel a közforgalomban, köztük a „matuzsálem" „Iregi szürkecsíkos" madáreleség, ami szotyizásra is kiválóan alkalmas. A napraforgó után a szója következik fontossági sorrendben. A hazai vetésterület szinte jelentéktelenre zsugorodott a jelenlegi közgazda- sági feltételek következtében. Érdekes kísérletek és termelés folyik viszont a rhizóbium oltóanyag termésfokozó hatásával kapcsolatban. (Ezek a baktériumok a szója gyökerén élve megkötik a levegő nitrogénjét, ezáltal jelentős nitrogén-utánpótlást biztosítanak a talajban.) Ugyancsak érdekes a betakarítási veszteségek csökkentésének érdekében folytatott szelekciós munka, a szója szár-elágazásának a talaj felszínétől történő „távolítása" céljával. Borsó, repce, karósbab és csicseriborsó nemesítést és termesztést is folytatnak itt. Kísérleteket végeznek a karósbab drága támréndszeré- nek kiváltását célzó „kukorica-bab" együttes vetésre. Hivatalosan, de úgyszólván hobbi szinten (és nagyságrendben) működik egy különleges növénykert dr. Bukai József tudományos igazgató-helyettes „szárnyai alatt", ahol többek között nálunk még ismeretlen takarmánynövények is élnek. ígéretesnek tűnnek a furcsa hangzású „szümcső" eredményei. Ez egy évelő növény, magas nyersfehérje-tar- talommal, minősége a lucernáéval vetekszik. Igen nagy zöldtömeget ad, első aratáskor mintegy 50 tonnányit hektáronként, ezután újra sarjad. Nagy jövője lehet, mint olcsó, szárazságtűrő zöldtakarmánynak, csakúgy, mint két további, egyelőre csak latin névvel rendelkező, a szüm- csőnél kicsit gyengébb minőségű növénynek. A leírtak persze nem adhatnak teljes képet. Az intézet igen szerteágazó munkát folytat. Sikeresen, eredményesen. Mondhatnánk, „virágzik". Ottjártunkkor a napraforgók is ezt tették, csakúgy, mint az intézet „címerében" látható „helianthus". Világos: a hagyományok mindenkit köteleznek. sk Fotó: Garay E. Újra sarjadó (balra) és magnak hagyott szümcső (jobbra) Új privatizációs stratégia kell „A hazai privatizáció eddigi menete csupán centralizált, államigazgatási eljárásban végbemenő, torz adás-vétel" - tartja a Liberális Polgári Szövetség - Vállalkozók Pártja. A kudarcot jelzik a számadatok is: a tervezett 5000 milliárd forint helyett az elmúlt három év alatt mindössze 119 milliárd forint folyt be az államkasszába. A külföldi tőke a rosszul értelmezett privatizáció révén annyira megerősödött az országban, hogy bizonyos területeken valósággal monopolhelyzetbe került. A Vállalkozók Pártja szerint ez tapasztalható többek között a dohányiparban, az élelmiszergazdaságban, s az idegenforgalomban. A privatizáció jellemzője továbbá a politikai-társadalmi konszenzus hiánya. Ennek következménye, hogy az állami vagyon lebontása során teret nyert a korrupció. Mindebből azt a következtetést vonja le a Vállalkozók Pártja, hogy a privatizációt nem szabad egyszerű értékesítésnek tekinteni: vagyis az állam nem viselkedhet úgy, mint egy szezonvégi kiárusítás eladója. Az eredményes adás-vételhez az összes érdekelt szereplő (érdekképviseletek, érdekvédelmi szervezetek) intézményes részvétele szükséges. Ezért a párt azt javasolja, hogy a jövőben a privatizáció éves feladatait és irányait tartalmazó vagyonpolitikai irányelveket az adott évet megelőzően a parlament országgyűlési határozattal fogadja el. Az 1994-re érvényes koncepciót azonban- elképzelésük szerint - már az új parlamentnek kell megtárgyalnia. Szükségesnek tartanák, hogy az Állami Vagyonügynökséget - az eddigi kormányirányítás alól - a parlament irányítása alá helyezzék. A gazdasági növekedést ugyanakkor az szolgálná, ha a privatizációs bevételek egy részét az állam közvetlenül visszaforgatná a termelésbe. A privatizációs feladatok közé sorolják, hogy a szakmai és a pénzügyi befektetők között helyes arányt alakítsanak ki, a bankprivatizációt gyorsítsák fel, valamint a kis- és középvállalkozókat vonják be a tulajdonszerzési folyamatba - tartja a Liberális Polgári Szövetség- Vállalkozók Pártja. Domi Zsuzsa Ferenczy-Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 138,82 141,62 ausztrál dollár 64,04 65,28 belga frank (100) 258,10 262,76 dán korona 13,42 13,68 finn márka 16,10 16,50 francia frank 15,71 15,99 görög drachma (100) 39,51 4035 holland forint 49,17 50,03 ír font 129,36 131,96 japán yen (100) 92,86 94,06 kanadai dollár 71,97 73,37 kuvaiti dinár 314,33 319,83 német márka 55,43 56,39 norvég korona 12,70 12,94 olasz líra (1000) 58,44 59,72 osztrák schilling (100) 788,14 801,74 portugál escudo (100) 53,73 54,83 spanyol peseta (100) 66,51 68,03 svájci frank 62,33 63,41 svéd korona 11,61 11,87 USA dollár 94,85 96,41 ECU (közös piac) 105,50 107,46 Itt a Ferrari Magyar vezérképviseletet nyitott Budapesten pénteken az olasz Ferrari. Az Olasz Autótársaság Kft. (Italian Car Company Ltd.), Valamint az Autodanubia Kft. képviselői elmondták, hogy a Fiat csoport tagjai által gyártott járműveket, tehát a Fiatot, a Lanciát, az Alfa-Romeot péntektől kiegészítik a Ferrari által gyártottt kocsik kínálatával a magyar piacon. Az első teljes évben 5-6 autó eladását tervezik és 48 órás szervizt ígérnek. A hazai árak kialakítása úgy történt, hogy a német árakat vették alapul és abból engedtek 10 százalékot. Elmondták még hogy az éves terv harmadát már teljesítették, mivel a pénteken kezdődő Forma-1 előtt két Ferrari gazdára talált. (MTI) Növekszik a Bonus-jegyek iránti érdeklődés A nyár első heteiben tapasztalható viszonylagos mérsékelt keresletet követően növekszik a Bonus Befektetési Alap jegyei és a megszerzésüket segítő MKB-hitel iránti érdeklődés - mondta az MTI-nek Tímár András, az alapkezelő cég felügyelőbizottsági tagja, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) főosztályvezetője. A Bonus-jegyek diszkontáron december 3-ig, a teljes 10 ezer forintos áron december 12-ig vásárolhatók meg. A jegyzés feléig a legalább 50 ezer forintot befektetők számára - az MKB hitelt nyújt, melyet a négy éves futamidő végén kell visszafizetni. A piaci kamatviszonyokat felmérve, a befektetők ösztönzésére a bank nemrégiben úgy döntött, hogy a hitel kezdetben 24 százalékos évi kamatát 23 százalékra csökkenti. A kamat a kibocsátási tájékoztató szerint változtatható, akár felfelé is. Az MKB lépése azt jelezheti tehát, hogy a jelenlegi magyar piaci viszonyok a hitelkamatok csökkenésének kedveznek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők egyre növekvő arányban vették igénybe a hitelt. Az eddigi mintegy 180 millió forintos jegyzett mennyiség mintegy 30 százalékát vásárolták hitelből, és a remények szerint az érdeklődés az év vége közeledtével tovább nő majd, hiszen a papírok felhasználhatók az adóalap csökkentésére. Az év végére a hitelarány megközelítheti az 50 százalékot, a felvett hitelek értéke pedig akár az 1,5 milliárd forintot is. Ez biztonságos kihelyezést jelentene a banknak. (MTI) Autókereskedők együttműködése A számvevőszék előtt a jövő évi költségvetés Együttműködési szerződést kötött a Magyar Gépjárműkereskedők Egyesülete és az osztrák Szövetségi Gazdasági Kamarán belül működő partner szervezet. A Magyar Gépjárműkereskedők Egyesülete az elmúlt év őszén alakult, és jelenleg 50 céget képvisel. Az egyesület a nemzetközi kapcsolatok kialakítására is törekszik, ennek jegyében került sor az osztrák autókereskedők szervezetével való megállapodásra. Az írásban is rögzített szándék szerint rendszeresen véleményt cserélnek majd az az importőrök és a kereskedők, valamint az autókereskedők és szervizek kapcsolatát érintő kérdésekben. Konkrét megállapodás született abban, hogy szeptember végén Budapesten az illetékes hatóságok és a kereskedők bevonásásával szimpóziumot tartanak érdekképviseleti, kereskedelempolitikai és üzleti kérdésekről, az osztrák tapasztalatokról. Horváth Árpád elmondta még, hogy a találkozón felvetődött jó állapotban levő, 3-4 éves, kedvező árfekvésű, használt személygépkocsik importja. Ezt megelőzően azonban még tisztázni kell az osztrák forgalmi adó visszaté- ríthetőségének lehetőségét. Kezdetben volt az Állami Számvevőszék. Néhány hónapja dolgozik az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága, és hamarosan létrejön a Központi Számvevőségi Hivatal is. Nem lesz egy kicsit sok az ellenőrzésből? - kérdeztük az ÁSZ elnöki titkárságának igazgatóját, dr. Lévai Jánost. — A fejlett demokráciákban a lehető legtermészetesebb, hogy több oldalról figyelemmel kisérik a gazdasági-, pénzügyi- és jogi folyamatokat. Nálunk a rendszerváltást követően átfogó vizsgálatok folytatására csak az Állami Számvevőszék kapott jogosítványt. Egyetlen hivatal - dolgozzék a lehető legfelkészüle- tebb szakemberekkel is - képtelen mindenen rajta tartani a szemét. Ezért természetes, hogy a kormányzat létrehozza a Központi Számvevőségi Hivatalt: feladata a Pénzügyminisztérium szakmai felügyeletével a költségvetésből juttatott pénzek felhasználásának vizsgálata lesz. Vagyis azt ellenőrzik majd, hogy az egyes minisztériumok és kormányzati intézmények megfelelően gazdálkoznak-e a rendelkezésükre álló pénzzel — Az Állami Számvevőszék is folytat hasonló vizsgálódásokat. Ezentúl kétszer ellenőrzik ugyanazt? — Szó sincs erről, bár elkerülhetetlenül lesznek átfedések. Ettől függetlenül nincs ellentmondás a számvevőségi hivatal és a számvevőszék hatásköre között. Az ÁSZ általában vizsgálja az egyes intézmények működését, működőképességét, a számvevőség viszont a részletekre is kíváncsi lesz, például azt ellenőrzi, hogy az egyes feladatok végrehajtására miért költöttek éppen annyit, amennyit. — És mi lesz az országgyűlés „legfiatalabb" bizottságának, a számvevőszéki bizottságnak a dolga? — Mielőtt a plenáris ülés elé kerülne az ÁSZ jelentése, azt részletesen megvitatják a számvevőszéki bizottság tagjai. Ez a fajta zsiliprendszer arra is lehetőséget nyújt, hogy az egyes szakmai kérdéseket hozzáértően tisztázzák, és amennyiben szükséges, arról is gondoskodnak, hogy a honatyák ismét napirendre tűzzék a vitatott anyagokat. — Most milyen nagyobb horderejű témákon dolgozik az ÁSZ? — A három vaskos kötetbe foglalt 1994. évi költségvetési előterjesztést tanulmányozzák szakembereink. Az egyes fejezetekben természetesen még nem mélyülnek el, most elsősorban arra kíváncsiak a számvevők, hogy a javaslat megfelel-e a törvényes előírásoknak és menynyire megalapozottak az egyes ágazatokkal kapcsolatos elképzelések. Ezzel egyidőben folyik az 1992-es esztendő végső zárszámadásának felülvizsgálata is, ahol az a nagy kérdés: mennyi is volt valójában a központi, illetve a társadalombiztosítási költségvetés tényleges hiánya. A másik komoly feladunk az alapítványok működésének ellenőrzése. Az ÁSZ természetesen nem szólhat bele az egyes kuratóriumok munkájába, de arra mindenképpen fényt kívánunk deríteni, hogy valójában milyen pénzekből tartják fenn magukat. Hazánkban - tudomásom szerint - mintegy hétezer alapítványt jegyeztek be, és ezek csekkszámlájára nemcsak magánszemélyek fizetnek be pénzt, hanem komoly támogatást kapnak köz- intézményektől is. Áz Állami Számvevőszéket ez utóbbiak „jótékonykodása" érdekli elsősorban. sz. m. Ferenczy Europress Rekordot döntött a málna ára, jó bor várható Július végére a kalászos gabonák mintegy 85-90 százalékát betakarították. Az őszi búza termelése igen változatos képet mutat: kiemelkedő mennyiséget (hektáronként 5,5 tonnát) takarítottak be Baranyában és Tolnában, gyenge volt viszont a termés (hektáronként 1,9 - 2.0 tonna) Heves megyében. Az előszerződéses felvásárlási árak tonnánként 8200-8600 forint, a szabadpiaci árak 9000-11000 forint körül mozognak. A felmérések azt mutatják, hogy azok a termelők, akik fémzárolt ve- tőmagvat vetettek, elvégezték a növényvédelmet, késedelem nélkül megkezdték az aratást, az aszály ellenére is nagyobb mennyiségű és jobb minőségű búzát takaríthattak be, mint mások. Befejeződött a bogyós gyü- mölcsűek szezonja is. A piaci szereplők magatartását a végletek jellemezték: míg a málna átvételi ára rekordot döntött, a feketeribiszkéért és a köszmétéért fizetett 7-12 forint a sze- dési költségeket is alig fedezte. Emiatt a gyümölcsnek mintegy 20-30 százaléka a bokrokon maradt. Nehézségekbe ütközött idén a meggy értékesítései hazai feldolgozóipar részéről szinte alig volt kereslet és a remélt export sem realizálódott. A kajszi termése nagyon vegyes volt, így az árak is ennek megfelelően szóródtak. Gondok vannak az őszibarack méretével, de aprók az idén a nyári almák, a körték, a ringlók és a piacokon már megjelent korai szilvák is. A szőlőültetvények általában egészségesek, csupán az érzékeny fajtákon észlelhető a lisztharmatfertőzés. A szakemberek korai szüretre és jó minőségű borra számítanak. Az FM gyorsjelentése beszámol arról, hogy nehéz pénzügyi helyzetben folyik a kalászosok betakarítása. A vártnál gyengébb terméshozamok nem oldják a pénzügyi felszültségeket. Apad a működőképes vagyon, csak a legszükségesebb gépek beszerzése és az állami támogatással létesülő meliorációs munkák minősülnek új beruházásnak. Az ágazat közgazdasági helyzetének vállalkozói szempontból történő megítélését két egymással ellentétes hatás jellemzi: érezhető ugyan a kormányzat segítő szándéka, de ezt a bankok elutasító magatartása szinte semlegesíti. (u.g.) Ferenczy Europress
